Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-14 / 38. szám
1960. FEBRUÁR 14. VASÁRNAP MST megyei ‘hírlap Tizenkétezer családi ház épült eddig OTP-segítséggel Pest megyében Minden második családnak van takarékbetétje Vatay Elemér elvtárs, az ,OTP Pest megyei fiókvezetője tájékoztatta lapunk munkatársát az Országos Takarék- pénztár megyei fiókja múlt évi eredményeiről és idei terveiről. — Legfontosabb üzletágunk egyike — mondotta — a betét. A múlt év végére, 1958. december 31-hez képest, a betétállomány 80 százalékkal emelkedett. Ezen idő alatt a betétes' ügyfelek száma közel húszezerrel gyarapodott. Ma már az a helyzet, hogy betétkönyvben és KST betét formájában több mint 102 000 dolgozó gyűjti rendszeresen megtakarításait. A megye 750 000 lakosa mintegy kétszázezer családot jelent. Az előbb említett adatok tehát azt mutatják, hogy minden második családnak van takarékbetétje. — Mi a helyzet a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakkal? — A KST népszerűsége is egyre nő. Ez év elején tizenhétezer dolgozó kezdte meg üzemekben és más munkahelyeken a havi rendszeres takarékoskodást. Számuk január végére több mint kétezer új taggal gyarapodott. — És az ifjúság takarékos- sági mozgalma? — Erre talán legjellemzőbb egy összegszerű adat: megyénk tanuló ifjúsága a múlt évben pontosan 4 650 000 forintot gyűjtött össze iskolai takarékbélyegekben. Különösen jelentős ez, ha tudjuk, hogy a közel ötmillió forint, öt-, tízforintos, vagy még ennél is kisebb tételekből szaporodott fel. Azt is jelenti ez az ötmillió, hogy a szülők kiadási gondjain ennyivel segítettek a tanulók, amikor cipő, ruha, nyaralási költségek előteremtése volt szükséges. — Milyen hiteleket folyósított az OTP? — A betétek gyűjtése mellett másik legnagyobb üzletágunk a hitelnyújtás. Pest megyében, a múlt esztendőben, mintegy kétezer családi ház építésére engedélyeztünk hitelt, több mint 60 millió forint összegben. A családi házak közül — amelyek felépítéséhez kölcsönt folyósítottunk — 1784 az év folyamán el is készült. Az ez évben beadott kérelmek elbírálását már megkezdtük és január hóban százhatvan igénylő részére engedélyeztünk kölcsönt. Azt hiszem, nem érdektelen megemlíteni, hogy 1954. évtől mostanáig, a megyében tizenkétezer családi ház épült fel OTP-segítség- gel, vagyis közel ötvenezer lakost segítettünk saját családi otthonhoz. ;— A többi megyékhez képest, Pest megye hogyan áll a családi ház építési akcióval ? Ha csupán annyit mondok, hogy jól, et nem fejezi ki eléggé az eredményeket. Nézzük inkább itt is a számokat. Beszéljenek azok. Tavaly, országosan, 620 milliót biztosított államunk kölcsön formájában a családiház-építők- nek. A megye lakosai 60 milliót kaptak. Tehát az országosan felhasznált hitelnek tíz százalékát. — Egyéb hitelakciók? — Igen jelentős összeggel, 34 millió forinttal, segítettük a részletre vásárló lakosságot is. Úgy gondolom, sok tízezer családnak szerzett örömet a részletre vett televízió, rádió, motorkerékpár, fényképezőgép. mosógép — s ki tudna valamennyi nagyobb értékű tartós fogyasztási cikket felsorolni —.amelyet részletre, hónapokkal. esetleg évekkel előbb tudtak megvásárolni. — Természetesen a hitelek igénybevételének feltételei is vannak s azoktól nem térhetünk el. így a hitelkérelmek gyors elbírálásához kívánatos, hogy a dolgozók megtakarításaikat már előre takarékbetétkönyvben . gyűjtsék össze. — Itt említeném meg a házhelyek értékesítését. Ezzel az üzletággal 1957. év óta foglalkozunk. Tavaly az OTP országosan 7300 házhelyet értékesített, ebből 1100 esett Pest megyére. Ezek értéke 7,1 millió forintot képvisel. Az eladott telkek árát a helyi tanácsok kapják és így ezek az összegek is, a községfejlesztési alapon keresztül visszajutnak a lakossághoz. — A megye OTP-hálózata bővült-e a múlt évben? — Három új fiókot nyitottunk s ezekkel együtt jelenleg 22 OTP-fiók és három totó-lottó-kirendeltség áll a lakosság rendelkezésére. Az idén a szobi és a nagykátai járásban tervezünk új fiókot, Érden pedig totó-lottó- kirendeltség építése van folyamatban. — A jövőre vonatkozóan csak annyit: tervszámaink teljesítése mellett még inkább a minőségi munkára, a lakosság jó és gyors kiszolgálására fektetjük a súlyt, viszonzásául annak a fokozódó bizalomnak, amelyet a dolgozók részéről kapunk. A jövőben is szívesen állunk a lakosság rendelkezésére és örülünk, ha segíthetünk, mert tudjuk, hogy jó munkánkkal és szolgáltatásainkkal még jobb szociális helyzetet biztosítunk a családok tízezreinek. (gy. m.) A helyes közlekedésre tanítják az iskolásokat A Pest megyei Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztálya új módszert vezetett be a balesetek elhárítására. Köztudomású, hogy a közlekedési balesetek áldozatai között igen sok az úttesten futkározó, a mozgó járművekre fel-leuig- ráló gyerek. Az elmúlt évben megyénkben 49 gyereket ért baleset; öt halálos kimenetelű, 18 pedig súlyosan megsebesült. A közlekedésrendészeti osztály kezdeményezésére az iskolákban a tanárok a megadott rendőrségi útmutató szerint előadásokat tartanak a helyes közlekedésről és oktató filmeket is lepergetnek növendékeik előtt. A biai, a torbágyi és a ve- csési általános iskolában tartottak eddig ilyen előadásokat és az ott nyert tapasztalatok alapján a megye minden általános iskolájában bevezetik ezt a hasznos újítást. Kormányrendelet a termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékáról A Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékról szóló rendelet tervezetét. A kormány ezzel a rendelettel gondoskodik azokról a termelőszövetkezeti tagokról, akik. öregségük, vagy munkaképtelenségük miatt nem szerezhetik meg a törvényszerű nyugdíjhoz szükséges „szolgálati” időt. Ez az intézkedés elősegíti a mezőgazdaság szocialista átszervezését, egyben bizonysága szocialista államunk gondoskodásának. A rendelet értelmében az említett módon ellátatlanul maradó termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékot kapnak, hä á férfi a 70. a nő pedig a 65. életévét betöltötte már, s a termelőszövetkezet •közös munkáiban rendszeresen nem tud részt venni. Az a tag nem vesz részt rendszeresen közös munkában, aki egy naptári éven belül 120 (a nő 80) munkaegységnél többet nem tud teljesíteni. Gondoskodik a rendelet továbbá azokról a termelőszövetkezeti tagokról is, akik áz említett életkort ugyan még nem érték el, munkaképességüket azonban teljesen elvesztették már, s a törvény- szerű nyugdíj megállapítá- , sához szükséges úgynevezett nyugdíjévekkel nem rendelkeznek. Ezek a termelőszövetkezeti tagok munkaképtelenségi járadékot kapnak, ha az arra illetékes orvosi bizottság megállapítja száz százalékos munkaképtelenségüket. Mind az öregségi járadék, mind pedig a munkaképtelenségi járadék havi összege 260 forint. Abban az esetben, ha a férj és feleség egyaránt termelőszövetkezeti tag, a 260 forint járadékra a féri jogosult. Ha a férj meghalt, s a felesége termelőszövetkezeti tag, ez utóbbi kapja a 260 forint járadékot, de csak úgy, ha az előbbi feltételek nála is fennállnak. Ha a termelőszövetkezeti tag egyéb jogcímen törvényszerű nyugellátásban részesül és ennek összege a havi 260 forintot nem éri el, altkor az egyéb jogcímen járó nyugellátás és a 260 forint közötti különbözeiét kell részére folyósítani. Gondoskodik a rendelet a meghalt termelőszövetkezeti tag özvegyéről akkor is, ha ő maga nem volt ugyan termelőszövetkezeti tag, de a 65. életévét (férfi-özvegy a 70. életévét) betöltötte vagy az orvosi bizottság megállapítása szerint teljesen munkaképtelen. Ezeket az özvegyeket havi 130 forint özvegyi járulék illeti meg, ha törvény- szerű özvegyi nyugdíjra nem jogosultak. A járadék mellett a termelőszövetkezeti tagnak megmarad a háztáji gazdasága, megkapja a tagokat általában megillető egyéb szociális kedvezményeket, valamint a bevitt földje után őt megillető földjáradékot is. Nem jogosult öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékra az, akinek vagy a vele együttélő házastársának havi 260 forintot meghaladó nyugdíja, keresete vagy jövedelme van, kivéve, ha ez a jövedelem a háztáji gazdaságból vagy a földjáradékból származik. Ha valamely naptári évben az öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban már részesülő férfi termelőszövetkezeti tag 120, a női termelőszövetkezeti tag pedig 80 munkaegységnél többet teljesített, a teljesítést követő hónap első napjától a naptári év végéig megszüntetik járadékának folyósítását. Ugyancsak megszüntetik az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadék folyósítását, ha a tag kilép a termelőszövetkezetből vagy kizárják. Ha a termelőszövetkezeti tag a nyugdíj-igényének bejelentését, illetőleg a halálát közvetlenül megelőzően legalább három éven át nem folytatott élethivatásszerűen mezőgazda- sági, illetőleg a mezőgazdasági lakosság szükségletét kielégítő ipari tevékenységet, akkor a tag részére öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadék, özvegye részére pedig özvegyi járadék csak különlegesen indokolt esetben állapítható meg. A járadékot a termelőszövetkezet útján az erre a célra rendszeresített nyomtatvány űrlapon kell kérni. A termelő- szövetkezet, valamint a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának javaslata alapján az országos nyugdíjintézet állapítja meg és folyósítja a járadékot. A rendelet alapján legkorábban 1960. január 1-től kezdve lehet járadékot megállapítani. Özvegyi járadékot ettől az időponttól kezdődően az az özvegy is kaphat, akinek férje 1959-ben halt meg, ha legalább 1958. január l-től kezdve termelőszövetkezeti tag volt. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a kormány a volt mezőgazdasági dolgozóknak (gazdasági cselédeknek) folyósított OMBI-járadékot a termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékával azonos összegre emelte fel. 1960. január l-től kezdve tehát ezek a járadékosok is — a családi pótlék beszámításával havi 260 forint járadékot kapnak. TIZENÖT FORINT M ég a csípős szél is fokozta a hideget. Szerencsére nem kellett sokáig várnom Zsámbékon az autóbusz végállomásánál, mégis átfagytam, mire beszállhattam a kocsiba. Jólesett a langyosabb levegő, a széltől védett hely, a kényelmes ülés. Olvasni valót szedtem elő a táskámból és igyekeztem úgy kinyújtóztatni a lábamat, megvetni a hátamat, hogy testhelyzetem a leg- pihentetőbb legyen. Alig lapoztam néhány oldalt a könyvben, amikor jegyváltásra szólított a kalauz. Igyekeztem, hogy minél kevesebb testmeleget pocsékolva halásszam ki a farzsebemből a bankótárcát. Kotorásztam, tapogattam. Azt hittem, a hideg lecsökkentette . ta- pintóérzékemet. A négyszögletes formájú tárca nem volt a helyén. Most már nem törődtem azzal, hogy a jól bemelegített, kényelmes ülés újból zordra, fagyosra változik. Felálltam és kigombolva kabátomat, kétségbeesetten tapogattam végig minden, zsebemet. Ezek a mozdulatok másokat mindig nevetésré ingerelnek. A tárca nem volt sehol. Aprópénzben pedig mindössze egy forint, hatvan fillér csörgött a zsebemben. Újra és elölről kezdtem a kapkodó keresgélést a zsebemben, táskámban. Az eredmény, azaz eredménytelenség ugyanaz maradt. — Tessék le- szállni a következő megállónál! — No, ezt eltalálta __ Aztán h ová menjek éjszaka ebben a hidegben? Vissza Zsámbékra, vagy pedig Budára gyalog? a z utasok jó- zi indulatú mosollyal figyelték párbeszédünket. A kalauz nem volt kérlelhetetlen, sem merev. Megállapodtunk, hogy igazolom magamat és a MÁ- V AUT-nak majd utólag megfizetem a menetjegy árát. Amikor Perbálon megálltunk néhány percre, s leszálltunk a kalauzzal együtt egy cigarettát elszívni, még ő nyugtatott engem: — Ne bosz- szankodjon kérem, mással is előfordul. Inkább sajnálja a pénztárcáját, meg a bankókat benne. Én majd jelentem és kiküldik a befizetési lapot ... Igaz, ez több munkát jelent, mert könyvelni kell, meg levelezni... Többe kerül a leves, mint a hús. Indulunk tovább, de nem váltottunk több szót. Csak Budán, a forgalmi irodában nyugtatott meg a szolgálatban levő tisztviselő, hogy majd „beinkasszálják”. Másnap első dolgom volt, hogy telefonáljak a központba tartozásom rövid, úton való megfizetése miatt. Átnézték a menetleveleket. A részemre kellemetlen históriának azonban sehol sem volt írásbeli nyoma. Végül is előkerítették a szolgálatteljesítő kalauzt, névszerint Gombkötő Lajost. — Csakugyan utazott akkor egy újságíró, aki elvesztette a pénztárcáját. Először valóban rá is akartam írni a nevét és az adatait a menetlevélre, de aztán meggondoltam és befizettem helyette a tizenöt forintot.., Majd visszaadja, ha megint erre jár. I s ha történetesen nagyon sokáig, vagy egyáltalán nem utazom többé autóbuszon Zsám- bék és Budapest között? Vagy pedig hiába várva a MÁVAUT hivatalos fizetési felszólítását, elfelejtem az egész históriát? Vajon akkor sem hiányzott volna a pénz Gombkötő elvtársnak? Nemcsak a gesztust, s az emberséget kell ezúttal megköszönnöm, hanem a megerősödést is abban a tudatban, hogy egyre jobb itt az élet és egyre jobban összetartanak az emberek. Déri Károly É' Készételeket is gyárt az idén a Nagykőrösi Konzervgyár NAGY MENNYISÉGŰ SZÖRP ÉS BEFŐTT KÉSZÜL Milyen újdonságokra számíthatnak a háziasszonyok, mit várhat a kereskedelem ebben az évben a Nagykőrösi Konzervgyártól? Erre a kérdésre kértünk választ Kovács Sándortól, a gyár igazgatójától. Kovács elvtárs elmondotta, hogy 1960-ra a minisztérium az elmúlt évihez képest 14 millió forinttal növelte a gyár tervét Ehhez a Baromfitenyésztők figyelem! Idén is kedvező feltételek mellett magas áron köthető baromfinevelési és hízlalási szerződés a földműves- szövetkezettel. A szerződést kötők hízott libánál 40.— Ft., hízott kacsánál 25.— Ft, pulykánál 30.— Ft előleget kaphatnak. Csirkénél előlegként naposcsibét kap a termelő, vagy saját keltetésű csirkénél a szerződéssel lekötött meny- nyiség kg-ja után 7.— Ft előleget '-ehet igénybe. Neveljünk minél több baromfit. Érdemes, jól jövedelmez! Részletes felvilágosítást a helyi földművesszövetkezet ad! dolgozók még további 15 millió forint értékű konzerv gyártását vállalták. Az idén Nagykőrös tovább bővíti gyártmányai választékát. így például megkezdik az üveges készételek gyártását. 1953-ban ugyan néhány készétel-féleséget már készítettek kísérletként (malacpörköltet, meg marhapörköltet), de kénytelenek voltak abbahagyni, hisz akkor még hiányoztak a gyártáshoz szükséges feltételek. A tervek szerint ebben az évben 15— 16 féle készétel gyártását kezdik meg (lecsót kolbász- szál, székelykáposztát és különféle pörkölteket). Tavaly a konzervgyár mindössze 12 vagon szörpféleséget készített, az idén viszont előreláthatólag 800 vagon gyümölcsöt dolgoznak majd fel szörpökhöz szükséges félkésztermékké. 1961-ben már teljes kapacitással folyik majd a szörpkészítés. Az idei szezonban kétféle gyümölcslét készít a gyár. A kereskedelem 1600 000 fél- és negyedliteres palack paradicsomlét kapott ettől a gyártól tavaly. Az idén még több hűsítőitalnak használható paradicsomot szándékoznak üvegekbe tölteni. Jól bevált az új csomagolási forma is: a kétdecis pohár. Befőttből és különféle dzsemből kétmillió pohárral szándékozik készíteni az üzem. Főzelékkonzervből 1959- ben 879 vagonnal készített a konzervgyár, az idei terv még ennél is többet irányoz elő: 884 vagonnal. 1960- ban a Nagykőrösi Konzervgyárban 10 százalékkal emelkedik a termelékenység s ezt elsősorban műszaki fejlesztéssel, gépesítéssel kívánják megvalósítani. Már az elmúlt évben is nagyon sok új géppel, berendezéssel gazdagodott a gyár, s az idén tovább bővítik, korszerűsítik a gépparkot. Többek között borsócséplőgépeket, palacktöltőt, babszeletelőt, automata dobozzárót, al- mahámozót kap majd a gyár. A hazai üzemektől hűtőkompresszort, a készétel-gyártáshoz pedig húsfeldolgozó gépeket, töltőgépeket, s a belső szállítást megkönnyítő motoros targoncákat szereznek be. Igen sok segítséget ad a gyárnak saját gépüzeme is. Az idén például a lecsó-, az uborka- és a babgyártás gépesítéséhez készít berendezéseket. Emellett borsótöltőgépet, cimkézőgépet, mosó- és szárítóberendezést, szörpgyár- tó-gépet készít a gépüzem. A göngyölegkészlet 60 ezer új ládával növekszik s ezzel 120 ezer darab láda áll majd rendelkezésre a körülbelül 2500 vagon zöldség szállítá' sához. (s. p.)
