Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

TEL Most lit a tél, és hull a hó A levegőben táncoló Pihék! Az üveglapra jégvirág; Sok ákom-bákom cifraság Mintáit rakja fel a jég. Nem kell ecset, színorgia; Es kubistává válnia Se kell! Képeit ki nem fogyható Fáradhatatlan alkotó Fantáziával festi fel! Az ereszen a jégcsapok Sok-sok orgona-sípja lóg, A gyöngy A mélybe hull, és lenn a kő Fölött csak egyre-egyre nő, A csillogó gyémánt göröngy. Gyönyörködöm e kincseken, Elrejteném mind, mind, de nem Lehet: Megsemmisíti a tavasz, Akár az élet, az igaz, És öröknek vélt kincseket! Alakuljon természetjáró szakosztály Téli Duna-part (Bereg-foto) Gyönyörködöm hát most, amíg A nagy naturalista jég S a tél Gyémántkristállyal festi itt Csodás szép arabeszkjeit S szinte csak képzeletben él! Gavrilovics Ferenc vasz, nyár, és fiataljainknak csak használna, ha az egész­ségtelen levegőjű eszpresszók, mulatóhelyek mellett, vagy inkább helyett szülőföldjük, hazájuk megismerésével fog­lalkoznának. Fogjon tehát össze a KISZ és a JTST. hoz­zák létre Szentendrén is a természetjárók szakosztályát. SPORTHÍREK Hogy jó munkát végezhes­sünk, elsősorban vigyáznunk kell egészségünkre. Ennek egyik alapfeltétele a szabad levegőn való tartózkodás. Ez jut eszünkbe, amikor a Tipográfia Természetbarát S. E. szentendrei papírgyári szakosztályának jelentését ol­vassuk. Egyre többen les ­nek hívei ennek az egészséges sportnak. 1958. februárjában alakultak hat fővel és m i ötvenketten vannak. Amellett, hogy megismerik hazánkat, természeti szépsé­geit, szórakoznak is. A friss levegő, a jókedvű barátok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy hétfőnként új lendület­tel kezdjenek munkához. 1958-ban 29 természetjáró rendezvényen vettek részt a papírgyáriak, összesen 559 fővel. Az elmúlt évben 39 rendezvényen 411 fő jelent meg. Egyik tagjuk pedig két hetet töltött Lengyelországban 1960-ban három fő jelentke­zett cseretúrára a Német De­mokratikus Köztársaságba, egy fő pedig Bulgáriába. Ezek szép eredmények s az eddigi munka alapján továb­bi élmények várnak a papír­gyár természetjáróira. Épp:n ezért különösnek tűnik, hogy a JTST-nek nincsen ilyen szakosztálya. Szentendre ha­zánk egyik legszebb vidékén fekszik és bizonyosan nagyon sokan lennének, akik részt vennének ennek munkájában, ha foglalkoznának is ezzel a problémával. A tél után jön a szép ta­A szentendrei járási TST i960, január 51-én délelőtt 9 órai kez­dettel rendezi meg a falusi s>par- takiád asztalitenisz- és sakkver- seny döntőjét a Szentendrei Épí­tők kultúrtermében (Ady Endre út. KISOK-telep). Kérjük a sporí- társak minél nagyobb 'számbani pontos megjelenését. A folyó hó 24-én megrendezett síversenyen szép számmal jelen­tek meg sportolóink a kőhegyi menedékházmál. A versenyen 15 felnőtt férfi indult: a Szentendrei Honvédségtől 9 fő. az MHS-től 6 fő, 5 ifjúsági és 2 serdülő induló volt. EREDMÉNYEK: Felnőttek 15 induló: 1. Megulesz Pál honvédség 2. Bogdányi György MHS 3. Gábor Sándor honvédség 4. Frectc Ferenc honvédség 5. Erdei Ferenc MHS 6. Erdei Ferenc MHS Ifjúsági 5 induló: 1. Szabó István MHS 2. Szűcs Imre MHS 3. Heuzel István mari Tanuló 4. Kása József MHS 5. Völgyi László MHS Serdülők 2 fő: 1. Tóth Ferenc Általános iskola, Szentendre 2. Lukács István Általános iskola, Szentendre. A lefutóoálya hossza 5 km volt, serdülőknél 3 km. Befejezéséhez közeledik Szent­endre sakkbajnokságáért folyó küzdelem. A verseny elhúzódásá­nak két oka van: az egyik az, hogy a váltott műszakban dolgo­zók csak minden második héten játszhatnak, a másik pedig, egyes játékosok pontatlansága. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az ifjúság érdektelen a versennyel szemben, pedig a mezőny megyei viszonylatban is erős, hiszen .jries- térerejű részvevői is vannak. Ezúton hívjuk fel az ifjúsági ve­zetők figyelmét a sakkversenyre, mely a KIOSZ székhazában min­den szerdán és pénteken este 6 órakor veszi kezdetét. Alúbo közöljük az élen haladók eredményeit: Timpauer 10 8 2 — 9 Gábriel 9 8 _ 1 8 M anor i 9 5 3 1 6V2 Braunceisz 9 5 1 3 5V2 Krajcsovits 3 4 2 2 5 Hősek 8 4 2 2 3 Ferenc 10 4 1 5 4 V? A verseny február első napjai­ban ér véget, a végleges ered­ményt akkor közöljük. Olimpikonok látogatnak városunkba Február 6-án, szombaton dél­után fél hat órakor sportbemuta­tót rendez a szentendrei vívó­iskola. Ez alkalommal ellátogat­nak városunkba a magyar kard mesterei, a magyar olimpiai kárd- és tőrcsapat tagjai. Itt lesz Kár­páti, Gerevich, Sákovits, Rejtő Ildikó, Domölki Lívia cs mások. Bemutatót tartanak a különböző vívófegyvernemekben, Kárpáti Rudolf pedig élményeiről számol be a közönségnek. Ezenkívül be­mutatják az új magyar találat- jelző készülékes is. A sportbemutatóra a tanáca- háza nagytermében kerül sor. Zárszámadási közgyűlést tartott a hegyközség Akikre büszkék vagyunk... Itt más a bére, s vágy, a végtelen Öröm s csalódás városa vagy nekem . . .! így ír az érettségi előtt álló, csaknem tizennyolc éves diák költő Szentendréről ..Szent­endrére jöttem” című versé­ben. Pilisi Pál uigyanás Szek- szárdon született, s ,.a borter­mő homokos délszakról” jött icle északra, hogy mint követ­kező versében, melynek Har­cos diákszívvel a címe, el­mondja, élni és harcolni akar, s „harcos diákszívvel még látni akarja a messzi békés partokat”. Csak egy-egy sort citáltam a szerzői est anyagából, ahol huszonnégy költeménnyel, öt helybeli költő tehetség mutat­kozott be Szentendre közön­ségének. Az öt költő közül három érettségi előtt álló diák, akik szép szavakkal, szép gondolatokkal és tagad­hatatlan tehetséggel vesznek tollat a kezükbe. írásaikat ér­demes elolvasni, meghallgatni. Korcsok Ferenc ősi szentend­rei család leszármazottja. Or­bán Ferenc dunabogdányi. te­hát járásunk lakója. Pilisi Pál pedig mint diák került Szent­endrére. Mellettük két „öreg” műveiben is gyönyörködhet­tünk. Répási István verseit már e lap hasábjain és a Néphadseregben is olvashat­tuk. GaVrilovits Ferencet, sze­mélyeiben is. írásműveiben is mindenki ismeri. A szentendrei könyvbarátok körének hétfőn este megren­dezett irodalmi estjén nem­csak a felsorolt öt poéta bizo­nyította az elnöklő Nagy György nyugdíjas . hírlapíró szavait, mely szerint Szent­endrén kettőben nincs hiányos­ság: piszkében és tehetséges emberekben. Mert me'lettük három ifjú előadóművész is tanúságot tett arról hosv szép verseket, szép előadásban két­szeresen élvezet meghallgatni. A színpadi dobogóról az e’őt- tümk már ismert Ravadics Eta, az igazi tehetséget nem elő­ször eláruló Sípos László és Tóth. Zoltán voltak azok, akik a szerzők mel’ett egy-egy költeményt előadtak. Az est kedves volt. szép volt, bíztató ígéret a merész fiataloknak, s a szűnni nem akaró tapsok nem kötelező udvariasságból fakadtak. Az érdeklődés persze szentendrei viszonylatban megszokottan mérsékelt volt. Mégis száz- hatvanan ültek a városi kul- túrolthonban. A lényeg azonban, hogy ez a tehetségbokréta a mi ker­tünkben termett, a szerzők és előadók a mieink voltak, akik érdemesek arra, hogy máskor is meghallgassuk őket, A fáradhatatlan könyvtara­tok köre, minden hónapban megrendezi a máig a ir odalmi estjét. A siker után legköze­lebb február 23-án lesz hasonló összejövetel, amelyre minden­kit már ezúton is meghív a rendezőség. Horváth Levente 85 tag és számos érdeklődő jelenlétében tartotta meg a ve­zetőség zárszámadási beszá­molóját és ismertette 1960. évi tervét. A hegyközség az elmúlt Sokan nem tudják, hogy a szépen falazott ciklopsor a ta­vasz folyamán Tej-pavilonná fejlődik és kedves színfoltja lesz az állomásnak. Az építkezés mintegy 150—180 ezer forint költséget jelent, melyhez a Dunakanyar Intéző Bi­zottság teremtette elő a fedezetet (Bereg-foto) évben 10 kh. gyümölcsöst te­lepített kb. 51 000.— Ft. be- fekte*ésével. Ebből az összeg­ből 29 000.— Ff a társadalmi munka értéke. A szeszfőzde üzetneltéféséből a hegyköz­ségnek 28 000.— Ft. tiszta be­vétele volt. Készpénzben 10 200.—, társadalmi munká­ban pedig 9700.— Ft-ot for­dítottak a szeszfőzde rendbe­hozatalára, korszerűsítésére. Tagdíjfelajánlásaikat a tagok általában befizet'ék, a hátra­lékosokat felszólították tar­tozásaik rendezésére. A köz­gyűlésen felolvasták az alapí­tó levelet, melyben a tagok felajánlásai névszerint szere­pelnek. A zárszámadás ismertetése után került sor az ez évi terv tárgyalására. A hegyközség idén a tanácsol haszonbérbe­vett 25 kh. területen újabb gyümölcsöst telepít 125 000.—• Ft. beruházással. Továbbra is üzemelteti a szeszfőzdét, melynek rendbehozatala biz­tosítja a folyamatos szeszfő­zést és kiváló szesz előállítá­sát. 22.000.— Ft. szerepel a hegyközség bankszámláján, mely a tagdíjak, s egyéb jö­vedelmek melle' t biztosítja az új gazdasági év beindítását, a telepítések megkezdését. A tagok és a jelenlevő ér­deklődők általános vélemé­nye a közgyűlés után az volt, hogy minden lehetőség meg­van arra. hogy idén még jobb eredményeket érjen el a hegy­község. M.-né Hangulat Kiss István felvétele ján'megoldódik s így lehetővé válik a múzeum gyűjteményé­nek folyamatos bemutatása. A múzeum dolgozói a tudomá­nyos ismeretterjesztés munká­jában előadásokkal, ismeret­terjesztő cikkek készítésével fokozott? bban kívánják kiven­ni részüket. A népművelőmunkán kívül természetesen a jóváhagyott tervek alapján folytatják a tu­dományos gyűjtő- és kutató­munkát is. A helytörténeti, néprajzi és képzőművészeti j emlékek gyűjtése mellett, több kisebb-nsgyobb régészeti ása­tást is végzünk a város kör­nyékén. A város történetével foiglalkozó tudományos dolgo­zat készítésén kívül bekapcso­lódunk az Országos kutató- és i feldolgozó munkába. A múzeum szűkös raktározó-j si problémája valószínűleg rö­videsen megoldódik. A tataro­zással párhuzamosan ugyanis elkészítik az épület bővítésé­nek a tervét is és amennyiben lehetséges, még esetleg ebben az évben; vagy jövőre sor ke­rül az épület udvar részének bővítésére, ahöl a múzeum korszerű raktárai kerülnének elhelyezésre. A város dolgozóival a szoro­sabb kapcsolat megteremtése érdekében rövidesen létrehoz­zuk a múzeum baráti kört. A kör a múzeum ismeretterjesz­tő, kiállítási és népszerűsítő munkáját segítené elő. A fentieken kívül még szá­mos, a város kulturális életé­vel kapcsolatos munka szere­pel a múzeum tervében s re- i máljük, hogy munkánk ered- ! mányessége érdekében a város I lakossága részéről megfelelő I támogatásban részesülünk. Soproni Sándor múzeumigazgató I Az 1958. nov. 7-én alakult | szentendrei hegyközség zár­számadási közgyűlést tartott január 24-én, délelőtt a tanócs- háza nagytermében. szentendrei festők hagyomá­nyos kiállításán kívül, steppei néprajzi kiállítás, Stéger Fe­renc operaénekes emlékkiállí­tása, a felszabadulás 15. évfor­dulójára rendezett kiállítás, új néprajzi szerzemények bemu­tatása és 2—3 képzőművészeti kiállítás szerepel. Amennyiben sikerül helyet biztosítani, úgy a város üzemeiben egy-kct képzőművészeti vándorkiállí­tás bemutatását is tervezzük. Megindítjuk a múzeumi füze­tek kiadását, elsőnek a mú­zeum kőemlékeit ismertető munka jelenne meg. A megyei tanács támogatásával sor kerül a megyei múzeumi évkönyv kiadására is, melyben Szent­endrével kapcsolatos szakcik­keket jelentetünk meg. Az eddigi vitrinhiány, amely a múzeum jelentősen gyarapo­dó gyűjteményanyagának be­mutatását akadályozta, a mi­nisztériumtól nyert ígéret alap­A MÚZEUM IDEI TERVEI A múzeum az idei évben is sokoldalú munkával igyekszik ■kivenni részét a város kultu­rális életéből. A múzeumépület jelenlegi elhanyagoltságát a tavaszra tervezett épületfelújítás — megszünteti. Most készülnek az épület helyreállítási tervei, melynek alapján a Műemléki Felügyelőség visegrádi építés- vezetősége eredeti stílusában állítja helyre városunk ezen jelentős műemlékét. A tervek szerint az udvari homlokzaton az e'»"alázott egykori árkád­íveket kibontják. A tatarozás után kívül-belül új köntösben fogadja majd a látogatóit a múzeum, A tatarozás befejez­tével mód nyílik az udvari ré­szen a római kőemlékek meg­felelő bemutatására. Az idei re változatos kiállítási programot állítottunk össze. Ebben a * í Pomáz területe a római hó- \ ditást közvetlenül megelőző í időkben eléggé sűrűn lakott ; vidék volt. A korai vaskorszak Í(ie. 800—400) az akkori viszo- 5 nyokhoz képest nagy népsű- i rüsége után bizonyos hányát- í lás állott be. A kőhegyi ko- \ ravaskori erőd leégett, el­pusztult. Az ie. 350 körül vi- 5 dékünkön megjelent kelta \ törzsek emlékanyaga elég szép ''számmal került elő a köz­ség területén Sashegyi Sán- í dór ásatásai alkalmával. A római hódítást közvetlenül í megelőző időkből, mikor is a Í kelta illyr keverék eravis- í cus törzs lakott ezen a helyen. kevés emléket ismerünk. A posztógyár körüli részen lehe- \ tett az eraviscusoknak egy \ kisebb telepe. Az eraviscusok '>f itt maradtak a római hódítás '<f utáni időkben is. központjuk % a mai Gellérthegy oldalában voH. j Nagyobb összefüggő telepü- % lés a rómaiak alatt nem al"- f kuH ki Pomázon, de Panno- f ni a Inferior (Alsó Panno- ^ nia) fővárosa. Aquincum és f a közeli Ulcisia rostra (Szent- % endre) hatására elszórt villa- %települések alakultak H itt $ A település Pomáz földrai- f zi adottságának köszönhette £ létét. A nem túl meredek he­ft. gyek, a szelíd déli lejtők, a Pornál a római hódítás korában termékeny vidék kiváló le­hetőséget biztosított a mező- gazdaságnak. A latin nép sze­rette a természetet, mestere volt az épületek tájbahelyezé- sének. Ehhez az esztétikai igényéhez még az egészen provinciális jellegű, csak me­zőgazdasági célokat szolgáló épületeknél is ragaszkodtak. Az eddig feltárt, legépebben maradt pomázi római rom is a leözség egyik legszebb he­lyén, a Lugi dűlőben áll. Fölötte a Mesélő hegy, előtte a Pilis patak völgye, s azon túl az Oszoly sziklás kiemel­kedése zárta be a képet. A hely azért is kiválóan alkal­mas volt településre, mert a közeli Gyopár forrás jó ivóvízzel látta el a kis ma­jort. Az épületnek a közelmúlt­ban történt feltárásakor szá­mos. az akkori életre jellem­ző eszköz, tárgy került napvi­lágra. Építészeti szempontból az épület egészen egyszerű, minden különösebb részlet- forma nélküli. Az következik az épület funkciójából is, hi­szen egy kisebb birtok köz­pontja. mezőgazdasági rendel­tetésű épület volt. A haszná­lati tárgyak közül két ún. ter­ra sigillata edényt kell meg­említenünk. Ez az edénytípus a római kor legdíszesebb ke­rámiája volt. Igen finoman csiszolt agyagból, dombormű­ves díszítéssel, öntés útján készítették. A mai porcelán dísztárgyakat helyettesítette, áruk igen magas volt. Az a körülmény, hogy ezek is előkerültek az épület romjai­ból, az itt élők meglehetősen magas életszínvonalára en­ged következtetni. Rómaikori edénytöredékek kerültek elő az új tanács­háza alapozásakor, római épü­letet azonban a mai falu bel­területén eddig még nem ta­láltunk. A Kiissza dűlőben a középkori romok alatt igen rossz állapotban levő római falakat talált Sashegyi r~án- dor. azonban rendeltetésüket nem sikerült tisztázni. A bu­dapesti múzeumok még a háborít előtti években kisebb ásatásokát végeztek a Tavan és Zdrávlyák dűlőkben, ahol színtér római épületek kerül­tek elő. A község területén több ke­inen találtak római sírokat, a Verebes-féle homokbányában pedig egy nagyobb, késörómai temető részlete pusztult el évekkel ezelőtt. A római uralom alatt csak­nem állandó volt a harc a birodalom és a Duna túlsó partján lakó barbár törzsek között. Vidékünket többször is végigpusztították a betörő barbárok, s hogy az itteni épületeket melyik támadás pusztította el, nem tudjuk. A IV. század második felében a birodalom egyre nehezeb­ben tudott megbirkózni a mind sűrűbben betörő ellen­séggel. A 395—398-as években a ró­maiak visszavonultak Aquin­cumból és 407-ben hivatalo­san is átadták Pannónia te­rületét a hunoknak. A hu­nok uralomra jutásával kez­dődött meg hazánkban a nép- vándorlás kora. Pomáz rómaikori emlékei pusztulásnak indultak, az épületek köveit a közép- és újkorban házépítkezésekhez hordták szét. így a volt Teleki-kastély falába is sok rómaikori kő van beépítve. a legutóbbi tatarozáskor a kastély falából több római feliratos köemlék került elő, melyek ma a kastély kertjé­ben láthatók. Gyurgyik Gyula műegyetemi hallgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom