Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

Msr MEGYEI Ha i) I960. JANUÁR 6. SZERDA Az ötezer eres Pest megye Pest megye ősidők óta la­kott vidék. Az írott történel­met megelőző időkben itt élt népcsoportokat hátraha­gyott használati tárgyaik fő lelőhelye, vagy azok rendsze­resen ismétlődő közös voná­sai alapján különböztetik meg a tudósok. A megye őslake-sai Vonaidíszes kerámiákat gyár­tottak. Emlékeik Vác, Bé­kásmegyer és Nagytétény kör­nyékéről kerültek elő. He­lyükbe az ún. „bádeni kultú­ra” népe jött, amelyik már réz eszközöket használt, ha- lottait elhamvasztotta és fej­lett állat-, főleg szarvas­marhatenyésztő volt. Az egyik budakalászi ásatáskor felfedezett, kocsit utánzó, cse­répedényük nemcsak döbbe­netes hűséggel készült, hanem a kocsi legrégibb ismert áb­rázolása is. Telepeik Tápió- Szelétől és Nagykőröstől, Vá­con, Zebegényen át egész Bernecebarátiig húzódtak. A velük nagyjából egyidőben iít élő másik nép, amely ha­rang alakú edényeiről isme­retes, már a bronzot is ismer­te. Solymár, Sóskút, Törökbá­lint, Dunakeszi környékén ár­pát, borsót és lencsét ter­mesztettek, ami bizonyos pri­mitív szelekciós tevékenység­gel, tehát a növény nemesítés kezdeteivel egyértékű. A tulajdonképpeni vaskorszak 2500 éve, a kocsizó-nomád szkíták megjelenésével kö­szöntött be. Ez a lovas nép vasból készítette fegyvereit, fejlett ötvösművészete volt és magával hozta a fazekas­korong eleddig ismeretlen újítását is. Néhány évszá­zad múltán keveredtek a gyalogos keltákkal, akik a korongon gyártott agyagedé­nyeket már gondosan épített, állandó jellegű kemencékben égették. A kelták lovaikat igázták és kiterjedt kereske­delmet folytattak. Az ő köz­vetítésükkel jutottak először pénzérmék megyénk terüle­tére. A pénz megismerése fel­lendítette a kereskedelmet. Időszámításunk előtt 70 tá­ján az eraviscu*)k a mai Tahitótfaluban maguk is pénzverdét létesítettek. A kelta-kor értékes emlékeit tárták fel áz érdi, százhalom­battai, pomázi, szobi, váci, ócsai és abonyi ásatások. Az első írásos rmtékt-k, ha szórványosan is, de a ró­maiak hódításával egyidőből maradtak fenn a megyénk te­rületén élt népekről. A ró­mai birodalom az i. e. 9. évben terjesztette ki határait a Du­náig. A folyó jobb partján erős katonai táborok (Száz­halombatta, Nagytétény, Szentendre, Dunabogdány, Visegrád) és őrtornyok sokszo­ros láncolatának védelmében villagazdaságok létesültek. Ezek rövidesen kedvelt tá­madási területeivé váltak a balparti „barbaricunr'-ban le­telepedett és a görögök által ,.lóféjők”-nek nevezett szarma- ta-jazygoknak. Sok emberöl­tőn át egyre erősödő csapá­saik nyomán a rómaiak foko­zatosan kiürítették Pannó­niát. 380 körül a hunok, hetven évvel később a germán longobardok és gepidák, majd 568-ban avar hódítók érkeztek ide. Az avarok ural­ma tartós volt. Államuk két­százötven éves léte alatt egy-, re nagyobb szláv tömegek áramlottak a Kárpát-meden­cébe, akik lassacskán a lo­vasnomád hódítókat is — legalább részben — földműve­lőkké tették. (Galga és Túra menti, budakalászi, szent­endrei, váci és szobi leletek.) Az avar birodalom a 800-as években omlott össze Nagy Károly frankjainak csapá­sai alatt. A szlávok ekkor még képtelenek voltak szi­lárd államszervezeti formák kialakítására és a IX. század végén a viszonylag kis lélek­számú magyarság uralma alá kerültek. A Kárpát-medence szívében fekvő megye honfoglaló őseink mindkét vezérének, Árpádnak és otthont adott. Kurszánnak, Árpád nemzetsége a hagyomány szerint Csepel szigetét, Kurszán pedig Óbuda-Aquincum környékét szállta meg. Gazdag, nagy mezőgazdasági kultúrájú vi­dék volt ez. A „Pest” névvel azonban ekkor még nem, hanem csak egy 1171-ben kelt oklevélben találkozunk, a me­gye önálló létezéséről pedig egy 1255. évi irat ad első hírt. A megye története et­től kezdve annyira összefonó­dik az ország történetével, hogy a kettőt szétválasztani meddő vállalkozás lenne. Sűrűn lakott terület. A mai dűlő- és pusztanevek legna­gyobb része egykori községelv emlékét őrzi. A mongol dúlás után véglegesen Budára költö­zött királyi hatalom pedig kü­lönös fontosságot juttatott a megyének. Egy cikk szűk ter­jedelme nem engedi, hogy az azóta lepergett századok tör­ténetéből néhány, talán ke­vésbé közismert szemelvény­nél többet említsünk. 700 évvel ezelőtt, 1259-ben IV. Béla egy oklevélben meg­engedte feleségének, hogy ék­szerei árából fellegvárat épít­tessen a pilisi erdők egyik kopár hegyén. Ez Visegrád alapítólevele, amely alig egy század múlva az Anjouk, majd később Zsigmond és Má­tyás király idején élte Eu­rópára kiterjedő hírű fény­korát, sőt, egy ideig az ország fővárosa is volt. Tizenegy évvel később, 1270 körül épült a pilisszentkereszti kolostor, amelynek romjait szívesen keresik fel megyénk turistái. 509 évvel ezelőtt, 1450-ben — amikor még Európa-szerte igen gyér volt a közoktatás- ügyi hálózat — Inárcs köz­ségben már önálló tanító mű­ködött. 452 évvel ezelőttről, tehát 1507-ből való az első adatunk arra vonatkozólag, hogy az elnyomott jobbágyok már ne­hezen és csak lázadozva vi­selték terheiket. Az isasze- gi jobbágyok ebben az évben félholtra vertek egy községü­kön átkocsizó nemesurat, bi­zonyos Szilassy Mátyást. 1507- ben már Mészáros Lőrinc volt a közeli Cegléd plébánosa, aki 1514-ben kimagasló szerepet vitt a Dózsa-féle parasztláza­dásban. Az 1526. évi mohácsi csata­vesztéssel megkezdődött megyénk pusztulása Musztafa budai defterdár négyszáz év előtti jelentése szerint Cegléden ekkor 184, Cinkotán 14, Érden és Gyom­ron 25—25, Hatvanban 29, Szentendrén 38, Tökölön 20, Vácott pedig 228 ház állt. A megismétlődő hadjáratok okozta pusztítást az 1593/98. évi hosszú hadjárat tetőzte be. Míg 1550 körül 87 Duna-bai- parti helységben 1140 portát számláltak meg, egy évszázad­dal később 53 helységben nem volt több 134-nél. A lakosság háromnegyed része elpusztult, vagy láncra fűzve, rabszolga sorsra jutott. 269 évvel ezelőtt, az 1690. évi összeíráskor a mai Pest megye területén mindössze 61 lakott hely akadt. A kipusz­tult magyarság helyére né­metek, 1696-tól pedig a Duna mentére szerbek települtek. II. Rákóczi Ferenc 1703. szeptember 13-án szólította fegyverbe a megye minden rendű lakosait, de a sok emberöltőnyi pusztulásban megfáradt nép — az ország más részeiben tapasztalt lel­kesedéshez mérten — csak gyengén támogatta szabad­ságharcát. 1709-ben súlyos pestisjárvány is ritkította a megye lakóit. Mindezek ellenére, a török kiűzetése után, voltaképpen lassan mégis megindult Pest megye fejlő­dése. Míg 1696-ban 66 falu 1700 családja csak 12 000 szán­tót és 2500 hold szőlőt művelt megyénkben, 1770-ben, tehát 189 évvel ezelőtt, már 116 falu 13 000 családja, 189 000 hold szántón és 15 000 hold szőlőn dolgozott. A föld túl­nyomó része nemesi birtok volt, az életkörülmények ja­vulása pedig csak vontatottan tartott lépést a lélekszám-gya- rapodással. Csak keveset se­gített ezen a közlekedési há­lózat fejlődése, így az 1846- ban elkészült pest—váci, majd az 1847-ben befejezett pest— szolnoki vasútvonal. 1847-ben Kossuth Lajos lett Pest me­gye országgyűlési követe. 1348-ban a jobbágyfelszabadí­tás és Kossuth gyújtó hatá­sú ceglédi beszéde után a megyebeliek tömegesen je­lentkeztek a honvédhadsereg­be. A gazdaságilag kevéssé megalapozott reformok, ame­lyekhez még a szabadságharc bukása is társult, nem sokat változtathattak azonban a nép sanyarú helyzetén. Me­gyénknek önálló ipara ek­kor alig volt. Hosszasabb ideig csak az 1853-ban alapí­tott váci kocsigyár tudott fennmaradni. 88 évvel ezelőtt, 1871-ben, méig 4164 Pest megyei gazda­ságban faekével szántottak és a mezőgazdasági keresők 69 százaléka volt cseléd és napszámos, míg kisebb-na- gyobb önálló földtulajdon csak 31 százaléknak jutott. 1880-ban a filoxera kiirtotta a hegyi szőlőket és rengeteg kistermelőt tett tönkre. No­ha közvetve ennek köszön­hető a Nagykőrös—Cegléd környéki, ‘ immunis homokon létesült borvidék kialakulása, az elégedetlenség nőttön nőtt. Az 1894 körül megindult szo­ciáldemokrata szervezkedés megyénkben termékeny ta­lajra talált. Hatvankét évvel ezelőtt ki­robbant a (ápiós/etsői aralósztrájk, amelyet csak véres fegyve­res erőszak tudott letörni. Az 1905. évi sikertelen orosz forradalom hatását egy év­vel később szintén arató­sztrájk jelezte. 1917 decem­ber 2-án pedig Czóbel Ernő egy pilisi népgyűlésen fel­hívta a munkásságot, hogy a szovjet példa nyomán ma­ga vegye kezébe sorsa irá­nyítását. 1918-ban, a pol­gári köztársaság idején, a po­mázi munkástanács már szo­cialista köztársaságot köve­telt és 40 esztendeje, 1919. március 18-án az aszódi pa­rasztok a megyében elsők­ként osztották fel a hatá­rukhoz tartozó uradalmak földjét. A proletárdiktatúra bukása .után hosszantartó és véres volt a megtorlás. Mihelyt azonban Horthyék áldemok­ráciája legalább látszólag lélegzethez engedte jutni a szabadságba egyszer már be­lekóstolt népet, tüstént meg­indult Pest megyében a bal­oldali szervezkedés. 1926-ban a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak már 21 köz­ségben volt önálló szerveze­te. 31 esztendeje pedig, 1928- ban, a pilisvörösvári bányá­szok Európa-szerte feltűnést keltő éhségtüntetésükkel lep­lezték le a népelnyomó régi rendszert. Ez azonban már a felszaba­dulást közvetlenül megelőző évek történetéhez tartozik, amelyről beszámolni egy má­sik cikk feladata lesz. Ordas Iván Mit vár az új évtizedtől a Newsweek? Amerika egyik legelterjedtebb folyóirata rezignálton temeti „Amerika századát" Tíz esztendővel ezelőtt a Colliers című igen elterjedt amerikai folyóirat az atom­bombával elpusztított Moszk­vát jósolta meg. A Colliers az­óta megszűnt és Moszkva hét­milliós világváros, az oroszok nevét tisztelettel és csodálattal ejtik ki ma Amerikában — így kezdi 88 oldalas tudósítását a világ minden részében tudósí­tókat tartó és mindenüvé elju­tó vezető amerikai folyóirat. Az egész szám tulajdonképpen az elkövetkező . évtized kilátá­saival foglalkozik és amit tu­dósítói tollából közöl, az sem­miképpen sem kedvez azok­nak, akik nemrégen még „Amerika századáról” beszél­tek meglehetősen öntelten az Egyesült Államokban. Nem, erről szó sincs ma már. Mert miről is van szó? A magabiztos Szovjetunió és a kínai óriás „Remélem, hogy a hétéves terv végére (1965) nagyobb lesz a lakásom, az adók foko­zatos csökkenése következté­ben növekszik majd a jövedel­mem, nem kell többet dolgoz­nom hat óránál, autót veszek és talán dácsám is lesz (így ne­vezik a kis villákat Moszkva környékén) Esetleg elutazha­tom majd Amerikába, hogy személyesen győződhessek meg arról, mi is van ott“’. így vá­laszol az amerikai lap tudósí­tójának Dimitri Zacharow fia­tal szovjetpolgár arra a kér­désre, hogy mit vár az új év­tizedtől. „1970-re mindnyájan jómódúak leszünk, megkezdő­dik a leszerelés és a föld bár­mely sarkára elutazhatunk, mert a hidegháború divatja­múlt valami lesz. Az évtized végére utolérjük az Egyesült Államokat minden területen” — teszi még hozzá. A Szovjetunióról „majdnem elismerő” hangon ír a lap, Kí­náról ellenségesen, félve. Ám a pekingi tudósítónak is. be kell ismernie, hogy ennek a hatalmas országnak is minden alapja megvan a bizakodásra. Először azért, mert kimeríthe­tetlen embertartalékkal ren­delkezik, 1970-re legalább 800 millió lakosa lesz. Másodszor azért, mert nyersanyagforrásai is hatalmas yiaknázatlan érté­ket jelentenek, elég csak a Go- bi-sivata.g olajára, Senszi tar­tomány kibányászatlan szén- mennyiségeire és a most meg­művelésre kerülő földekre gondolni. Harmadszor pedig azért, mert a tudományok megismerésének terén is előre­tört Kína. Legalább félmillió diák tanul 200 egyetemen, amelyeknek nagy része nem­rég létesült. Ütött az európai reakció végórája Forradalmak Dél-Amerikában De mi lesz a polgári világ fellegvárával, Nyugat-Euró- paval és Amerikával? A lap szerint „Nyugat-Európa poli­tikai képe lényegesen meg­változik ... Spanyolország, Portugália, Franciaország és Nyugat-Németország valószí­nűleg új politikai rendszert érnek meg.” A jóslat mellett a tudósító nem titkolja egyes amerikai és angol körök fé­lelmét a növekvő nyugatné­met imperializmustól sem. És mi a helyzet Ameriká­ban? Különösen Dél-Ameri- kában, ahová februárban szándékozik utazni Eisen­hower? „Az USA dél-ameri­kai propagandája tökéletes kudarcot vallott és egyelőre semmi jel sincs arra, hogy ezt korrigálni lehetne” — ál­lapítja meg rezignáltén a lap tudósítója. Aztán felsorolja a dél-amerikai államokat és mindenütt lehetségesnek tartja a forradalmi változást, mert „a forradalmi erők minde­nütt előretörnek és az elkö­vetkező évtizedben egyik for­radalom követi majd a má­sikat Latin-Amerikában, egyik kormányt a másik után űzik majd el. Mindenesetre biztos, hogy a tömegek összetörik a jelenlegi uralkodóosztály ha­talmát ezen a területen”. Ez a jóslás nyilván alá akarja támasztani Eisenhower utazásának szükségességét és nem mulaszt el néhány szo­kásos mondatot a „kommu­nista veszélyről” sem, ez azonban a tényeken mit cam változtat. „Afrika a négereké lesz !" — Merre tart India ? Miután Macmillan angol miniszterelnök most szándé­kozik Afrikába utazni, hogy a brit gyarmatbirodalom problémáit helyszínen tanul­mányozza és Eisenhower el­nök most tért vissza Indiá­ból, ennek a két területnek is nagy teret szentel a folyó­irat. Következtetései hűen tükrözik az amerikai politi­kát, amely egyrészt nem A világ minden sarkából PÁRIZS Az Uj NATO-palotában 300 mikrofont helyeztek el. Az építésügyi minisztérium leleményes módszert talált a kötelező tatarozással elma­radó háztulajdonosok „meg­győzésére’“: mulasztás ese­tén leszállítják a lakbéreket. ★ Karácsonyi boríték, amely felfújva a legváratlanabb for­mákat ölti: karácsonyfa, bo­hóc. angyal ^tb. lehet belőle. ■k Az Air France-nál 1960-tól kezdve bevezetik az elektroni­kus helyfoglalást. A 200 000 alkatrészből álió elektronikus Új fajta talajfúrót gyártanak A Szegedi E’émfeldolgozó Vállalatnál új típusú, univer­zális talajfúró gyártását kezd­ték meg Mihály Józsefnek, a Délalföldi Mezőgazdasági Ku­tatóintézet munkatársának ta­lálmánya alapján. A készü­lék elsősorban laboratóriumi vizsgálathoz szükséges talaj­minta-vételre alkalmas. Hasz­nálható kisebb gyökerű ve­nyigék ültetésére, szőlőtelepí­tésre, magas talajvízszintnél szivattyús szükségkutak fúrá­sára. Talajminta-vételre minden eddigi készüléknél jobb, mert a fúrófej kiképzése olyan, hogy nem omlik be a furat, s így szinte hajszálpontosan és szennyeződésmentesen a vizsgálandó rétegből emeli ki a mintát. Súrlódása csekély, így egy ember fél óra alatt könnyűszerrel készíthet négy­méteres furatot bármilyen ke­mény talajban. Az első sorozat fúrófelsze­relésből elsősorban a kísér­leti intézeteknek, talajlabora­tóriumoknak, gépállomások­nak juttatnak. agy 900 repülőjáratra és 250 ezer utasra „emlékszik”. A kérdésekre 1 50-ed másodperc alatt ad választ. SZAHARA A Csád-tó környékén kuta­tó Berliet—Ténéré-féle régé­szeti expedíció sértetlen álla­potban megtalált egy kőkor- szakbeli karkötőt, egy kézi­malmot és egy agyagedényt. Az expedíció tagjai 5000 éves kőkésekkel hámozták a na­rancsot. MOSZKVA A földet egy méter mélysé­gig megmunkáló. különleges ekével kísérleteztek: 3,5 mé­ter magasra nőtt a kukorica. ★ A TU—104-ben legköze­lebb bevezetik az önkiszolgá­lást a sztratoszférában: gomb­nyomásra a kívánt ital jele­nik meg az utas ülőhelye előtt, ★ „Szétszedhető” üzem készült épületelemek gyártására. Ha valamely vidéken elkészült a 31 000 rubelbe kerülő csalá­di házak építése, az egész üzem máshová szállítható. BONN Hannoverben radar-készü­léket terveznek vakok szá­mára. Ezzel a vakoknak a közlekedéshez nem lesz többé szükségük kutyára. bánja, ha angol szövetségese elveszti Afrikát, másrészt igyekszik Indiái magához csa­logatni, ezért felveti a „kom­munista veszély” mumusát Nehru feie. Tíz éven belül az afrikai államok az ENSZ legerősebb blokkját alkothatják — jó­solja a Newsweek. „Az elkö­vetkező évtizedben a négerek rendkívül erős politikai moz­galma alakul ki” — mondja Thomas Ngwenya afrikai szakszervezeti vezető —, amely véget vet a fehérek előjogainak.” Egy kenyai fe­hér nagybirtokos pedig nem minden félelem nélkül je­lenti ki: „Tíz év múlva a négerek lesznek Afrika urai.” A fehér nagybirtokosnak nyil­ván eszébe se jut, hogy ez nem több. mintha azt mon­daná, hogy az angolok Ang­lia urai. Ezt pedig nyilván természetesnek tartja. És mi lesz Indiával? A lap szerint India nagy problé­mája az elkövetkező tíz esz­tendőben: hogyan tudja mai rendszere mellett rendkívül rossz körülmények között élő lakosságának életszínvonalát emberi színvonalra emelni? Vajon nem keresi-e végül is a marxista megoldást, amire közeli szomszédainál lát pél­dát? Arról persze nem ír a lap, hogy India reformtörek­véseit éppen a mai polgári kormányzat jóvoltából még mindig hatalmas feudális erők akadályozzák. Azt azon­ban kénytelen beismerni, hogy a jelenlegi rendszer mellett még mindig a világ legelmaradottabb országai közé tartozik, pedig majd­nem akkora megművelhető területtel rendelkezik, mint az USA és természeti kin­csekben is gazdag. Nem mi mondjuk, ők írják, nem mi állítjuk, hanem az amerikai folyóirat mindazt, amit itt ismertettünk. A cikk nyilvánvalóan tendenciózus, magán viseli a jelenlegi ame­rikai politika szempontjait, de a tények, amikkel bizo­nyít, mindennél tanulságo­sabbak. Máté Iván UJ FAJTA MESTERSÉGES SZÍV Két amerikai tudós, Wil­liam és Francis Fry testvérek, az illinoisi egyetem kutatói új típusú mesterséges szívet készítettek, amelynek prototí­pusát kutyákon próbálták ki. A készüléket szabadalmaztat­ták már, de embereken még eddig nem kísérletezték ki. A mesterséges szív kétkamrá- jú szivattyú, amelyet apró villanymotor hajt. A motor és a szivattyú, amelyeket plasztikból készült tartóba építenek bele, együttesen csak kevéssel nagyobb egy normá­lis szívnél. A gépet elem látja el energiával, ezt vise­lője zsebében hordhatja.-LWSJ.Z — Tudja Pisla, még soha nem ültem szánkón ... — Én sem...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom