Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-20 / 16. szám
PEST MEG ^Cirla I960. JANUAR 20. SZERDA Kiigazították a világidó't? Vegyes érzelmekkel fogadtam, a napokban az újságokban megjelenj bírt, hogy a világidőt kiigazították. Volt már eddig is valami megnevezhetetlen nyugtalanság, de *~<lig azt hittem, azért van ez, mert a mi világunk időtlen, erre kiderült, hogy nagyon is van ideje. Annyira van, hogy képes ezekkel a kacskaringós fogásokkal 31 másodperccel becsapni a jóhiszemű emberiséget. Harmincegy másodperc nem kis idő. Állítólag minden másodpercben meghal a földön egy ember. Hát most 31 emberrel nem tudunk elszámolni. Amúgy sem értem a dolgot. A világidőhöz 31 másodpercet kell hozzátenni! De hová fog ez vezetni? Ez a 31 másodperc 60 év alatt keletkezett. Ezer év múlva több mint 8 és fél perc lesz a különbség, százezer év alatt több mint egy fél nap. Ez már világrengető! Sokáig gondolkoztam a dolgon. Azután leültem, hogy papírra vessem időálló gondolataimat. Harmincegy perc alatt kész voltam. F. M. Magyar várak az új bélyegeken Még ebben a hónapban az eddigi épületsor helyett megjelenik az új forgalmi bólyegsor. Az egyelőre tíz értékben megjelenő bélyegeket ősi magyar várak képe díszíti. Sümeg a nyolc, Tata a húsz, Győr a harminc, Sárospatak a hatvan, Nagyvázsony a hetven filléres, Siklós az 1,40, Somló az 1,70, Csesznek a 3, Kőszeg az 5, Sárvár pedig a 10 forintos bélyeget. Hír szerint a bélyegsort később további értékekkel egészítik ki, azokon más várak ábrája jelenik meg. Éppen ezért »figyelmébe ajánljuk a postának a Pest megyei várakat, például Visegrádot, Csővárat, amelyeknek képe szintén díszére válna az új bélyegsornak. Jól kezdték a felszabadulási munkaversenyt a Kistarcsai Fésűsfonógyárban — de miért nincs szocialista brigádverseny? Svejk, a derék katona A múlt év decemberének elsó hetiben érkezett a távirat a Kistarcsai Fésűsfonógyárból: „Teljesítettük eredeti éves tervünket”. Az ezt követő napok munkájának eredménye már túlteljesítés. Mértékét' majd a mérleg árulja el pontosan. Annyi máris bizonyos, hogy a gyár dolgozóinak nem keil szégyenkezniük, az elsők között vannak. Az idén azonban egy lépéssel ismét előbbre akarnak lépni. Hogyan tehetnék ezt másként, mint a munkaverseny folytatásával, hisz az eddigi eredmények is a munkaverseny szülöttei. Elég lenne erről csupán egy hírben beszámolni, valahogy igy: — A Kistarcsai Fésűsfonógyár dolgozói elhatározták, hogy tovább folytatják a munkaversenyt. Eddigi vállalásaik összesített értéke megközelíti a hárommillió j forintot. Elég lenne ennyi, ha a fel- szabadulási munkaverseny szervezésének nem lennének közreadandó új vonásaik ebben a gyárban. Vannak és ezekről beszélni kell. Tavaly is írásban tájékoztatták a dolgozókat a vállalat terveiről és a vállalások alapját képező lehetőségekről, de a továbbiakat az idén már új módszerrel csinálták. Nem a gazdasági vezetők beszélgettek a dolgozókkal, hanem a szakszervezeti bizalmiak, akiket ők választottak. Ezeken a röp- gyűléseken csatlakoztak a fel- szabadulási munkaversenyhez, ezeken születtek meg' az első vállalások. A válogató több mint öt százalékos anyagtakarékossági vállalása, MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK ? Az 1960-as évet köszöntéssel kezdjük. Külön-külön nem volt rá alkalom, de így együttesen megköszönjük minden kedves olvasónknak és levelezőnknek a küldött újévi jó kívánságokat. Ajándékkal kopogtatott be az 1960-as év Kiiríiilra. Megnyílt az új, modern húsbolt. Ennek jelentőségét a helybeliek tudják legjobban felmérni, akik eddig egy szűk, rosszul felszerelt kis boltban tolongtak, ahol egy öreg néni birkózott a kiszolgálás nehéz feladatával. Most a földművesszövetkezet üzlete nagy helyiségben, szakképzett hentes vezetésével látja el az 5000 lélekszámú község húsellátását. A telepiek vegyesboltot kaptak. Itt a cukorkától a rádióig minden kapható, nem keli már egy kis lisztért, fűszerért két kilométert gyalogolni. „Albertirsán járok a Vili. általános iskolába. Sajnos, csak négyes rendű vagyok, de ezt igyekszem év végére kijavítani ötösre. Polacsek Józsefnek hívnak és nagyon-na- gyon szeretnék a szerkesztőség levelezője lenni, ügy érzem, hogy az újságtól sokat tanulhatnék. Erős, okos felnőtt szeretnék lenni, hogy az én drága „Édesanyámnak” visszaháláljam azt a sok sze- retetet, gondoskodást, amit már eddig tőle kaptam. Árva gyerek vagyok, a gyermeknevelő intézetből vettek magukhoz Polacsekék hároméves koromban. Azóta gyermekük vagyok a szó szoros értelmében. Apám nemrég hirtelen meghalt s minden gond Anyára szakadt. Nagyon sajnálom és nagyon szeretem. Az iskolai szünetben a tanulás mellett próbálom pótolni apámat a munkában, hogy ne legyen neki olyan nehéz.’‘ Kedves Polacsek Józsi! Téged is örömmel fogadunk be levelezőink táborába s reméljük, nem csalódunk benned. Angyal Sándor, a bagi tanács elnöke arról értesített bennünket, hogy a község jól fejezte be a múlt évet. Volt már náluk tsz; 1950-ben alakult a Vörös Csillag, amely túlélte az 1953-as válságot, az ellenforradalmat is. Igaz, sok hibát követett el, de végül mégis megerősödött, s ma mór szilárdan áll. E mag köré tömörült most a község lakossága, s az alakuló közgyűlésen olyan volt a hangulat, mint egy családi tanácskozáson. Utána a vezetőség külön is ülésezett s megszületett az első határozat: olyan lesz a munkák megkezdésére a tsz tanya- központja, mint a saját takaros házuk! Most még javában hull a hó, de amint kisüt a tavaszi nap, a község földterületének 90 százalékán megindul a közös munka, példát mutat a Vörös Csillag Tsz tagsága. Nagyon örültünk, amikor megnyílt a dwiuonri óvoda — olvastuk Cserny Magda levelét. — 25 gyerek talált napközben második otthont falai között. Ahogy múlt az idő, az óvoda mind népszerűbb lett. A dolgozó szülők boldogan vitték oda gyermekeiket. Ma már az eredeti 25-ös létszám megduplázódott. Viszont az étkezési keret nem emelkedett. Hosszas töprengés után úgy határoztak, azok a gyerekek részesülnek napközis ellátásban. akiknek mindkét szülője dolgozik. A többi pedig hazajár ebédelni. Kisgyerekekről van azonban szó, akik alaposan átfáznak, vagy úgy elcsavarognak. hogy vissza sem mennek az óvodába. Szeretnék. ha a megyei tanács rendezné ezt a kérdést, főleg, ha felemelné az étkeztetési keretet. a mosó naponkénti 23 kilogrammos túlteljesítése. a festüde napi 35 kilogrammos túlteljesítése és így tovább. Érdekes, hogy csaknem valamennyi üzemrész vállalt tervtúltejesítést. A számokat figyelve nyugodtan elmondhatjuk, hogy reálisan mértek. Nagyon fontos és értéke-', hogy valamennyi üzemrész úgy kívánja teljesíteni feladatát, hegy közben nem lépi túl létszám- és béralaptervét. A másik fontos momentum, hogv mindenütt bevették a vállalásba a ba'- esetmentes munka követelményeinek betartását. A röpgyűléseket követően termelési . értekezleteket tartanak művezető partinként. Megtehették volna, hogy ösz- S'zevont termelési értekezletet tartanak és amit ott elmondanak, az lesz a gyár vállalása. Ez könnyebb, de nem annyira célravezető. Inkább a látszólag nehezebbet választották és bizonyára az eredmény sem marad el. Ezeken a termelési értekezleteken részleteiben megvitatják majd, mit kell tenni a vállalások teljesítése érdekében. De ezeken a termelési él- tekezleteken sem mondanak el mindent az' emberek. Nem is tehetik, hisz szinte naponta eszébe jut valakinek egy- egy jó ötlet, javaslat. Nem szabad elveszni hagyni ezeket. Még' akkor sem, ha pil- lansrtyilag nem megvalósíthatók. A kongresszusi munkaverseny tanította meg erre a kistarcsaiakat. Éppen ezért elhatározták, hogy a szak- szervezeti vezetőségi tagok egy-egy üzemrészért felelősek.lesznek, Nekik, állandóan kapcsolatban kell lenniök a dolgozókkal. Ehhez kapcsolódik. hogy egy komplexbrigádot hoznak létre, műszaki, adminisztratív és kiváló fizikai dolgozókból, akik a munka közben felmerült javaslatokat megvizsgálják és ha lehet, meg is valósítják. Ennek a komplexbrigádnak a feladata lesz elhárítani a termelés közben jelentkező különböző akadályokat. Az eredmények számontartását és az értékelést is erre a brigádra bízzák. Eddig tart az előbbrelépés, amely még nincs befejezve. Egy ponton ugyanis megtorpantak. Nagyon kevés szó esett eddig a szocialista brigádokról. Maga a szakszervezeti vezetőség is eléggé belenyugszik ebbe. Sőt, még indokolják is a megtorpanást. Azt mondják, hogy náluk zömmel kétlakiak Jiri Trnka bábfilmet készített J. Hasek világhírű regényéből. a Svejkből. A filmet külföldön is nagy sikerrel játsszák. Képünkön: Svejk. a derék katona, gazdájával, Lukas főhadnaggyal :«N>XXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXX\NXXNXXXXVNV><VNXVVNXXXXXX\NXXVvVC\NXXXVVXXXXNXV'<N: BORBAN - A HAMISSÁG Bíróság elé kerül a csaló, sikkasztó nagy kólái pincevezető Tisztességes jövedelme volt Horváth Lajosnak a Pest— Szolnok megyei Állami Pince- gazdaság nagykátai pincészete vezetőjének. Ha nem is rúghatták ki a ház oldalát, de amire kellett, megvolt, rendesen ; nevelhették két gyermeküket. I De az ördög nem hagyta | nyugodni. Addig suttogta a íü- j lébe: „régi szakember vagy, ! látcd, let let a kálóval manipu- | iálni, próbáld meg, egy év múl- j va motorod lesz"’, hogy egy j szép őszi reggelen, amikor Kármán László szőlőtermelő bevitte átadásra borát, a vételi jegyre jó pár hektóval többet írt. S ha már lúd, legyen kövér, megemelte a mali- gánfatkot is (könnyen tehette, mey, hami-ttotta.'a- maiigánozót.) A többletpénzt Kármán László készségesen visszaadta Hor- váíhnak, hiszen ő is jól járt: nagyobb mennyiségű bort vonhatott ki az adózás alól. így jöttek sorban a többiek: Koncz László kollega, főadminisztrátor. Ö az anyja borával mesterkedett hasonlóképpen. Zaja István is ismerte a dorgált, ott dolgozott segédmunkásként, de hogy egy kis bora termett, ő is házhoz vitte beadni. Lengyel László borátvevő és Gedai Gyula adminisztrátor szintén rákapott a köny- nyű pénzszerzésre. A hamisan feltüntetett bormennyiség utáni pénzt Ilorváthnak adták, nekik pedig megmaradt a szerényebb haszon, a literenként 4 forintos borforgalmi adó. Hanem akit az ördög (vagy a saját gyenge becsülete) rálök a síkos útra, nemigen tud megállni. Ha nem volt olyan, akivel „okosan” lehetett volna beszélni, akkor fiktív személy részére fizettek ki átvételi árat. A pénz pedig szépen gyűlt Horváíhéknál. Meglett a motorkerékpár, az oldalkocsi is. Igaz, nem Horváth nevén szerepelt, hanem a barátjáén, de a tulajdonos mégiscsak ő volt. Egy alkalommal pedig vonatra ült, elment az apóshoz Zala- esányba, vitt a, zsebében 30 000 forintot s megkérte, adná fel postán 10 000 forintos részletekben, így járuljon hozzá az építkezéséhez. Mert ekkor már az új házat is elkezdte. Kiszámolta papíron, nem kerül majd nagyon sokba, hisz a pincegazdaságban ott „hever” Í6 ezer darab tégla, ná még a munkásokat is meg lehet kérni, dolgozgassanak a házon, az órabért meg majd elintézik, hisz ő a főnök. De nem vetették meg Horváthélc a kis halat sem. Ha lehetett, becsapták a tisztességes parasztokat, 15—20 litert leess,Iva a must mennyiségéből, leértékelve a cukorfokot. Egymás után mentek panaszra, míg végül a pénzügyőrök vizsgálatot tartottak s leleplezték a visszaéléseket. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy Horváth Lajos a megadott káló és az egyéni termelők becsapása révén 116 hektó bort sikkasztott, jogtalanul felvett 36 049 forintot, 6000 forint értékben tulajdonította el a pince-gazdaság tégláját, s több ezer forintot fizetett ki munkabérként háza építésénél, amit a pincegazdaság terhére számolt el. Horváth I>ajos és öt társa a népgazdaságnak összesen 182 000 forint kárt okozott. Horváth Lajos előzetes letartóztatásban várja ügyének tárgyalását, ahol társaival együtt felelnie kell tetteiért. Több mint 111000 műtárggyal gyarapodott egy év alatt a Természettudományi Múzeum A békéért, az egyenjogúságért Készülődés a nemzetközi nőnap 50. évfordulójára ötvenkét évvel ezelőtt, március 8-án az amerikai nők ezrei tüntettek New York utcáin munkájuk megbecsüléséért, munkafeltételeik javításáért, az egyenjogúságért. Két évvel később Clara Zetkin, a német munkásmozgalom egyik legkiemelkedő alakjának javaslatára kimondották: március 8-a legyen a jövőben a békéért, az egyenjogúságért harcoló nők napja. Azóta fél évszázad telt el, s az 50. évfordulóról világszerte megemlékeznek a haladó asszonyok milliói. A Magyar Nők Országos Tanácsának tájékoztatása szerint hatónkban is nagyszabású ünnepség-sorozattal emlékeznek meg a nemzetközi nőnap 50. évfordulójáró!. Az ünnepségek előkészítésébe már a következő hetekben tízezrek kapcsolódtak be. Az asszonyok országszerte . egészségügyi, gyermekvédelmi kiállításokat rendeznek, amelyeken fényképekkel. dokumentumokkal mutatják be, milyen eredményeket ért el felszabadult népünk 15 év alatt. A nőtanácsok minden megyében stómbaveszik, hogy az elmúlt másfél évtized mit adott a községek, járások asz- szonyainak, s március 8-a elptt vizsgálatuk tapasztalatairól, eredményeiről gyűléseken beszámolnak asszonytársaiknak. A termelőszövetkezetekben a népfront-bizottságokkal együtt szakmai előadásokat, tanfolyamokat rendeznek, többek között a baromfitenyésztésről, a korszerű nagyüzemi gazdálkodásról, a munkaegységszámításról. Az Országos Nőtanács egyébként azt is tervezi, hogy a közeljövőben közreadja a magyar nőmozgalom 50 évének történetét. A fél évszázados jubileum alkalmából rendezik meg a Műcsarnokban a képzőművésznők nemzetközi kiállítását — a tárlat február 20- án nyílik —, amelyen a képzőművészet különböző ágainak neves magyar és külföldi művelői mutatják be alkotásaikat. Az .ellenforradalom idején súlyos károkat szenvedett Természettudományi Múzeum Baross utcai épületét csaknem négymillió forintos költséggel építették újjá és egy újabb emelettel ki is bővítették. Ugyancsak sokat pótoltak az utóbbi években az elpusztult gyűjtemények anyagából. Dr. Boros István, a múzeum főigazgatója elmondotta, hogy a Nemzeti Múzeum épületében sértetlenül megmaradt természettudományi anyagokból több új kiállítást rendeznek a közeljövőben. A nagyközönség valószínűleg még az idén megtekintheti A fajok eredete, Az ember származása, valamint A Föld és az élet fejlődése című most készülő kiállításokat. Ugyanitt szervezik újjá majd a híres Afrika-kiállítást, amelynek két diorámája teljesen elpusztult. A még hiányzó trófeák pótlása végett szervezték meg a magyar vadászati szakemberek bevonásával a nemrégiben kezdődött gyűjtő-expediciót, amelynek munkája — a jelentések szerint — sikerrel kecsegtet. Az Afrika-kiállítás helyén egyelőre egy új kiállítást rendeznek. A magyar fold élő világa címmel. Ezen a kiállításon olyan állatok is szerepelnek maid, amelyek valamikor honosak voltak, jelenleg azonban már teljesen hiányoznak a hazai faunából. A tervek szerin* 1963-ra készül el az új. rendkívül érdekesnek ígérkező kiállítás. A tudományos anyagban esett kér pótlására az elmúlt esztendőben több mint 111 000 műtárgy érkezett a múzeumba, részint hazai gyűjtésből, üzemektől, intézményektől, részint külföldi tudósok, gyűjtök és múzeumok ajándékaként. Igén érdekes gyűjteményeket és egyéb tudományos összehasonlító anyagokat, műszereket küldtek a Szovjetunió tudományos intézményei, múzeumai. Kínából Szurovi Géza. egy ott élő magyar kutató több mint ezer értékes ásványt és egyéb műtárgyat küldött, Mongóliából egy teljes kis ásványgyűjteményt kapott a múzeum. Mint érdekességet és a szolidaritás szép példáját említette meg Boros István, hogy Argentínából Kovács Andor magyar állatpreparátor igen sok értékes anyagot, főleg kitömött ragadozókat, madarakat küldött a múzeumnak. Az Andok keleti völgyében élő, messzire szakadt magyar szabómester most meghívja a múzeum egyik tudományos munkatársát egy egész esztendei gyűjtőútra. Jellemző, hogy mind az eddigi küldeményeket, mind pedig az egyéves látogatás, gyűjtőút és preparálás költségeit — az önköltségeket is bele- j értve — ajándéknak j szánja Kovács Andor. Elmondta Boros igazgató, I hogy az újjáépítés és a bővítés egyelőre kisegítette a múzeumot eddigi szorult helyzetéből. de még sok gyűjteményét idegen épületekben helyezték el. Az állandó jellegű kiállítások jobb megrendezése. valamint az eddiginél szélesebb körű természettudományos nevelés lehetőségeinek megteremtése érdekében szükségesnek látszik az új természettudományi múzeum megépítése. dolgoznak, akikkel nem me- \ rik vállalni az előírt köve- j telmények teljesítését. Az az érzésünk, hogy ezt \ nem merték megmondani a j dolgozóknak. Az pedig súlyom ! hiba, hogy megkérdezésük 1 nélkül ilyen módon nyilat- 1 koznak a nevükben. i Próbálják meg bátran, be- ] széljenek a szocialista bri- j gád-mozgalomról a dolgozók- ; kai. Meglátják, ha több nem • is, legalább egy brigád biz- \ tosan vállalja a feltételek tel- j jesítését. Ez a mag pedig ] gyökeret ereszt és előbb-j utóbb megfenni majd gyű-: mölcsét. : Ez hiányzik még a nagy- i szerű előbbrelépés befejezéséhez. Nem nagy erő kell hozzá, hogy ezt is megtegyék. Megéri a teljes siker érdekében. — fi —
