Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

entendre EST M EGYE i K U L O N K I A D .... v > AS A • ' ' ' . - • ■■ *5 CSAK MÁSFÉL ÉVTIZED VENDEGLATOIP ARUNK FEJLŐDÉSE Az elmúlt szombaton, 23- án este a Duna-part egyik | legszebb házában, a pártbi- I zottság épületében ünnepi taggyűlés keretében emléke- I zett meg pártunk városi alapszervezete a 15. év előtti alakulásról, s az elmúlt 15 év j párttörténetéről. A zsúfolt ; tanácsteremben Markó Sán- j dór előadását hallgatva, so- i kan emlékeztek 1945. január 24-re, amióta kommunista pártja van városunknak, s az azóta eltelt időre. Régi ne­vek, régi harcosok, részben l már eltávozottak, részben j még élők személyére etillé- J keztek a jelenvoltak. Az emlékünnepély azonban j nem csupán a párt városi | szervezetének ünnepe volt. A párt megalakulása és 15 éves 1 működése a város minden be- I csületes lakóját érdekli, hi- i szén annak működése a vá- j ros egész életét változtatta } meg. Pártvonatkozásoktól el­tekintve, próbáljunk vissza- j nézni, mi változás történt 15 : év alatt, 1945-től 1960-ig I Szentendrén?! Terner Geyza huszárezre­des családi kúriája a patak partján, 1948 óta már nem két személy családi kényel­mét szolgálja, hanem egész- ségházunk nagyszerű szak­orvosi rendelőintézetünk he­lyiségei állnak olt mindenki rendelkezésére. Ábrányi Emilnek, majd Budai Goldberger Leó gyár- tulajdonosnak hatalmas nya­raló villája ma korszerű szülőotthonunk. Nem kell távoli stanglis ku­takat keresgélnünk. mert 1948 óta állandóan, évről évre gyarapodó hálózatú vízvéze- [ ték-rendszerünk van. Gyermekeink koravénen nem hajnali vonatokkal jár­kálnak Budapestre, ha ta- i nulni akarnak, mert nem egy, hanem két gimnáziu­munk van, s a tavaly befeje­zett állami gimnázium épü­lettömbje Szeged, Miskolc s más kultúr nagyvárosaink is­kolatípusaival vetekszik. Folytassam a sort? Fürödni sem kell Pestre szaladgál­nunk, mert áll városi für­dőnk, a mezőgazdaság fejlő­dését pedig gépállomásunk és állandóan erősödő ter­melőszövet kezet ü nk bizonyít­ja. Persze, hogy nagyon sok , még a tennivaló, de hónap­ról hónapra több a tataro- j zott, megszépített épület, a rendbehozott utca — kiszéle- ■ sített Duna-partunk biztosít- j ja az autóbusz- és autóköz- i lekedést, s nem parányi kes­keny főutcánk szenvedi a közlekedés rohamos fejlődé­sét. Ha azt veti fel valaki, hogy még mindig sok a hiányos­ság, annak így válaszolok: 15 esztendő eredményeiről be­széltem. Lépjen egyet visz- £ szafclé és nézzük meg a ^ megelőző két-két 15 esztendő ^ eredményeit. Soroljuk fel, £ mit fejlődtünk városi vi- ^ szonylatban 1930-tál 1945-ig ^ és még előtte 15 évet, 1915- í tői 1930-ig?! Egye könnyű válaszol ni rá? Egy értelmet- ^ len világháború „hazafias" J romjait takaríígattuk. „hősi” [ halottjainkat siratgattuk, $ majd egy második világba- ; ború légibombás szörnyűsé- ; geit szenvedtük végig, s pin- í cékbe szorultunk, mint a ! patkányok. 23-án azonban nem egye- ! sek ünnepelték pártjuk 15 í éves fennállását. A város í egész közönsége, a pártonkí- [ vüli nagy tömegek szintén'! ünnepiünk, s visszanézünk ; másfél évtizedet. S megkö- ; szönjük az eredményeket. j amelyek mindannyiunkéi. • Minden szentendreié. Másfél ; évtized alatt Szentendre is; nagyot fejlődött. Higgyük el.; mert apáink, nagyapáink ma alig-alig ismernének rá elha­gyott szép városukra. —h—e— Még tavaly májusban la­punk hasábjain „A feleslege­sen koránkelő város“-nak ne­veztem Szentendrét. A Ma­gyar Tudományos Akadémia földrajztudományi kutató- csoportjának lefolytatott mun­kája és statisztikai eredmé­nyei alapján bizonyítottam be, hogy a tavalyi tényleges állapot szerint több mint ezernyolcszáz személy az. aki felesleges módon jár Szent­endre és Budapest között. ETgyanis olyan munka­köröket töltenek be Szentendrén, melyet hely­beliek is boldogan és szak­szerűen elvégeznének, így kiesne az órákig tartó napi utazás, a fáradság azok részéről, akik csak a rossz szervezés miatt utazgatnak. E cikknek hatását napról napra érezzük, a helyzet az­óta állandóan változik — ó, ne tévedjenek kérem, nem helyes, hanem helytelen irányban! Állandóan több a felesle­gesen ide-oda utazók szá­ma, állandóan többen érkeznek reggel már fá­radtan. összetörtén munkahelyükre és otthonukban csak idő­szaki ágyrajárók! A legutóbbi napokban a földművesszövetkezet Görög utcai italboltja a vendéglátó­ipari vállalat kezelésébe ke­rült. Ennek az üzemnek ed­dig helybeliek voltak az al­kalmazottai. akik — miért, miért nem? — más munkakör­be kerültek. Lettek volna helybeliek is. akik boldogan várták alkalmaztatásukat az új vendéglátóipart üzletben. Ám, nem így történt, elő­zetes ígéretek ellenére sem, Az új - „üzemegysée”-et ez- idő szerint négy alkalmazott" látja el, kiknek mindegyike Budapesten lakik, tehát a Tudományos Akadémia kutató-csoportjának sta­tisztikai adatsorába, mint újabb „feleslegesen ko- ránkelők‘‘ jegyzendők fel. Azaz, hogy nem kelnek na­ponta feleslegesen korábban a helybeli átlagnál. Megoldjáík a dolgot úgy, ahogyan sem­miféle törvényes jogszabály meg nem engedi, s ami a ven­dég! átóipari üzletek higiéni­kus szabályaiba ütközik. Az éjszakát az alkalma­zottak az üzleti helyi­ségben álló kinyitható ágyakban, abban a helyi­ségben töltik, ahol nappal étellel és Ital­lal szolgálják ki a vendé­geket. Tehát ahol vendéglát­nak, ahol szigorított tisztasá­gi és közegészségügyi szabá­lyok állnak fenn. Abban a helyiségben, ahol nappal Biztonságos termelés — nagyobb jövedelem Kezemben a megyei fel - vásárlási operativ bizottság tájékoztatója az 1960. évben termelőszövetkezeteinknek nyújtott kedvezményekről, melyet az állam biztosít a szerződést kötő tsz-eknek. Ilyen kedvezmények: a szabadfelvásárlási áron fe­lül minőségi és szerződéses felár biztosítása, rövidlejáratú hitel igénybevehetősége, sör- árnánál cseretakarmány, nap­raforgónál olajpogácsa, bur­gonyánál vetőgumó juttatá­sa. Baromfinevelési és hiz­lalás! szerződést is köthetnek a tsz-ek. Ezek után is meg­kapják a nagyüzemi felárat, rövid lejáratú hitelt, a ba­romfitáp igénylésnél is előny­ben részesülnek. Csak röviden ismertettem a s: ződéskötéssel járó elő­nyöket. Ezen túlmenően a biztonságos termelés és áru­elhelyezés fokozza a tagok munkakedvét, hiszen gond nélkül jobban megy a mun­ka, s a városi fogyasztó el­látottságát is megnyugtató módon biztosítja a minél na­gyobb számban megkötött szerződés. M.né Hölgyek öröme" // a kirakat, ahol tarka csomagok szemkápráztató csoportban kí­nálhatják a szépségápoló sze­reket, vagy fodros kisestélyi ruhák, ringó mozgású szok­nyák, pehelykönnyű blúzok kelletik magukat. Az ilyen ki­rakatoknak azonban nemcsak a hölgyek örülnek, hanem a férfiak is, akik minden ellen­kező híreszteléssel szemben, igenis szeretik elnézegetni az ízléses, tetszetős női ruhákat. Ezért ne csodálkozzék sen­ki sem. ha a Dunabogdányi Szabó Ktsz Marx téri kiraka­ta előtt nemcsak a nők, hanem a férfiak is megállnak, hogy megnézzék a kirakatban el­helyezett mindig ízléses, meg­lepő, hangulatos női ruhákat. Laszlovszky Antalnéval, a divatszalon vezetőjével beszél­getünk munkájukról, terveik­ről. , — Egy évvel ezelőtt, mikor átvettem az üzlet vezetését, a tanulólányokkal együtt öten voltunk, most tizenegyen dol­gozunk. De a lehetőség meg­van arra is, hogy tovább bő­vüljünk, mert a magánkisipa­rosok köréből sokan érdeklőd­nek olyanok, akik szeretnének bekapcsolódni a munkánkba. — Legújabban Kántor Já­nos férfiszabó kartársunk be­lépésével férfidivat szabóság­gal is foglalkozunk. Ezzel ve­vőkörünk férfiakkal Is bő­vült. A Dunabogdányi Szabó Ktsz kirakata ötletességével, szép ruháival valóban kelle­mes színfoltja városunk (főte­rének. HÍREK A VÁROS ES A JÁRÁS ELETEB0L RENDKÍVÜLI végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalták meg január 27-én a város módosított 1960-as községiéi - lesztési tervét, melyet a vá­rosi tanács vb. a 29-én meg­tartott tanácsülés elé terjesz­tett elfogadásra. A bővebb is­mertetésre visszatérünk. A MUNKÁSOSZTÁLY hely­zetének vizsgálatáról készült jelentést tárgyalta meg ja­nuár 28-án az MSZMP vá­rosi bizottsága, melyen részt vettek a város üzemeinek és intézményeinek vezetői is. A határozatok ismertetésére visszatérünk. A VÁROS ügyeletes orvosa január 31-én dr. Katona Gyu­la körzeti orvos. A FIMSZÍN11AZ műsorán január 28-tól 31-ig Horgász a pácban, február 1-től 3-ig Benevérraj, a matiné műso­rán január 31-én Tanár úr kérem című film szerepel. A JÁRÁS ügyeletes orvo­sa január 31-én dr. Kass Fe­renc kör-állatorvos, Tahitót- falu. 111 TELEVÍZIÓ-ELŐFIZE­TŐ van a város területén. A televízió térhódítása egyre több családot érint és nyújt számukra művelődést és szó­rakozást. TARTALÉK Az volna talán a legszebb versem, Mit nem írok le s nem mon­dok eh Végső töltény küzdő katonának. Hajótöröttnek talpalatnyi hely. Utazónak az utolsó konzerv, Száz mérföldre még a sark előtt S abból, hogy zsákjában szo­rongatja, Abból merít a célhoz erőt. Darázs Endre KÖZÖS ELLENŐRZÉST TARTOTT a járás üzemeiben népi ellenőrző bizottság és a járási tanács vb. munka­ügyi csoportja. A vizsgálat ki­terjedt a munka- és védőruha és a védőételek, italok bizto­sítására. Megállapításra ke­rült, hogy az üzemek vezetői a törvényes rendeleteket be­tartják. De azt is megállapí­totta a vizsgálat, hogy sokan a kedvezményezettek közül a védőételeket nem az üzemben fogyasztják el, hanem ottho­nukba viszik, így annak fel­használása ellenőrizhetetlen. Ugyanez vonatkozik a munka- és' védőruházatokra is. A .JÄRÄSI TANÁCS VB MUNKÁJÁT, a NEB 1960. évi munkalervét és a tanács pénzügyi állandó bizottságá­nak beszámolóját tárgyalta ja­nuár 22-én a járási tanács. MAGYAR—BOLGÁR BA­RÁTI TALÁLKOZÓT szerve­zett a járási Hazafias Nép­front a Bolgár Művelődési In­tézet közreműködésével a hét folyamán Pócsmegyer község- ben.%A részvevők ellátogattak az egyéni parasztok portájára és beszélgetést folytattak élet- körülményeikről, majd utána a község kulturházában film­vetítésre került sor. A VÁROSI NÖTANÁCS Bu. ; davári Jánosné vezetésével 2 megkezdte munkáját. Az újon- • nan alakult vezetőség január í 26-án megtartott ülésén elha- 5 tározta, hogy a háztartási Js- j mereteket magában foglaló J szaktanfolyamokat tovább ; szervezi. A tanfolyamokra je- j lentkezők varrógépekkel fel- $ szerelt helyiségben tanuíhal- ! iák meg a szabás-varrás mű- í vészeiét. Sütés-főzés tanfo- lyam megindítását is terve- \ zik szakszerű vezető biztosítá- \ savai. Jelentkezni lehet feb- £ már 2-án, este 6 órakor a vái í rosi tanács földszint 1. sz. szo- { bá jában. ( "7-----------­£ anyakönyvi hírek Születtek: Kubinyi Ilona, Dob- 5 rente: Sándor József. Lesehlnsztey J Margit és Odor Attila. < Házasságot kötött: Bertfcovics J Ferenc és Mocsári Ilona, í . Meghaltok: Csata Gábor 59 éves ' ' i5á(ri Géza 6? éves szentendrei í !ft \ —— _ -----------------------­? Koszünetünkef nyilvánítjuk ; mindazoknak, akik Sára Jánost j tanlso i'ijaro elkísérték és részvé- ; tűket fejeztek ki. Özvegye é3 hozzátartozói­A TAVALYI TAPASZTA­LATOK ALAPJÁN az idén is megrendezésre kerül a Sajtó­bál Szentendrén, melyet a szerkesztőség és az ifjúsági klub vezetősége közösen szer­vez. Időpontja február 27. FELSZABADULÁSUNK 15. ÉVFORDULÓJA megünnep­lésének előkészítésére alakult járási emlékbizottság ma tart­ja ülését, melyen rögzítik az ünnepségek rendjét és lefolyá­sát. : Téli este a főtéren. Sajnos, a tatarozott épületek kirakatai- ; nak vi'ágííása nem kielégítő. Szeretnénk, ha több fény ra­gyogná be a kis barokk terünket (Bereg-foto) t ! ságának a figyelmébe. Tekin­tettel arra, hogy névsort tu­dok beterjeszteni azokró ’, akik Szentendrén laknak s vendéglátó alkalmaztatásra érdemesek, alkalmasak és nép­szerűek! b—1 iszom, vagy étkezem száz és század magammal senki éj­szakai nyugodalmát nem tölt­heti. Az itt megírtak sürgős ki­vizsgálását és megszüntetését ajánlom a város közigazga­tási és közegészségügyi ható­Hatfom, BatacjJU bácsi, hogy szorgalmasan űzi a téli spoi'tokat. — Űzni éppen nem űzöm, öcsém, de előfordulok mos­tanában a városkörnyéki hegyoldalakon, hogy a szán- kázókat, síelőket szemügyre Ivegyem. Szeretem ugyanis a ; vidám látványosságokat, mo- ; ziban, cirkuszban közismert í előnevető vagyok, tehát i ugyanezen célból nézelődöm 1 a téli sportolók körül. Mert ! szép a sport, szép, de sokkal ; szebb, mikor a pesti sportnő ! zöld sapkában, sárga szvet- ! terben, veres kesztyűben és ;'minden bizonnyal három [nadrágban lesiklik a Kőhegy [oldalán. Félúton megunja, í leül. a csúszós hóra. s mire a í hegy lábához érkezik, beesü- í letszavamra nincs rajta egy £ nadrág sem a három közül. í pontosan ott. ahol legjobban 2 kellene. Hogy mi mindent láttam ott, arról jobb nem is beszélni. A sí-nő a Húsipari Köz­löny legfrissebb számába csavargatva hagyja el a pá­lyát, az összesereglett ser- dületlen ifjúság kimondhatat­lan örömére. Eltört síléceit összeszedem, jó lesz otthon gyújtósnak. A bajnok külsejű férfiú kellemesen, elegánsan lépdel, majd nekilendül és sivítva szeli a levegőt, ki is viszi a laza drótkerítést, amit Bunyó néni a kertje végében csináltatott. A drót úgy lere­szeli a fél oldalát, mint házi­asszony a sárgarépát. Csíkos képpel távozik, elgondolkozva, a léceit összeszedem gvújtós- nak. Majd egy száríkó tűnik fel, aminek kormánya van. négyen ülnek rajta és vistt- nak. A kormány nyilván ar­ra való. hogy odairányítsák a járművet. ahova akarják. Nem tudom, hogy miért éppen a vízmosásba akarták, de kettőjüknek sikerült a mély'nóba eltűnni. A másik kettő még a kanyarban le­repült a szánkóról s ha min­den jól ment, azóta biztosan földet értek a pomázi állo­más körül. A szánkó darab­jait a tüzelőhöz csatoltam. Az idősebb sportember mű­ködött a legjobban, aki hosz- szan és kényelmesen csatol­ta fel a talpakat, guggolt ket- tőt-hármat, meglengette a karjait, majd jól megnézte a lejtőt. Még mélázott egy sort, majd érezvén, hogy tennie kell valamit a magyar sport érdekében, kifújta az orrát és hazament. A tűzrevalómat nem gyarapította ugyan, de illedelmesen viselkedett. Ugyancsak megdicsérem ki­tűnő, sportszerű viselkedé­séért azt a négy sporttársat is, akik duhaj ió kedvvel érkeztek a tetthelyre. Azon­nal kibontogatták a hátizsá­kokat, forró párákat pipáló meleg bort ittak csabai kol­básszal és fehér cipót ettek hozzá ecetes uborkával, majd sajtot szardíniás kenyérrel, sonkás zsemlét csokoládé- szeletekkel, később ecetes uborkát feketekávéval, végül csabai kolbászt szardíniával. Megiván 8—10 termosz me­leg bort és másfél síléccel gyarapítva tüzelőmet, minden havat lehordva hengeredtek le az üveges verandába. Mikor aztán az alig serdült tanuló ifjúság tizennégy szán­kával engem is leütött a lá­bamról s keresztülsiklottak elnyúlt tetememen, akkor összeszedtem a gyűjtést, s fél csizmatalpamat meg kabá­tom gallérját a csatamezőn hagyva, hazavonultam. Úgy néztem ki. mint egy valódi síbajnok a verseny után. — Balogh bácsi, remélem, nem tört csontja a vidám téli sportolásban. — Öcsém, engem a Beke- tow-cirkuszban már ágyúból is kilőttek, mint élő golyó­bist. azelőtt ötven évvé!. •Mit nekem egy kis téli sport?

Next

/
Oldalképek
Tartalom