Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

A VECSÉSI POSTÁSOKRÓL Jegyzeteim rendezgetése közben egy papírszelet akadt kezembe, melyről rögtön egy emlék jutott eszembe: ... Egyik téli napon hideg szél süvít az Ady Endre ut­cán végig. Stabarecz László, a fiatal postás behúzott nyak­kal, lehajtott fejjel, nagy erő­vel taposva a kerékpárját, feszül neki a szélnek, hogy a nyugdíjasok pénzét minél előbb széthordja. A követke­ző pillanatban egy — az ut­cára szabálytalanul nyíló — kifeszített ablaknak a szélébe vágja fejét, kerékpárjáról ájultan hull a földre. Levél­táskáját azonban még így is szorosan magához öleli. Pil­lanatok alatt embergyűrű ve­szi körül és ott terem az or­vos is. Elsősegélynyújtás után haza akarják vezetni, de az ájulástól kábult pos­tás ellenszegül: A táskámban pénz van, mondja, előbb le kell számolnom. És ellent­mondást nem tűrve, a posta- hivatal felé tántorog ... Ezek után kíváncsi lettem, milyenek a többi postások? A postahivatalhoz érve, első, ami szemembe tűnik: szép, tiszta függönyök az ablako­kon, ajtókon. Ez olyan jóleső, barátságos, otthonos benyo­mást kelt az emberben. Bent udvarias, gyors, halk ügyin­tézés tapasztalható, tisztaság, rend mindenhol. Csak a karácsonyi forga­lomban 3000 csomagot kézbe­sítettek, illetve indítottak el. Az ünnepek alatt — újságokat és üdvözleteket figyelembe vé­ve — 14 ezer levelet kézbesí­tettek és ugyanannyit indítot­tak. Ehhez hozzá kell ven­nünk még azt, hogy 3 ezer nyugdíjashoz juttatták el időben a nagyon várt pén­zecskéket. * A postások egytől egyig ta­nulnak, továbbképzik magu­kat. A hét adminisztratív dol­gozó közül négy leány KISZ- tag. A 19 éves Kiss Éva ki­tűnően állja meg helyét, mint főpénztáros. Szakmai tovább­képzése mellett célul tűzte ki, hogy leérettségizik. Kecs- kési Sarolta harmadéves köz- gazdasági technikumi hallgav tó. A tanulásban Németh Jó- zsefné hivatalvezető mutat példát beosztottainak: a gim­názium harmadik osztályát végzi, kitűnő eredménnyel. Dömök János Eber szemmel járta Monor utcáit reggel-este Szekeres Bé­la. Nem hagyott ki egyetlen kaput, egyetlen udvart sem. Ahol úgy látta, „tiszta a leve­gő”, jól megnézte, mit lehetne Tenger, tenger, sártenger... Itt ülök a ten­ger partján. Lá­bam előtt a vég­telen óceán. Kö­zel a parthoz egy hajó küszködik a habokkal. Már- már elnyelik a hullámok, amikor a motor utolsó szusszanással ki­rántja a veszni indult járművet. Megmenekült... így kezdeném írásművemet, ha valóban a ten­ger partján ül­nék, ha valóban a végtelen óceán... Itt álljunk meg. A maglódi vasút­állomáson va­gyok, előttem a sártenger, amely már a vasútállo­más előtti téren fogadja a jámbor utazót. Havonta ezer meg ezer méter­mázsa terhet, kü­lönféle árut szál­lítanak el innen: a vasutasok sze­nét, a „háztól- házig” darabáruit, a TÜZÉP-telep- ről tüzelőt, épí­tőanyagot. S a vasútállomás elő­tere, a raktár előtti tér, a TÜ- ZÉP mázsaházá­nak közvetlen környéke, a TÜ­ZÉR -telep maga — irgalmatlan nagy sártenger. A járművek ott közlekednek már az állomásépület lépcsőjénél, az utazók — külö­nösen akik a Marx Károly út felöl jönnek — hatalmas ugrá­sokkal, de min­den esetben sá­ros lábbal, sáros nadrággal — bo­csánat, a női uta­zók is! — érkez­nek az épületbe, vagy az elkerí­tett részre. A gépkocsik, a von­tatók, a lovas­kocsik ott gyöt­rődnek, kínlód­nak nap mint nap a sárban. Ezt látják az illetékesek na­pok, hetek, hó­napok, sőt évek óta, s a mai na­pig nem történt semmi. Azazhogy igen. A rakodó­hely Marx Ká­roly út felöli ol­dalán árkot ás­tak, nyilván az­zal a szándék­kal, hogy a víz abban gyűljön össze. Arról azon­ban már nem gondoskodott sen­ki, hogy a víz valóban bele is folyjon. Illetve február 18-án délután 4 órakor egy vasutasruhá­ba öltözött idő­sebb férfi, nyil­ván egy nyugdí­jas vasutas, va­lószínűleg ma­szek-alapon kí­sérletezett lefo­lyó ásásával. Nem sikerült ne­ki! Felteszem a kér­dést: nem len­ne-e eredménye­sebb, ha a MÁV, vagy a TÜZÉP kikövezné a vas­útállomás rako­dóterületét, a TÜZÉP-telepet, az állomás elő­terét? Abban az esetben nem kel­lene a járművek­nek az elsüllye­dés ellen kiizde- niők, az utasok­nak nem kelle­ne — ha tet­szik, ha nem —, akrobati'cát ta­nulni, s nem utolsósorban, nem néznénk úgy ki, mint akik — Maglódról jöt­tek! Az illetékesek közül, aki nem látta, nézze meg — aki nem pró­bálta, kísérelje meg a vasútállo­más megközelíté­sét a Marx Ká­roly út felől. — esjó — elemelni, majd alkalmas idő­ben vissza is tért. „Hála” a monoriak gondat­lanságának, nyitott kaput és kinnheverő tárgyat mindig ta­lált. Nagy Sándoréktól két, szel­lőzésre kitett párnát, melléje, hagy a garnitúra teljes legyen, Niederhauser Gyulától két matracot emelt el. Két utcával arrébb megszerezte az ágyte- rítöt is. Gál Gyula öt percre a tornáchoz támasztotta ke­rékpárját. Mire újra ráült, nem volt lámpája. Csabai Jó- zsefék is hiába keresték a konyhalépcsőre fektetett zsák kukoricáját. Burján Sándor szellőzni tette ki a katonaládá­ját. Szekeres arra járt és a lá­da — a gazda tudta nélkül — gazdát cserélt. Ha más nem volt, leszedte a ruhaszárító kötelet, vagy mint a Monori Vegyesipari Ktsz ud­varán, levágott a kinn heverő gumicsőből egy darabot. Lo­pott ezenkívül sálat, szőlőda­ráló tárcsáját és munkásruhát, öt méter szögesdrótot és ge­rendát, seprűt és hulladék­deszkát, baltát és kerékpár­pumpát. Elemeit búzát, zabot, szárított borsót és ba nem volt tele, üresen a zsákot. Szekeres minderre nem volt rászorulva. Állandó munkahe­lyén lakatosként dolgozott, s azt sem lehet védelmére fel­hozni, hogy kleptomániás len­ne. A vizsgálat során és a tárgyaláson megpróbálta ugyan megjátszani a fogyaté­kos elméjűt, de az orvosszak- értők megállapították: szimu- lá'. Az ügyészség öt esetben tár­sadalmi tula jdon sérelmére, 18 esetben állampolgárok javai ellen elkövetett lopás, egy esetben lopás kísérlete címen emelt vádat ellene. A Monori Járásbiróság után most a Pest megyei Bíróság másodfokon tárgyalta az ügyet. Nem jogerősen egy év és hathónapi börtönre, vala­mint ugyanilyen Időtartamra állampolgári jogaitól való el­tiltásra ítélték. S ■ P II O ■ R :■ T Régi nagyjaink emlékeznek... „Csuti“, a szabadrúgások mestere... Az Üllőn lejátszott Középmagyar—BLASZ válogatott mérkőzés előtt 1939-ben. A négy monori válogatott. A kép jobboldalán a második: Ácsai Amikor hivatali asztalánál ül, az Állami Biztosító monori fiókjában és nagy hozzáértéssel tárgyal a felekkel, senki nem hinné, hogy azonos az MSE egykori nagyhírű villámbalszélsőjével. Ácsai Sándor (becenevén Csuti) csendes, halk- szavú, alacsonytermetű, közép­korú férfi. Haját hátrafésülve viseli, arcából meleg barna sze­mek tekintenek a beszélőre. Kisgyerekként indult el grund- ról. A vásártér mellett laktak, közel a sportpályához. Mindennap ott ugrált a nagyok között és összeszedte az elgurult labdákat. Brunner Károly, Szilágyi István, Kraman Rudi tanították meg elő­ször helyesen beadni a labdát. „Mindig nézz fel beadás előtt” — mondták neki —, „s oda add a labdát, ahol üresen áll a játékos”. O mindig oda adta, meg az ellen­kező oldalra, mert amikor nála volt a labda, ráhúzott a védelem! Labdáinak szeme volt! Ez már akkor történt, amikor bekerült a nagyok közé. Szigeti Lajos és Farkas Gyurka bíztak az alacsony­termetű, a 100 métert 11 mp-en belül futó fiúban. Hamar meg­értették egymást az összekötőt játszó Otro Ill-mal. Ettől a bal- szárnytól voit miért rettegni az ellenfél kapusainak. Hatalmas lövőerőt képviseltek! — Amikor Bandinál volt a lab­da, én már a kapu felé törtem _ meséli. — Tudtam, hogy Bandi elhúzza a labdát, kifordul vele és máris adja. Ilyenkor csak a ka­pussal álltam szemben. A tizen­hatoson belül sohasem vittem a labdát, 18—30 méterről lőttem rá! De akkor istenigazából! S hogy mennyire így volt, igazolják a megelevenedő emlékek. Pécclen bombaszabadrúgástól kiszakadt a háló, Maglódon 25 méterről rúgott lövését senki nem látta, mégis a hálóban táncolt a labda, s így tovább! Szédületes szabadrúgás­lövő volt! Laposan, külső riszttel lőtt. önzetlenségére misem jel­lemzőbb jobban, hogy 1939-ben, a vecsési rangadón, ahol 4:2-re győztek, törött orral játszotta vé­gig a II. félidőt! Egyszer volt középiskolás, háromszor közép­magyar válogatott! Egy szezonban 25—30 gólt rúgott, de számos gól­helyzet előkészítője volt! — Játékosaink nem csináltak presztízskérdést abból, ha vala­melyikünk sok gólt lőtt. Egy volt a fontos: a győzelem! S ennek érdekében minden megtettünk. A fegyelem, a sportszerű életidőd mindenkire vonatkozott egyaránt. A vezetőkre is! Ennek köszönhet­tük eredményes szereplésünket. _ Legnagyobb élménye — az Üllőn lejátszott Középmagyar—BLASZ válogatott mérkőzés volt. Itt egy­maga három gólt lőtt! A legszebb gól a harmadik volt. Nagy Karcsi eszményi beadását 20 méterről kapásból rúgta a felső sarokba! Az NB I-es játékvezető gratulált a gólhoz, mondván; ilyent csak az Üjpost—SALBT« mérkőzésen lá­tott! Huszonhárom évet töltött a zöld gyepen és sok-sok megbecsülést szerzett a kék-feliér színeknek. De neki is, mint Otro Bandinak, fáj a mellőzés. _ Még csak egy meghívót sem k üldenek ha taggyűlést, vagy sportrendezvényt szerveznek — mondja —, pedig pártoló tagja vagyok a sportkörnek. Rendsze­resen fizetem a tagdíjat és vasár­naponként ott vagyok a zöld gyep szélén! Nem azért mondom, (mert ezt el sem fogadnánk!), de Ve- csésen a régi „idős” játékosok­nak 50 százalékos pályabelépő kedvezményt biztosítanak! Bevon­ják őket a vezetésbe, szaktaná­csaikat elfogadják, megbecsülik! Félreállítottak, elfelejtettek ben­nünket: „A mór megtette a köte­lességét, a mór mehet!” Ezt az el­vet tartják szem előtt! Késő este volt, amikor elbúcsúz­tam Ácsai Sándortól. Hazafelé az úton fülembe csengtek a keserű szavak. Meg kell mondani őszin­tén igazuk van, elfelejtettük, mel­lőztük régi nagyjaink tapasztala­tait, szakértelmét. Nem vettünk fáradtságot, hogy megtaláljuk őket! Itt az ideje, hogy ha eddig nem, ezentúl becsüljük meg se­gítő szándékukat! (Hörömpő) Az ecseri együttes jó edzőtársnak bizonyult Monori KSK—Ecseri KSK 6:2 (0:1) Monor, 400 néző. Vezette: Tóth Balázs. Góllövők: Fényes, Szabó S., Godina ll-esből, Berényi, László K., Szabó M., illetve Szaibó S. ön­gól és Mezei. A hazai együttes csak a II. fél­időben tudta megtörni a jól tömö­rülő ecseri védelmet. A vendégek a mezőnyben nem játszottak alá­rendelt szerepet, a kapu előtt azonban tehetetlennek bizonyul­tak. Jók: Szabó S., Godina, Zinger, László K., Fényes, Petrovies, ih­letve az ecseri középhátvéd, jobbr szélső és a kapus, a gólok elle­nére. — ELISMERŐ oklevéllel tüntette ki a vecsési tanács a helyi KISZ-szervezetet és an­nak kultúrfelelősét. Hegedűs Lászlót, a kultúrotthon szín­padának felemelésénél vég- 1 zett társadalmi munkáért. HÁZI TORNAVERSENYT rendeztek a gyömrői Kossuth Ferenc utcai iskola lány­tanulói Borbás Ottó testnevelő tanár vezetésével. A ver­senyszámok között szekrény-, gyűrű, talaj-, gerenda- és szabad választású gyakorlatok szerepeltek. Képünkön: a verseny győztesei. Balról jobbra: Varga Éva, az első helyezett (47,5 pont), Fülöp Zsuzsa, a második (47 pont) és Koppány Éva (45 pont), a harmadik helyezett (Kalotay Gábor felvétele) ♦ HÍREK ♦ — BENSŐSÉGES ünnepség­gel nyitották; meg Gyömrőn a szovjet film ünnepi hetét szombaton este. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Bódis János elvtárs, az MSZMP községi csúcstitkára mondott ünnepi beköszöntőt, majd rövid kultúrműsor kö­vetkezett: Füstös Marika egy Iszakovszkij-verset, Pataki Irén és Kiss Péter Pál szov­jet dalokat adott elő szép si­kerrel. Ezután a zsúfolásig megtelt nézőtér előtt levetítet­ték A 18-as év című szovjet filmet. — TANÁCSÜLÉS volt Ve- csésen február 20-án. Somogyi Lajos a gazdálkodási csoport vezetője ismertette az 1959. évi költségvetési és község­fel jesztési zárszámadást. Meg­tárgyalták a község népmű­velési, oktatási és kulturális helyzetét is, Lenkey Gyula, a népművelési állandó bizott­ság elnökének előterjesztése alapján. — MŰSOROS ESTET ren­dez szombaton, február 27-én, este 6 órai kezdettel a kul- túrotthonban a gyömrői KISZ- szervezet. Vendégként fel­lép Rodolfó. az ismert ne­vű bűvész és a Magyar Rá­dió gyermekkórusa Csányi László vezetésével. A helyi fiatal kultúrmunkások közül fellépnek: Pataki Irén, Szi- kora Ilona, Bukta Antal, Kiss Péter Pál, Varga Marika és mások. Utána reggelig tar­tó tánc következik. — JUHÁSZ GYULA-estet rendez a gyömrői előadói munkaközösség vasárnap este fél hétkor a kultűrotthonban. Közreműködik: Kovács Éva (ének), Tárgyik Sándorné, Füstös Mária, Varga Ist­ván (szavalat). Bukta Antal (hegedű). Varga Marika (zongora). Bevezető előadást tart Furuglyás Géza. — DIVATBEMUTATÓT tart*a monori nőtanács és a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat február 28-án, vasárnap délután négy órakor a színházteremben. Belépődíj 3 forint. — TAPASZTALATCSERE­értekezletet tartottak Tápió- sápon az egészségügyi állomá­sok munkájáról, melyen 9 község vöröskeresztes aktivis­tái vettek részt. Ennek hasz­nos eredménye máris mutat­kozik: az értekezleten részt­vevő csévharasztiak hozzá­láttak, hogy községükben is létrehozzák a vöröskereszt he­lyi szervezetét. A tapasztalat- csere jó megrendezéséért el­ismerés illeti dr. Gáspár István községi orvost és DaTOIio Luiginé vöröskereszt­titkárt. — MEGÉRDEMELT ju­talom. Aki belép a monori-er- dei 2-es számú fűszerüzletbe, annak a szépen rendezett pol­cok egyikén szembetűnik egy kis piros zászló, rajta a kö­vetkező felírással: „A legjobb eredményt elért üzemegység­nek”. Nagy Béla üzletvezető és felesége nem baráti alapon, hanem az igazság útján, jó munkájukért kapták ezt a szép elismerést. 1959 őszén vették át az üzlet vezetését, de panasz azóta nem merült fel munkájuk ellen, pedig alaposan meg kell dolgozni mindkettőjüknek, figyelembe véve a bolt nagy forgalmát, s ázt is, hogy a vevők sem mind angyalok. Megérdemel­ten kapták a kitüntetést. A földművesszövetkezetnek sok­sok ilyen boltvezetőt kívá­nunk! (V—) — ZENEI ESTÉK megren­dezését hirdeti a gyömrői elő­adói munkaközösség, mely­nek keretében fellépnek: Ara­tó Gabriella, a Közlekedési Klub operaegyüttesének szó­listája, Vigh Irén, a Fil­harmónia szólistája, Czibere József és Máthé Mihály, a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitünte­tett Művészegyüttesének szó­listái. Zongorán kísér: Nagy József, a Magyar Állami Operaház karnagya. A há­rom estén Verdi, Borodin, Csajkovszkij. Wagner, Bizet, Offenbach, Erkel Ferenc, Ko­dály Zoltán és Farkas Fe­renc műveit szólaltatják meg. Bevezető és összekötő szöve­get mond: Bukta Antal. Bér­letek 36, 30 és 27 forintos ár­ban előjegyezhetők a műve­lődési otthonban. — ÜGYELETES ORVOS va­sárnap, február 28-án Mono- ron: dr. Pálfi Ferenc. — MEGSZÉPÍTETTÉK a Monori Községi Tanács nagy­termét. A falakat csillám- palával vonták be, a lábazati rész olajtuffolást kapott. Há­rom darab fénycső-armatúrát szereltek fel. A padlózatot bordó kókuszszőnyegekkel bo­rították be, az ajtókat és ab­lakokat fehérre festették. Az ülőhelyeket száz darab fém­vázas székkel gyarapították és a színpadrész hátterét deko­ratívabbá tették. — A SZOVJET FILM ünne­pi hetét Maglódon is ünne­pélyes keretek között nyitot­ták meg. Szeili Mihály elv- társ, a községi tanács elnöke mondott rövid ünnepi beszé­det, az iskola énekkara éne­kelt, két szép szavalat is el­hangzott. A szépen feldíszí­tett teremben, telt hát előtt vetítették a Veszélyes ba­rátság című szovjet filmet. — TIZENÖT ÉVES távlati községfejlesztési terv kidolgo­zására tett javaslatot a Mono­ri Községi Tanács községfej­lesztési állandó bizottsága. Ezzel kapcsolatosan a községi tanács felkéri a lakosságot, hogy szociális, kulturális, gazdasági vonalon észrevéte­leiket, javaslataikat juttas­sák el a községi tanács titkár­ságához. — JÓL SIKERÜLT tea­estet rendezett szombaton a gyömrői nőtanács. A jó han­gulatról Oláh Lajosné gon­doskodott harmonikaszámai­val, az óvodás Baranyai Gi­ziké pedig tréfás dalokkal tet­te kedvessé az estét. MOZIMŰSOR Manor. Febr. 24: Kis detektívek. Febr. 25: Hoffman meséi. Febr. 26 __28: Bemutató elmarad. Febr. 2 9—märe. 2: Emilia Galotti. Matiné febr. 28-án: Díszelőadás. Gy&mrő. Febr. 24: Veszélyes barátság. Febr. 27—28: Főnyere­mény. Márc. 1—2: A nyomorultak I. rész. Matiné íebr. 28-án: Nem igaz. Maglód. Febr. 24: Számíthatsz rám. Febr. 27—28: A nyomorultak I. rész. Márc. 1—2: A kis hazug. ANYAKÖNYVI HÍREK MONOR Születtek: Petzek István és Petzek Anna fia: János, Fekete Sándor és Aschenbrenner Anna fia: Sándor, Gyenes Imre László és Cseresznye Margit fia: Zoltán, Pete László és Gáspár Erzsébet leánya: Erzsébet, Petzek István, és Kolompár Mária leánya: Ilona, Kun János és Schwarcz Julianna leánya: Zsuzsanna. Elhunylak: Nagy Gábor 81 éves, Bajkai Károlyné Bottlifk Mária 87 éves. GOMBA Házasságot kötött: Nagy László és Kocsi Erzsébet. Elhunyt: Erdélyi Bálint 88 éves. VECSÉS Születtek: Molnár Lajos és Va­sa di Mária fia: László József* Keleti József és Menyhárt Etelka leánya: Etelka Julianna. Házasságot kötöttek: Jámbor Mihály és Tófalvi Anna, Vörös- váczki János és Gal^óczi Hona, Bognár István és FrTihwirth Mária. Elhunytak: Czapik Károlyné Endrész Terézia T2 éves, Kreisz József 54 éves, Brunner János 90 éves, Rimaszéki Rezső 78 éves, Berta Illéené Józan Milka 78 éves. Fazekas Mártonné Stiller Mária ©9 éves. gyömrö Házasságot kötött: Kifut József és Kecser Erzsébet. Elhunytak: Horváth Károlyné Müller Anna 6(5 éves, Vache János S3 éves. MONORI APRÓHIRDETÉSEK Monoron Forrásdülő- ben, a volt Zwicki-féle cca. 2 kishold la szőlő és gyümölcsös, feles termelésre bérbe adó. Érdeklődhető: Kaposi Márton megbízottunk­nál, Monoron, Acsádi u. 6., vagy a tulajdo­nosnál, Bpest, XIV., Gizella út 37. Kardos., A Földművesszövetke­zet Igazgatósága érte­síti a tagságot, hogy 1960. február 25-én este 6 órai kezdettel tartja az évi rendes küldött­választó közgyűlését a Vigadó Étteremben. Kérjük a szövetkezét tagságát, hogy minél nagyobb számban je­lenjenek meg. Eladó Monoron 1 szo­ba konyha, spejz és mellékhelyiségekből álló házrész. Azonnal beköltözhető. Cím: Antal fényképész, Mo- nor. Nagyobb mennyiségű vegyes trágya eladó. Monor, Hunyadi János utca 17. szám. Csak malomkövet nem lopott... Egy év és hathónapi börtönt kapott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom