Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-16 / 13. szám

19«#. JANUÁR 16. SZOMBAT-"icfCirlap A népi ellenőrzési bizottság a lakóházak tatarozását sürgeti A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság vizsgálatot tartott a négy Pest megyei városban, Cegléden, Nagykő­rösön, Szentendrén és Vácott az „állami lakóházak állag- megóvása” címen. A vizsgá­lat eredményét részletes je­lentésbe foglalták és azt a bizottság pénteken délelőtt tárgyalta a megyei tanács székházában. Az ülésen a bizottság tagjain kiviil megjelentek az érdekelt városok és községgazdálkodási válla­latok. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, va­lamint a megyei tanács illetékes osztályainak kép­viselői. A jelentés szerint a megye városaiban sok az életveszé­lyes és tatarozásra szoruló épület és bár a községgazdál­kodási vállalatok a körülmé­nyeikhez , képest kielégítő munkát végeznek, a rendel­kezésre álló szűk keretek nem nyújtanak lehetőséget a lakóházak állagának kielégítő javítására. A felújítási össze­gek szétosztása terén komoly aránytalanságok mutatkoznak, ennek pedig az az oka, hogy az intézkedésre jogosult szer­vek nem ismerik a közületi- leg kezelt ingatlanok értékét. Megállapította a bizottság, hogy az újonnan épült lakó­házak egy részében a kivite­lező vállalatok gyakran vé­geztek hiányos munkát. A megye városaiban általában lényegesen nagyobb a lakbér­hátralék, mint Budapesten és ezeknek a hátralékoknak je­lentős részével közületek, sőt egyes állami funkcionáriusok is tartoznak. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy az állam tulaj­donában levő lakóházak ál­lagmegóvó munkálatainál nem észlelhető a szükséges terv­szerűség és a törekvés a to­vábbi romlások megelőző el­hárítására. Az elvégzetten munkák legmagasabb száma 1958-ban Nagykőrösön volt (14,3 százalék). Cegléden 13,7, Szentendrén 4,1 és Vácott 3,7 százalék hátralékkal kezdték az esztendőt. A jelentéshez igen sokan fűztek észrevételeket. Többen szóvá tették, hogy a műemlékké nyil­vánított lakóházakat az érvényben levő rendelke­zések értelmében szigo­rúan a műemléki fel­ügyelőség előírásainak megfelelően szabad tata­rozni. így a felújítás költsége lényegesen meg­nő. Szóba került az ülésen az is, hogy nagyon sok lakó szí­vesen elvégezné társadalmi munkában a lakásában szük­séges javításokat, ha anyagot kapna hozzá. A felszólalók kivétel nélkül elfogadták a vizsgálat ered­ményéről készített jelentést és a bizottság Házi Árpád, Uj- falusi Ferenc felszólalása után Forgács József elnök javaslatára elhatározta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak javaslatot tesz az állami tulajdonban levő ingatlanok sürgős műszaki felvételére és értékelésére, szorgalmazza a felújítási ke­retek megfelelő bővítését, va­lamint azt is, hogy a műem­léki felügyelőség a műemlék­ké nyilvánított lakóházak fel­újításának többletköltségét , té­rítse meg. A megyei tanács Végrehajtó bizottságától kéri, utasítsa a városi tanácsok végrehajtó bizottságait a köz­séggazdálkodási vállalatok időnkénti elszámoltatására, gondoskodjék a felújítási ke­retek arányosabb felosztásá­ról, a községgazdálkodási vál­lalatokat viszont arra szólítja föl, hogy a bérlőket megfe­lelő módon tájékoztassák, me­lyek azok a munkák vagy javítások, amelyeknek elvég­zése rájuk tartozik és melye­ket kell a községgazdálkodási vállalatoknak elvégezniük. A NEB végül köszönetét mondott Cséry László mér­nöknek, a vizsgáló bizottság elnökének, valamint munka­társainak a nagy gonddal megejtett vizsgálatért. A „KONKURRENSEK // // Tugyi Pál elképzelése bizo­nyosan népszerű lesz a tagság körében. Itt a pártvezetőségi ülésen is erősödik: nagyon jó, amit ők terveznek. így csi­nálják Nádudvaron is. Ott ta­nulták ezt a módszert. Jó len­ne az Uj Élet Termelőszövet­kezetnek is átvennie — ajánl­ja Tugyi Pál, a Béke Tsz elnö­ke —, nem járnak rosszul. A zsámbéki Uj Élet elnöke, Pákozd Zoltán egész beleme­legszik a vitába: Dehogy veszik át. Ök nem olyan népszerűségre töreksze­nek, amely egy évig, ha tart. A két elnök vitája közben megsűrűsödött a levegő. Ér­ződik a villamosfeszültség. A vita nagyon éles. Egyik is, a másik is sorolja az érveit. Bírálják egymást. A pártvezetőség tagjai is bele­szólnak a vitába. Egész csata alakul ki . Tugyi Pál bizonyít: ők is kiosztják a tagoknak a kapás JOGI TANÁCSOK BESENYEI FERENCNÉ Öcsa, Madách út 1. szám alól írt levelében azt kérdi: apja halála után mostohaanyja örö­kölheti-e a házat, amelyet apja neki ajándékozott? Apjuknak ez volt a második felesége, míg a kérdéses házat levélíró édes­anyjával szerezték közösen. Ahhoz, hogy a halál esetére szóló ajándékozási szerződés érvényes legyen, a végrende­letre vonatkozó alakiságokat kell betartani. Olvasónk édesapja a fentne- vezett szerződéssel is csak a saját tulajdonát képező ingat­lanról rendelkezett. Mivel pe­dig az ajándékozás tárgyát olyan ingatlan képezte, ame­lyet feleségével közösen szerez­tek, ezért annak csak a fele képezte saját tulajdonát, a má­sik fele első feleségének halá­lával — végrendelet hiányában — közös gyermekeikre szállt át öröklés címén. Az apát csak a haszonélvezeti jog illette mefg. Ezért a hivatalból megindult ha­gyatéki eljárásban az anyai részre örökösként kell jelentkezniük a test­véreknek. Az ingatlan második fele édesapjuk tulajdona volt, de arról sem rendelkezhetett kor­látlanul. Ugyanis a (halál ese­tére szóló ajándékozás a köte­les részt nem sértheti. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti meg, ami neki, mint törvényes örö­kösnek jutna. Ha a köteles részt a megajándékozott ön­ként kiadni nem hajlandó, ak­kor perrel kell őt erre köte­lezni. M. ANDRÁS Visegrádon az­zal a megállapodással ruházta át ingatlanát fiára, hogy a ha­szonélvezetet a maga és felesé­ge részére fenntartja. Ezt szó­belileg kötötték ki, fia azon­ban most nem hajlandó a ha­szonélvezet bekebelezéséhez szükséges okiratot kiadni. Szóbeli megállapodás alap­ján is lehet követelni a haszon­élvezet alapítását. Ha tehát a a szülő azzal a megállapodás­sal ruházta át ingatlanát gyer­mekére, hogy a haszonélvezetet a maga és házastársa javára fenntartja, az átruházó szerző­désben azonban erről nem ren­delkeztek, as átruházó szülő per útján is követelheti a szóbeli megállapodás alapján a haszonélvezet telekkönyvi bejegyzéséhez szükséges okirat kiadását. PÁLINKÁS JÓZSEF Albert- irsa, azt kérdezi, milyen csa­ládi pótlékot kap három kisko­rú gyermeke után, ha belép a termelőszövetkezetbe? A gye­rekek közül kettő a sajátja, egy pedig, akit már lassan másfél éve ő tart el, elhalt nővéréé. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet tagja, amennyiben saját háztartásában legalább három 10 éven aluli gyer­meket tart el, és az előző naptári évben a férfi leg­alább százhúsz, ha nő, leg­alább 80 munkaegységet teljesített, a következő ösz- szegű családi pótlékra jo­gosult: Három 10 éven aluli gyer­mek után összesen 210 forint, négy ti? éven aluli gyermek után összesen 280 forint, öt tíz éven aluli gyermek után 350 forint, hat tízéven aluli gyer­mek után 420 forint, minden további tíz éven aluli gyermek után gyermekenként 70 forint családi pótlék jár. Az egyedülálló nőnek, ha termelőszövetkezetnek tagja, amennyiben az előző naptári évben legalább 80 munkaegy­séget teljesített és eltartott gyermekei tizedik életévüket nem töltötték be, egy gyermek után havi 70 forint, két gyer­mek után havi 140 forint, en­nél több tíz éven aluli gyer­mek után gyermekenként 70 forint családi pótlék jár. földrészeket, de ők a kukorica után húsz, a cukor- és a takar­mányrépa után tíz százalék ré­szesedést adnak, függetlenül a terméseredménytől. Kétféle munkaegységet állapítanak meg. Mást azoknak, akik ré­szében kapálnak, mást azok­nak, akik között nem osztanak fel területet,.; — És ha kevés terem? — Ha rosszul műveli valaki a földet — ugyanannyi részese­dést kap? — hangzanak az ag­gódó kérdések. Tugyi elvtárs . kardoskodik: — Az a lényeg, hogy a tagok tollasodjanak. Azért szövet­keztünk. — És mi lesz holnap, a jö­vő évben? Mi lesz, ha nem trágyáztok, ha nem tartotok igényt a műtrágyára? Kinek a kárára gazdagodtok — kér­dezik többen is. — Ilyenformán meglehet, hogy idén többet keres a tag­ság, de azután megböjtöli, mert a földet nem lehet ki­rabolni ... — vitáznak a párt­vezetőség tagjai. Hiába óvják a vezetőség tagjai Tugyi Pál elvtársat, hogy más Nádudvar és más Zsámbék adottsága. Nádud­varnak már kialakított gazda­sága, állattenyésztése és meg­alapozott gazdasági élete van. Nem lehet szolga módon má­solni. Tugyi Pál hajlíthatat- lan: — Mi így tervezünk, így gondoltuk és kész. Majd meg­látjuk — mondja. — Majd meglátjuk — igaz. De már ma is látható. Hiszen Pákozd Zoltán, az Uj Élet Ter­melőszövetkezet elnöke szavai nyomán már érezni lehet: ők biztosabb alapokra terveznek. Ők előrelátóbban, biztonságo­sabban gazdálkodnak. Ha vá­lasztani kellene, csak így, a tervezés hallatán is, Pákozd Zoltánék tervére esküdnék., ők figyelembe veszik ez évi ered­ményeiket, Zsámbék adottsá­gait, a tagság képességét, igé­nyeit és azt, hogy mit szeret­nének jövőre is elérni. — Mi úgy tervezünk — tá­jékoztatta Pákozd Zoltán a pártvezetőséget —, hogy a ka­pások területét felosztjuk a tagság között. Úgy gondoljuk, hogy holdanként 25 mázsa csö­ves tengerit elérhetünk — át­lagban. Ezért 21 munkaegysé­get trunk jóvá, ha a közgyűlés is beleegyezik. Ahány mázsát ezenfelül elér egy-egy tag, an­nak ötven százalékát megkap­ja. A zsámbéki talajviszonyok és az eddigi tapasztalatok alapján sokan megtermelik majd a harminc mázsát is. Lesz olyan föld, amelyben megterem a huszonhét, de olyan is, amelyben csak 23 má­zsa lesz. S hogy ki melyiket kapja? — azt a sorshúzás dönti el. Hasonlóképpen lesz a burgo­nya- és a cukorrépatermelés- sel is. Azt tervezik, ahogy Pá- kozd Zoltán szavaiból érthető­vé vált: három vagy három és fél holdnál többet nem oszta­nak ki egy-egy tagra, mert gondolni kell a többi munkára is. A silózásra, a kazlazásra, a betakarításra stb. Ennyit pe­dig mindenki meg tud művel­ni családtagjaival együtt. Az idei tapasztalatok is mutatták: volt, aki hatodmagával kapálta, törte a kukoricát... Az állatoknál a tejhozam, a borjazás, a malacelválasztás, a birkaelválasztás és a gyapjú­hozam szerint állapítják meg a jövedelmet... Gondolnak a jó vetésforgóra, a trágyázásra. Arra, hogy mi jobb a tagságnak: idén min­dent szétosztani, vagy úgy* mint az idén, gondoljanak a holnapra is? Úgy döntöttek: Tavaly tíz anyadisznajuk volt, idén harminc lesz. Hatvan mázsát terveznek az ősziba­racktermésre. ötven hold lu­cernamagot termelnek. És ba­romfit is az 1959-eg kétszeri helyett háromszor állítanak be. A tehénállomány is hetvenre gyarapodott és mind a hetve­net megtartják egész évre... Kifizetik a rövidlejáratú hi­telt ... A pártvezetőség mérlegel: helyesen terveznek-e a két szövetkezetben? Jól alapoz­zák-e meg a jövőt? Az Uj Élet Termelőszövetkezet ter­vét mindannyian helyeslik. A Béke Termelőszövetkeze­tét továbbra is vitatják. De azután eldöntik: próbálják meg. Gazdálkodjanak, ahogy tervezték. Csak ellenőrizzék: meg ne sértsék az alapsza­bály elveit és alapozzák meg a következő gazdasági évet is. A versenyben majd eldől, ki tervezett jobban .;; A versenyben ..-: Mert hiába mondják, hogy nincs versengés. Mindkét szö­vetkezet tagsága, de még a vezetői is figyelik: ki mire megy? így helyes. De a párt- ! vezetőségnek igaza van: a < verseny legyen baráti. Segít- ! sék egymást. Úgy mint eddig: ; ötletekkel, tanácsokkal, ha > kell munkaeszközökkel. Ha < lehet, azonban jobban az ed- j diginél. Ne versenyezzenek ; például abban: melyik tud a ! másik szövetkezetből több j tagot toborozni. Előfordult, | hogy ha valaki megsértődött !valamelyik tsz-ben, rohanta í másikhoz panaszkodni. Es ott ! nemcsak, hogy meghallgatták í — csalogatták is. Ne tűrje egyik elnök sem | — mondották ki ezen az ülé- : sen —, hogy megbontsák a i két termelőszövetkezet barát- i ságát. Ne engedjék, hogy i megmérgezzék a légkört. Va- ! lamennyiöknek az legyen a ; célja, hogy Zsámbék min- i den tsz-tagja jól éljen, füg- I getlenül melyik szövetkezet- I ben van. \ A pártvezetőségi ülés vé- ; gén már alább hagy a vita. ; Mindenki elmondta, ami a szívén feküdt. Szemtől-szem- ben, ahogy kommunistákhoz illik. Mert az nem baj, ha élesek ezek a bírálatok. Nem baj, ha nem simogatóak. így javulhat mindkét szö­vetkezetben a munka. És úgy, ahogy a zsámbéki pártszervezet csinálja: állan­dóan napirenden tartja a szövetkezetek sorsát és min­den fontos lépésnél, elhatá­rozásnál ott áll mellettük segítő, okos szavával. Mert azt mindkét elnök mon­dotta: jó az, ha a kommu­nisták megtanácskozzák a dolgokat. Sági Ágnes MINTA TENGEM. jw atszáz túrái gyűlt egybe, Jti hogy elindítsa, egyenges­se és irányítsa saját életét az új úton. Talán a 78 esztendős Sima János bácsi fogalmazza meg a most zajló „forradalom” lényegét a legvilágosabban. — Nekünk mindig termelni Kellett. Úgy mondtuk: ki-ki a maga javára. De az erősebb­nek, a furfangosabbnak akkor is több jutott, ha kevesebbet kapált, mert a munka nehezét más végezte. Most már min­denki azt kapja, amit munkája után megérdemel. Termelni, dolgozni kell ezután is, de úgy, hogy becsülete legyen a tsz- nek, a községnek, és bőségben legyen kenyere az ország né­pének. Ehhez kell vezetőket választani. Az alakuló közgyűlés meg­tapsolja az öreget. Amikor a vezetőség válasz­tására kerül a sor, még azok is felállnak, akiknek szék ju­tott, a 250—300 főre méretezett teremben. A javasolt 15 veze­tőségi tag nevének felolvasását helyeslő kiáltás vagy nemtet­szést kifejező zúgás követi. Nem parlamentje ez még a szövetkezeti embereknek, ha­nem valóban az első gyűlése. Meg botladozik a szó, összeszo­rul a torok, pirul az arc, indo­kolatlanul csattan a nevetés, meg tétovázik a kéz, de már mozdul mégis. Kezdenek élni a szó szabadságával, önösorsuk intézésével. Nehéz dolga van Takács Uyuta tanácselnöknek, alki a választást vezeti. Hiszen az új termelőszövetkezet 561 tagja, 2931 hold gazdája életében elő­ször gyűlt össze, határozni sor­sáról. Az 561 ember érzése, gondolatai, szenvedélye utat, kifejezést keres szóban, várat­lan hangkitörésben. A négy­nyolc vagy tizennyolc hold gondját váltják át az ezerhol­dak gyUmölcsoztetö munkájá­ra. Ki csodálkozhat hát azon, amikor Tóth (nagy) Mihály, Jenei András és Lukács János nevének hallatára a tömegből Kajtor András azt kiáltja: — Helyes!... Jó lesz .,. Nem kell!... O legyen... — s így tovább. S ahogy a haragvó tengeren a szél elálltával meghalkul a moraj, úgy a túrái kultúrte­remben is elcsendesül a hang­zavar, amikor szavaznak. A többség igent mond, mert a ne­vek falúszerte ismertek, mun­kával szerzett tekintély fém­jelezi a vezetésre javasoltakat. Amikor Maczkó István, Páz- mándi Péter és Tóth István megválasztásán vitatkoznak, a mellettem álló 50 körüli asz- szony, akit Melegnének szó­lítottak, azt mondja: — Mit kiabálnak össze-visz- sza, hogy kell, vagy nem?! ...A magáéban jól csinálta a dolgát mindegyikünk. Nem lesz nekik könnyű a soruk, ha még olyan ügyesek is... T?gy sísapkás, 35 köi'üli t-j szőke bajuszos férfi rá­vágja: — Azám, mert, ha mi sem dolgozunk, aztán keveset osz­tanak év végére, azért is a ve­zetők fejét ütjük!,., A szavakat nevetéssel elegy kiabálás vágja el. Özvegy Tóth Istvánná ne­vének kimondásakor így han­goskodnak a férfiak: — Asszonyok nem kelle­nek! ... Csak főzzenek!... Eddig is dolgoztak! i.. Zöldsé­get asszonyok nélkül nem ter­melsz te sem ... Az asszony neve hallgass!... Elég belőlük otthon is... Ezekre kontráznak rá az éle­sebb, sivító női hangok. — A tagság fele asszony!... Nekünk is legyen szószólónk!... Egyenjogúság van!... Nem hagyjuk magunkat!’... A többség döntsön ! :.. Percek telnek míg szót ér­tenek, vitázni és szavazni le­het. A többség úgy dönt, hogy asszony is legyen a vezetés­ben. A hatszáz ember, a túrái kul­túrteremben nemcsak egysze­rűen termelőszövetkezetei ala­kít. Az irányítás felelősségét ruházza azokra, akiket sze­mély szerint ismer és becsül, mert az az érzés bújkál min­denkiben, szavakban alig for­málhatván —, hogy ő, aki most szavazásra emeli a ke­zét, a vezetőkre bízza a maga és a családja sorsát. így pró­bál beletekinteni a jövőbe, amelynek maga is alapítója már. Még nem higgadt okfejtés­sel. a tények felsorolásával, a logika és rend törvényszerű­ségével fejti ki nézetét, erről vagy arról aZ emberről, akit sorsának irányításával bíz meg. A mérlegelés higgadtsá­got és a dolgok összefüggésé­nek, egymásra hatásának is­meretét követeli. Sejtik, ér­zik a valóságot, keresik a he­lyes utat Túrán is, csak kife­jezni, szavakba formálni még sokan nem tudják. Erre példa Dolányi László megválasztá­sa. A név felolvasásakor egy félpercnyi csend. Aztán szór­ványosan taps, helyeslés. Köz­ben egy éles hang. — Nem kell!... Nem pa­raszt! ... Mások átveszik a hangot: — Munkásember!... Ide­valósi ... Velünk gyerekes- kedett. Végül az elnök csendet te­remt és Szilágyi János kap szót. — Nekünk olyan vezető kell, aki szereti a föid.et... Mi a föld rabjai voltunk, va­gyunk és leszünk, amíg élünk. Dolányi Laci már sok helyen dolgozott, most a föld­mű vesszövetkezetnél van ... Nekünk paraszt kell!... A terem közepéről egy mély férfihang méltatlankod­va mondja: — Én tizenöt éve nem va­gyok rabja sem a földnek, sem senkinek!... Most már más szél fúj! Még jobb lehet, ha egyet akarunk. Lajtos Mihály rekedt hang­ja csendet parancsol a te­remre. — Dolányi Lászlót ismer­jük. Azt mondod rá, ő nem paraszt?! Lehet, hogy kaszá­lásban már nem tudná ki­vágni a rendet. A cukorgyár­ban, a vasútnál meg a gép­állomáson dolgozott. Ért a szántáshoz, vetéshez, aratás­hoz, csépléshez — géppel. 'Nekünk csak javunkra van egy olyan ember, aki jó ba­rátságot tart az újfajta masi­nákkal ... Dolányi László 15 éve párttag, évek óta párt­titkár. Megtanult harcolni és számolni a falu határával, a község gondjaival... Egyszó­val munkásember, aki akkor is a község javáért törte ma­gát, amikor mi aludtunk. — Úgy van!... Ember az, nem is akármilyen! Taps, kiabálás, nevetés. A szavazás eredménye: egyhan­gúan igen. Az alakuló közgyűlésen az utolsó igennel a tagság az „Uj úton” nevet adta a második túrái termelőszövetkezetnek. ★ * gyűlés végeztével a ta- zj nácsháza termében körül­üli az asztalt az Uj Úton Ter­melőszövetkezet vezetősége. Fiatal, középkorú és idős fér­fiak, s egyetlen asszony, öz­vegy Tóth Istvánná. Egyenes háttal, merev felsőtesttel, gondterhelt arccal várják az első szót és mondják ki az első döntést. — Dolgozni kell, felelősség­gel, egy szívvel, őszinte szó­val, tiszta lélekkel, nagy biza­kodással, a tagsággal. A legidősebb mondja ezt. Aztán az elnök, Dolányi László, a pillanat ünnepélyes­ségétől sápadtan feláll. — Majdnem hatszáz család életének, egészségének, a fél község felvirágoztatásának fe­lelősségével bíztak meg ben­nünket. A felelősséget vállal­tuk, a bizalomra rá kell szol­gálni. Erre tegyük fel a be- i csületünket, mindannyian... Déri Károly I

Next

/
Oldalképek
Tartalom