Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI A Z MS* Z M P P £ S T ME G Y BI BI Z 0 7 T SÁG A ÉS A ME GYE I T A N A C S LA P JA \Sa ;:!•■;'v/ II pártban mindenkinek tanulnia kell: a fiatal tagjelöltedül a Központi Bizottság tagjaiig A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának szerda délelőtti tanácskozása A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa szerdán reggel folytatta tanácskozását. Az ülést fél 9 óra­kor Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke nyitotta meg. A kongresszus nevében szeretettel köszöntötte Eloy Torres-t, Venezuela Kommu­nista Pártja Politikai Bizottságának tagját, aki kedden este erkezett Budapestre. Az elnök ezután felhívta a jelölő és fellebbviteli bizottságot, hogy kezdjék meg munkájukat. Ezután Ilku Pál, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke előterjesztette a bizottság jelentését. Bevezetőben a budapesti és a megyei pártértekezletek tapasztalatairól szólt. A továbbiakban bejelentette, hogy a párt Politikai bizottsága által a kongresszusra megállapított képviseleti aránynak megfelelően minden 600 párttag után egy küldöttet szavazati joggal és minden 600 tagjelölt után egy küldöttet tanácskozási joggal választottak meg az alap- szervezetekben. Az ellenforradalom után újjászerveződött Magyar Szocialista Munkáspártnak 16 80S alapszervezetében 402 456 tagja és 35 500 tagjelöltje van. A VII. kongresszusra összesen 674 küldöttet választottak szavazati joggal és 63 küldöttet tanácskozási joggal. Ebből 669 szavazati jogú kül­dött megjelent a tanácskozáson, tehát a kongresszus határo­zatképes — mondotta. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus tudomásul vette. Ezután Fábri Tibor, a Gábor Áron Vas­öntöde- és Gépgyár öntője, budapesti küldött a szocialista munkabrigádok kérdésével foglalkozott. Majd Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára emelkedett szólásra. KÁLLAI GYULA ELVTÁRS: Az ideológiai és kulturális forradalom kérdéseiről Pártunk VII. kongresszusá­nak lő jelszava — a szocializ­mus alapjai lerakásának be­fejezése, a szocializmus fel­építésének meggyorsítása — mondotta. — E nagy felada­tok megoldásában az ideoló­giai és kulturális kérdések szerepe tovább növekszik, párt és állami tevékenysé­günk homlokterébe kerül — mondotta bevezetőben, majd emlékeztetett arra, hogy az ideo'ógiai és kulturális fej­lődést mindig fontosnak tar­totta a párt. Az ideológiai és a kulturá­lis munka különböző kérdé­sei a fejlődés jelenlegi sza­kaszában különlegesen nagy jelentőségre tesznek szert: először azért, mert ezt követeli a tömegek álta­lános eszmei-politikai ne­velése. Hazánkban erős a kispolgár­ság. A kispolgári ideológia legerősebb bázisát napjaink­ban a még egyénileg dolgozó parasztok tömegei képezik. A termelőszövetkezetek szerve­zése — forradalom, nemcsak a tulajdonviszonyokban, ha­nem forradalmi, rninöséii változás a kisparcellákon egyénileg dolgozó paraszti tömegek gondolkodásában és érzésvilágában is. Nagy jelen­tősége van az ideiológiai és a kulturális tevékenységnek — másodszor azért, mert a burzsoá eszmék még széles tömegben élnek és hatnak. Növekszik az ideológiai és kulturális munka jelentő­sége — harmadszor —, azért is, mert a szocialista társa­dalmi rend a korszerű tu­domány és technika alap­jaira épül. Nagy gonddal kell tehát fog­lalkoznunk a tudomány és felsőoktatás fejlődésével és növelni kell a munkásosztály és a parasztság általános mű­veltségét és szaktudását. Negyedszer, az ideológiai és kulturális munkát elő­térbe kell helyezni azért, mert ezt követelik a szo­cialista tábor fejlődésének objektív törvényszerűsé­gei. A népi demokráciákban — s így hazánkban is — a szocia­lizmus történelmileg rövi- debb idő alatt valósul meg, mint annak idején a Szovjet­unióban, a tömegek tudatá­nak szocialista átformálásá­ban tehát gyorsabban kell előrehaladnunk. A szocia­lista erkölcsöt, a munkához való szocialista viszonyt, a szocialista hazafiságot vi­szonylag rövidebb idő alatt kell meggyökereztetni a leg­szélesebb tömegek tudatá­ban, mert ez a tudatbeli fel­tétele annak, hogy — törté­nelmileg nem hosszú idő múlva — áttérhessünk a kom­munizmus építésére. És vé­gül — ötödször —, a nemzet­közi helyzet alakulása is ezt teszi szükségessé. A nemzetközi helyzetben a bé­kés egymás mellett élés kör­vonalai bontakoznak ki. A békés egymás mellett élés azonban nem elvi-politikai kompromisszum. A békés egy­más mellett élés korszakában fokozni kell a küzdelmet a burzsoá ideológia minden meg­nyilvánulása ellen. Ha eszmé­ink igaza párosul harcunk ke­ménységével, a győzelem — a miénk. Ehhez azonban az szükséges, hogy az ideológiai és kulturális munkát a párt legsajátosabb ügyévé, a párt­munka szerves részévé te­gyük. A párttagság marxista— leninista nevelését tovább kell szélesíteni. Az 'elmúlt évben az iskolánkívüli pártoktatás­ban 200 000 párttag és 70 000 pártonkívüli szövetségesünk vett részt. Bár ez a szám a tanulás iránt megnövekedett nagy érdeklődésről tanúskodik, lehetőségeinket sem a létszám, sem a tanított anyag tekinteté­ben nem használtuk ki. A párttagság marxista—leninista nevelésében a legnagyobb sze­repet a marxizmus klassziku­sainak művei játsszák. Elér­kezett az ideje, hogy megfele­lő erők koncentrálásával rövid időn belül elkészítsük és köz­readjuk pártunk történetét. A szocializmus építésének meggyorsításában különösen nagy szerepet játszik a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők hozzáértése a reájuk bízott ügyek vezetésében. A párt kádereinek állan­dóan bövíteniük kell tu­dásuk tárházát, s ezen a téren is a tömegek előtt kell járniuk. Nem lehet a tömegek elismert, jó veze­tője az, aki műveltség és szakmai ismeretek terén elmarad tőlük. Most, a szocialista forrada­lom menetében olyan szakasz­hoz érkeztünk, amikor a szak­tudás szerepe ugrásszerűen nő. A pártban mindenkinek ta­nulnia kell: a fiatal tagjelöl­tektől a Központi Bizottság tagjaiig. Ezt kívánja tagjaitól a pártnak a szocializmus épí­tésében betöltött vezetőszere­pe. Kádereinknek együtt kell növelniük szakmai és politikai képzettségüket. A jövőben a pártkáderek képzésében, a pártiskolá­kon és egyebütt alkalmaz­nunk kell a szakmai és politikai ismeretek egysé­gének elvét. Elvtársak! A szocializmus építésének időszakában a tö­megek műveltségi és világné­zeti nevelésében az iskolának alapvető szerepe van. Iskola- rendszerünk a felszabadulás óta nagyon sokat fejlődött és igen komoly eredményeket ért el. Az idei tanévben az általá­nos iskola I—VIII. osztályaiba, 1 314 432 gyerek iratkozott be; A VIII. osztályba ma közel 110 000 tanuló jár, háromszor annyi, mint a Horthy-korszak megfelelő iskolatípusainak azonos osztályaiba. Az általá­(Folytatás a 2. oldalon.) A mi számunkra — csakúgy, mint az önökére — a termelékenység kérdése a legfontosabb A szovjet pártküldöttség látogatása a Ganz—MÁVAG-gyárban Szerdán délelőtt az MSZMP VII. kongresszusán résztvevő szovjet pártküldöttség, élén N. Sz. Hruscsovval, az SZKP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­val, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökével, látogatást tett a Ganz-MÁVAG gyárban. A delegációval tartott Hrus- csovné asszony is. A vendége­A kedves vendégek fogadása két elkísérte Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Csergő János kohó- és gépipari miniszter. A vendégeket 11 órakor a gyár központi épületének be­járatánál nagy szeretettel üd­vözölték az üzem vezetői, dol­gozói. Ezután a küldöttség egyórás, igen szívélyes, baráti beszélge­tésen vett részt a Ganz- MAVAG gazdasági, párt- és tömegszervezeti veze­tőivel, szellemi és fizikai dolgozóival. Ott volt a beszélgetésen Ba­kó Agnes, a VIII. kerületi Pártbizottság első titkára is. Benczekovics Lajos, a gyár pártbizottságának titkára, majd Mausz Péter, a Ganz- MÁVAG vezérigazgatója, a szocialista munka hőse, s a gyár több más dolgozója kö­szöntötte a szovjet vendégeket, beszámoltak nekik munkájuk­ról, terveikről. A találkozón N. Sz. Hruscsov pohárköszön­tőt mondott, amelyben többek között hangoztatta: — Bár arra bíztattak, hogy tegyek fel önöknek kérdése­ket, nem fogom önöket kérdé­sekkel kínozni... a lehetséges kérdésekre megkaptam már a megfelelő választ, amikor láttam azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a ma­gyar munkások és parasz­tok és értelmiségiek a munkás-paraszt hatalom megszilárdításában elértek. Mielőtt idejöttünk, előre tájé­kozódtam gyáruk munkájáról, s tudom, hogy ez a nagyszerű kollektíva jól dolgozik. Tud­juk, hogy a gőzmozdonyok gyártásáról most térnek át a dieselmozdonyok és más kor­szerű termékek gyártására, melyekből a Szovjetunió ré­szére is szállítanak. Kádár és Fock elvtársak kongresszuson mondott beszá­molói megvilágították a magyar gazdaság helyzetét, s referátu­maikból kitűnt, hogy a helyzet jó. A mi számunkra — csak­úgy, mint az önök számára — a termelékenység kérdése a legfontosabb. Enélkül nem tu­dunk előrehaladni. Azt szokták mondani — folytatta derültség közepette —, hogy valaha sült galambok szálltak le az ég­ből. .. ma ilyesmi nem fordul elő, nekünk kell, a nép munká­jával megteremtenünk a java­kat. Hruscsov a továbbiakban szólt arról az óriási alkotó erő­ről, amelyet a szocializmus fel­szabadít, azokról a lehetősé­gekről, amelyeket a szabadon, a maguk számára termelő munkások előtt állnak, s a magyar munkások egész­ségére, a két nép barátsá­gára, a kommunizmus győzelmére ürítette poha­rát. Tizenkét órakor a gyár va- gonszereldéjében nagygyűlést rendezlek. Több mint 15 000 dolgozó fogadta kitörő lelkese­déssel a Hruscsov vezette szov­jet pártküldöttséget. Bencze­kovics Lajos, a gyár pártbi­zottságának titkára üdvözölte a vendégeket a Ganz-MÁVAG kollektívája nevében, majd Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára szó­lalt fel, tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának forró, testvéri üdvözletét, jókívánsá­gait. Ezután N. SZ. Hruscsov nagy taps közepette emelke­dett szólásra. A lelkes hangulatú nagy­gyűlés végeztével a Ganz- MÄVAG dolgozói meg­ajándékozták a szovjet vendégeket. A delegáció meleg ünneplés közben hagyta el az üzem épü­letét. (Hruscsov elvtárs nagy­gyűlési beszédét holnapi szá­munkban közöljük).

Next

/
Oldalképek
Tartalom