Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

PEST MEG ^Cirla I960. JANUAR 20. SZERDA Kiigazították a világidó't? Vegyes érzelmekkel fogad­tam, a napokban az újságok­ban megjelenj bírt, hogy a világidőt kiigazították. Volt már eddig is valami megne­vezhetetlen nyugtalanság, de *~<lig azt hittem, azért van ez, mert a mi világunk időt­len, erre kiderült, hogy na­gyon is van ideje. Annyira van, hogy képes ezekkel a kacskaringós fogásokkal 31 másodperccel becsapni a jó­hiszemű emberiséget. Harmincegy másodperc nem kis idő. Állítólag minden másodpercben meghal a föl­dön egy ember. Hát most 31 emberrel nem tudunk elszá­molni. Amúgy sem értem a dolgot. A világidőhöz 31 má­sodpercet kell hozzátenni! De hová fog ez vezetni? Ez a 31 másodperc 60 év alatt keletkezett. Ezer év múlva több mint 8 és fél perc lesz a különbség, százezer év alatt több mint egy fél nap. Ez már világrengető! Sokáig gondolkoztam a dol­gon. Azután leültem, hogy papírra vessem időálló gon­dolataimat. Harmincegy perc alatt kész voltam. F. M. Magyar várak az új bélyegeken Még ebben a hónapban az eddigi épületsor helyett megje­lenik az új forgalmi bólyegsor. Az egyelőre tíz értékben meg­jelenő bélyegeket ősi magyar várak képe díszíti. Sümeg a nyolc, Tata a húsz, Győr a harminc, Sárospatak a hatvan, Nagyvázsony a hetven filléres, Siklós az 1,40, Somló az 1,70, Csesznek a 3, Kőszeg az 5, Sárvár pedig a 10 forintos bé­lyeget. Hír szerint a bélyegsort ké­sőbb további értékekkel egé­szítik ki, azokon más várak ábrája jelenik meg. Éppen ezért »figyelmébe ajánljuk a postának a Pest megyei vára­kat, például Visegrádot, Cső­várat, amelyeknek képe szin­tén díszére válna az új bé­lyegsornak. Jól kezdték a felszabadulási munkaversenyt a Kistarcsai Fésűsfonógyárban — de miért nincs szocialista brigádverseny? Svejk, a derék katona A múlt év decemberének elsó hetiben érkezett a táv­irat a Kistarcsai Fésűsfonó­gyárból: „Teljesítettük ere­deti éves tervünket”. Az ezt követő napok munkájának eredménye már túlteljesítés. Mértékét' majd a mérleg árulja el pontosan. Annyi máris bizonyos, hogy a gyár dolgozóinak nem keil szégyenkezniük, az elsők kö­zött vannak. Az idén azon­ban egy lépéssel ismét előbb­re akarnak lépni. Hogyan tehetnék ezt másként, mint a munkaverseny folytatásá­val, hisz az eddigi eredmé­nyek is a munkaverseny szü­löttei. Elég lenne erről csupán egy hírben beszámolni, va­lahogy igy: — A Kistarcsai Fésűsfonó­gyár dolgozói elhatározták, hogy tovább folytatják a munkaversenyt. Eddigi vál­lalásaik összesített értéke megközelíti a hárommillió j forintot. Elég lenne ennyi, ha a fel- szabadulási munkaverseny szervezésének nem lennének közreadandó új vonásaik eb­ben a gyárban. Vannak és ezekről beszélni kell. Tavaly is írásban tájé­koztatták a dolgozókat a vál­lalat terveiről és a vállalá­sok alapját képező lehetősé­gekről, de a továbbiakat az idén már új módszerrel csi­nálták. Nem a gazdasági ve­zetők beszélgettek a dolgo­zókkal, hanem a szakszerve­zeti bizalmiak, akiket ők választottak. Ezeken a röp- gyűléseken csatlakoztak a fel- szabadulási munkaverseny­hez, ezeken születtek meg' az első vállalások. A válogató több mint öt százalékos anyagtakarékossági vállalása, MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK ? Az 1960-as évet köszöntés­sel kezdjük. Külön-külön nem volt rá alkalom, de így együt­tesen megköszönjük minden kedves olvasónknak és leve­lezőnknek a küldött újévi jó kívánságokat. Ajándékkal kopogtatott be az 1960-as év Kiiríiilra. Megnyílt az új, modern hús­bolt. Ennek jelentőségét a helybeliek tudják legjobban felmérni, akik eddig egy szűk, rosszul felszerelt kis boltban tolongtak, ahol egy öreg néni birkózott a kiszol­gálás nehéz feladatával. Most a földművesszövetkezet üzle­te nagy helyiségben, szakkép­zett hentes vezetésével látja el az 5000 lélekszámú község húsellátását. A telepiek ve­gyesboltot kaptak. Itt a cu­korkától a rádióig minden kapható, nem keli már egy kis lisztért, fűszerért két kilométert gyalogolni. „Albertirsán járok a Vili. általános iskolába. Sajnos, csak négyes rendű vagyok, de ezt igyekszem év végére ki­javítani ötösre. Polacsek Jó­zsefnek hívnak és nagyon-na- gyon szeretnék a szerkesztő­ség levelezője lenni, ügy ér­zem, hogy az újságtól sokat tanulhatnék. Erős, okos fel­nőtt szeretnék lenni, hogy az én drága „Édesanyámnak” visszaháláljam azt a sok sze- retetet, gondoskodást, amit már eddig tőle kaptam. Árva gyerek vagyok, a gyermekne­velő intézetből vettek maguk­hoz Polacsekék hároméves koromban. Azóta gyermekük vagyok a szó szoros értelmé­ben. Apám nemrég hirtelen meghalt s minden gond Anyá­ra szakadt. Nagyon sajnálom és nagyon szeretem. Az is­kolai szünetben a tanulás mellett próbálom pótolni apámat a munkában, hogy ne legyen neki olyan nehéz.’‘ Kedves Polacsek Józsi! Té­ged is örömmel fogadunk be levelezőink táborába s re­méljük, nem csalódunk ben­ned. Angyal Sándor, a bagi tanács elnöke arról értesített bennünket, hogy a község jól fejezte be a múlt évet. Volt már náluk tsz; 1950-ben ala­kult a Vörös Csillag, amely túlélte az 1953-as válságot, az ellenforradalmat is. Igaz, sok hibát követett el, de vé­gül mégis megerősödött, s ma mór szilárdan áll. E mag kö­ré tömörült most a község la­kossága, s az alakuló köz­gyűlésen olyan volt a han­gulat, mint egy családi ta­nácskozáson. Utána a veze­tőség külön is ülésezett s megszületett az első határo­zat: olyan lesz a munkák megkezdésére a tsz tanya- központja, mint a saját ta­karos házuk! Most még javában hull a hó, de amint kisüt a tavaszi nap, a község földterületének 90 százalékán megindul a közös munka, pél­dát mutat a Vörös Csillag Tsz tagsága. Nagyon örültünk, amikor megnyílt a dwiuonri óvoda — olvastuk Cserny Magda levelét. — 25 gyerek talált napközben második otthont falai között. Ahogy múlt az idő, az óvoda mind népszerűbb lett. A dolgozó szülők boldogan vitték oda gyermekeiket. Ma már az eredeti 25-ös létszám meg­duplázódott. Viszont az ét­kezési keret nem emelkedett. Hosszas töprengés után úgy határoztak, azok a gyerekek részesülnek napközis ellátás­ban. akiknek mindkét szülője dolgozik. A többi pedig haza­jár ebédelni. Kisgyerekekről van azonban szó, akik alapo­san átfáznak, vagy úgy elcsa­varognak. hogy vissza sem mennek az óvodába. Szeret­nék. ha a megyei tanács ren­dezné ezt a kérdést, főleg, ha felemelné az étkeztetési kere­tet. a mosó naponkénti 23 kilo­grammos túlteljesítése. a festüde napi 35 kilogrammos túlteljesítése és így tovább. Érdekes, hogy csaknem va­lamennyi üzemrész vállalt tervtúltejesítést. A számokat figyelve nyugodtan elmond­hatjuk, hogy reálisan mértek. Nagyon fontos és értéke-', hogy valamennyi üzemrész úgy kívánja teljesíteni fel­adatát, hegy közben nem lé­pi túl létszám- és béralap­tervét. A másik fontos mo­mentum, hogv mindenütt bevették a vállalásba a ba'- esetmentes munka követel­ményeinek betartását. A röpgyűléseket követően termelési . értekezleteket tar­tanak művezető partinként. Megtehették volna, hogy ösz- S'zevont termelési értekezle­tet tartanak és amit ott el­mondanak, az lesz a gyár vállalása. Ez könnyebb, de nem annyira célravezető. Inkább a látszólag nehezeb­bet választották és bizo­nyára az eredmény sem ma­rad el. Ezeken a termelési értekezleteken részleteiben megvitatják majd, mit kell tenni a vállalások teljesítése érdekében. De ezeken a termelési él- tekezleteken sem mondanak el mindent az' emberek. Nem is tehetik, hisz szinte napon­ta eszébe jut valakinek egy- egy jó ötlet, javaslat. Nem szabad elveszni hagyni eze­ket. Még' akkor sem, ha pil- lansrtyilag nem megvalósít­hatók. A kongresszusi munkaver­seny tanította meg erre a kistarcsaiakat. Éppen ezért elhatározták, hogy a szak- szervezeti vezetőségi tagok egy-egy üzemrészért felelő­sek.lesznek, Nekik, állandóan kapcsolatban kell lenniök a dolgozókkal. Ehhez kapcsolódik. hogy egy komplexbrigádot hoznak létre, műszaki, adminisztra­tív és kiváló fizikai dolgo­zókból, akik a munka köz­ben felmerült javaslatokat megvizsgálják és ha lehet, meg is valósítják. Ennek a komplexbrigádnak a feladata lesz elhárítani a termelés közben jelentkező különbö­ző akadályokat. Az eredmé­nyek számontartását és az értékelést is erre a brigádra bízzák. Eddig tart az előbbrelépés, amely még nincs befejezve. Egy ponton ugyanis megtorpan­tak. Nagyon kevés szó esett eddig a szocialista brigádok­ról. Maga a szakszervezeti vezetőség is eléggé belenyugszik ebbe. Sőt, még indokolják is a megtorpanást. Azt mondják, hogy náluk zömmel kétlakiak Jiri Trnka bábfilmet készített J. Hasek világhírű regé­nyéből. a Svejkből. A filmet külföldön is nagy sikerrel játsszák. Képünkön: Svejk. a derék katona, gazdájával, Lukas főhadnaggyal :«N>XXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXX\NXXNXXXXVNV><VNXVVNXXXXXX\NXXVvVC\NXXXVVXXXXNXV'<N: BORBAN - A HAMISSÁG Bíróság elé kerül a csaló, sikkasztó nagy kólái pincevezető Tisztességes jövedelme volt Horváth Lajosnak a Pest— Szolnok megyei Állami Pince- gazdaság nagykátai pincészete vezetőjének. Ha nem is rúghat­ták ki a ház oldalát, de ami­re kellett, megvolt, rendesen ; nevelhették két gyermeküket. I De az ördög nem hagyta | nyugodni. Addig suttogta a íü- j lébe: „régi szakember vagy, ! látcd, let let a kálóval manipu- | iálni, próbáld meg, egy év múl- j va motorod lesz"’, hogy egy j szép őszi reggelen, amikor Kármán László szőlőtermelő bevitte átadásra borát, a vé­teli jegyre jó pár hektóval többet írt. S ha már lúd, le­gyen kövér, megemelte a mali- gánfatkot is (könnyen tehette, mey, hami-ttotta.'a- maiigánozót.) A többletpénzt Kármán László készségesen visszaadta Hor- váíhnak, hiszen ő is jól járt: nagyobb mennyiségű bort von­hatott ki az adózás alól. így jöttek sorban a többiek: Koncz László kollega, főadmi­nisztrátor. Ö az anyja borával mesterkedett hasonlóképpen. Zaja István is ismerte a dor­gált, ott dolgozott segédmun­kásként, de hogy egy kis bora termett, ő is házhoz vitte be­adni. Lengyel László borátve­vő és Gedai Gyula adminiszt­rátor szintén rákapott a köny- nyű pénzszerzésre. A hamisan feltüntetett bormennyiség utáni pénzt Ilorváthnak adták, nekik pedig megmaradt a szeré­nyebb haszon, a literen­ként 4 forintos borforgalmi adó. Hanem akit az ördög (vagy a saját gyenge becsülete) rá­lök a síkos útra, nemigen tud megállni. Ha nem volt olyan, akivel „okosan” lehetett volna beszélni, akkor fiktív személy részére fizettek ki átvételi árat. A pénz pedig szépen gyűlt Horváíhéknál. Meglett a mo­torkerékpár, az oldalkocsi is. Igaz, nem Horváth nevén sze­repelt, hanem a barátjáén, de a tulajdonos mégiscsak ő volt. Egy alkalommal pedig vonatra ült, elment az apóshoz Zala- esányba, vitt a, zsebében 30 000 forintot s megkérte, adná fel postán 10 000 fo­rintos részletekben, így járuljon hozzá az építke­zéséhez. Mert ekkor már az új házat is elkezdte. Kiszámolta papí­ron, nem kerül majd nagyon sokba, hisz a pincegazdaságban ott „hever” Í6 ezer darab tég­la, ná még a munkásokat is meg lehet kérni, dolgozgassa­nak a házon, az órabért meg majd elintézik, hisz ő a főnök. De nem vetették meg Hor­váthélc a kis halat sem. Ha le­hetett, becsapták a tisztessé­ges parasztokat, 15—20 litert leess,Iva a must mennyiségéből, leértékelve a cukorfokot. Egy­más után mentek panaszra, míg végül a pénzügyőrök vizs­gálatot tartottak s leleplezték a visszaéléseket. A rendőrségi vizsgálat meg­állapította, hogy Horváth La­jos a megadott káló és az egyé­ni termelők becsapása révén 116 hektó bort sikkasztott, jog­talanul felvett 36 049 forintot, 6000 forint értékben tulajdo­nította el a pince-gazdaság tég­láját, s több ezer forintot fize­tett ki munkabérként háza építésénél, amit a pincegazda­ság terhére számolt el. Horváth I>ajos és öt társa a népgazdaságnak összesen 182 000 forint kárt okozott. Horváth Lajos előzetes le­tartóztatásban várja ügyének tárgyalását, ahol társaival együtt felelnie kell tetteiért. Több mint 111000 műtárggyal gyarapodott egy év alatt a Természettudományi Múzeum A békéért, az egyenjogúságért Készülődés a nemzetközi nőnap 50. évfordulójára ötvenkét évvel ezelőtt, már­cius 8-án az amerikai nők ez­rei tüntettek New York utcáin munkájuk megbecsüléséért, munkafeltételeik javításáért, az egyenjogúságért. Két évvel később Clara Zetkin, a német munkásmozgalom egyik legki­emelkedő alakjának javaslatá­ra kimondották: március 8-a legyen a jövőben a békéért, az egyenjogúságért harcoló nők napja. Azóta fél évszázad telt el, s az 50. évfordulóról világ­szerte megemlékeznek a hala­dó asszonyok milliói. A Magyar Nők Országos Ta­nácsának tájékoztatása szerint hatónkban is nagyszabású ünnepség-sorozattal emlékez­nek meg a nemzetközi nőnap 50. évfordulójáró!. Az ünnep­ségek előkészítésébe már a következő hetekben tízezrek kapcsolódtak be. Az asszonyok országszerte . egészségügyi, gyermekvédelmi kiállításokat rendeznek, amelyeken fényké­pekkel. dokumentumokkal mu­tatják be, milyen eredménye­ket ért el felszabadult népünk 15 év alatt. A nőtanácsok minden me­gyében stómbaveszik, hogy az elmúlt másfél évtized mit adott a községek, járások asz- szonyainak, s március 8-a elptt vizsgálatuk tapasztalatairól, eredményeiről gyűléseken be­számolnak asszonytársaiknak. A termelőszövetkezetekben a népfront-bizottságokkal együtt szakmai előadásokat, tanfolya­mokat rendeznek, többek kö­zött a baromfitenyésztésről, a korszerű nagyüzemi gazdálko­dásról, a munkaegységszámí­tásról. Az Országos Nőtanács egyébként azt is tervezi, hogy a közeljövőben közreadja a magyar nőmozgalom 50 évének történetét. A fél évszázados ju­bileum alkalmából rendezik meg a Műcsarnokban a képző­művésznők nemzetközi kiállí­tását — a tárlat február 20- án nyílik —, amelyen a képző­művészet különböző ágainak neves magyar és külföldi mű­velői mutatják be alkotásaikat. Az .ellenforradalom idején súlyos károkat szenvedett Természettudományi Múzeum Baross utcai épületét csak­nem négymillió forintos költ­séggel építették újjá és egy újabb emelettel ki is bővítet­ték. Ugyancsak sokat pótol­tak az utóbbi években az el­pusztult gyűjtemények anya­gából. Dr. Boros István, a múzeum főigazgatója elmon­dotta, hogy a Nemzeti Múzeum épü­letében sértetlenül meg­maradt természettudomá­nyi anyagokból több új kiállítást rendeznek a kö­zeljövőben. A nagyközönség valószínűleg még az idén megtekintheti A fajok eredete, Az ember származása, valamint A Föld és az élet fejlődése című most készülő kiállításokat. Ugyanitt szervezik újjá majd a híres Afrika-kiállítást, amelynek két diorámája tel­jesen elpusztult. A még hiányzó trófeák pótlása vé­gett szervezték meg a ma­gyar vadászati szakemberek bevonásával a nemrégiben kezdődött gyűjtő-expediciót, amelynek munkája — a je­lentések szerint — sikerrel kecsegtet. Az Afrika-kiállítás he­lyén egyelőre egy új ki­állítást rendeznek. A ma­gyar fold élő világa cím­mel. Ezen a kiállításon olyan álla­tok is szerepelnek maid, amelyek valamikor honosak voltak, jelenleg azonban már teljesen hiányoznak a hazai faunából. A tervek szerin* 1963-ra készül el az új. rend­kívül érdekesnek ígérkező ki­állítás. A tudományos anyagban esett kér pótlására az elmúlt esztendőben több mint 111 000 műtárgy érkezett a múzeum­ba, részint hazai gyűjtésből, üzemektől, intézményektől, részint külföldi tudósok, gyűj­tök és múzeumok ajándéka­ként. Igén érdekes gyűjtemé­nyeket és egyéb tudományos összehasonlító anyagokat, mű­szereket küldtek a Szovjet­unió tudományos intézmé­nyei, múzeumai. Kínából Szurovi Géza. egy ott élő magyar kutató több mint ezer értékes ásványt és egyéb műtár­gyat küldött, Mongóliából egy teljes kis ásvány­gyűjteményt kapott a mú­zeum. Mint érdekességet és a szo­lidaritás szép példáját emlí­tette meg Boros István, hogy Argentínából Kovács Andor magyar állatpreparátor igen sok értékes anyagot, főleg ki­tömött ragadozókat, madara­kat küldött a múzeumnak. Az Andok keleti völgyében élő, messzire szakadt magyar sza­bómester most meghívja a múzeum egyik tudományos munkatársát egy egész esz­tendei gyűjtőútra. Jellemző, hogy mind az eddigi küldeményeket, mind pedig az egyéves látogatás, gyűjtőút és pre­parálás költségeit — az önköltségeket is bele- j értve — ajándéknak j szánja Kovács Andor. Elmondta Boros igazgató, I hogy az újjáépítés és a bőví­tés egyelőre kisegítette a mú­zeumot eddigi szorult helyze­téből. de még sok gyűjtemé­nyét idegen épületekben he­lyezték el. Az állandó jellegű kiállítások jobb megrende­zése. valamint az eddiginél szélesebb körű természettu­dományos nevelés lehetősé­geinek megteremtése érdeké­ben szükségesnek látszik az új természettudományi mú­zeum megépítése. dolgoznak, akikkel nem me- \ rik vállalni az előírt köve- j telmények teljesítését. Az az érzésünk, hogy ezt \ nem merték megmondani a j dolgozóknak. Az pedig súlyom ! hiba, hogy megkérdezésük 1 nélkül ilyen módon nyilat- 1 koznak a nevükben. i Próbálják meg bátran, be- ] széljenek a szocialista bri- j gád-mozgalomról a dolgozók- ; kai. Meglátják, ha több nem • is, legalább egy brigád biz- \ tosan vállalja a feltételek tel- j jesítését. Ez a mag pedig ] gyökeret ereszt és előbb-j utóbb megfenni majd gyű-: mölcsét. : Ez hiányzik még a nagy- i szerű előbbrelépés befejezé­séhez. Nem nagy erő kell hozzá, hogy ezt is megtegyék. Megéri a teljes siker érde­kében. — fi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom