Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-16 / 13. szám

föuüádl % CEGLÉD, ALBERTIRSA. CEGLÉDBERCEt TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1960. JANUÁR 16. SZOMBAT Érdemes olvasni. Erre már azok is rájöttek, akik ré­gebben nem ezt vallották. A szépirodalmi és tudományos írások mellett azonban, a gazdasági tárgyú könyvek és cikkek olvasására is több gondot kell fordítanunk. Rö­vid írásomban a „Kertészet és Szőlészet’“ e havi számá­ra szeretném felhívni az ér­deklődők figyelmét. A termelőszövetkezeti vá­ros dolgozóit érdeklő kér­dések közül igen érdekes Borbás Lajos írása: Az 1960- as év a második ötéves terv kertészeti irányelveinek is­mertetésén kívül kitér a szőlő-, gyümölcs- és borgaz­dálkodásról szóló 1959. évi 23. törvény végrehajtási uta­sítására is. (Erről későbbi számunkban írunk részlete­sen.) Termelőszövetkezeteink fejlesztéséért, a 3004 2 hatá­rozat kertészeti vonatkozá­sainak ismertetése, a ter­melőszövetkezetek kertészeti termesztésének üzemi kér­dései és a jobb munkaszer­vezést című cikkek a ter­melőszövetkezeti dolgozókon kívül azt hiszem másokat is érdekelnek. Ceglédi viszonyoknak is megfelelő Horváth Sándor „A gyalogművelésű homoki sző­lők jövője“’ című cikke. Ér­demes elolvasni, mert a szőlő közé telepített gyümölcsfák árnyékolását és ennek a ter­méshozamra gyakorolt befo­lyását vázolja. Ötéves meg­figyeléseit közli, gyalogmű­velésű tiszta telepítésű és a különböző mennyiségű gyü­mölcsfa-köztessel telepített szőlők hozamát ismerteti egy katasztrális holdra vonatkoz­tatva. Az „Uj csemegeszőlőfaj­táink“’ című cikkben Kocsis Pál Kossuth-díjas szőlőne­mesítő „Irsai Olivér”, „Glória Hungáriáé” , és Kocsis Irma „Szőlőfajta jelöltjeink“’ c. is­mertetéséről olvashatunk. Könyvismertetés, januári munkák és hirdetések teszik változatossá az olvasnivaló­kat. Érdemes e lapot meg­rendelni, a mezőgazdaságban dolgozók sokat tanulhatnak belőle. — Sz — CEGLÉDI MOZAIK — Tessék megírni az én pa­naszomat is — kér meg vá­sárlás közben az egyik ke- nyérbolt, nagyon udvarias és rokonszenves elárusítónője. — A Szücs-telepen lakunk, a Fűtőház utca sarkán. Az ab­lakunktól néhány lépésnyire egy bombavágta gödör van. Ebbe a gödörbe gyűjti össze a környék az összes szeme­tet. De ez még csak hagyján — keseredik el végképp. — Hanem a gödör szélét dög­lött állatokkal, macskával, kutyával „díszítik“’ ki a má­sokkal nem törődő s a leg­elemibb egészségügyi köve­telményeket is figyelmen kí­vül hagyó lakók. Fejcsóválva hallgatom a panaszt és nagyon szeret­ném, ha megírásának gyors és kedvező eredménye lenne az illetékesek részéről. Ha másképp nem, talán az ot­tani tanácstag vezetésével társadalmi munkával el le­hetne tüntetni városunknak ezt az — enyhébb időben kellemetlen bűzt árasztó, be­tegséget terjesztő, de min­denképpen csúnya „mozaik“’- ját! ★ A szociális otthon dolgozói közül E. L. kerékpáron jár a lakásától messze eső mun­kahelyére. így történt ez kedden reggel is, amikor a hó miatt csak a lesöpört gya­logjárón lehetett a Bajcsy- Zsilinszky úton kerékpárral közlekedni. Az út közepét azonban két 10—12 éves kis­diák foglalta el a szánkójá­val. E. L. gyanútlanul szólt oda a fiúknak: — Legyetek szívesek egy kicsit arrább menni. A fiúk nem mentek. Sőt! Minősíthetetlen szavakat kia­báltak az idős ember felé. Én magam sajnos gyalog­szerrel voltam, az otthon dol­gozójának viszont sietnie kellett, így nem sikerült megtudnunk a fiúk nevét és hogy melyik iskolába járnak. De nagyon szeretnénk, ha kezükbe kerülne ez az új­ság. Annyi diákönérzet ta­lán akadna még bennük, hogy elszégyellnék magukat és erő­sen megfogadnák, hogy töb­bé sem a saját, sem más emberi méltóságát nem aláz­zák meg így! ★ A 22-es népboltból hiányzó és sokak által kívánt sza­tyor- és kosártartó polcról mindeddig — amint a gya­korlat mutatja — hiába ír­tunk. Pedig a pénteki tu­multusban körülöttünk álló Biróné, Kecskemétiné, Fekete Ilonka, Béres Jóska, Li- tovszky János és Balogné is azt mondta, hogy nagy szükség volna rá! Cs ha a boltban található többi vá­sárlót is megkérdeztük vol­na, bizonyára azok is meg­erősítik ezt a véleményt. Miután azonban sietnünk kellett, csak annyit volt al­kalmunk megfigyelni kifelé menet, hogy az egyik férfi­vevő, a kövön levő fekete latyakból felemelve a szaty­rát — a cukorkás pultra he­lyezte! Hideg van a Délibábban! a piacon átfázott lábuk ahe­lyett, hogy átmelegedne, még hidegebb lesz. Pedig, miután messze laknak, nemcsak a kávé vonzaná őket a cuk­rászdába, hanem a jó me­leg helyiség is. Sajnos azon­ban a tavalyi két kályha he­lyett, most csak egy cse­répkályhában ég a tűz s ez nem elég az állandó ajtó- nyitogatás, melleit, ennek a köpadlós teremnek a befű- tésére. Nem lehetne azt a múlt évi vaskályhát előkerítenf va­lahonnan — kérdezi a két újvárosin kívül a többi ven­dég is —, hogy ne csak a fe­kete kitűnő minősége, ha­nem a helyiség hőmérsékle­te is( közmegelégedést vált­son ki? Ke Murárik József albertirsai lakos 19 éves fiatalember, de kevés jót lehet róla elmonda­ni. Már az iskolában is kitűnt rossz magaviseletével, szere­tett csavarogni, iskolakerülő lett és a szülei lakásáról is el­szökött. A szülei nem bírtak vele. 1954-ben javító-nevelő in­tézetbe került. Négy éven ke­resztül intézeti felügyelet alatt állott és itt folytatta tanulmá­nyait. 18 éves korában elengedték abban a reményben, hogy most már megbecsüli magát. Nem­sokára kiderült, hogy Jóska nem volt méltó erre a biza­lomra, mert Albertirsán ba­romfi-lopást követett el és ezért a járásbíróság 300 forint pénzbüntetésre ítélte. 1959 novemberének egyik napján, az albertirsai egyes számú italboltban együtt ita­lozott Kiss Lászlóval. Innen elkísérte őt a péküzembe, ahol az dolgozott. Cigarettára gyúj­tás közben Kiss a zsebéből ki­rántott 400 forintot, ami föld­re esett és azt nem vette ész­re. Jóska élve az alkalommal, egy óvatlan pillanatban fel­vette és zsebrevágta. majd még azon a napon elköltötte. A következő alkalommal Pénzes Lászlónét károsította meg, akinél albérletben lakott. Tudta azt, hogy Pénzesnénck bora termett. Kileste, hogy a pincekulcset hol szokta tartani, majd sikerült neki azt megszereznie és azzal más­nap benyitott a pinoé- be. Előbb szívott a hordóból, majd átment Pilisre és ott el­adásra kínálta a bort. Kele Istvánnal egyezett meg, aki­nek 100 litert adott literenként nyolc forintos áron. Nagylel­kűségében Bánszki Lajosnak is adott 22 liter bort, amiért az segített az értékesítésben. A kalandok a végükhöz ér­tek, a rendőrség elfogta és le­tartóztatta a fiatal bűnözőt. A Ceglédi Járásbíróság fog.ja ügyét tárgya’ni a közeljövő­ben. —Orell— EGY PILLANATRA! Esik a hó, az emberek fázósan sietnek munkájuk után. Kevés sétáló akad ilyen időben, különösen akkor, amikor pajkos, csípős szellő téríti el a hópelyheket útjukból. Az Ady Endre utcán idős néni küszködik az idővel. Gémbere- dett újakkal egyre nehezebben tolja a talicskát. Egy­szer csak megáll, látszik rajté, rösz- szul lett. Egy kis- fiucska szalad oda s átrakja a tar­gonca terhét szán­kójára. A néni, le­küzdve pillanatnyi rosszullétét, most már könnyebben tolja az üres tar­goncát. Siklik a szánkó, gurul a targonca­kerék, frissebbek az öreges léptek. Amikor célhoz ér­nek, Halmi Jancsi gyorsan lérakja a csomagokat, s kö­szönetét sem vár­ira, illedelmesen elköszön. Igen, ő volt a kisfiú, Hal­mi János, a Tán- csics-iskola ötödi­kes tanulója — úttörő. —M — — AZ ARANYMEZÖ TER­MELŐSZÖVETKEZET egy szuper Zetort vásárolt és azt a napokban vette ót. — MIKEBUDA község tervbe vette egy 940 négyszög­öl területnyi park létesítését. A parkban padokat helyez­nek el és játszóteret is épí­tenek. Folyik a cserebere — A NAGY HIDEG ELLE­NÉRE is éjjel-nappal mennek a 11. Autóközlekedési Vállalat ceglédi telepének kocsijai. A fagybrigádok indulás előtt fel­melegítik a kocsikat. — BUKOVINSZKI JÄNOS- NÉ pilisi asszony árulni jött a piacra. A síkos úton meg­csúszott, ballábszár töréssel ; vitték a baleseti kórházba. \ — TÖRTELEN EBBEN AZ \ ÉVBEN 280 ezer forint érték- \ ben villamosítást végez a ; MEGYEVILL. A Karai út, ; Kocséri út, Hunyadi utca, í Zalka Máté, Wesselényi és j Kinizsi utca villamosítására ! kerül sor. Ezenkívül 20 darab j hiányos közvilágítási lámpa j pótlására is sor kerül. ! — CEGLÉDBERCEL köz­J ség társadalmi ösztöndíjban J részesít két középiskolás ta- j nulót és két egyetemistát. Az ösztöndíjat tíz hónapon ke- / resztül kapják és összesen 12 ezer forintot fizetnek ki S részükre, í j — CSEMOBEN az idén 10 J ezer forintos társadalmi mun- £ kával a Cegléd—Nagykőrös \ határutat összekötik a Vett 't) úttal. Nagy mennyiségű föld- és salakozási munkára kerül ? sor. í J — A VASIPARI KTSZ esz- tergályos és gépészeti részlege J a Körösi út 3. szám alá köl- í tözik át még ebben a hónap- £ ban. A réginél korszerűbben £ felszerelt, egészségesebb kö- j rülmények között dolgozhat- £ nah majd. \ — AZ ÖNKÉNTES TÜZ­£ ÖLTÖK részére a nyársapáti £ tanács egyenruha beszerzé­sére 10 ezer forintot fordít. \ A tűzoltó-szertárhoz mellék- \ helyiséget fognak építeni. t ebben a negyedévben — leér-j deztem befejezésül. — Amint említettem, azt, ifjúsági csoport megalakítása, i szakmai bemutató a kör tag- í fainak február végén és a í szakmai előadások beindítasz', márciusban, pesti előadók\ részvételével — mondotta azt elnök elv társ. Búcsúzóul tovßbbi sikere- \ két kívánva arra kértük at bélyeggyűjtő-csoport vezeiősé-1 gét, hogy gyűjteményeik ér-1 dekes darabjaival a nagykő-í zönséget is ismertessék meg', egy kiállításon. Szöveg: Zoltán Zoltán Foto: Kaczur vumokból minden, a világon eddig megjelent sorozatot megszerezni, gyűjteni. A motívumos bélyegek megjelenése, amint a további beszélgetésünkből kiderült, nagy jelentőségű a bélyeg­gyűjtés szempontjából. Isme­retlen országok és világrészek állat- és növényvilága tárul fel a gyűjtök előtt a színes bélyegeken. A gyűjtő nem­csak földrajzból, hanem a legkülönfélébb természettudo­mányokból, sőt a történelem­ből és irodalomból is szint’ lexikális tudásanyagra tesz szert évek folyamán. — Milyen terveik vannak Tóth Mihálytól, a bélyeg- gyűjtők ceglédi járást cso­portjának elnökétől megtud­juk, hogy a csoportnak jelen­leg mintegy 80 tagja van és ez körülbelül tízszerese az 1952-es alakuló létszámnak. A csoportban több az „idős” gyűjtő, olyan is akad, aki negyven éve hódol e „sport­nak”. Első látásra is feltűnő azonban, hogy nagyon sok a fiatal arc. Jelenleg még a legifjabb gyűjtők is ide jár­nak, de a közeljövőben meg­alakul, körülbelül ötvenes taglétszámmal, az ifjúsági cso­port. — Milyen módszer szerint gyűjt a tagság? — Ez különböző és nagyon specializált. Magyar bélyeg­sorokat általában mindenki gyűjt — adja meg a választ az egyik lelkes bélyeggyűjtő. Az elnök elvtárstól kérde­zem: — Miben nyilvánul meg az előbb említett specializáció? — Minden gyűjtő valami­lyen motívum gyűjtésével is foglalkozik. A motívumok a különböző témakörben készült bélyegek. Ilyen például vi­rág-, állat-, sport-, gyermek-, közlekedési, képzőművészeti, irodalmi sorol;. A gyűjtök igyekeznek ezekből a motí­Vasárnap délelőttönként né­pes csoportot láthatunk a I Kossuth Művelődési Ház egyik földszinti szobájában. i Csendes emberek, szavukat is Iáiig hallani. Albumokba mé- : lyedve nagy néha hagyja el i szájukat egy-egy szó. Bélyeg- \ gyűjtők. Igen, ők a gyűjtő- í szenvedély „klasszikus szek- I tájához?’ tartoznak. Gyűjtési • módszereik és gyűjtemény- | elemzésük már szinte tudö­<mányos nívón mozog. > I í Kutas! Emil albertirsai tanító 2 és u fiatal bélyeggyűjtők egy i csoportja a földgömb előtt £ f 0>é/ijexjimujlék háza táján Ceglédi ezüstkalászos tanfolyamok tanulmányútja sikert elért haladó szellemű darab, amelynek „vastaps”-os ünnepléséhez a ceglédi tan­folyam hallgatói nem kis mértékben járultak hozzá. Végeredményben elmond­hatjuk, hogy tanulmányútunk sikeres volt és reméljük, hogy a többi tervezett tanulmányút sem marad el ennek sikere mögött. Január 5-én reggel borús az idő és kissé szemelget az eső, ennek ellenére gyorsan gyüle­keznek a ceglédi (MEDOSZ kultúrházban rendezett) ezüst­kalászos-tanfolyam hallgatói, akik egyébként a Hunyadi, Vörös Csillag, Rákóczi tsz tag­jai, valamint a Ceglédi Kísér­leti Gazdaság dolgozói. Még hét óra alig múlt pár perccel, de lehetnek már vagy harmincán. Hegedűs Károly technikumi tanár várja őket az állomás előcsarnokában. Az indulás idejére negyven­re szaporodott a létszám a 30 tanfolyami hallgatóval és hozzá csatlakozó 10 szakköri taggal együtt. A Nyugati- pályaudvarnál várt bennünket a Budai úti ezüstkalászos-tan­folyam 35 hallgatója Deli Gyula tanár vezetésével. A tanulmányi kirándulás első állomáshelye a Mezőgaz­dasági Múzeum volt. A Mezőgazdasági Múzeum anyaga több osztályra tagozó­dik. Az állattenyésztési rész hűen tükrözi a fejlődést a pásztorkodó életmódtól a mai fejlettebb zootechniikai mód­szerekig. A kiállított anyag oktat és nevel. A rengeteg mondanivalót a látogató alig győzi befogadni. A déli szünetben a tan­folyam hallgatóinak egy része megtekintette a Szépművészeti Múzeum és a Képzőművészeti Múzeum kiállításait. Volt, aki elment a Széchenyi fürdőbe, vagy ismerőst, rokont látoga­tott. Délután a Híradó Moziban Hruscsov elvtárs amerikai út­ját bemutató filmet tekintet­tük meg. Este fél 7-kor perli: találkoztunk a Petőfi Színház­ban, ahol Lorraine Hansberrj „A napfény nem eladó” címv háromfelvonásos színművé' néztük mag. Az Angliában é: Franciaországban is hatalma: Két Újvárosban lakó as­szonyka fordult hozzánk ezzel a panasszal. Mint mondot­ták: télikabátban meg csak ki lehet bírni, amíg az em­ber megissza a feketéjét, de Neve: Molnár József. Kora: 32 év. Munkahelye: Kossuth Tsz Cegléd. Beosztása: Szőlé­szeti brigádvezető. Munka­egységeinek száma 659. Ez az öt adat csak nagyvona­lakban mondja el, kivel ál­lunk szemben. Annyit megtud­hatunk a száraz statisztikai adatokból is, hogy Molnár Jó­zsef fiatal és szorgalmas em­ber. A személyes találkozásnál azonban az is kiderül, hogy igen szerény, nem szeret ma­gáról beszélni. Nagynehezen belekezd, de a második monda­ta már a brigád, a tsz. Mégis, mit sikerült megtudni róla, az emberről, a tsz brigádvezető­ről. Két éve tartozik a Kossuth Tsz-nek nevezett nagy család­hoz. Előtte különböző munka­helyeken dolgozott Budapes­ten. A szíve hazahúzta, s itt van. Hazatalált. Az első évben a szőlészeti brigádba került. Nincs sok mondanivalója az el­ső évről. Dolgoztak akkor is szorgalmasan, de mégsem ha­ladt rendben a munka. Baj Volt a vezetéssel is ... Szóval, amikor 59 tavaszán új elnök és új főagronómus vette kezébe a közös gazdaság irányítását, minden megváltozott. A szőlé­szeti brigádvezető egy napon ■„ elfelejtett” bejönni munká­ba. (így mondja mosolyogva). Nem volt kár érte ... Megle­pődött Molnár József, amikor a brigád őt választotta vezető­nek. Azután, dolgoztak... Erről, a munkáról, a módsze­reiről még rövidebben beszél. — Nincs titka eredmé­nyünknek. A brigád jól össze­forrt, minden munkát egy aka­rattal, egy lendülettel végzünk. Két idős tagja is van a bri­gádnak, Zsilik Pali bácsi 60, Ócsai Jani bácsi pedig 54 éves. Sokszor megbeszéltem velük a különböző problémákat, el­fogadtam szakmai tanácsukat. Nem volt munkaidőnk, a sző­lőben nem mondhattuk, hogy letelt a munkaidő. 13 hold öreg szőlőnkön átlag 20 mázsás ter­mést értünk el, a 13 hold fia­tal valamivel gyengébben fi­zetett. A borunk 13,8 maligán- fokos. Nem panaszkodhatunk az évi eredményre. Én pél­dául mintegy 25—26 ezer fo­rintot kapok zárszámadáskor. Már az előlegből vettem kony­habútort, most pedig a szoba­berendezést fogom kiegészíte­ni, s felruházom a családot. Kell a három gyereknek a ru­ha, alig győzzük venni nekik — mosolyodik el családjára emlékezve. Amikor a tanulásról érdek­lődünk, elkomolyodik. — Nagy fontosságot tulaj­donítok a tanulásnak — mondja —, állandóan olvas­gatom a szőlőműveléssel fog­lalkozó szaklapokat és köny­veket. Még a szőlőben, a szerszámos kunyhóban is van .szakkönyvem. Különösen az elnök, Tokaji elvtárs se­gít sokat a tanulásban. December óta hallgatója vagyok a kétéves ezüstkalá­szos-tanfolyamnak. Most há­romhetes pártoktatáson gya­rapítóm politikai tudásomat. Letelt az ebédidő, kezdő­dik a tanulás, búcsúznunk kell. Molnár József pedig a szövetkezetek kommunistái­nak összevont oktatásán a VII. kongresszus anyagával ismerkedik tovább. — Opauszky László — MUNKAEGYSÉGE: 659 Olvassunk szaklapot Bíróság elé kerül

Next

/
Oldalképek
Tartalom