Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-14 / 38. szám
^tcKirlap I960. FEBRUAR 14. VASÁRNAP AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN miwaMmaiilkiisaiäBiifsäasä»!;;;!;!";;;»!!::;;»::»*::':;;;;;;;*-;***»;;;;«;«»;;;*;*-;;;;’» ISUIII5 JIííIÍ55S5íS!!!!!íí!I!!!!II!!Í!I!!!II!!I!Iíí22IISI!í!SlIí!2u55£2!i!EIS!S£:222!2!552S!!í2SSÍ!2H5Í!2!Ha2SÍ*58i58S88 Páros versennyel az éves terv túlteljesítéséért Közgyűlés a nagykátai Március 15 Termelőszövetkezetben Csütörtökön délelőttre ösz- szehivták a íiagykátai Március 15 Termelőszövetkezet- ben a közgyűlést. Szinte percek alatt megtelt a terem. Csaknem valamennyi tag itt szorongott a teremben, sokaknak még ülőhely sem jutott. Ha a közgyűlés napirendjét tekintjük, bizony indokolt is a tagság fokozott érdeklődése, mert azon — amint azt Mó- zsa Vilma, a tsz párttitkára bejelentette — áz 1960. évi terv ismertetése, az új jövedelemelosztási módszer megtárgyalása és a nagy vetély- társ, a ceglédi Vörös Csillag Tsz tagságához intézendő versenyfelhívás elfogadása szerepelt. Amint az 1960. évi terv ismertetéséből kitűnik, szép célokat, megvalósítható feladatokat tűzött a vezetőség a tagság elé. A terv fő célkitűzése: minél több árut termelni. A növénytermelést szinte teljes egészében az állattenyésztés szolgálatába állították. Százneg.vvenkilenc holdra növelik a kukorica vetés- területét és ezt azért teszik, hogy bőségesen legyen szemestakarmány a 380 süldő részére, amelyből 190-et meg- hízlalnak ugyanennyit pedig tovább tenyésztésre adnak át más termelőszövetkezeteknek. A 34 hold négyzetes-fészkes silókukorica a szarvasmarhaállománynak ad ízletes és tápanyagokban gazdag takarmányt. Szarvasmarhából hetvennégyet hizlalnak meg, ugyanakkor 36 üszőt adnak át a Tenyészállatforgalmi Vállalatnak, ütvén borjút; vásárolnak, amelyeket itatásos módszerrel nevelnek fel. A nagy tej hozamú anyáktól származó utódokat továbbte- nyésztésre nevelik fel. A termelőszövetkezet tagsága olyan szintre emelte a gazdálkodást, hogy az árutermelés mellett a gyengébb, illetve a most induló termelő- szövetkezeteket tenyészállatokkal tudja segíteni. A terv minden részlete nagy meggondoltságról, előrelátásról tanúskodik. Mert mi másnak lehet nevezni azt, hogy ? fokozzák a gépesítést i , z Szuperzetort vásárolnak es f összes munkagépeivel együtt ^ beszereznek egy Malwurf} traktort. Tejfeldolgozó és hű- 'j tőberendezést állítanak üzem- ^ be, hogy a melléktermékek feletetésével, illetve itatásával ^ tovább növelhessék az állatál- £ lományt. Bővítik az állati fé- ^ rőhelyeket. A termelőszövet- í kezetben jelenleg két és fél £ holdra jut egy-egy számosál- £ lat. Az építkezésekkel, az ál- í latállomány növelésével az a ^ céljuk, hogy ezt az állatsűrű- £ séget akkor is biztosítsák, ami- j kor a tsz földterülete megnő- ^ vekszik majd. Elégedetten vette tudomásul ^ a tsz tagsága, hogy a jelentős ( beruházások ellenére zárszám- í adáskor 47,46 forint lesz a : munkaegység értéke. De ha í túlteljesítik a tervet, ennél i több is lehet. 5 A tervben előirányzott tér- ! més- és termékhozamok eléré- j sét, illetve túlteljesítését segí- ! ti majd a szövetkezetben ez i évben alkalmazásra kerülő : 5 új jövedelemelosztási módszer. Máté elvtárs, a tsz elnöke, a ; gyakorlati életből vett példákkal bizonyította a tagság .'.'it az eredményességi munkaegység-jóváírás előnyeit. Meg is értették a tagok és néhány kérdés után — mint például az, hogyan történik az előlegek kifizetése, a családtagok is kan- hatnak-e területet megművelésre, hogyan takarítják be a kalászosokat, stb. egyhangúan elfogadták a vezetőség javaslatát. Máté elvtárs beszámolójában többször is említette, hogy a terv megvalósítása elsősorban a tagság jó munkáján múlik. Ez így igaz. A jó munka azonban fakadhat kötelességtudatból, anyagi érdekeltségből stb. Nos. azt senki sem tagadja, hogy a nagykátai Március 15 Tsz tagjai elsősorban nem azért igyekeznek, mert jól akarnak élni. Ez természetes is. A csaknem 10 esztendeje közös gazdálkodást folytató tagság azonban nem egyszer tapasztalta már, hogy az erkölcsi siker, az erkölcsi elismerés, milyen felemelő érzés. Nem egy jó munkát hirdető oklevél függ a tsz irodájának falán. Országos elsők lettek 1958-ban a kukoricatermesztési versenyben. A tehenészetben elért sikereikkel az országos tejtermelési versenyben tavaly a második helyet érdemelték ki. Az oklevélen kívül 5000 forint jutalmat is kaptak. A tsz eredményes gazdálkodásának híre túljutott a falu határán. Hogy ezt elérték, abban ugyancsak ragy része van a munkaversenynek. A termelőszövetkezetek tagjai maguk is tapasztalták: jobb kedvvel megy a munka, nagyobb becsvággyal dolgoznak, ha van versenytársuk. Versenytársuk pedig igazán van. A ceglédi Vörös Csillag Tsz tagsága az országos tejtermelési versenyben megelőzte őket. De szépek a ceglédiek eredményei a növénytermelésben is. Méltó versenytárs tehát a ceglédi Vörös Csillag Tsz tagsága. Nehéz lenne most megmondani, melyik tsz büszkélkedhet jobb eredményekkel. Igaza volt Máté elvtárs- nak, amikor azt mondta: ..Döntsük el ezt magunk. Az év végi értékelés majd megmutatja, ki viszi többre?” A tagság egyhangúan fogadta el a vezetőség által készített páros verseny felajánlást. (A felajánlást és a versenykihívást lapunk első oldalán közöljük.) Most már a ceglédi Vörös Csillag Tsz tagságának válaszát várják. Segítik egymást a ceglédi tsz-ek A Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei aktivistái a minap egésznapos értekezleten beszélték meg tapasztalataikat. Több felszólaló elmondotta, hogy az idősebb termelőszövetkezetek milyen nagy segítséget adnak a közelükben levő, újonnan alakúit szövetkezetéknek. A Cegléd termelőszövetkezeti városban működő 11 termelőszövetkezet tagjai, illetve vezetői közösen vitatták meg az 1960. évre készített üzem terveket. Nagy része van a megbeszélésnek abban, hogy a ceglédi tsz-ekben az egy hold redukált szántóra eső bruttó termelési érték átlagosan meghaladja az 5100 forintot, amíg az egy munkaegységre kiosztandó összeg a terv szerint megközelíti az 50 forintot. A Vörös Csillag Tsz a mellette levő Május 1 Tsz-t patronálja. A Dózsa Népe Tsz az Aranymezé, Tsz-nek ad sok segítséget. A Rákóczi Tsz 300 mázsa répaszeletet adott- kölcsön az Alkotmány Tsz-nek és kisegítette a szövetkezetét építőanyaggal, sőt szállítóeszközökkel is. A Vörös Csillag Tsz építőbrigádja más, ősszel alakult termelőszövetkezeteknek adott az építkezéseknél sokat- érő segítséget. A testvéri segítségnyújtás az egyik magyarázata annak, hogy Cegléd város nemrég alakult termelőszövetkezetei sikeresen küzdöttek le az indulás első hónapjainak nehézségeit, Ki lehet pártoló tag a tss-ben és kaphat-e háztáji földet ? Több olvasónk fordult szerkesztőségünkhöz s kérték, adjunk választ a termelőszövetkezeti pártoló tagsággal kapcsolatban felmerült vitás kérdésekre. Felkerestük Kákái Jánosáé országgyűlési képviselőt. a Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei megbízottját és dr. Kelemen Ferencet, az iroda jogászát, akik a vitatott kérdésekre az alábbi felvilágosítást adták. A termelőszövetkezetbe azt a személyt lehet felvenni pártoló tagnak, aki állami, szövetkezeti vagy társadalmi szervnél munkaviszonyban áll vagy ott tartós megbízatás alapján dolgozik. Az 1959. évi 22. sz., A termelőszövetkezeti pártoló tagságról szóló törvényerejű rendelet alapján tehát nem lehet pártoló tagja a termelőszövetkezetnek az, aki élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozik vagyis magát és családját földjének műveléséből tartja cl s nincs az előbb felsorolt szervek valamelyikénél alkalmazásban. Azok a személyek viszont, akik helyben (például a földmű vesszövetkezetnél, tanácsnál, ktsz-nél stb.) vagy más kőszegben, városban, üzemben (például a vasútnál, gyárban stb.) dolgoznak, ha van földjük, ha nincs, pártoló tagjai lehetnek a termelőszövetkezetnek. A pártoló tag köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy Bármilyen rriás' törvéhyéá jogcím alapján használatában lévő földet — ideértve a legelő- és erdőilletékességet is — a termelőszövetkezet közös használatába adni, kivéve a törvényesen visszatartható háztáji földet. Erre elmondunk egy konkrét példát. Az egyik község földművesszóvetkezetének elnökét — kérésére — pártoló tagnak felvette a tsz. Az illető tulajdonában 8 hold föld, egy ló és egy szekér van, valamint a kis gazdaságához szükséges egyéb felszerelések, eke, vetőgép stb. Á nyolc hold föld a szövetkezet nagyüzemi táblájába esett. Az illető a község belterületén lakik, háza, udvara és kertje mintegy 600 négyszögöl területet foglal el. A jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint az előbb említett pártoló tag nyolc hold földjét, lovát. szekeret és a háztáji mértéket meghaladó mezőgazdasági termelőeszközeit köteles a tsz közös használatába adni. A rendelkezés értelmében ugyanis a pártoló tag csak akkor tarthatja vissza a részére törvényesen járó háztáji földet, ha az a közös tábla kialakítását nem gátolja. A fenti esetben, mivel a nvolc hold föld a közös táblába esik, a pártoló tag csak a belterületen levő, mintegy 600 négyszögöl területet kaphatja meg háztáji földként, de részére a tsz másutt nem jelölhet ki háztáji földet. Az érvényes jogszabályok szerint a pártoló tagnak a közösből nem jelölhető ki háztáji terület, ha a szövetkezetbe adott földje a közös táblába esik, még akkor sem, ha belterületen nem tud visszatartani 600 négyszögölet sem. Annak a pártoló tagnak* aki belépése előtt nem rendelkezett földdel vagy háztáji földet az általa bevitt földből nem tarthat vissza (mivel az gátolná a közös tábla kialakítását), részére háztáji földet a közös használatban álló földekből nem lehet kijelölni. A visszatartható háztáji terület nagysága egyébként sem haladhatja meg — a közgyűlés határozatától függően — a 0,5—1 katasztrális holdat. A pártoló tagnak akkor sem jár háztáji föld. ha munkaegység ellenében időnként vagy rendszeresen dolgozik is a tsz-ben. A pártoló tagokra egyebekben a teljes jogú termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó jogszabályok érvényesek. Munkában a pándi Új Barázda Tsz tagsága A pándi Uj Barázda Termelőszövetkezet tagsága a múlt év őszén kezdte el a közös gazdálkodást, érthető hát, ha most kíváncsian kopogtatunk be irodájuk ajtaján, hogy megérdeklődj ük: mit végeztek, mennyire haladtak azóta? Szerencsénk van, mert Veres István elnökhelyettest, Vermes GypzQ, mezőgazdászt és Karsai József. ..bri°ádvezetőt éppen bent találjuk, így tájékoztatásunkra ők vállalkoznak. Igaz, van elnöke is a szövetkezetnek — Béres Istvánnak hívják —, de még csak a napokban érkezett haza Zsámbékról, ahol egyhónapos tanfolyamon vett részt, s most még nem zökkent bele a rendes kerékvágásba, de különben sincs itthon, beutazott Nagykátára a járási tanácshoz. Először is azáal kezdi a há- ; rom ember, hogy maguk is i indulófélben vannak a Pappné | völgyébe. A tsz erdejébe ; akarnak kiszekerezni, ahol : holnap vagy 40 ember el- j kezdi a dohánypajta építésé- ! hez szükséges faanyag kiter- í melését. Aztán visszakanya- : rodnak az -út elejéhez, amely ! — mint minden új tsz-ben — (náluk is a vezetőség megvá- ! lasztásával, a leltározás elké- ! szítésével, a - határrendezéssel ; és a munkaszervezetek kiala- ! látásával kezdődött. ; — De mindezeken már túl vagyunk ! — mondja a mezőgazdász. — ; Azóta háromszáznyolcvan hold í ~ -----------e zermester féle, aki mindent meg tud csinálni. Még képeket is fest. Ez az állvány sem marad így, azt mondta, ha ideje lesz, hát befesti. Olyanra, mint amilyen a televízió. De most nem ér rá, mert sok dolga van. Nemrég tartottuk a zárszámadást, 41 forint, 30 fillért osztottunk minden munkaegységre. de jövőre még ennél is többet szeretnénk, ezért aztán a tervbe belevettük, hogy a tavalyi 50 hold kukorica helyett hetvenet, a 10 hold borsó helyett huszonötöt vetünk, aztán meg a tavalyi ezer csibe helyett, most háromezrei nevelünk fel. Nemsokára hozzákezdünk egy újabb ötvenes tehénistálló építéséhez is, mert mind a 45 tehenünk vemhes, oszt’ mivel meg akarjuk hagyni a borjúkat továbbte- nyésztésre, hát szükség van a férőhelyre. ni őzem a televí- iV ziót, melyet a szövetkezet vezetősége vásárolt a kulturális alapból a tagok szórakoztatására, művelődésük elősegítésére. Aztán megkérdem: — Ki szokta kezelni? — Tibi — mondja Borika. — Ó ért hozzá a legjobban. — Ezenkívül van-e még televízió a faluban? — Van. Három. De azok magánosoké, így oszt’ ha adás van, idejár a televíziót nézni az egész falu. — Az egyéni gazdák is? — Hajjaj, de még mennyire. Azok is eljönnek, akik azelőtt be sem merték tenni a lábukat a tsz udvarára. Kiválasztják maguknak a rádióműsorból előre, hogy mit akarnak megnézni, oszt’ estefelé már kérdik tőlünk, hogy be van-e fűtve a tere'” mert jönnek televíziózni. Ha előadáskor Tibi nincs kéznél, az asszonyok szaladnak a lakására, és addig nem jönnek vissza, míg magukkal nem hozzák. — És a műsorból mi érdekli leginkább az embereket? őszi kalászost elvetettünk, kétszázötven hold földet felszántottunk, a Herczegh-féle tanyán hozzákezdtünk a tsz gazdasági központjának kialakításához. A lovaink, valamint az a néhány szarvasmarha, amellyel eddig rendelkezünk, már itt vannak elhelyezve, s a napokban várjuk a megrendelt 16 anyakoca érkezését is, melyeknek a férőhelyét egy régebbi épület belső átalakításával még a télen elkészítettük. — Elkészültek az idei év gazdasági tervei is — folytatja a mezőgazdász. — Eszerint tavasszal — a többi között — 230 hold kukoricát, 50 hold burgonyát, 25 hold cukorrépát, 20 hold mákot, 15 hold dohányt kívánunk vetni, s létesítünk ezenkívül egy 40 holdas szárazkertészetet is, amelynek az előkészítő munkái — a melegágy és a melegágyi ablakok készítése — már javában folynak. A jelenleg folyó további munkákkal kapcsolatban elmondják még, hogy a tagok udvaraiból naponta 14—15 lófogat hordja az istállótrágyái ki a földekre, elkezdték az őszi kalászosok pétisóval történő felültrágyázását is. Jelenleg az Uj Barázda Tsz 156 tagja közül átlagosan 120—130 ember dolgozik rendszeresen, de amint a határban teljes erővel megindulhat a munka, minden épkézláb tag bekapcsolódik a közös munkába! A ceglédi Dézsa Népe Tsz is csatlakozott a 30 mázsás kukoricateriuesztési mozgalomhoz j Nemrégen jelent meg la- : púnkban a ceglédi Vörös Csil- : lag Termelőszövetkezet felhí- ! vása, amelyben kérték a tsz | tagjai, hogy a megye minden : tsz-e vegyen részt a kukorica- í termesztési versenyben és í csatlakozzon a 30 mázsás (má- íjusi morzsoltan) kukoricater- ! mesztési mozgalomhoz. Rado- ! sza Miklós elvtárs, a ceglédi ! Dózsa Népe Tsz elnöke kö- ! zölte szerkesztősésünkkel, hogy (szövetkezetük részt vesz a ! kukoricatermesztési verseny- J ben és csatlakoznak a 30 má- S zsás kukoricatermesztési moz- \ galomhoz. ; A Dózsa Népe Tsz az idén S 200 holdon termel kukoricát 5 és 800 mázsa szemeskukorica átadására a szövetkezet már szerződést is kötött a Pest megyei Terményforgalmi Vállalattal. Kormányzatunk lehetővé tette, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek részt vesznek a kukoricatermesztési versenyben és szállítási szerződést kötnek kukorica feleslegük átadására, többletműtrágya juttatásban részesüljenek. A Dózsa Népe Tsz 800 mázsa kukorica átadására szerződött, tehát 500 mázsa vegyes műtrágyát kap, amit a tagok ki is szórnak a kukoricaföldekre. Az oldalt összeállították: Ari Kálm-o. Csekő Ágoston és Miliők Sándor — A színházi közvetítés. Mikor a Bástya sétány 77-et mutatták, akik nem fértek be a terembe, azok az ablakon kívülről leselkedtek befelé. Meg a meccsek ... azoknak is nagy sikerük van... — Aztán szívesen látják itt az egyénieket, nem szednek valami belépési díjat tőlük? — Ugyan, hogy gondol ilyet? — néz rám megbotránkoz- va Borika. — Hisz azért vettük, hogy hadd jöjjenek... a székeket is azérí csináltuk ... Ha sokan vannak, oszt’ valamelyik tagunk észreveszi, hogy egy kívülállónak nem jutott ülőhely, azonnal feláll és átadja neki a széket. rilgondolkodva lé■*-* pék ki a kapun. Lám, csak Tápió- bicskén egy televízió, meg negyven szék és egy kis figyelmesség éppen elég ahhoz, hogy a tsz kultúrterme az egész falu közkedvelt helyisége legyen. NEGYVENNÉGYSZÉK F an itt ennél több szék is, de bent a kisebbik teremben, ahol a televízió áll, pontosan ennyit olvasok meg. No, nem valami modern stílusú bútorgyári székek ezek, egyszerű, festetten fából vannak kifaragva, ám a célnak tökéletesen megfelelnek. A televízió-állvány is házi- laa készült, amely a széksorokkal szemben van elhelyezve, lábain s a lábait összekapcsoló lécein még jól láthatók a szekerce és a gyalu friss nyomai. — Oszt? kik készítették ezeket? — kérdem Borikától, a tápióbicskei Bene Mihály Tsz fiatal ; könyvelőjétől, aki i kék színű mackó- \ ban és a kultúrte- i rém kulcsait csör- 1 get ve áll az ajtó- í ban. j — Tibi, meg a í tagok — feleli ma- ! gától értetődő han- í gon. í — Ki az a Tibi? — Hát Szélig Ti- % bor, az elnökünk. $ De mi csak így hív- £ juk, hogy „Tibi”, £ mert fiatalember é még. Tudja, olyan
