Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

1960. JANUÁR 20. SZERDA **3T MH. icJCirlap 5 BIZONYÍTVÁNY OSZT ÁS ELŐTT INNEN - ONNAN Még egy hét, és az utolsó pi­ros számjegyek is bekerül­nek az osztálykönyvekbe a közép- és általános iskolák­ban ^egyaránt. Azután, né­hány nap múlva, minden diák írásban is megkapja az elmúlt fél esztendő mér­legét: hogyan tanult, milyen volt szorgalma, magatartása, előmenetele. Ha hivatalos vizsgát nem is tartanak, a bizonyítvány­osztás napja mégis vizsgá­nak számít. A diákok: szorgalom hói és tudásból: a pedagó­gusok: nevelési módszer­ből, lelkiismeretességből, hivatástudatból: a szü­lők: nevelésből, ember­ségből vizsgáznak ezen a napon. Csak így együtt teljes a kép és az osztályzat, amely a bi­zonyítványba kerül. A meg- _ kérdezett tanítók és taná­rok mindegyike vallja ezt. Boros Béláné, Dunaharaszti: — Számos példát mondhat­nék ennek bizonyítására. Nem egy olyan diákom van, akivel odahaza keveset, vagy egyáltalán nem törődnek. Ha mi nem foglalkoznánk velük itt, a napköziben, bizony sok egyes, kettes kerülne a bizonyítványokba. N. Pista szülei például külön élnek. Édesanyja tartja fenn a csa­ladot, így kevés ideje jut arra, hogy foglalkozzon gyer­mekével. Födi Sándor igazgató, Du­nakeszi : — A gyerek olyan, ha nem ellenőrzik munkáját, nem buz­dítják, könnj-en hajlik a lus­taságra. Sajnos, nem egy olyan gyerekről tudok, aki­től odahaza soha meg nem kérdezik: mi volt ma az is­kolában, mit tanultatok, mi a lecke másnapra. Ennek nyoma lesz a bizonyítványban is. Arató Ferencné, Gomba: — Az iskola egyedül ke­vés. Harmincöt-negyven gyer­mek tanul egy osztályban. Percek jutnak csak egyre- egyrér "Soksáof ffiég'"" é'fihyi sem. A gyerektől függ. ho- , gyan tanulja meg a kapott J tananyagot. És természete- ^ sen a szülőktől: segítik-e a ^ tanulásban, ellenőrzik-e ott- J honi munkáját. Erről vallottak a negyed-| évi intőkonferencia jegyei is. J A zsámbéki iskbI a három- ^ százhét tanulója közül hét- ; ven kapott intőt vagy rovót. 2 Nem azért, mert ez a hetven j gyerek gyengébb értelmi ké- $ pességű, mint a többi, hanem £ mert ezekkel a gyerekekkel J kevesebbet foglalkoznak oda- J háza. j És vallanak maguk a gye- $ rekek. — Tőlem soha nem kérde- \ zik meg odahaza, hogy mi a J lecke — írja dolgozatában J egy ötödikes dunakeszi kis- \ lány. \ — Az én szüleim még egy- J szer sem kérdezték ki a léc- j két, hiába kérem őket erre j — így egy nyolcadikos buda- $ örsi leány. — Anya mindig \ azt feleli: nem értek hozzá; ' apa pedig késő este jár ha- ; za, olyankor én már alszom. ! — Ha intőt viszek haza, jól ; megvernek, de soha nem ül- ! nek le mellém segíteni — \ vallja egy hatodikos fiú. A szülők felelőssége ... Ott J lesz a nyoma a bizonyítva- j nyokban, egyesek, kettesek ! képében. S a rossz bizonyít- ! vány következménye: esztendők tapasztalata bi- ! zonyítja, hogy éppen azok ; a szülők, akik magukra ; hagyják gyermeküket, a ! verésben látják az egye- ; dűli kivezető utat. Természetesen nem állítjuk; azt, hogy minden egyes-kettes \ osztályzat eredője a szülői j felelőtlenség. Sok múlik a diákon is: szorgalmán, lel­kiismeretességén, akaratán. A leggyengébb képességű ta­nuló is elérheti a hármas ta­nulmányi átlagot, ha szív­vel-lélekkel készül minden egyes tanórára. Példák sora bizonyítja ezt. «• S. Imre osztályának leg­gyengébb képességű tanuló­ja. Mégsem kap soha hár­masnál rosszabb jegyet, mert mint feleletéből kitűnik: be­csülettel készül áz órákra. P. Sári a hatodik osztály legjobb tanulója lehetne, ha — akarná. „Olyan az esze, mint a tűz!” — jellemzi osz­tályfőnöke. Mégis nem egy­szer egyesre, kettesre .;felel”. Hogy miért? „Olyan jó szán­kózni, korcsolyázni!” —mond­ja bús képpel. „Mindig fo­gadom, hogy ma megtanu­lom á leckét, aztán, amikor hozzákezdenék, jönnek a barátok és hívnak szórakoz­ni”. Szülei dolgoznak, egye­dül tölti otthon a délutánt. Ha napközibe mehetne... A napközi hiánya is tükrö­ződik bizony néhány bizo­nyítványban. Nemcsak P. Sáriból lehetne jeles tanuló, de sok más diákból is, ha ■nem odahaza egyedül vagy éppen az utcán töltenék a délutánt. Az iskolai napközi otthonok befogadóképessége azonban még korlátozott. Egyik esztendőről a má- f síkra képtelenek vagyunk J megoldani mindenhol a j diákok délutáni foglal- ! koztatását. De ha nap- ; közi létrehozására vagy í bővítésére nincs státusz j és keret, ez még nem le- ; hét akadálya annak, hogy ' tanulószobát rendezzenek ! be az iskolákban. Ezeknek eredménye nyomot J hagyna a bizonyítványokban •; is. \ Ezekben a napokban mm- ; den diákra sor kerül az egyes ! tantárgyak óráin. Most dől; el, hogy haszontalanul vagy J eredményekben gazdagon telt-; e el az elmúlt fél esztendő. í Aki eredményesen ki- J használta a meghosszabbí- ; tott téli szünidőt, az most í nyugodt szívvel várja, ; hogy . felszólítsák. Aki í csak a napot lopta és a í korcsolyázás, szánkózás Elkészült a gödöllői szabadtéri játékok terve / 4 töltötte ki minden ide- J jét, az a legszívesebben ! odahaza maradna ezekben ! a napokban. Fél esztendő mérlege ... — \ / látszólag csak ennyi ez á bi- J zonyítványosztás, pedig több, < nagyobb dolog ennél. Esz-^ tendőrői esztendőre növeked- ! nek a követelmények. A vi- ^ lágűr meghódításának száza- J dát éljük. A gyárakban is í mind gyakrabban kérdezik j meg a felvételre jelentkezők- J tői: van-e érettségije? Eh- ! hez pedig már az általános ; iskolákban/kell megszerezni a j biztos alapot. Nem évvégi < hajrában, az utolsó hónap < megfeszített munkájával — ! ez így mit sem ér —, hanem! egész évi becsületes, szorgos j felkészüléssel. Ennek a- fel- ! készülésnek egyik jelentős ál- < lomása a félévi bizonyítvány, j Vizsga: diákok, pedagógusok, í szülők számára egyaránt. Prukner Pál ; ? Ebben az esztendőben első \ ízben kerül sor a gödöllői ) szabadtéri játékok megrende- Í zésére. A szabadtéri játékok i alapja: a tavaly elkészült sza- J badtéri színpad és a népi \ táncosok megyei fesztiváljá- J nak sikere; de a kívánság, í hogy a megyében szabadtéri J játékokat rendezzenek, több J esztendős. így vetődött fel a J gondolat: ez év júniusában, í ünnepi hét keretében, hat színmüvet mutatnak be a gö- döllői szabadtéri színpadon. $ Hat szereplőgárda — két \ hivatásos színházi együttes és \ négy öntevékeny művészeti ^ csoport lép fel ez alkalomból. J A vecsési színjátszók Kés j! Károly: Budai Nagy Antal J című színművét mutatják be. Mintegy száz szereplő készül J a nagy feladatra, í Az abonyiak”: Kodály Zol- tán: Háry János című operá- ját próbálják. Szabó Sándor vezetésével. Nyolcvan szín­játszó, húsz zenész és har­minc táncos! A Pomázi Posztógyár és a szentendrei zeneiskola közö­sen készül. Rajkovits Péter rendezésében Jókai—Strauss: Cigánybáró című operettjét viszik színre. Nem kisebb feladatra vál­lalkoztak a Farmos! Földmű­vesszövetkezet színjátszói, ze­nészei és táncosai sem. Ka­csok—Heltai: János vitézének bemutatójára készülnek, De- rényi Emitné pedagógus irá­nyításával. A két hivatásos együttes: a Pest megyei Petőfi Szín­pad Lehár—Innocent: Ván­dordiák című operettjét mu­tatja be; a szolnoki Szigligeti Szín­ház Shakespeare: Othello cí­mű drámáját viszi színpadra a szabadtéri játékok kereté­ben. | \ megyei zenei bizottság ülése * ! Január 28-án, csütörtökön ! ülésezik a megyei zenei bi- \ zottság. Az értekezlet tárgya: í a felszabadulás 15. évfordu- ! lójára rendezett kulturális : fesztiválok előkészítésének ! eddigi eredményei, az elő- ! készítő munka értékelése, ; valamint a megye zenei éle- \ tériek más fontos problémái. ■ A huszonötödik fellépés • l A monori zenetanfolyam ! harmonikazenekara huszon- í ötödik fellépésére készül. Az \ ünnepi hangversenyt január , í 24-én, vasárnap délután tart- \ ják a járási művelődési ház- i ban. Műsorukon klasszikus ; zeneművek, népek dalai, in- í dűlők és könnyűzenei művek ! szerepelnek. ! A képzőművészek is ! készülnek a szemlére í A váci művelődési ház kép- g zőművészeti szakköre is ké­szül már a- kulturális szem­lére, Dániel Kornél festőmű­vész vezetésével. Többen váz­latokkal, tanulmányokkal, néhányan pedig — mint pél­dául Mizser Pál, Brassaí Albert, Rácskai József — önálló kompozícióval kíván­nak részt venni a vetélkedés­ben. A szakkör tagjai kiállít­ják műveiket azon a kö­zös kiállításon is, amit a du­nakeszi és erdőkertesi szak­körrel együtt terveznek. A MEGYEI TANÁCS SEGÍTSÉGE PENC KÖZSÉGNEK A megyei tanács jelentős segítséget nyújtott Penc ter­melőszövetkezeti községnek. Egy, háromezerötszáz forint értékű, dia-vetítőgépet, va­lamint székeket, asztalokat, szekrényt ajándékozott a köz­ség művelődési házának. Peröcsény példát mulat Nem mindennapi elhatáro­zás fogant az elmúlt napok­ban Peröcsény községben. A lakosság, a község vezetőivel ; egyetértésben, elhatározta, i hogy a jövő esztendőben kul- ; túrházat épít a faluban. Eddig ítöbb százezer forintos anyag- : és társadalmi munka fel- i ajánlást gyűjtöttek. A me- I gyei tanács támogatja a lel- i kés kezdeményezést és anya- i gi segítséget is biztosit majd I az építéshez. A népművelési felügyelők m u ii kájárt a k vi tűja Január 26-án kerül sor a ; megyei tanácson a népműve- ; lési felügyelők munkájának megvitatására. A megbeszé- í lésre — amelyre kultúrott- i hon-igazgatókat, népművelési felügyelőket, KISZ-titkárokat, : könyvtárak vezetőit, mozi- ; igazgatókat és más népmű­velési munkásokat hívnak meg — azért kerül sor, mert eddig még nem alakult ki teljességgel a népművelési felügyelők tevékenységének köre. A cél: a népművelési felügyelők munkáját széle­sebb társadalmi alapokra he­lyezni. A jászkarajenői színjátszók bemutatkozása Az elmúlt napokban nagy sikerrel mutatkozott be a jászkarajenői színjátszó cso­port a község lakói előtt. Szirmák Mihályné rendezé­sében Bartha Lajos Szere­lem című négyfelvonásos szín­művét adták elő. Sikerüket bizonyítja, hogy már eddig is több meghívást kaptak a ceglédi járás községeiből. Csíky-darabbal készülnek az ürömiek Az ürömi színjátszók ered­ményes múltra tekinthetnek vissza. Eddig két alkalom­mal szerepeltek már kulturá­lis szemléken és mindkét al­kalommal a legjobb három együttes közé sorolták őket. Most a kulturális szemlére Csiky Gergely Buborékok cí­mű háromfelvonásos színmű­vét próbálják. A nagykőrösi színjátszók dicsérete Derekasan munkálkodtak az elmúlt hetekben a nagykőrö­si művelődési ház színjátszói. Nyíri Tibor: Nyitva a kis­kapu című művének többszöri bemutatásával jelentősen hoz­zájárultak ahhoz. hogy az ősi magyar város lakói is a* közös utat választották. Most új feladat előtt állnak: bene­veztek a kulturális szemlére, és Király Béla rendezésében Miljutyin: Szibériai rapszódia című nagyoperettjét tanulják. A Bunbury — Nagymaroson Oscar Wilde: Bunbury cí- í mű vígjátékát az elmúlt év- Jadban nagy sikerrel újította J fel a budapesti József Attila ^ Színház Hazudj igazat cím- ^ mei. Most arról érkezett hír; ^ hogy a nagymarosi öntevé- ^ kény színjátszó együttes ké- !j szül bemutatni ezt a szelle- ^ mes és kacagtató Wilde-mű- ^ vet. Ezzel neveztek be a kul­turális szemlébe is. (Tavaly ^ Csizmarek Mátyás: Bukfenc- J ével vettek részt a kulturális ^ fesztiválon — sikerrel.) \ Ülést tartanak a megyei művészeti bizottságok í Még ebben a hónapban ösz- ^ szeül valamennyi megyei mű- £ vészeti bizottság, hogy meg- ^ tárgyalja a felszabadulási J kulturális szemle eddigi neve- \ zéseit. Ezeken az üléseken ^ döntenek véglegesen arról is, J hol tartják majd az egyes ^ művészeti ágak megyei bemu- \ tatóit. A gödöllői járás jelenti: í J Számos öntevékeny szin- J játszó csoport készül a járás- í ban a felszabadulási kulturá­y ^ lis szemlére. A zsámbokiak ^Ságodi József: Hínár című há- ? romfelvonásos színművét ta­y J nulják. A kerepesi KISZ­j szervezet színjátszói Bartha í Lajos: Zsuzsi című színmű- ^ vével készülnek. A Gödöllői j Gépgyár fiataljai nagy siker- í rel mutatták be Robert Mer- ^ le: Sysiphus és a Halál című ^ egyfelvonásosát. Január 23- J án mutatják be az isaszegi i kultúrotthon színjátszói Pét­y rov: A béke szigete című ^ háromfelvonásosát. A nagy- | tarcsaiak Óta Safranek cseh £ író Makrancos házasok című, J mai, falusi tárgyú színművé- í nek próbáit kezdték el. A y J gödöllői művelődési ház Jegyüttese Kállai István: Kö- í téltánc című művével készül. Sstefanik' írásainak egy része még a századforduló táján született, s ezért olykor úgy érezzük, hogy egyik-másik kissé körülményes, nem a lé­nyegre törő. írásainak jó része azonban ma is hat, hűen idézi fel egy örökre le­tűnt kor keserű emlékét. (Európa Könyvkiadó.) — m — AZ EURÓPA KÖNYVKIADÓ TERVEIBŐL kicsengése mégsem pesszimis­ta, inert az emberek tudják, érzik azt is: mindez nem tart­hat örökké, egyszer el kell jönnie olyan kornak, mely boldoggá, szabaddá teszi őket. Nagy érdeklődésre . tarthat! számot a nemrég elhunyt an- ! goi író, Dylan Thomas: A mi; erdőnk alján című könyve. í Az orosz remekírók közül j az első negyedévben Koro- í lenko: Kortársak története; című könyvét adják közre. A \ Mai Dekameron-sorozatba j arab elbeszélők — iraki, szí- í riai, libanoni, egyiptomi ne-; vés írók — műveiből váló- \ gattak. \ Díszkiadásban jelennek meg ! Schiller versei; Gogol: Al hintó és még' két-három más ! elbeszélése. Az Európa Kiadó idei első ! negyedévi terveiből érdemes! még megemlíteni a neves í francia író, Sartre felesége,; Simone de Beauvoir: Ameri- \ kai utinapló című könyvét, j Charlotte Bronte: Jane Eyre; című regényét és Joseph j Conrad: A narcisszus négere \ című kisregényét. Ugyancsak j érdekesnek Ígérkezik Louis j Guilleaux: Fekete vér és j Joseph Kessel francia ripor-! tér regényíró Az oroszlán cí- ! mű regénye. ! Megjelenik még Wolfgang í Koetten nyugatnémet író! Halál Rómában című műve,! Pratolini: Beszélgetés az \ öcsémmel című új kötete. : Két szovjet író, Verhovszkaja: ; Ifjú Volga és Zsesztyev: j Aranygyűrű című, mai prob- : léniát tárgyaló regényét is ki- < adják. Hazánk felszabaduld-1 sának 15. évfordulója alkal-; mából az Európa Kiadó meg- < jelenteti Solohov: A hazáért! harcoltak című könyvét. A < nagy szovjet író új regénye! a Nagy Honvédő Háború hő- J seinek állít emléket. ! Érdekes könyvújdonságok szerepelnek az Európa Könyv­kiadó 1960. első negyedévi tervei között A kiadó eb­ben az évben is folytatja az olvasók körében népszerűvé és közkedveltté vált soroza­tainak kiadását. A Világirodalom Klassziku­sai sorozatban az első negyed­évben meg jelenik Diderot, Minden mindegy Jakab című kötete, amely három rövi- debb regényét tartalmazza. Ugyancsak ebben a sorozat­ban adják ki Gorkij Az Ar- tamonovok és Defoe: Robin­son Crusoe című regényét. A Világirodalmi Kiskönyv­tár című sorozatban megje­lenik Brecht: Állítsátok meg Arturo Vit! című drámája, Chamfort: Aforizmagyűjte­ménye és GLasworthy Tűz és víz című drámája. Érdekes, szép kötetekkel kezdik az új évét a Modern Könyvtár-sorozatban is. Ki­adják a népszerű török hu­moristának, Ariz Nesszin- nek: A szabály, az szabály cí­mű, humoros és szatirikus el­beszéléseinek kötetét. A tö­rök író ezzel a könyvével az 1957-es humorista világ­kongresszuson első díjat nyert. Megjelenik Olga Bergholtz szovjet írónőnek Nappali csil­lagok című elbeszéléskötete. Mar Frisch; Biedermann és a gyújtogatok című érdekes drámája. Kiadják egy fia­tal francia író, Paul Guir- mand Hárman Párizsban cí­mű regényét. Ebben a soro­zatban jelenik meg Pocsi- valin, a fiatal . szovjet író első regénye, Télutó címmel. cia című novella, ahol Dán 4— nyilván személyes' élményei alapján — megdöbbentő hite­lességgel festi e sajátos réteg minden vonását, reménytelen jövendőjét. A jó írások mellett akad gyengébb is, mint a Találko­zás, s az Elcserélt gyermek cí­mű elbeszélés. Ezekben a leg­szembetűnőbb a húszas-har­mincas évek irredenta és na­cionalista uszításának hatása, több helytelen, téves felfogást jelző megjegyzés, kitétel is akad a mondatok között. Dán annak a társadalomnak kórképét adja, amelyben élt, s ahol nem találta az élet ér­telmét. Kegyetlen, farkastörvé- nyü társadalom volt ez. Csak a legjobbak látták, tudták a ki­vezető utat, csak azok nem lát­táik reménytelennek mindent. Dán nem ezek közé tartozott, írásai mégis értéket képvisel­nek a ma számára, mert hű ábrázolói a kornak, hitelesen mutatják meg az ember sorsát a kapitalizmusban. (Európa Könyvkiadó) PAVEL DÁN: ÜRES A FÉSZEK KÖNYVESPOLC .iiiiiTiiiiiiuiiiiiiiiiHiiiiim'iiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiríiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiÍHiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.. F iatalon elhunyt román író vékony novelláskötetét ■ veszi kézbe az ovasó. Hét írás, \ bennük nyomasztó, keserű, i reménytelen világ. A huszas- \ harmincas évek Romániájáról j ír a fiatal tanárszerző, aki pa- ; rasztgyerek volt, s aki a város- : ból visszakivánkozik a faluba. ’•Nem véletlen hát, hogy írásai- í nak nagy többsége a faluval, a \ falu szegényeivel foglalkozik, j Valamennyi írás az ember ; magárahagyatottságát, egye- t düllétét tükrözi a kapitalista társadalomban. Legjobban si- \ került ábrázolnia ezt Öreg XJr- \ can temetése című novellájá- ! ban, ahol nemcsak a haldokló • Urcan magárahagyatottságát \ mutatja meg — pedig a csa- í Iád ott van körülötte, de azok I számára már nem létezik —, ! hanem hiteles művészi erővel \ megrajzolja a koncon való ma- í rakodás, a társadalom által az \ emberekbe belenevelt önzés, t kegyetlenség visszataszító vol- ; tát is. ? Ugyanennek a témának a !variációja a Falusi intelligen­J VASZIL SZTEFANIK: JUHARLEVELEK kötet címadó novellája, a Juharlevelek. Érdekesek a kö­tet végén a költemények pró­zában, s érdekes az is, aho­gyan Sztefanik köriiltapogatja témáját, más-más oldalról vizsgálva mindig, eleget téve művészi célkitűzésének, hogy az egészet, s ne csak annak tört részét mutassa meg. írá­sainak hősei sohasem győz­nek. osztályrészük mindenkor az elbukás. (Juharlevelek, A bűn, A vég, A gyújtogató.) Nem lehetnek soha boldogok, mert az a társadalom, amely­ben élnek nem teszi, nem te­heti boldoggá az embereket. Bár minden írásban kimondot­tan vagy kimondatlanul ez az elv dominál, az elbeszélések J ómódú parasztszülök gyer­meke volt, mégis mindig i a legszegényebbek mellé áll í írásaiban. Sztefanik Galíciá- \ ban élt, végigszenvedte az \ osztrák uralom kegyetlensé- í geit és ostobaságait, részt vett \ politikai harcokban, barátai f között az ukrán irodalom leg- J jobbjai találhatók. A novellás- J kötet több kisebb-nagyobb leírás gyűjteménye és bizonyí- í téka, hogy a szerző, bár témá- í jában eléggé egysíkú, művészi £ megoldásban, a megfelelő for- £ ma keresésében rendkívül sok- í oldalú. y A századforduló Galíciájá- $ nak parasztjairól szól a kötet $ írásainak legtöbbje. Legsike- < rültebb, legmaradandóbb a . *

Next

/
Oldalképek
Tartalom