Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-23 / 19. szám
Weg néhány nap £s tanulóink megkapják a félévi bizonyítványt. Nem hosszú idő telt el azóta, hogy az iskola értesítette a szülőket arról, melyik az a tárgy, amelyből gyermekük gyengén áll, vagy rosszabb eredményt mutatott eddigi osztályzataihoz viszonyítva. Sok szülő figyelmeztetését halljuk mostanában, amikor arra intik gyermeküket, hogy használják ki ezt a pár napot, most tanuljanak, hiszen ezektől a feleletektől függ, hogy milyen lesz az osztályzatuk a bizonyítványban. Engedjék meg, kedves szülők, hogy tévedésüket egy kicsit helyreigazítsuk. Igaz, hogy a sportolók a „finisch- be” is igyekeznek mindent beleadni, de náluk is ott van az i,is”. Ha a küzdelem elején rosszul futottak, csupán a végcél előtt már hiába igyekeznek. Javíthatnak ugyan az „idejükön", de a végső eredményen már alig. Valahogy így vagyunk a tanulmányi eredmények megállapításánál is. Az a tanuló, aki fél éven keresztül lustálkodott, nem tanult, az utolsó órákon hiába igyekszik az eddig elvégzett anyagról számot adni, mégsem kap jó jegyet. Ezt sokan talán igazságtalannak tartják, hiszen úgy vélik, hogy a tanuló ezzel tudását bebizonyította, tehát megérdemli a jobb osztályzatot. Az iskolában azonban nemcsak tanítunk, hanem nevelünk is. Az óráról órára való készüléssel a gyerekei az egyenletes, kitartó munkára neveljük, a helyes munkabeosztásra szoktatjuk. Egy volt tanárom emlékét idézem a következő anekdotával. Minden félév előtt elmondta nekünk,...akk oriban kezdetben derültünk rajta, később érett ésszel rájöttünk, hogy mennyire igaza volt. „Egy embernek az orvos gyógyszerként napi egy gombóc megevését rendelte. A beteg halogatta a gombócevést, míg az év végén rádöbbent, hogy sohasem lesz egészséges, ha az orvos utasítását nem tartja meg. Egyszerre akarta megenni a háromszázhatvanöt gombócot. Még a felét sem fogyasztotta él, mikor gyomrának hirtelen megterhelése miatt meghalt/’ így jár minden tanuló, aki nem készül rendszeresen — fűzte hozzá minden alkalommal a tanár. Vörös bükié felöltő, azonos anyagú kalappal. Szovjet modell. Ha a gyerek az ut0isó napokban pótolja is azoknak az anyagrészeknek megtanulását, melyeket eddig elmulasztott, nem képes „megemészteni”, azt rövid időn belül elfelejti s ismét nincs mire építeni a következő anyagrészeket. Vagy ha könnyű és gyors felfogással párosul ná'a a jó emlékezőtehetség, nem felejti el, de az idegei előbb vagy utóbb kimerülnek a nagy megterhelés következtében. Ott, ahol helyesen nevelik a gyermekeket, a szülők fokozott figyelemmel kisérték gyermekük tanulmányait azokból a tárgyakból, melyekből negyedévben gyengébb volt az eredmény. Megbeszélték a tanárokkal, hogy hol, melyik anyagrésznél mutatkozott a lemaradás, megfogadták és gyermekükkel is megfogadtatták azokat az utasításokat és útmutatásokat, melyeket a szaktanár adott a tantárgy tanulására vonatkozóan. A gyerek eljárt a korrepetálásra, diáktársai segítségét is igénybe vette, a téli szünetben is megfelelő napi beosztással tanult. Ebben az esetben tehát a szülő és tanár egyaránt tapasztalhatta, hogy a gyerekben megvan az akarat arra vonatkozóan, hogy a megfelelő ismereteket elsajátítsa. Várt eredmény alatt majdnem minden esetben arra gondolunk, megbukik-e a tanuló, vagy sem. Nézzük meg azonban a két szélsőség, a bukás és a jeles közötti jegyeket is. A szülők sok esetben hiúsági kérdést csinálnak abból, hogy gyermekük jeles legyen. Valljuk be, a tanároknak is kényelmesebb lenne csupa jeles tanulót tanítani. A gyermekek képessége azonban nem egyforma. Érdeklődési körük sem azonos. Nem minden gyerek képes arra, hogy minden tárgyat egyforma eredménnyel sajátítson el. Az is előfordul, hogy egy tárgyon belül egyikmásik anyagrész könnyebben elsajátítható számára, a másik rész viszont nehezebben marad meg benne. Szorgalommal a képesség gyakran pótolható, ha nem is teljes mértékben. A szülőknek is meg kell látniok, milyen irányú gyermekük érdeklődése, és milyen fokú a tehetsége. Milyen arányban áll szorgalmuk a tehetséggel. Ezeknek megállapítása után értékeljék gyermekük bizonyítványát. A szülőknek arra js gon- dolniok kell, hogy gyermeküket ne azért serkentsék a jobb tanulmányi eredmény elérésére, hogy bizonyítványuk jobb legyen, hanem azért, hogy gyermekük tudása alaposabb és szélesebb körű legyen. A műveltség iránti vágyat kell a gyermekben felkelteni. Ne maradjon számukra frázis, hogy a tudás hatalom. Éreztessük velük azt, hogy a műveltség érték. Másképpen lát a világban az, aki szélesebb látókörrel rendelkezik. Másképpen fogja fel a világban végbemenő társadalmi és természeti jelenségeket az, akinek tágabb az érdeklődési köre, megalapozottabb az ismerete. A művelt ember helyesebben látja, a maga és embertársai cselekedeteit. élete gazdagabb, színesebb, elhelyezkedése könnyebb a társadalomban. Ahhoz azonban, hogy a gyermekben ezt a helyes szemléletet ki tudjuk alakítani, önmagunkat is művelni kell. Sok esetben revideálni kell eddigi állásfoglalásainkat, magunkban is ki kell alakítani a megfelelő szemléletet. Nem elég csupán gyermekünket buzdítani, ha a gyerek azt látja, hogy szüleiben sincs elég igyekezet arra, hogy ismeretanyagát bővítse, ő maga sem igyekszik megszerezni azokat. M. L. Kössétek össze a számokat vonallal 1-től 45-ig és a rajz nyomán ismerős képet találtok SZÜLETÉSNAP jy isfiam betöltötte a hato- dik életévét. Ebből az alkalomból, életének nagy jelentőségű fordulópontján, az alkalomhoz illő nagy méretű házi ünnepséget tartottunk. A gyerekek — mert hivatalos volt az összes barát és menyasszony — asztalán megjelent minden földi jó: kakaó, szendvics, sütemény, málnaszörp és végül a délután fénypontja, a torta, a 6 égő gyertyával. A tortát körülvettük: gyerekek, felnőttek, szülők, barátok, rokonok egyaránt. A szobában eloltottuk a villanyt és csak a 6 gyertya imbolygó lángja világította be az ünnepi asztalt és annak környékét. Fényét fiamra vetette, akinek két barna Mivel mossunk? A közkedvelt mosogatóporoknak édes testvére a zsíralkohol- szulfonát tartalmú IDEAL, a FÉVA és a TISZTASÁG. Az Ideálban a heti kismosás fél óra alatt elvégezhető, akkor is, ha két kis gyerek van a családban. akiknek tréningruhája, ílanellinge igazán nem olyan tiszta, mintha akkor vették volna ki a szekrényből. Azok a részek, amelyek áztatás- sal, nyomkodással sem lesznek elég tiszták, egy kis rászórt porral kifogástalanná moshatók. Soha sem szabad szappant használni a szintetikus mosóporok mellé! Az ASSZONYDICSÉRET, PER- SIL len és kender, valamint pamutanyagok áztatására alkalmas. Utána szappannal kell kimosni a szennyest. A RAPID és EXPRESS ugyanezekhez az anyagokhoz sokkal kényelmesebb, mert szappan nélkül, gyorsan tisztítanak. A DUNA csak mosógéphez alkalmas. Még könnyebbé tenni a háziasszonyok munkáját A Magyar Nők Országos Tanácsa rendkívül érdekes tapasztalatcserére hívta össze az országszerte működő háztartási bizottságok vezetőit, illetve az illetékes nőtanácsok aktíváit. Mátranováki bányászfeleség, békéscsabai sok- gyermekes családanya, tisza- löki tsz-község tanítónője, nyíregyházi kereskedelmi alkalmazott — minden réteg és minden táj jelen volt a megbeszélésen. Amikor a nőtanács megindította a háztartási bizottságokat, legfőbb célja az volt, hogy úgy a dolgozó asszonyok házi munkáját, mint a háziasszonyi hivatásnak élőkét könnyebbé, kulturáltabbá, a szocialista erkölcshöz és normához méltóbbá tegye. Fiatal lányok farsangi ruhái S zívesen töltöm a hét végét Pest környékén, a rokonaimnál. Legutóbb azonban szinte megbántam, hogy ellátogattam hozzájuk, mert nagy vita közepébe cseppentem. Kati, tizenhat éves húgom sírva vitatkozott édesanyjával, hogy ő bizony új ruhát szeretne a. legközelebbi mulatságra. — Van piros taftruhád, kockásad, meg a fehér csipke! Annál több igazán nem kell! — porolt az anya. Kati mérgesen hüppögött. — A kockásat már tavaly leengedtük, de idén igazán kinőttem, a fehér olyan, mintha első áldozásra mennék, a pirosat meg nyár óta nyúzom! — Három táncruhánál több igazán nem kell magadfajta gyereknek! Nekem egy sem volt. — Szólok bele a családi vitába magam is. — Mindig ezzel jöttök, hogy nektek mi nem volt! Nézd meg Pannit, annak vagy nyolc is van — így a harcias Kati. Ennek már fele sem tréfa. Panna is rokongyerek, egyszerű, kedves, dolgos kis jószág, akárcsak anyja, aki a kedvenc unokahúgom — éppenséggel nem is állnak valami fényesen anyagilag. Honnan lenne Pannának nyolc táncruhája? Pedig Katiék valamennyien erősítik, hogy van. Pannit kis elegáns szoknyában látom otthon. Elfut a pulykaméreg. — Honnan van Ilyen remek szoknyád? Nem sajnálod otthonra elhordani? Annus, az anyja, nevetve öleli át a kislányát. — Ugye, milyen csinos. Tudod, mi volt? Az én régi, kopott szürke háziszoknyám. A nyáron valahogy moly esett bele — fel akartam használni padlórongynak. Panni elkönyörögte. Felfejtette, kimosta, három sor gumira rakta, és a lyukakat különböző színes pamuttal, ami éppen akadt a házban, bevarrta. Még két sor rojt is került az aljára! Rátérek a tárgyra. — Az hírlik, hogy van vagy nyolc táncruhája a lányodnak. Tényleg annyi van? — Összeragyog a két nő szeme cinkosan. — Igaz is, nem is! — És már lebben is Pannika, s egyre-másra veszi fel a szép ruhákat. Pedig a szekrényben voltaképpen csak egy lóg. Egy halványkék taft. Erre középkék csipkeszoknya borul egyik formájában — aztán ujjas brokát mellényke, metgi brokát öv változtatja el — perdül a gyerek, s már kockás blúzzal, a szoknya alól kivilla- nó kockás alsószoknyával jön elém. Hosszúujjas »fehér blúzához is a taftruha szoknyáját viseli. A felsőrész meg egy sima sötétkék szoknyával megint más ruhának hat. Az alapszínnel azonos nyloncsipke ujjal, és szélesen leomló övvel megint más hatású a ruha. Nagyon érdekes a kézzel festett selyemstóla is, amit elölről vezet hátra, s a ruha aljáig ér. Még egy változat — hosszú ujjas a felsőrész, és a nagy kivágást gallér takarja. így egész komoly színházi ruha. — Kilenc! — És elnevetem magam. Valóban csak egy! — Miért nem segítesz Katinak is, ha olyan ügyes vagy? K iderül, hogy boldogan segít. Át is megyünk, s a másnapi mulatságra már az a Kati gondja, hogy vajon a kockás felsőrésszel, s kockás alsószoknyával viselje-e ruháját. melyet könyörtelenül szst- fejtettünk, vagy a fehér csipkeszoknyát vegye fölé? A maradék brokátból rögtön övhöz is nagy kedve van. Fehér blúza ugyanolyan csinos lenne a piros szoknyájához, mint Pannié a kékhez. Kacag, ugrál a boldog gyerek, anyja pedig fejcsóválva megjegyzi: — Ehhez aztán értetek! összekevertek mindent — S valóban, azt ajánljuk, keverje össze mindenki bátran a megunt ruháit! Színben és anyagban megegyező legyen csak — olyan érdekes változatokat nyer, hogy felér akárhány újjal! R. Zs. Nem egy kérdésben vívott kemény harcot a maradisággal, a nemtörődömséggel, az ostobasággal. Egymás után szólalnak fel a nemrégen még oly elmaradt magyar vidék asszonyai. Kellemesen ápolt arcuk, jól szabott, divatos ruháik, öntudatos fellépésük vonzó, áttekintésük meglepő. Ezek a nők pontosan tudják már, hogy a hétköznapok megkönnyítése ezerszer többet ér a pufogó frázisoknál, s hogy jogos igénye minden nőnek az, amit Lenin elvtárs a „kommunizmus hajtásainak” nevezett — a gyermekek bölcsődei, óvodai nevelése, a közétkeztetés és a háztartási gépek széleskörű bevezetése. Nem véletlen, hogy igen sok városban, községben éppen a nőtanács aktívái kölcsönzik a mosógépeket — a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat mellett. Az állam ugyan nem tud minden falut ellátni például megfelelő óvodákkal, de a helyi kezdeményezésű bölcsődék, napközik, mosodák és a közétkeztetés kiterjesztése saját erőből is megvalósítható. Hogy az asszonyok kezdeményezése mit jelent, arra példa Miskolc, ahol mindig probléma volt a zöldségellátás. Most zöldövezetet létesítettek a város körül, amely igen sok nőnek biztosít munkaalkalmat is — és erősen letörte a hagyományosan magas árakat. Máshol idős nénikből vagy általános iskolát végzett fiatal lányokból szerveztek háziipari foltozó szövetkezeteket. Mindenütt igénylik és nagy sikerrel tartják meg a divatbemutatókat, az étel bemutatókat, sőt a kozmetikai előadásokat; az orvosi, pedagógiai megbeszéléseken és háztartási gép bemutatókon kívül. A háztartási gépek kölcsönzése már egyre kevésbé időszerű, s a Patyolat-mosodák sem mindenütt mennek elég jól — mert annyi a mosógép, s az egyéb háztartási kisgép a magyar otthonokban. A sűrűn megtartott „Apák ankétjai”, amelyeket gyermeknevelésről és az asszonnyal megosztandó házimunkáról tartanak, csaknem mindenütt sikert arattak. Az új típusú családban egyenrangú fél valamennyi ember — s az élettárs boldogan segít asszonyának, a gyermekek a tanulás vagy munka mellett is kezére járnak mindenben édesanyjuknak. Az ipar, a kereskedelem, a közoktatás felsőbb szervei élénk érdeklődéssel kísérik a nőtanács munkáját s a jövőben még inkább figyelembe veszik javaslatait, kéréseit. szemében megsokszorozódtak a kis fények, s ott égtek az öröm tüzei is, amelyeket a szokatlan helyzet, az ünneplés mámora gyújtott. Elnéztem a gyerekeket, az én fiamat és elcsendesedtem, elgondolkoztam. A felnőttek tréfás komolysággal vonultak poharukkal a fiamhoz koccintani én meg arra gondoltam, mi lesz ennek a kis legénynek a sorsa, mit hoz neki az élet? Nekem nem volt ilyen derűs ifjúságom, nekem nem tett annyi mindent a karácsonyfa alá a szülői szeretet — korántsem azért, mintha a szeretetnek lett volna híja —, mint neki. Az én ünnepi tortám kisebb volt, az én ifjúságom sivárabb volt, az én jövőm kilátástalanabb volt. Ö jókor született. 1954. januárjában nagy hideg volt, amikor jelezte érkezését. A mentőautó nem jutott el vele a kórházig: a nyílt országúton érkezett a világra. Gondoskodás, szeretet vette körül az első perctől mostanáig. A szülők, rokonok, barátok, szomszédok, az óvoda, a község, a közösség szeretete. Okos, eszes kis legény a kisfiam (melyik szülő, melyik gyereke nem az?), érzi ezt a szeretetet és hálás is érte. yt gyerek élete derült, véts. rőfényes. És a jövője? Apja, anyja sokat szenvedett az élettől. Volt ebben bőven üldöztetés, megalázás, koplalás, borzalmak, a háború szörnyűségei. Mindez elmúlt. A múltat elfeledve éljük, a „ma” megbékélt életét, s a mi elmaradt gondtalanságunkat a gyerekekre igyekszünk átplántálni. Az aggodalmak sötét felhője oszlik. Tűnik a háború réme, az Apokalipszis lovasa. Tisztul az ég, oszlanak a felhők. Lassan felragyog az ég, a világbéke égboltja. Ragyog, mint a hat gyertya visszfénye hatéves kisfiam szemében... Fazekas Mátyás ■ IT.J í ; I «asf £ #f r* Piros reggeli köntös, kockás nadrággal, az Iparművészéti Vállalat készítménye. * A szülők - és a félévi bizonyítvány
