Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-31 / 26. szám
IfflWJl hírlap I960. JANUÁR 31. VASÁRNAP AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN UitiiniiiMniiiisn munkájáról beszélt a juhász, mivelhogy mégis ezt tartja a legfontosabbnak. — Nemsokára ellenek — mondta —, oszt’ nincs megfelelő minőségű takarmányuk. Már egy hónappal ezelőtt abrakra, lucernára és takarmányrépára kellett volna fogni őket, hogy elegendő tejük le "ven. De nem lehet mert nincs takarmány. Csak borsószalma. Pedig az új jövedelemelosztás szerint csak akkor keresünk jól, ha sok gyapjút, sok tejet termelünk és sok bárányt nevelünk Ugyanis 120 forint értéket kell termelnünk ahhoz, hogy egy munkaegységet a javunkra írjanak. Kiszámítottuk, hogy az idei évre, a munkaegységenként betervezett 50 forintot és 500 munkaegység teljesítést véve alapul, 25 ezer forint lenne a jövedelmünk. Ez szép is lenne, de csak akkor tudjuk elérni, ha a vezetőség gondoskodik a juhtenyésztés feltételeiről, az elegendő, jó minőségű takarmányról. A többi aztán már a mi dolgunk. A juhászok dolga. Felemelte a poharát. — Ha megírják — mondta —. talán megszívleli kívánságunkat a vezetőség. íme, megírtuk. Csatlakozzon minden tsz a harminc mázsás kukoricatermesztési mozgalomhoz ! A ceglédi Vörös Csillag Tsz felhívása a megye termelőszövetkezeteihez Nemrég tartották Budapesten a második országos kukoricatermesztési tanácskozást. A tanácskozáson megyénk termelőszövetkezeteiből is sokan részt vettek. A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet most közölte szerkesztőségünkkel, hogy versenyre hívja ki a megye termelőszövetkezeteit: vegyenek részt a harminc mázsás kukoricatermesztési mozgalomban. A szövetkezet tavaly 124 holdon termelt kukoricát, s holdanként — májusi mor- zsoltban számolva — huszonegy mázsás termést ért el. Felhívásukban többek között az alábbiakat írják a tsz vezetői: Az 1958—59-es év eredményeit szövetkezetünkben megvitattuk. E'határoztuk, hogy 1960-ban az eddiginél nagyobb területen, 260 holdon termelünk kukoricát, vagyis, szántóterületünk 22 százalékán. Az előző gazdasági év tapasztalata alapján vállaljuk, hogy 1960-ban holdanként 30 mázsa (májusi morzsoltan Hat tsz alakult Csaknem 3500 hold a termelőszövetkezetek szőlőterülete számított) terméshozamot érünk el. A 30 mázsás terméshozom elérése érdekében a kukorica területét — a talajtól függően —, 30—35 centiméter mé'.yen szántottuk. Nagyon vigyáztunk az őszi mélyszántás minőségére és mélységére. A tavalyi tapasztalatok alapján nagy gonddal végezzük majd a tavaszi munkákat is. Ügyelünk arra, hogy a talaj teljesen gyommentes legyen. Nagy gondot fordítunk arra is, hogy — különösen a vetés előtt —, megóvjuk a talaj nedvességét. A tőállományt a talaj termőképességétől függően holdanként 16—18 ezerre növeljük. Meggyőződtünk róla. hogy ez a tőszám hozzájáni1 a kukorica terméshozamának növeléséhez. Nálunk legjobban a 70—50 centiméteres sortávolság vált be. Vetőmagnak Martonvásári 5-ös hibridet használunk. A hozam növelése érdekében a szövetkezet területén táblánként értékeljük a talajerőt és ennek megfelelően adjuk a műtrágya adagot. A megfelelő vetést és növényápolást már tavaly is elősegítette, hogy tagjainkat érA kitűnő boráról ismert Cse- mő községben a dolg-ozó parasztok, zömében szőlősgazdák, hat termelőszövetkezetet alakítottak. A meglevő,. évek óta eredményesen működő Uj í’Iet Tsz területe jelentősen növekedett, hisz a szövetkezet csaknem kétszáz új taggal erősödött. A Rákóczi Tsz, a volt Rákóczi Tszcs-ből alakult, de olyanok is beléptek a tsz-be, akik nem voltak tagjai a tszcs- nek. A szövetkezet földterülete mintegy 1800 hold, aminek nagy része szőlő. A Haladás Tsz, valamint a Szabad Föld Tsz szintén termelőszövetkezeti csoportból alakultak át szövetkezetté. A két tsz területe egyformán mintegy 1300 hold és ebből 300—400 hold a szőlőterület^ " Ezeken kívül ft ‘ŐS'Vörös Csepel néven alakult két új termelőszövetkezet. A Kossuth Tsz területe meghaladja az 1000 holdat, a Vörös Csepelé pedig az 1200-at. A csemőj termelőszövetkezetek mindegyike megtartja az alakuló közgyűlést február 5- ig, majd az ezt követő napon hozzáfognak a közös munkához. ŰJ HÁZAK * .V«őáí ' A*' Vv. <>A. , g Néhány év alatt egész házsort építettek Szentlőrinckátán a Zöldmező utcában, az Uj Világ Tsz tagjai Rékai László tsz-tag az új lakásban, családja körében dekeltté tettük a munkák minőségi és időbeni elvégzésében. A területet a tagok vállalása alapján az idén is felosztjuk művelésre, Minden mázsa kukaricatermés után 0,7 munkaegységet írunk a tagok javára. Általában 2—3 hold terület művelését vállalják tagjaink. A hozamok növelése érdekében bátrabban alkalmazzuk az eredményességi jövedelemelosztás módszerét. Meg r agyunk győződve arról. hogy gazdaságunkban megvannak az előfeltételei a holdankénti harminc mázsás hozamnak. De még ennél is többet termelhetünk, ha a legjobban bevált növénytermelési módszereket alkalmazzuk. Felhívjuk Pest megye valamennyi tsz-ét, csatlakozzanak a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomhoz és vegyenek részt az 1960-ra meghirdetett országos kukoricatermesztési versenyben. Az eredmények értékelésére a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályát kérjük fel. A ceglédi Vörös Csillag Tsz nevében: Szabó Ferenc elnök. Télen is találnak munkát a taksonyi tsz-íagok A taksonyi Egyesült Erő Tsz tagjai télen is találnak elfoglaltságot szövetkezetükben, ami azt bizonyítja, hogy a vezetőség jól szervezi a munkát. Az állami gazdaságnak egy, a tejipari vállalatnak egy, a földművesszövetkezetnek pedig négy jégvermét töltötték meg jéggel néhány nappal ezelőtt, összesen mintegy 1200 köbméter jeget vágott ki a soroksári Duna-ágból a tsz 28 tagja egy hét alatt. A jeget szintén a szövetkezet tagjai szállították be a jégvermekbe. Az asszonyok 380 darab hasurát kötöttek zsúpszalmából. Egy hasúra megkötéséért másfél munkaegységet kaptak, ami forintban számolva 70 forintos keresetet jelent. A hasurákat a szövetkezet kertészetében használják fel melegágyi takaróknak. Nemcsak férfiak, de nők is részt vesznek a földek trágyázásában. Nemrég 60 holdra szórtak ki szemcsés szuperfoszfátot, méghozzá a hóra. A tapasztalatok szerint ugyanis a burgonya javára válik, ha a műtrágyát a hó tetejére szórják. A szövetkezet kertészetében már megkezdték a tavaszi előkészületeket, nagyrészt. kijavították a melegágyi kereteket és előkészítették a nemsokára elvetendő magvakat. Jól zártak az évet a nagykőtől járás tsz-ei Néhány nap múlva befejeződnek a nagykátai járás tsz- eiben a zárszámadó közgyűlések. Az eddigi tapasztalatok szerint munkaegységenként — tizenkét hónapos évet számolva — négy-öt forinttal osztanak többet, mint a korábbi években, A nagykátai Március 15 Tsz például 47, a tápiógyörgyei Alkotmány Tsz 51, a tápiósági Haladás Tsz 41 forintot osztott munkaegységenként. Az oldalt összeállította: Ari Kálmán, Csekő Ágoston Popp Lajos bácsiról, a ------------------- ceglédi Dóssá egyik juhászáról van szó. Amikor a minap a köves útról bekanyarodtunk a ho- dályhoz, nem tudtuk még. Hogy vele ismerkedünk ösz- sze, csak miután láttuk, hogy a nyáj éppen az udvaron tartózkodik, elhatároztuk, bemegyünk s megtudakoljuk: mit csinál, hogyan él télen a juhász? A lkonyodott már akkor erősen, s mi az esti szürkületben mindenekelőtt arra lettünk figyelmesek, hogy egy apró fekete puli fékeveszetten vágtázik a nyáj körül, közben felváltva csahol, hempereg, majd újra futásnak ered. — Tán’ elment ennek az esze? — jegyeztük meg nevetve, mire a hodályajtó mögül kiszólt egy férfi: — Észnél van az,' csak ki van pihenve nagyon, oszt’ ha birkát lát, nem bír a kedvével. Beljebb mentünk, hogy lássuk, ki beszél. Derűs arcú, középkorú barna férfi állt előttünk. Villa a kezében, a vállán meg borsószalma, amit éppen a rácsba akart helyezni, a birkák elé. — Maga a juhász? — De csali az egyik — felelte —, mert vagyunk mi itt hárman. Azok az anyák ott — mutatott a hodály túlsó végébe — Pálfi Károly cimborámé, a másik meg a Lajos gyereké, a fiáé, de együtt gon- doezák őket. — Hát mennyi birka van itt? — Mindjárt csak — állt meg a villával egy pillanatra —, 580 anya, meg 240 toklyó, az összesen 820. —■ Mi áz, hogy toklyó?' — Azok a birkák, amelyek majd csak jövőre lesznek anyák. — Bárány van-e már? — Az is van már vagy kilenc. De szabálytalanul — tette hozzá ravasz kacsintással. — Egyszer ugyanis a kosok véletlenül az anyák közé szabadultak, oszt’ akkor történt meg a baj. A rendes ellés majd csak ezután kezdődik. Rövid időre félbemaradt a — ---------------- diskurálás, m ert a juhász befejezte az etetést, majd egy használaton kívüli rácsot az ajtó elé húzott, nehogy a birkák kijöjjenek s csak aztán fordult ismét felénk: — Gyerünk be a lakásba! — mondta barátságosan. — Sötétedik már. meg aztán odabent kényelmesebben beszélgethetünk. A lakás lényegesen különbözik az általam eddig ismert juhászlakásoktól, ha nem tudnám, ki lakik benne, azt is elhinném, hogy egy jól kereső városi ember. Azt már kívülről, a cserép színéről, meg a szabályos alakú falakról láttam, hogy nemrégen épülhetett. — Két szoba, konyha, kamra meg fürdőszoba van benne — magyarázta a juhász. — ötvennégyben építtette a tsz, a hodállyal együtt. Nappali világosság volt a konyhában. A villanyfény alatt, a lobogó tűzhely és a viaszos vászonnal leterített asztal körül éppen együtt ült a család. Kilenc embert számoltam össze, köztük négy nőt, két férfit és három kisebb fiút. — Hány családja van? — Hat. Négy fiú, meg két lány. Most azért vagyunk többen, mert két vendég !s van a háznál. Marika, a nagyobbik lányom még nem jött haza, a központban van, ahol a tejhózban dolgozik. — És a legény? — mutattam a barna képű nagy fiúra —, ő is a tsz-ben dolgozik? — Csak dolgozott. De nem Ízlett neki a juhászkodás A IDóisá tsz Juhásza unalmas foglalkozásnak tartotta, oszt’ elment Ceglédre mozdonyfűtőnek. Marikán kívül még Eszti, a 16 éves lányom van a tsz-ben. Ez meg itt — nyomott barackot áz egyik pöttömnyi legényke fejére —, Laci fiam, a „kis kulák”. — Hogy-hogy kulák? — Mert már neki is van csizmája — felelték nevetve. Akaratlanul is újra vé——-------------- — gigpillant ottam a népes családon. Csupa egészséges, jól öltözött gyerek és ha nem tudnám, hogy Ceglédtől hat kilométerre vagyunk, el sem hinném, hogy tanyai emberek közé toppantam. — Hogyan telnek itt a téli napok? — kérdeztem. A juhász kezdi: — Amikor nincs hó, kijárok a falkával a legelőre. Ilyenkor ötkor kelek, kimegyek a hodályba, izikelek, vagyis a rácsokat kitakarítom, kieresztem a birkákat, aztán abrakolok, itatok, majd borsószalmát rakok eléjük. Tizenegy óra felé újra megitatom őket, délután háromkor jártatás a szabad levegőn, utána kezdem a délutáni etetést. Napközben is a birkák közt tartózkodom, figyelem őket, s ha észreve- szem, hogy valamelyik sántít, megfogom és rendbe szedem a körmét. — És este? — Leginkább rádiózunk. Vagy átmegyünk a központi tanyába televíziót nézni. — Olvasni szoktak-e? Válaszul egy csomó könyvet raktak elém. A címüket néztem- . Jókaitól a Kőszívű ember fiai, Mikszáthtól a Szentpéter esernyője, Karin- thytől Az egész város beszéli, Urbántól a Forgószél sorakozott előttem az asztalon. — Mind kihozzam? — nézett kérdően az apjára Esztike? — Hát mennyi könyvük van? Kiderült, hogy nem is tudják hirtelenében megmondani, de úgy 50—60 kötetre becsülik és még véletlenül sem akad közöttük ponyva, vagy más haszontalan olvasni való. — Kik vásárolták ezeket? — A gyerekek. Ha pénzük van, mindjárt könyvet vesznek. Megnéztem a Karinthy- könyvet. Négy kötet, egész- vászonkötésben, az ára: 140 forint De a többinek az ára is 20—30 forint között váltakozik. Azt hiszem, ennél ékesebb bizonyíték aligha kell a parasztságban végbemenő nagy átalakulás jellemzésére. Később bor került az asz-------------------- talra. Szép, a ranysárga színű bor, fehér, füles kancsóban, meg poharai; hozzá. ízlelgettük. — Kitűnő zamatú — állapítottuk meg elismerően. — A munkaegységre kaptuk — mondta a juhász. — Hárman majdnem három hektót. Meg 4Ö liter pálinkát. — Mit kaptak még? — Huszonnégy mázsa búzát 12 mázsa árpát, 10 mázsa krumplit, 13 mázsa kukoricát, 108 kiló cukrot és 18 forint készpénzt. Az ösz- szes járandóság értéke pénzre átszámítva majdnem 37 ezer forint. — Háztájijuk van? — Hogyne. Egy hold föld. Tavaly kukoricát meg krump; lit vetettünk bele. — Jószáguk? — Egy tehén, 16 süldő és 10 birka. Meg tyúk, liba, pulyka... — Hány disznót vágtak? — Négyet. Kettőt éppen a múlt szombaton. Egyik-egyik 180 kilót nyomott. De az előző kettő is megvolt egyenként 120—140 kilós. , Aztán ismét a birkákról, a Sokat épít az idén saját.erőből# nagykőrösi Petőfi Tsz A nagykőrösi Petőn fsz cemberben mintegy nyolcszorosára növekedett és földterülete meghaladja a 4800 holdat. Az új szövetkezeti tagok már hozzákezdtek a közös tevékenységhez és közreműködnek az ez évi gazdasági tervek elkészítésében. Elhatározták, hogy az eredményességi jövedelemelosztást alkalmazzák. Egy munkaegységre negyven forint osztását tervezik. Ka- tasztrális holdanként a vezetőség 5000 forint termelési érték elérését tervezte. A szövetkezetben az idén építenek egy negyven férőhelyes sertésfiaztatót, egy 500 férőhelyes sertéshizlalót, négy darab 500 férőhelyes törzs*** baromfitelepet és egy 3500 férőhelyes csibenevelőt. A beruházásokat állami hitei igény- bevételével valósítják meg. Ezekben a napokban szervezi meg a termelőszövetkezet saját építőbrigádját. Az építőbrigád, ahogy az idő engedi, hozzákezd három darab 300 férőhelyes juhhodály és két darab 100 férőhelyes szabadtar tá sós növendékmarha-istólló építéséhez. A férőhelyeket szerfából készítik. Ezeken felül a szövetkezet tagjai és építőbrigádja részt vesz minden olyan építkezési munkában, ami a szövetkezet területén folyik. így ugyanis csökkenteni tudják az öríkölt- j séget és meggyorsítják az épü- 1 letek átadását.
