Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-23 / 19. szám
4-"Túrion I960. JANUÄR 23. SZOMBAT Modernebb, termelékenyebb gépek, képzettebb szakmunkások — ez együtt a műszaki fejlesztés Március 1-ig lehet jelentkezni a mezőgazdasági technikumokba Ki ne ismerné a mostanában nagyon divatos, kívül sima, belül kockás, dublé kabátszöveteket? Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a Vulkán elnevezésű kabátanyag Pest megyében, a Pomázi Posztógyárban készül. Egyike a gyár népszerű készítményeinek. — Éppen a Vulkán iránti nagy kereslet adta azt az ötletet, hogy idei gyártmányfejlesztési tervünkben foglalkozzunk ezzel a cikkel — mondja Csanádi József, a Pomázi Posztógyár főmérnöke. — Elhatároztuk, hogy 1960-ban továbbfejlesztjük a Vulkánt, s vastagabb, mindkét oldalán viselhető télikabátszövetet is készítünk belőle. — Ha már a gyártmányfejlesztési problémáknál tartunk, megtudhatnánk, milyen új cikkekkel lepi meg a gyár az idén a vásárlókat? — faggatom a főmérnököt. — Terveink között sok minden szerepel. Bővíteni akarjuk például a jó minőségű, olcsó fésűsszövet-utánzatok választékát. Kísérletezni akarunk teddy-bear szerű, moher tartalmú férfi tél ikabátszö vetekkel. A választék bővítésének, új minták, új színek kikísérletezésének van azonban egy szükséges előfeltétele: a műszaki fejlesztés. Mit mond erről a főmérnök? — Elöljáróban előbb arról: a? 1960-as év gondosan előkészített, jól megalapozott időszak lesz vállalatunk életében. Hosszú idő óta először történik meg, hogy egész évi termelésünk 45 százalékára már most fix megrendeléseink vannak. Mégpedig külföldről! S az a tény, hogy már most tudjuk, mit fogunk az év folyamán gyártani, lehetővé tette, hogy gyártmányokra, cikkekre vetítve állítsuk össze a műszaki fejlesztési tervet. Mindjárt meg is magyarázza, hogyan: például a Mókus elnevezésű női kabátszövetre érkezett jelentős megrendelés szükségessé teszi a festőüzem korszerűsítését és bővítését. Éppen ezért tervbe vették három, úgynevezett rozsdamentes Klug-apparát — festőgép — és egy rozsdamentes Obermayer-készülék beszerzését. Ezek beállítása jelentősen növeli majd a festődé kapacitását. Az éves terv ismeretében határozták el a szárítóüzem korszerűsítését is. Ide előmelegítő berendezés kerül, s kicserélik az egyik szárítógépet. Vannak a műszaki fejlesztési tervben olyan természetű elgondolások is, amelyek nem igényelnek külön beruházást, mégis gazdaságosabbá teszik majd a termelést. A fonodában például úgy tervezik, hogy két kártológép leszedőhengerét nagyobbra alakítják át, ami növeli a gépek teljesítményét. Egy harmadik kártológépet félautomatává ala- ! kitanak, s ezzel feleslegessé teszik a bundázó munkáját. A meglehetősen régi cérnázó- gépek kapacitását pedig úgy akarják növelni, hogy megnagyobbítják a dob átmérőjét. Üzembe helyeznek egy korszerű, francia mintára készült magyar gyártmányú ve- tülékcsévélő gépet, amelynek körülbelül 400 százalékkal nagyobb a teljesítménye a jelenleginél! — Műszaki fejlesztési tervünk természetesen — folytatja Csanádi főmérnök — számít saját dolgozóink újításaira is. Kolos János üzemlakatos és Czeiner László üzemrészvezető például egy itthon is előállítható kettőzőgéppel kísérletezik. Az eddigi tapasztalatok szerint sikerrel. Ha újításuk beválik. s hazai gyártására sor kerül, drága, devizáért vásárolt importgépeket lehet vele helyettesíteni. Sokat várunk Mezei Béla üzemlakatos kísérletétől is. ö egy pillanatleállítót szerkesztett a Lentz-féle szövőgépekre. Ez, ha beválik, sok évtizedes gondunkra tesz pontot, s nemcsak a minőséget javítja meg. hanem növeli a termelékenységet is. — Végül szerepel a terveinkben egy olyan eljárás is, amelyet több textilgyárban már eredményesen kipróbáltak: 8—10 százalékkal emeljük a Schwabe-gépek fordulatszámát, hogy ilyen módon növeljük kapacitásukat. Mintha ellenőrizni akarná önmagát, a főmérnök belelapoz az előtte heverő vaskos iratcsomóba. Onnan sorolja tovább, hogy mit terveznek a TMK-ban, hogy új, korszerű orvosi rendelő berendezését tervezik, hogy a dolgozók egészségvédelme érdekében keramit burkolattal szeretnék kicserélni a festöde és a far- kasoló padozatát. Aztán becsukja a dossziét: — Ezek a mi terveink — s erősen hangsúlyozza a mi-t —, de a dolgozóink is megteszik a magukét: tanulnak. Hiszen a kettő csak együtt ér valamit: a modernebb, nagyobb teljesítményű gép, meg a szakmáját egyre jobban ismerő, képzett munkás. Amikor mi műszaki fejlesztést tervezünk, éppúgy betervezzük a szaktanfolyamokat, s a továbbképzőket, mint a fordulatszám növelést, vagy az automatizálást, ügy érezzük: így a helyes. A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai kutatóintézetében a balatoni halak táplálkozásának tudományos vizsgálatával is foglalkoznak. A tervszerű hal- gazdálkodás egyik alapfeltételeként meg kell állapíta- niok: mennyit és milyen időA mezőgazdasági technikum óik a következő tanévben az eddiginél több termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági és gépállomás! dolgozó gyermekét szándékoznak felvenni. A mezőgazdasági technikumok első osztályába most kezdődik a jelentkezés. Az általános iskola 8. osztályos tanulói az iskolában kaphatják meg az ehhez szükséges nyomtatványt, amit kitöltés és a szülő aláírása után az iskola igazgatójának kell benyújtani. Azoík a fiatalok, akik az általános iskolát már régebben elvégezték és most a mezőgazdaságban dolgoznak, közvetlenül a technikum igazgatójához küldjék el felvételi kérelmüket. A jelentkezés határideje március 1. Jelentkezhetnek mindazok a fiatalok, akik az általános iskolát jó, de legalább közepes eredménnyel \Tégezték. A felvételi korhatár: 18 év. Mezőgazdasági termelési gyakorlattal rendelkezők a felvételnél előnyben részesülnek. A mező-gazdasági technikumokban a tanulmányi idő négy év. Az iskola székhelyétől távol lakó szülők gyermekeit diákotthonokban helyezik el, ahol kedvezményes térítési díj ellenében teljes ellátásban részesülnek. A technikumot végzett fiatalok oklevelet kapnak, amely brigádvezetői munkakör betöltésére és az egyetemi továbbtanulásra jogosít. Az i960 __61-es tanévben az a lábbi helyeken nyílik technikumi első osztály: Mezőgazdasági technikum. Baranya megye: szentlőrinc. Mohács; Bács-Kiskun megye: Kalocsa. Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas; Békés megye: Orosháza, Szarvas; Borsod megye: Putnok, Abaűj- szántó; Csongrád megye: Hódmezővásárhely. Szeged: Fejér megye: Székesfehérvár: Győr megye; Csorna; Hajdú megye: Debrecen: Heves megye: GyöngVös; Komárom megye: Tata; Nógrád megye: Szécsény; Pest megye: Cegléd, Vác; Somogy megye: Kaposvár; Szabolcs megye: Mátészalka; Szolnok megye: Karcag. Mezőtúr. Törökszentmiklósi Tolna megye: Szekszárdi Vas megye: Kőszeg, szombathely; Veszprém megye: Keszthely, Pápa: Zala megye: Nagykanizsa. Kertészeti technikum: Budapest, XIV.. Egressy út 73. Bács-Kiskun megye: Kecskemét, Baja: Békés megye: Gyula: Borsod megye: Sátoraljaújhely; Győr megye: Fertőd: Pest megye: Vác: Szabolcs megye: Nyíregyháza. Mezőgazdasági gépész-technikum: Szabolcs megye: Nyíregyháza; szakonként eszik a Balaton legértékesebb hala, a süllő, s ennek fejlett példánya: a fogas. Az eddigi táplálékvizsgálatokkal nem kaptak minden tekintetben pontos adatokat, ezért újabban a kísérleti példányok táplálkozását röntgen- készülékkel vizsgálják. Szolnok megye: Mezőtúr; Vas megye : Szombathely. Erdészeti technikum: Csongrád megye: Szeged; Győr megye: Sopron. A technikumi jelentkezéssel, felvétellel és oktatással kapcsolatos részletes tudnivalókat a Mezőgazdasági technikumok című tájékoztató tartalmazza. A csomagolás csodája A franciaországi Limoges környékén egy tízezer darab villanykörtét szállító teherautó felfordult az országúton. A vezető épségben megmenekült, de ennél még sokkal csodálatosabb, hogy egyeljen villanykörtének sem esett baja. KASSÁN ÉPÜL a Szlovák Tudományos Akadémia botanikuskert je, amely Európa legnagyobb ilyen tudományos intézménye lesz. Hatalmas üvegháza már elkészült. Hossza 75, szélessége 14. kupolájának magassága pedig 12 és fél méter. Ezenkívül hét, egyenként 30 méter hosszú mellékháza van még az üvegpalotának. A világ minden tájáról származó növények élnek ebben az üvegpalotában Emberi, agas takarmánykáposzta; az üvegház egyik büszkesége (Gábor Viktor felvételei) Nyíri Éva RÖNTGENEZIK A BALATONI HALAKAT Mint szikrázó penge, csapódik egymásnak a két ember felizzó tekintete. Hirtelen csend lesz, a feszültség csöndje hasít a báli zsivajba. S a két ember ott áll. Merev tekintettel, egyformán keményen, pillanatokig. A fenegyerek nem állja. Kezét leejti, lassan elfordul. Szemét bevonja a borgőz bárgyúsága. Aztán kibotorkál az ajtón. Kívül a helye. A másik férfi még ott áll. Aki most nézi, tán meg sem ismerné ugyanezt az arcot, amikor mosolygósán, jókedvűen bólogat. Akár a takarító nénire, amikor megkéri: legyen gondja a tűzre, akár arra a kislányra, aki szorongva fordul hozzá: „Igazgató bácsi, tessék átkisérni az udvaron. Félek, hogy megharap a kutya.” Ki ez az ember? 0 Nehéz erre egy mondatban felelni. Már csak azért is, mert többféleképpen szólítják. — Igazgató elvtárs. — így a szülők hívják, akiknek a gyerekei a járáű művelődési ház zeneiskolájába járnak, így titulálják a zeneiskola tanárai (a növendékeknek: „igazgató bácsi”) s az a száz idősebb-fiatalabb „munkatárs”, akikre mindig számíthat. És még a nagy számú vendégsereg, látogatók. — Dönci bácsi. Így szólítják a „gyerekei”, a vezetése alatt álló területi KlSZ-szer- vezet fiataliai. Pedig kilenc- venhatuk közül már sokan leszoktak arról, hogy bácsizzanak. Kivált egy 38 éves embert?! — Chmely elvtárs — mondják neki a községi pártbizottA legszebb munka ságon és a területi pártszervezet vezetőségében. Tagja mindkettőnek. Ötven óta kommunista. 1956. december 3-án Cegléden belépésével és szervező munkájával tett hitet az újjászülető párt, az MSZMP mellett. — Doktor úr — komolykodnak vele régi évfolyamtársai, akik tudják, hogy már csak az utolsó államvizsgája hiányzott a jogi doktorátushoz, mikor SAS-behívóval a frontra vitték. Azóta sem tette le azt az utolsó államvizsgát, pedig kár volt lemondania róla. Folytathatnám még a különböző bizalmas és hivatalos megszólítások felsorolását. Mert sok embert ismer Nagy- kátán — és összesen tizenhét feladatköre van. De nem folytatom. Mert életében és a község munkájában az „igazgató elvtárs” és a „Dönci bácsi” a legfontosabb. 0 — Elvileg nem tartom össze- egyeztethetőnek — mondja Kátai Szilveszter, magyar történelemszakos tanár, Nagykáta területi alapszervezetének párttitkára —. hogy igazgatói tisztsége mellett a községi K1SZ- titkár másfajta, más jellegű teendőit is ellása. Részben, mert akadályozza az igazi hivatásában, részben azért, mert egy harmincnyolc éves férfi mégis öregnek számít a huszonhat éven aluliak szervezetében. Halvány mosollyal rögtön leszereli nekibuzduló vitakedvem. — Nézze, ez általában így van. Nálunk azonban a gyakorlat egészen más. A gyerekkorától itt élő párttitkár és a közelmúlt eseményeit is kutató történelem- tanár szavai nyomán megelevenedik az a nyomor, sötétség, elzárkózottság, ami a múltat jelentette. A 45 utáni években a múlt öröksége csak lassan oldódó közönnyé változott. A közöny pedig minden új eredmény születését meggátolja. Akár a szövetkezés gondolata, politika, vagy technika, akár művészet, vagy művelődés ez az új eredmény. Másfél évvel ezelőtt még nem volt sem kultúr-, sem KISZ-élet. Chmely Ödön ekkor jött ide a feleségével. 1958. október 1-én. Az asz-f. szony vállalta a művelődési ház gondnokságát. Lakást nem kaptak. Beköltöztek az iroda melletti kis szobába. Azóta is ott élnek, ott tartják — hivatalos zárás” után — folyton megújuló érdekes beszélgetéseiket a fiatalokkal. Most. Mert akkor... — Amikor zenéről, zenekartól beszéltem — kinevettek. Amikor azt kérdeztem, hogy rendbe kéne hozni a művelődési házat — hümmögtek. Hallgattak az unatkozó 15—20 évesek, hallgatlak a csellengő kiszesek, akik bejártak a bálokra s hétközben is benéztek néha, mert közösen mégis csak jobb unatkozni. Chmely elvtárs érdeklődve nézte őket,'az ismerkedés első napjaiban, heteiben, hónapjaiban. Ha nem állt volna mögötte minden érdekes sokszínűségben tízéves népnevelési tapasztalata — talán letörik: Munkáját mindenki kíváncsian figyelte. Milyen ember az új igazgató? Mit tud? Sok mindent. Sokat tanult, látott. Sokat olvasott. Ha beszél, fel kell figyelni a szavára. Vidám és jókedvű. Elbánik a fenegyerekeskedő legényekkel. És milyen szépen harmonikázik! Azután a harmonika ösz- szefogja a gyerekeket. Jön egy: — Én is tudok harmoni- kázni. Aztán kettő-tíz-tizen- nyolc-huszonhárom. És 1959 februárjában a kétkedő, kíváncsiskodó családok, ismerősök jelenlétében színpadra lép a harmonika-zenekar. 1959 karácsonyán már száz emberre világít a reflektor a saját bevételből rendbehozott színpadon. Nyolcvan növendék a 130 létszámú zeneiskolából, négy tanár s a húsztagú KISZ tánccsaport, Hegedűs Márta művészeti előadó vezetésével — és Chmely elvtárs. A műsor talán azoknak tetszett a legjobban. akik még tavaly kinevették. És a bevétel? A tízezer forint szinte eltörpül a háromszáznyolcvanezer mellett, ami a művelődési ház 1959-es bevételét mutatja. Beszélő számok ezek. Az 58- as nyolcvankilencezer, az 59- es háromszáznyolcvanezer, amiből száztízezret fordítottak beruházásokra. Amikor csak 70 ezer forintos támogatást kaptak. így is mérhető az a fejlődés, amelyet Chmely elvtárs önkéntes munkatársaival elért. Az idén tovább fejlesztik az ismeretterjesztéssel, a mezőgazdasági előadásokkal, német nyelv- tanfolyammal, új társaskirándulások eljövendő sorozatával. És a KISZ? A falu, a pa- rasztfiatalok szervezete? Olyan ember beszél erről, akit 1957 őszén felvettek ugyan a KISZ-be, de aztán tökéletesen megfeledkeztek róla. A kutya sem törődött vele. Aztán már ő sem velük. De Búzás Lászlónénak, a fiatal óvónőnek 1959 június-júliusában az egyik kolléganője az új igazgatóról beszél. Meg a megváltozott életről, a fiatalokról. Buzás- néban lassan felenged a mellőzés keserűsége. S amikor hallja, hogy augusztusban a fiatalok „öreg” barátjukat megválasztották KlSZ-titkár- nak — ö is elmegy „körülnézni” a művelődési házba. Azóta újra és igazán KISZ- tag. Bejár a rendezvényekre, taggyűlésekre és harmincad- magával együtt a politikai oktatásra. — Mikor befejezzük a „hivatalos” részt, Dönti bácsi mindig behozza a magnetofont. Tessék, lehet táncolni! — Összeköti a tanulást a szórakozással. Nem tudom, Buzásné menynyit vállalt abból a tízezer forint értékű önkéntes munkából, amivel a művelődési házat segítettek rendbehozni a kiszes és KISZ-en kívüli fiatalok. Nem tudom, hány otthonban járt abból a négyszáz parasztházból, ahová Bokrodi Magdáék tértek be beszélgetni, az őszi vetés ügyében. De tudom, hogy ő, mint a KISZ gazdasági felelőse, munkáját jól ellátja. Chmely elvtárs őt is számításba veszi akkor, amikor megállapítja: — Nemsokára már csak öreg tanácsadó leszek az új, igazán fiatal KISZ-titkár mellett és tanácsadó a járás többi művelődési házában. A párttiikár szavai jutnak eszembe: — Élettel telt meg a nagy- kátai KISZ-szervczet. — A fiatalok már maguktól jönnek a KISZ-be, a művelődési házba. Egyik csalja magárai a másikat. Olyan természetesen hangzik ez a néhány rövid mondat! Mintha nem takarna sok nehéz munkát, egybefolyó éjszakákat és nappalokat. Chmely elvtirs ugyan azt bizonyítaná, hogy munkája cseppet sem nehéz. Többet ér mindennél! — mondja. Mert ez e legszebb munka A legszebb. Murányi József
