Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-22 / 300. szám

mii 7fír CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMÖ-BÉSZÉRE ■ III. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 1859. DECEMBER 22. KEDD A Gépüzem és Vasöntő Vállalat dolgozói sok újítással segítik a termelést Az évvégi számadások elő­készületei között, a leltáro­zási bizottságnál találtam meg Skultéti János főkönyvelőt. — Szeretném tudni, milyen eredmény várható az év le­zárása után? — tesszük fel az első kérdést a főkönyvelő­nek. — Az első és második ne­gyedévben bizony nem teljesí­tettük eredményesen a tervün­ket. A második félév kezde­tére közel 100 000 forinttal ke­vesebb nyereséget értünk el a tervezettnél. Sok akadályt gördített elénk az új árrend­szer, megrendelőink sem tud­ták pontosan, mit és mi'yen áron gyártassanak le velünk. Egyes cikkeket az új ár ismeretének hiányában ré­gi áron kellett a nagyke­reskedelemnek átadni és amikor az új árak ismer­tek lettek, már nem volt módunkban az árkülönbözetet visszasze­rezni. A második féléiben mindezek a zökkenők elinté­ződtek és a harmaäik ne­gyedév végére már teljesítet­tük a negyedéves előirány­zatot és egy keveset behoz­tunk az első féléves lemara­dásból is. így remény van arra, hogy az év végére az éves tervfeladatunkban sze­replő követelményeket úgy mennyiségi, mint forint érték­ben teljesíteni fogjuk és nem lesz baj a nyereség-ter­vünkkel sem. — Vajon az üzem munkásai segítettek a vezetőségnek ezeknek a problémáknak a megoldásában? — Az év eleji problémákat a vezetőségen kívül, jól is­merte a párt- és szakszervezet vezetősége, az üzemveze­tők és rajtuk keresztül az üzem dolgozói is. Van egy terület, ahol szinte teljes fo­rint értékben kimutatható, hogy mennyire törődnek az embereink a közös problé­mákkal. Az újításokra gon­dolok — mondja a főkönyve­lő, majd így folytatja — az újításoknak nálunk régi hagyományai vannak. Saját újításunk alapján vezettük be annak idején Osgyáni István ipari ta­nuló, aki a „villamos fú­rógép szénkefe csiszolásá­hoz készülék készítése” tárgyú újítást dolgozta ki. — Az újítási napló világo­san bizonyítja, hogy a Gép­üzem és Vasöntő munkásai, műszaki dolgozói egyaránt szívükön viselik az egész üzem ügyét és napi munkájuk vég­zése mellett azon is törik a fejüket: miként lehetne job­bat. olcsóbbat és műszakilag kiválóbbat alkotni. — Dózsa — I Kovács György — az aszta’os- j faipar művésze — széklá- : bakat fűrészel. Ö végzi még a gyermekbútorok, szekré­nyek, rekamiék famunkáit a faesztergálást kopirlé- ces eljárással. Tavaly az öntödei kapacitás szűk keresztmetszetét oldotta meg a héj formázás bevezetése. Az újítások rendkívül sokat jelentenek a műszaki feltéte­lek javításán kívül, az ön­költségcsökkentés szempontjá­ból is. így például Balogh Mátyás újítása, hogy soly­mári homok helyett ceglédit használunk a formázáshoz, nagy jelentőségű az üzemi nyereség alakulása szempont­jából. Nagyon egyszerűnek látszik, hogy solymári homok helyett ezután ceglédi homo­kot használunk az öntödében. Azonban annak laboratóriumi megállapítása, kikíséri eteztse, hogy az itteni homok miként befolyásolja az öntvények mi­nőségét, már komoly fele­lősséget és igen komoly tudást igényel. Amint kiderült, az itteni homok legalább olyan jó, mint a solymári, és így a magas szállítási költsé­geket kiküszöbölhettük. Vagy ugyancsak Balogh Má­tyás adta be „a kúpoló ke­mence falának módosítása” tárgyú újítását. Az újítást megvizsgáltuk, jó, a gyakor­latban bevezették. Újítóink száma egyre jobban növek­szik. — Elkértük az újítási nap­lót, vajon abban kiknek a ne­ve szerepel és hány újítást adtak be — mondjuk szep­tember 1-e óta? — A naplóból kiderült, hogy az utolsó három hó­nap alatt 18 újítás érke­zett be az újítási felelős­höz és valamennyit gyor­san cl is bírálták. Egyeseket már bevezettek, másokat január 1-től alkal­mazzák. Az újítók között szerepel többek között Hajós József és Hegedűs Ferenc művezető, azután Orbán Bé­la és Szűr-Szabó Benő elekt­roműszerészek, Ecser Tibor művezető, Molnár Pál cso­portvezető, Jakab József vil­lanyszerelő. Külön érdemes megemlíteni, hogy elfogadott újítással szerepel a naplóban A tárgyalóteremből Két hónapi börtönbüntetést kapott az albertirsai tojásüzér A szép kivitelű, tartós gyermekrekamiékon az utolsó simításokat, a csomagolást végzi Baranyi Eászló munka­társaival. A csomagolóhelyiségük is — akárcsak a mű­helyek — kicsi, ezért amíg az idő engedi, a rövidebb ideig tartó munkákat az udvarpn végzik el OL MŰVELŐDJÜNK OL SZÓRAKOZZUNK CEGLÉD: A SZABADSÁG MOZI MŰSORA December 21—23, hétfötől-szer- dáig: Fényes esküvő. Magyarul beszélő amerikai film. December 24—2/7, csütörtöktől- vasámiaplg: Pár lépés a határ. Izgalmas magyar film. Főszerep­ben: Szirtes Adám, szabó Gyula és Várkonyi Zoltán. A DÖZSA MOZI MCSORA: December 22—24, keddtől-csü- törtökig: Sport és szerelem. Egy kosárlabdaedző története. Kedves, mai témájú, színes kínai film. 10 éven alul nem ajánlott! Kísérő műsor: Vakáció sylt- szlgetén. (24-én csak egy előadás, a fél 8 órai lesz megtartva.) December 25—26, péntek-szom­bat: Aranyszimfónia. Káprázatos, színes osztrák jégrevű. Magyar híradó. Előadás kezdete 4 és 6 órakor. 27-én, vasárnap előadások kez­dete; 6 és 8 órakor. albertirsa: December 23—25: szerdától-pén- tekig: Kenyér, szerelem, félté­kenység. Mulatságos szerelmi tör­ténet. Olasz film. Főszereplők: Gina Lollobrigida és Vittorio de Sica. 14 éven alul nem ajánlott! Ifjúsági előadásra: Áruló jel. December 25—27. szombat-vasár­nap: Egy dal száll a világ kijrül. Nyugatnémet film Schmidt világ­hírű énekes élete és szerelme. CSEMÖ: December 25—27: pénttíktöl­vasámapig: Tengerészrevű. Szov­jet film. Korhatár nélkül. Magyar híradó. — JANUÁR ELSŐ nap­jaiban televízió- és hűtő­gép-szerviz kezdi meg mű­ködését a Körösi út 3. szám alatt a Vasipari Ktsz keze­lésében. _____________ f ilmhírek Jugoszláviában mindinkább előtérbe kerül egy filmközpont felállításénak terve. Az'elkép- zelések szerint kísérleti film­központ létesül, amelyben új kádereket képeznek ki, a meg­levő káderek részére kötelező tanfolyamokat tartanának, fa­kultatív előadásokat rendezné­nek, biztosítanák a műszaki személyzet továbbképzését és egyben filmeket is készítené­nek. Az osztrák filmtudományi intézet statisztikája szerint a bécsi mozilátogatók száma 1959. első felében 719 964-gyel volt kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A mozik férőhelyeinek kihaszná­lása ugyanakkor csak 46,6 szá­zalékos volt. — A FÖLDMŰ VESSZO- VETKEZET áruháza az aranyvasárnapi nyitvatartás alkalmával 97 ezer forint forgalmat ért el. — DECEMBER 24-ÉN a vendéglátóipar üzemegységei este 20 óráig tartanak nyit­va — ez alól csak a Kossuth Étterem kivétel, — amely ezen a napon éjfélig nyitva- tart. — A MAI NAPON öt­ven gimnáziumi tanuló taná­rok kíséretében Budapesten a Nemzeti Színházban meg­tekinti Madách: Az ember tragédiája című drámáját. ANYAKÖNYVI HÍREK CEGLÉD: SZÜLETTEK: Tűri Katalin, Ho­moki János, Csernus Mária, Kácz Éva, Petrovics Veronika, Borbála, Tóth László, Farkas János, Horti János, Kézér Ákos János. Szűcs Tibor, Zsilka Ilona, Túri István Attila, Biró István. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Csi­kós József és Nagy Mária Mag­dolna, Veres József és Millik Ma­ria, Nagy István és Tóth Terézia Katalin, Prohászka Imre József és Ungvári Ibolya, Ozsvát József és Rabi Hona, Dávid István és Rom- hányi Mária, Ecser Miklós és Vi­rág Terézia, Pintér Pál és Ozsvát Terézia Etelka, Bállá László és Gábor Mária, Sőreg Mihály és Fehér Mária, Mornailla Demeter és Abraliám Terézia Anna, Szűcs Imre és Szabó Mester Terézia, Halasi Dénes és Kollár Irén. MEGHALTAK: Nagy Istvánná sz. Kovács Eszter 68 éves, Kre- csányi Jenő Sándor 66 éves, Sár­kány cipriánné sz. Kovács Zsu­zsanna 65 éves. Deli József 65 éves, Nagy Pál 71 éves, ' Petrik Erzsébet 10 napos, Kiszcly László 23 éves (holttá nyilvánitás), Lenke Jánosné sz. Matic Janka 70 éves, Tóth Lászlóné sz. Tóth Klára 61 éves, Szilvást Jánosné sz. Pázsi Katalin 74 éves ALBERTIRSA: SZÜLETETT: Juhász József. MEGHALT: Paulinusz József 71 éves. TÖRTÉL: HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Kiss László és Fehér Ilona. CSEMÖ: HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: zilah János és Kazinczi Irén. A vásárlók kérése teljesül S Már írtunk arról, botvy töb-s ben fordultak a háziipari szö-J vetkezethez, hogy üzletében a! megkedvelt kártolt gyapjú-: pulóvereken kívül, tiszta gyep-! júból készülteket is árusítsa-! nak. A háziipari szövetkezet el-; nőké, Megyeri Margit eljárt | ebben az ügyben, és sikerült ] negyedévenként 50—60 kilo- j gram gyapjúfonalat szerezni a! műhelyük részére. ! A másik meglepetést az új i év első negyedére tartogatják. ] A most beszerzett nyolc új; varrógépen szép fazonú, külön- j leges hímzésű gyermekruhákat I varrnak. Készül majd napozó,! kötény, szövetruha is, ! I Fényképezőgéppel a Faipari Ktsz-nél í A szövetkezet. jó munkáját bizonyítja az, hogy ebben ^ az évben háromszor ny erték el a kiváló szövetkezet címet. § November 30-ig 117,6 százalékra teljesítették évi tervüket. | Ebben az évben 700 gyermekágyat, 650 gyermefcrekamiét. ^ 200 gyermekszekrényt és 900 sezlont adlak át a kereskedé­si lemnek. Fleajánlották azt, hogy év végéig 400 ezer forinttal 5 teljesítik túl a tervüket, de a mostani eredmények azt bizo- $ nyitják, hogy elérik az egymillió forintos túlteljesítést is. 6 .............. Z ilah Péter kárpitosmester. Tóth Árpád és Csoknyai László másodéves ipari ta­nulóknak magyarázza a sez- lonrúgók felrakását te: Petróczi Sándor — a szak­értők szerint is — kimagasló teljesítménye, a helyi könyv­tárügy története — Katsányi nagy munkája. Az oktatásügy története Pataki Ferenc dolgo­zata, valamint Nagy Dezső fel­dolgozásában a város műemlék katasztere, a Kossuth Múzeum története és Cegléd helytörté­neti irodalma című bibliográ­fiája. Ez utóbbi munkát a na­pokban tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia. To­vábbi dolgozatok készülnek fo­lyamatosan. Elkészültekor be­számolunk azokról is. A mun­ka egésze mintegy 40 ív ter­jedelmű lenne, ez körülbelül 540 oldal, s hozzá mintegy 100 fénykép. Ha e nagy munka a sokéves fáradozás eredményeként elké­szül, méltán tehetjük le ha­zánk tudományos közvélemé­nye asztalára s a majdan utá­nunk jövő nemzedék számára okulásul, újabb tudományos munkák megbízható forrásául. más idevágó fejezetek megírá­sa. E kutatómunka csendesen folyt az elmúlt éveikben, de már eddig több fejezet elké­szült s így beszámolhatunk az eddigi eredményekről. A mo­nográfia egyes fejezetei kötet­ben való összefoglalásuk előtt megjelennek a múzeum füzet­sorozatában is. Eddig nyolc fü­zet látott napvilágot: Geglédi séták (a város műemlékeiről), Táncsics Mihály ceglédi leve­lei, Cegléd és Nyársapát határ­villongásai, A ceglédi hírlap- írás története két füzetben, A Földváry iskola története, A kékfestőipar története, és a Tanácshatalom ceglédi törté­nete. Ez utóbbi munlca akadé­miai pályadijat nyert. Elké­szült és kéziratban megvan: A város története 1711-ig Éri Ist­ván avatott tollából, Cegléd település és népesedés történe­A helytörténeti kutatómunka Cegléden mindig a múzeum köré központosult. Most sincs másképp. A múzeum — álla­mosítása óta — különösen sokat fejlődött, s az évek során tu­dományos kutatóintézetté nőt­te ki magát. Az eddigi szórvá­nyos kezdeményezésekkel szemben a szervezett kutató­munka 1957-ben indult meg. Felvetődött egy ceglédi mono­gráfia megírásának gondolata. A múzeum kidolgozta ennek tervét és számos kutatót kért fel az egyes fejezetek megírá­sára. Ennek keretében feldol­gozásra kerül a város régészeti emlékeinek ismertetése, a vá­ros története és települése az Árpád-kortól a felszabadulá­sig, valamint a mezőgazdaság, ipar-kereskedelem, iskolaüny, könyvtárügy, egészségügy, sporttörténet, szocialista moz­galmak, a Tanácsköztársaság, színháztörténet, néprajz és A ceglédi tudományos kutatásokról A beteget lehetőleg izolálni kell (elkülöníteni), a beteggel kapcsolatos tárgyakat fertőt­leníteni (evőeszközt szódás vízben elmosni). Védekezés: Beteg állattól származó tejet és tejterméket ne fogyasszunk. A tejet min­den esetben felforralni. Fo­kozott tisztálkodás és minden étkezés előtt alapos kézmosás. Dr. Hóhenberg József rend. szakfőorvos Hát ilyen is van Cegléden? — csodálkozik a gyanútlan ol­vasó. Bizony van — válaszol­juk a tények ismeretében, s nemcsak jelene, hanem érté­kes múltja, biztató jövője is. A múltban számos vidéki város­ban s így Cegléden is kivirág­zott a helytörténet kutatása. Nálunk a felszabadulás előtt Oppelt, Hübnert, S. Szabót és Sárkány Józsefet kell megem­lítenünk, mint érdemes kuta­tókat, kiknek munkáira még sokáig támaszkodhatunk. Fő­ként szorgalmas adatgyűjtésük értékes. Azonban —főleg osz- tálykorlátaik midtt — társa­dalomfejlődési magyarázataik némely helyen naivak, nem állnak helyt a mai tudomány magasabb követelményei előtt. A felszabadulás után történ­tek szórványos kísérletek a helytörténeti kutatás felélesz­tésére. Jeles munka volt a „Ceglédi Elet" 1955-ben, mely­ben a város történetének for­radalmi fordulópontjai köré építették a szerzők, a munkái­kat 1848-ig bezárólag. A Ceglédi Városi Tanács felhívásával kapcsolatban, mi­szerint a száj- és körömfájás néven ismert állatbetegség behurcoiásával számolni kell, szükségét érzem, hogy fel­hívással forduljak a lakosság felé, de elsősorban az állattar­tók felé. A száj- és körömfájás a beteg állatról átterjedhet az emberre is. A beteg állattól származó tej és tejtermékek fogyasztása az emberre fer­tőző lehet, sőt ember is ter­jesztheti, anélkül, hogy ö maga beteg lenne. (Fertőzött kéz vagy tárgyak útján.) Melyek a betegség tünetei? A szájban, a fertőzés helyén hólyagocskák keletkeznek, me­lyek két-három nap alatt fel­pattannak és annak helyén kis, fájdalmas fekély kelet­kezik. Ilyenkor a beteg lázas, bágyadt, fáradt, étvágytalan, hányás vagy hányinger kínoz­za, néha hasmenés is van. Fő­fájás és végtagfáidalmak kí­sérik a tüneteket. A fenti tünetek lezajlása után legtöbbször a köröm­ágyon (ritkán az emlőbimbón) megjelennek a másodlagos hó­lyagok, melyek egy-két nap után szintén felpattannak és kifekélyesednek. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik feledhetetlen Jó feleségem, édesanyám, Dávid Ferencné, szül: Peohtold Ilona el­hunyta alkalmából részvétükkel mély gyászunkban osztoztak, a temetésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Dávid Ferenc és fia. \ A száj és körömfájás az embert is fertőzheti Micsinai Istvánná albertis- sai lakos vállalkozó szellemű, de csak ott, ahol tojásügylet­ről van szó. Az albertirsai, monori és a környező pia­cokról a tojásokat felvásárol­ta és azokat Budapesten bu­sás haszonnal értékesítette. Legutóbb április 3-án is, ami­kor a monori piacon 451 tojást vásárolt fel, hogy majd Budapesten eladja. A számítá­sai nem sikerültek, mert a rendőrség felfigyelt üzelmeire és vásárlás közben tettenér- te. Az eljáró közegek, a nála megtalált tojást lefoglalták és a földművesszövetkezet útján, napi hivatalos áron értékesí­tették. Micsinainé esete nem-egye­dülálló. Hozzá hasonlókat, szép számban lehet találni, akik szabad idejüket tojás adásvé­telére használják fel és az árakat felverik. Az üzérek felvásárolják jó előre a tojást és várják az alkalmat, hogy mikor adhatják el drágábban. Most, ünnepek előtt is elő­fordul, hogy Budapestről gép­kocsin jönnek le Ceglédre to­jást venni. Három-négyszáz * darab tojást vásárolnak fel, § mondván azt, hogy a sógor-$ nőmnek, az apósomnak, a $ fiamnak vettem és még $ igyekeznek felsorolni az ősz- ! szes felmenő és lemenő ág! beli rokonokat a hatóságok! megtévesztésére. Az ilyen felvásárlások al- ! kalmasak arra, hogy a la-! kosság tojásellátásában átme- J neti nehézségeket okozzon. A! hatóságok kemény kézzel lép-! nek fel az üzérek ellen,. . kü- I lönösen ha már korábban ha- ä sonlóért büntetve voltak. $ Ezek közé tartozik Micsinai; Istvánná is, aki most negyed- $ szer került bíróság elé. Leg- $ utóbb..,a. Járásbíróság... .hathó-, napi;, börtönbüntetésre ítélte, dé áy Elnöki Tanács a bünte­tés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Nem volt méltó erre a ked­vezményre, mert tovább foly­tatta az üzérkedést. A járásbíróság árdrágító üzérkedés bűntette miatt két- hón api börtönbüntetésre ítél­te és a felfüggesztett büntetés végrehajtását is elrendelte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom