Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-16 / 13. szám
WJf MFC», %&Ctrla.p I960. JANUAR 16. SZOMBAT A négy év előtti pusztító földrengés eltűnt nyomai Geyerhosz Márton gyári munkás új és a régi háza Taksonyban (Gábor Viktor felvétele) SŰRŰN ESIK A HÖ és lassan mindent elborít. Hósipka került már a jelzőtáblára, amely azt mutatja, hogy Du- naharasztira érkeztünk, a négy év előtti pusztító földrengés egyik legtöbbet szenvedett központjába. Néhány végtelennek tűnő másodperc alatt vált romhalmazzá az egész község. A beömlő falak sűrű pora felhő- szerűen emelkedett föléje. A látogató ennek a szörnyű pusztulásnak ma már nyomait sem igen látja. Ahová néz, mindenütt csinos, új házakat, vadonatúj házsorokat lát. Romok, csonka falak, törmelék sehol. Mintha csak lidércálom lett volna, amelyből megszépülve, megfiatalodva ébredt új életre Dunaharaszti. A tanácsházán nem szívesen emlékeznek a szörnyű percekre. A községben kétezernél valamivel több lakóház volt. Ebből a földrengés néhány másodperc alatt négyszázötvenet teljesen elpusztított, és ezret erősen megrongált. Egyik pillanatról a másikra több, mint másfélezer ember vált hajléktalanná. Annál szívesebben beszélnek a csodálatos összefogáskeztek a gyárak dolgozói, az egyetemek és a középiskolák diákjai, hogy a honvédalakulatokkal versenyezve társadalmi munkával segítsenek a pusztulást szenvedett község népén. A kormány rögtön segélyeket osztott ki a rászorultak között, majd jelentkezett az Országos Takarékpénztár és kamatmentes kölcsönnel látta el a károsultakat, hogy minél gyorsabban újjáépíthessék rombadőlt, vagy megrongálódott házaikat. AZ ÚJJÁSZÜLETÉS csodájának ez a magyarázata. A földrengés súlyos károkat okozott a községnek a vasúti töltésen túl fekvő részében is. Áldozatul esett a régi iskola- épület és erősen megrongálódott a református imaház, valamint a vele összeépített lelkészlak. A régi iskolát teljesen helyreállították, sőt azóta mellette egy - emeletes, gyönyörű új iskola épült és teljesen rendbehozták a református egyház épületeit is, amelyeknek Nagy Kálózi Balázs lelkész a gazdája. Az ő lakásában állította fel a Geofizikai Intézet földrengéskutató osztálya azt az értékes optikai szeizmográfot, amely háromezerszeres nagyításban lljen volt a földrengés után a dunaharaszt! lelkészlak... (Dr. Nagykálózi Balázs felv.) ről, amely már a szerencsétlenséget követő legközelebbi órákban jelentkezett, hogy segítséget nyújtson a károsultaknak. A hajléktalanokat, az iskolákban helyezték el, de önként megnyílt a legtöbb épen maradt otthon is. hogy befogadja őket. A MÁV dolgozói rövid szárnyvonalat rögtönöztek és mintegy száz vasúti kocsit vontattak rá, hogy abba költözhessenek azok, akiknek a feje fölött összedőlt a ház. A főváros autóbuszvállalata pedig kimustrált autóbuszait, szállította a községbe. Ezek is alkalmas szükséglakásoknak bizonyultak. A Pest megyei Tanács külön műszaki apparátust szervezett, amely azonnal megkezdte a romeltakarítást, majd az újjáépítés munkálatait. Tömegesen jelentregisztrálta a földréteg legkisebb rezdüléseit is. — Jó harminckét hónapig gyakran volt ennek a készüléknek regisztrálni valója — mondja Nagy Kálózi Balázs —, mert az utolsó rengést 1958. szeptember 8-án észleltük. A pusztulás másik központja á közeli Taksony volt. Itt 930 lakóház közül 900 rongálódott meg igen erősen. A katasztrófának két halálos áldozata is volt: Rusz István földművest a ráomlott fal ölte meg, Wanger Mária 10 éves kislányt pedig egy fejére hullott súlyos gerenda. Nyomát itt sem látni már a földrengésnek. A ledőlt vagy erősen megrongálódott házakat újjáépítették, a többit szépen kitatarozták és a mai Taksony döntetlen eredménnyel szépségversenyezhetne sorstársával, Harasztival. A tanácsházával éppen szemben villaszerű családi ház áll. Közvetlenül mellette alacsony kulipintyó. Ez a két épület így, egymás mellett, minden beszédnél ékesebben tárja föl a község újjászületésének titkát. Geyerhosz Márton gyári kovács háza mindkettő. A régit, a kicsit lakhatatlanná roncsolta a földrengés. Az újat, amelynek homlokzatáról két, redőnyös ikerablak néz az utcára, a kapott állami segélyből építette föl. AZ EMBERI SZOLIDARITÁS megnyilatkozásának legszebb példájával azonban a Bugyi út 3/5. szám alatt, Horváth József új házában találkoztunk. Horváth József nyugdíjas tisztviselő és száz százalékos rokkant. Mind a két lába tőből hiányzik. Régi lakóházát, amelyben három leányával lakott, annyira megrongálta a földrengés, hogy le kellett bontani. — Szinte még le sem ülepedett a ledőlt falak pora — mondja most visszaemlékezve a borzalmas pillanatokra — már megjelent itt a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 18 diákja és két tanéra, majd a pesterzsébeti Kossuth Lajos gimnázium negyedik osztályának hú&z tanulója, és zuhogó esőben megkezdték a romok eltakarítását. Negyvenezer forint segélyt kaptam, annak felhasználásával építettem ezt a kétszobás, fürdőszobás új házat. De a pénznél is többet jelentett számomra és az egész község számára az a jfölbecsül- hetetlen értékű segítség, amelyet a megyei tanács tervosztálya nyújtott. Nemcsak a műszaki munkák megtervezésével, hanem azzal is, hogy tagjai hetekig, hónapokig két kezük munkájával is segítettek a lakosságnak: téglát hordtak, falaztak, romot takarítottak. TAKSONY egyébként nemcsak újjáépült, hanem nagyot is fejlődött négy év alatt. Uj lakóteleppel bővült, ahol már eddig hetven családi ház került tető alá. És új templom is épült a régi helyett, amely szintén a földrengés áldozatai között szerepelt. m. 1. Hogy kényelmesebben utazhassanak az emberek Mint már megírtuk, csütörtökön új létesítménnyel gazdagodott a megye és az ország. Átadták rendeltetésének a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat új szerelőcsarnokát. 1958. május elsejével kezdte meg az építkezést az ÉM 41. számú Állami Építőipari Vállalat és íme; 1960. január 14- én büszkén feszülnek a karcsú betonívek, nyújtózkodnak a süllyesztett sínpárok. Egy nagyszerű alkotással ismét gazdagabb lett a megye és az ország. Harminchat millió forintba került az új szerelőcsarnok. Az átadóünmepségen mondták el, hogy hossza 120 méter, területe 4650 négyzetméter. Ezek csupán érdekes adatok, az igazi érdekesség az, hogy a gyár tavalyhoz képest 20 százalékkal növeli termelési kapacitását. Ez azonban még nem mond sokat a gyárat nem ismerő olvasóiknak. De nyomban érzékelhetjük jelentőségét, ha elmondjuk, hogy ez a 20 százalék évente 50 új négytenge'yes. Bah- jelü személykocsival jelent többet. Olvasóink közül bizonyára már sokan utaztak ezen a kö- zépfeljárós, bőrüléses, tágas kocsin és örülnek annak, hogy ennyivel többet gyártunk belőle az új szerelőcsarnok bekapcsolásával. Más haszna is van ennek a beruházásnak. Az 50 új vasúti kocsi elkészítése mellett kétszázzal növelhetik a vasúti kocsik fővizsgájának és mintegy hússzal a négytengelyes vasúti kocsik főjavításának számát. A MÁV nyolc járműjavító vállalata közül egyedül a Dunakeszi Járműjavító álláshelyei és berendezései alkalmasak nágytengelyú vasúti kocsik gyártására és javítására. Ezért bízták ezt a felelősségteljes feladatot erre a vállalatra. Második ötéves tervünk során duplájára növeljük a négy tengelyű vasúti személyszállító kocsik számát. Ennek a nagy feladatnak a végrehajtásáról gondoskodtak, amikor tervbe vették, majd megvalósították az új csarnok építését. Németh József elvtárs, a MÁV vezérigazgatója mondta el az átadó ünnepségen, hogy a közeljövőben emeletes vasúti személykocsikat hozunk be a Német Demokratikus Köztársaságból. Ezzel is jelentős mértékben javítani kívánja a MÁV a vasúti közlekedés, az utazás kulturáltságát. A Dunakeszi Járműjavító dolgozóira vár majd az a felelősségteljes feladat is, hogy ezeket a vasúti kocsikat karbantartsák és kijavítsák. Persze nemcsak feladatokban jelent többet a . vállalat dolgozóinak az új szerelőcsarnok. A tágas, fénycsővilágítással felszerelt, korszerű légcserélő berendezéssel ellátott új munkahelyen sokkal jobb körülmények között dolgozhatnak, mint eddig. Az új szerelőcsarnokhoz tartozó 650 négyzetméter alap- területű fejépületben, a földszinten a termelést segítő kisebb műhelyek kaptak megfelelő helyet az eddigi zsúfolt, nem megfelelő helyiségek helyett. A gyár szerkesztő részlegének dolgozói is emberi körülmények közé kerülnek az emeleten elhelyezett tágas, világos helyiségekben. Ezzel még az a haszon is jár, hogy a szerkesztés régi helyén a konyhát is megfelelő helyhez tudták juttatni. Bakó Károly elvtárs az igazgató azt a reményét fejezte ki az átadó ünnepségen, hogy a gyár építése már a közeljövőben folytatódik. A dolgozók nevében ígéretet tett arra, hogy további műszaki fejlesztéssel, a termelékenység további növelésével, az önköltség csökkentésével, egyszóval a felszabadulási munkaverseny sikereivel hozzá kívánnak járulni a további beruházások alapjainak megteremtéséhez. Reméljük, valamennyien jobb munkával és jobb eredményekkel bizonyítják be, hogy egyetértenek igazgatójukkal. — fi — Mosógép-affér Százhalombattán A helyi földművesszövet kezet boltjában napokig kellette magát egy szép, kívül- belül zománcozott mosógép 1800 forintos áron. Többen is megnézték, de mivel a naptár éppen a karácsony előtti heteket mutatta, a legtöbb családnál másra kellett a pénz. A mosógép lassan-lassan minden reményt elvesztett, hogy öblében még az ünnep előtt ruhákat forgathasson, amikor mégis „vevője” akadt. A szülésznő vetett rá szemet. Igen ám, de nem volt meg egyszerre a hozzávaló pénze. Nyolcszáz forintot lefizetett s azt mondta Pfeiffer Adám üzletvezetőnek, hogy három nap múlva hozza a többit. Másnap reggel — ha a mosógépnek füle van — erélyes vitára ébred. Történetünk idején ugyanis Raskov Illés kí- nálgatta erősen az árát s vinni is akarta haza — de azonnal, karácsonyi ajándéknak. A vitából takaros, de terméketlen veszekedés lett. A gép nem lett az árát azonnal lefizető vak Raskov Illésé, hanem a „majd hozom a többit” alapon gondolkozó szülésznőé. Elhisszük, nem volt könnyű Pfeiffer Adám üzletvezetőnek eldönteni, mi is a helyes eljárás? Valószínűleg csak tőlünk hallotta először, hogy a magyar kereskedelem nem ismer olyan eljárást, hogy a félig kifizetett árut napokra félretegyék s ezzel mintegy lefoglalják. Szilárdan kitartott nézete mellett, ha Pesten adhatnak részletre mo- sógépeti akkor ö is félrete- heti az árut. Alaposan sántító érvelés ez s a helyzeten az sem szépít, hogy Raskov Illésnek azóta van már mosógépe. Budapesten vette a Szabadság Áruházban. A vasútra való feladás, a házhozszállítás a világtalan embernek nem kevés fáradságába és külön pénzáldozatba i& került Pfeiffer Ádámnak, mint régi kereskedelmi szakembernek ezt tudnia leéli s ehhez kellett volna tartania magát. K. M. A MALÉV összegezte a múlt év eredményeit. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar légiközlekedés fejlődése 1959- ben tovább folytatódott s a magyar légiközlekedési vállalat menetrendszerű járatai már 15 európai nagyvárost leütnek össze Budapesttel. A múlt évben kapcsolták be a MALÉV légivonalhálözatba Kijevet, Moszkvát, Stockholmot és Zürichet. Sok különjáratot is indítottak, összesen 830-at. A különjáratok felét az IBUSZ turista-csoportjai vették igénybe. Nagy sikere volt a múlt évben a hétvégi Budapest— Siófok és Pécs—Siófok különjáratoknak, továbbá a Balaton és a Dunakanyar feletti sétarepüléseknek. Az idei tervek még nem alakultak ki teljes egészében, hiszen a fejlődés további üteme az új gépek beszerzésétől is függ. van azonban olyan elgondolás, hogy az idei iskolaév végén „ballagás repülőgépen” néven olcsó járatokat indítanak az iskolák növendékeinek. Bővül a kirándulójáratok száma, valószínűleg a Tátrába is. Az IBUSZ és a MALÉV szorosabb együttműködésének eredményeként sokkal több csoport utazik majd MALÉV kUlonrepüLögépelcen külföldre. HÁROMSZÁZHÚSZ CSŐSZ üi IsíÍÉbIÍm&I ... ma pedig ilyen (Dr. Szilvási Géza felv.) bíz’ ez a dolog megérdemelné, hogy külön is foglalkozzunk vele. No, persze nem csupán a mendelek csöszködésével, hisz ők megteszik a magukét és azon az úton vannak, amelyen mindenki, aki tsz-tag, egyben csősz is, azaz őrzője a közös vagyonnak. Nagy dolog ez! Igen nagy dolog. Még akkor is az, ha csak részben igaz, vagyis, ha még akadnának közöttük olyanok, akiík egy kínálkozó alkalom esetén képesek lennének a szövetkezeti vagyon kisebbítésére, mert a közszellem olyan már ebben a szövetkezetben, amelyben a tagság megbélyegezné vagy kilökné soraiból a magukról megfeled- kezőket. A termelőszövetkezetbe egyesült mendel parasztok bizonyára nem állnak egyedül abban, hogy egy emberként őrzik közös gazdaságuk értékeit. S hogy ezúttal mégis az ő példamutatásukból indulunk ki, az kizárólag azért van, mert még csak erről tudunk, erről kaptunk hírt. Mii bizonyít a mendeiek példája? Mindenekelőtt azt, hogy a tegnap még kis parcellájukon görnyedő parasztok nagy többsége érett a közös gazdálkodásra, felismerte azt, hogy a szövetkezet valóban és egészen az övé, ennélfogva elhatározásuk csak akkor vezet eredményre, ha szövetkezetük vagyonára, annak legutolsó szalmaszálára is legalább úgy vigyáznak, mint ennek előtte kicsiny, egyéni gazdaságuk értékeire. Vgy gondolom, hogy napjainkban’, amikor az ország minden részéből újabb és újabb termelőszövetkezeti községek alakulásáról kapunk hírt, nem árt ezt kihangsúlyozni.' A csősz szerepe régen, az uradalmi cselédek, summázok, napszámosok, valamint a kis- és középparasztok szemében nem jelentett mást, mint a nagybirtokosok vagyonának védelmét azoktól, akik semmit vagy csak igen keveset mondhattak magukénak ebben az országban. Negyvenöt után azonban a falusi dolgozók i'iszonya a földhöz és a rajta levő értékekhez alapvetően megváltozott. A föld azoké lett, akik azt verejtékük hullatásával művelték. Ám a magyar parasztság igazán és véglegesen csak most, a. termelőszövetkezeti mozgalom térhódításával veszi birtokába ősi jussát, melynek immár nem rabja és éjt nappallá tevő robotosa többé, hanem a. korszerű technika minden vívmányát fokozatosan alkalmazó ura! Természetesen ebben a merőben új és parasztságunk számára eddig ismeretlen gazdálkodási módot kialakító helyzetben csak ti. gy lehet eredményesen dolgozni, ha a felszántott és elboronált mezsgyék révén létrejött közös gazdaságot mindenki a sajátjának tudja, annak felvirágoztatásáért mindenki a tőle telhető legtöbbet adja, s végül, de nem utolsósorban — mint a mendeiek teszik — mindenki csősze, éber tekintetű őrzője lesz! Ari Kálmán Ennyi csősz nincs is tán, az : egész megyében sem — mond- • hatná valaki. Pedig van. Sőt \ ennél még jóval több is, mert \ a címben említett létszám nem : a megyére, hanem annak I egyetlen községére, Mendére, s azon belül is a Lenin Ter- ' rneioszövetkezetre vonatkozik, amely december közepe óta ' pontosan ennyi tagot, illetve csőszt számlál. Azt, hogy ennek a termelőszövetkezetnek \valamennyi tagja csősz, nem : mi találtuk ki, maguk a tsz \ vezetői és tagjai mondták a : napokban lapunk egyik munkatársának, aki riportjában ezt meg is említette. ! Idézzük az idevonatkozó sorokat: „... a felfejlődéssel új szellem kezd kialakulni a szövetkezetben. Igen találó Kiss Imre agronómusnak az a megállapítása, hogy most mindenki csősz a tsz-ben. Vigyáznak a közös vagyonra, ügyelnek arra, hogy jogtalanul senki se jus- íson anyagi előnyökhöz.” Amikor elolvastam e soro- kát, mindjárt arra gondoltam, Lényegesen több turistacsoport utazhat az idén légiúton külföldre
