Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-09 / 289. szám
SkffllA CEGLÉD, ALBERTI RSA, CEGLÉDBERCEL, TORTEL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1959. DECEMBER 9. SZERDA Mire várnak a MÁVAUT vezetői? Mint sokan mások, én is vidékről járok be Ceglédre dolgozni, s mivel a vasútállomás messze van a város központjától, szívesebben jár Dk busszal, mint gyalog. Tekintve, hogy a fiatalabb korosztályba tartozom, így szerencsém van és az elsők között feljutok a buszra. Amint ugyanis a vonat beérkezik, mindenki rohan a busz-’ hoz, nehogy lemaradjon, mert sokkal több az utas, mint amennyit normális körülmények között befogadna. Éppen ezért nem kis bosz- szúsággal vettük tudomásul a MÁVAUT vezetői által a nyáron bevezetett furcsa módszert. A jegykezelő megáll a busz ajtajában és csak úgy engedi fel az utasokat, ha az ajtóban megváltják a jegyüket. Mivel a jegy 80 fillérbe kerül, ez eléggé hosszadalmassá teszi a felszállás folyamatát. Amikor aztán hetipiaci nap van, az egyébként is nagyszámú állandó utasok számát felduzzaszt ja a ceglédi piacra igyekvő, kosárral megpakolt nénikék száma és egymás he- gyén-hátán dulakodva igyekszik mindenki felszállni. Ez a dulakodás már nemegyszer parázs vitát idézett elő. A MÁVAUT végre beállított egy pótkocsit, egy-két esetben láttuk a főkocsi után akasztva üresen közlekedni, míg egyszer aztán újra eltűnt. Mint értesültünk, jegykezelőnő hiányában nem járatják. Jegykezelőnő már lenne, nem is egy, csak be kellene tanítani. De amíg ez megtörténik, addig is marad minden a régiben, az utasok áznak, fáznak és egymást tapossák. De meddig még? — Erre szeretnénk választ kapni a MÁVAUT vezetőségétől. Ami a számok mögött van Mi a fii ka a Közi eked ésépítési Gépjavító Vállalat sikereinek? Gyenei György elvtárssal, a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat igazgatójavai ülünk az irodában. Előliünk az asztalon két bekötött, piros fedelű könyv. — Ebben a könyvben benne van vállalatunk kilencéves története. Az első neves dátum: 1950 október. Ekkor indult meg az ezeréves síkságon az építkezés. 1951. május 24: Katona Antal miniszterhelyettes átadta rendeltetésének az első üzemrészt. Akkor mindössze 24 munkásunk volt — olvassa a lapokról az igazgató. És ma? — Ma már 734 dolgozónknak biztosítunk munkát. Az első évben 3,6 milliós termelést éltünk el. 1955-ben egvéves termelésünk meghaladta a 39 milliót, az idén az első kilenc hónapban petlfg túl vagyunk a 79 millión, év végére pedig a 100 millió is a múlté lesz. — Mi a titka ennek a sokszoros növekedésnek? Talán a gépek, a felszerelés, a modern munkaeszközök bősége szüli a szédítő iramú fejlődést? — Valóban, a gépek, a munkaeszközök igen fontosak. De a gép, az eszköz csak holt anyag, amíg az élő ember, a szakképzett munkás kézbe nem fogja. S mi az emberek műszaki képzésére, a tudásuk növelésére fektettük a súlyt — mondja Gyenei elvtárs. Aztán ismét a számokra mutat: — Nézze, például 1953-ban egy óra alatt 33,70 forint, értéket állítottunk elő. 1957-ben egy órára eső termelésünk értéke már 58,45 forint, s az idén minden korábbit túlhaladva óránként 91.01 forint értékű áru kerül ki készen a műhelycsarnokainkból. Mivel a gépek lényegében azonosak voltak, a növekedés teljes egészében munkásaink, műszaki gárdánk gyakorlottságának, képzettségének köszönhető. Nem lehetne valami gyakorlati példával illusztrálni a műszaki képzettség változását? — Dehogynem. 1953-ban hat ember fél év alatt hat dömper teljes felújítását végezte el. Mostanában 23 dolgozónk egy hónap alatt 33 dömperen végzi el ugyanazt a munkát — sokkal jobb minőségben. Utoljára 1953-ban kapott az üzem beruházást. Azóta a műszaki adottságok nem változtak. Mégis a számok azt mutatják, hogy amíg 1953- ban az egy főre eső termelési érték 56 792 forint volt, ez a termelékenységi mutató. 1958-ban 118 335 forintra emelkedett — miközben az árak 10—15 százalékkal közben lecsökkentek. — A döntő változás a műszakiaknál történt. 1956 közepéig üzemünkben egy mérnök volt. Ma öt mérnök van. A régi szakmunkások mellett kineveltük a ceglédi fiatalságból az új technikus- gárdát. Egy technikusunk üzemi ösztöndíjjal a Miskolci Műszaki Egyetemen tanul. Többen Budapestre járnak egyetemre. A szolnoki fémipari technikumba egész osztályt adtunk. A szolnoki tanári kar 36 technikusunkat esti levelező oktatásban itt az üzemben képezte tovább — sorolja az igazgató, majd jogos büszkeséggel teszi hozzá: ha különleges műszaki képzettséget kívánó feladatot kapunk, nem sajnáljuk a munkabért. Egy-egy embert elküldünk olyan gyárba, ahol Felszerelést kapott a mezőgazdasági szakkör A megyei tanács v. b. mező- gazdasági osztálya a mező- gazdasági szakkör vezetőjének javaslatára biztosítja a szakkör munkájához szükséges felszerelési tárgyakat. Jelentős siker ez, amit a szakkör tagjai, sőt az egész város termelőszövetkezeti társadalma hasznosítani tud. A szakkör vezetője háromhetes egyetemi továbbképzésen vett részt. Sok hasznos, a jövő szempontjából fontos ismeretet gyűjtött össze, amelyet a szakköri tagokkal mielőbb ismertetni szeretne. A téli foglalkozások megkezdésének ideje elérkezett. Ezért is szükséges, hogy az összejövetelt a szakkör mielőbb tartsa meg. A mezőgazdasági szakkör vezetőjének tájékoztatója szerint csütörtökön — folyó hó 10-én — délután 5 órakor kerül sor a szakkör első ülésére a művelődési ház Pető- fi-szobájában. Erre a régi tagokon kívül minden érdeklődőt szívesen látnak. — Külön meghívót nem küldenek. Még jóformán meg sem melegedett a termelőszövetkezetekben a 3004/2-es kormányhatározat, máris terveznek belőle a termelőszövetkezet tagjai. A ceglédi Dózsa Népe Tsz elnöke ahogyan kezébe vette a határozatot, belelapozgatott, megakadt a szeme egy mondaton, amely azt mondja: a kormány engedélyezi, sőt még hitelt is ad a szövetkezeteknek az erőMartfűi SE—Ceglédi Vasutas 1:0 (0:0) Martfű, 14)00 néző. CVSE: Kaltaűiecker — Fodor, Pákozdl. Pintér — Csontos, Lengyel — Kökény, Gyura, Gyi!kó I, Botos, Héri. Erősen felázott talajú pályán került sorra a mérkőzés. Ceglédiek megerősített védelemmel kezdtek, infcábfo a hazaiak támadtak többet, de ennek ellenére a ceglédieknek volt előbb gólhelyzete. Kökény beadását Gyura a kapu mellé helyezi. Pár perccel később Kökény a kifutó kapusba lő. _ Ezzel el is lőtték a puskaporukat a ceglédiek. Igen izgalmas és élvezetes volt a iátélc, a hazaiaknak is volt egy pár gólhelyzete, de értékesíteni egyet sem tudtak. Az eléggé irreális talajon sportszerű küzdelem folyt, mely elsősorban a nagyszerűen Külföldi vendégek Cegléden Kedden, 8-án délelőtt két külföldi vendég: Antonio Nie, a Spanyol Kommunista Párt Központi Politikai Bizottságának tagja és Izmai! Husszein, a Jordániái Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja érkezett Ceglédre. A vendégeket a városi párt- bizottságon Marosi Jenő, a megyei pártbizottság agitprop. osztályvezetője, Ba- binszki Károly városi párttitkár és Bódizs Antal, a tanács elnökhelyettese fogadták. A fogadás alkalmával Ba- binszki elvtárs ismertette a vendégekkel városunk gazdasági, politikai és kulturális helyzetét, majd Cegléd dolgozói nevében egy-egy csikóbőrös kulaccsal, benne jó kis barackpálinkával és gyümölcsös kosarakkal ajándékozta meg a vendégeket. A fogadás után a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját elnyert Vörös Csillag Termelőszövetkezetet látogatták meg. Szabó Ferenc, a tsz elnöke ismertette a szövetkezet fejlődését cs jelenlegi helyzetét. A vendégek érdeklődve hallgattak a tájékoztatást, kérdéseket tettek fel. Majd a gazdaság központjában a különböző üzemágakat — köztük a tehenészetet látogatták meg és elismerőleg nyilatkoztak róla, Megtekintet- 'ték a szántóföldi területeket is. A látogatás egésznapos volt, a küldöttek jó hangulatban a délutáni órákban búcsúztak el a szövetkezet vezetőitől és Cegléd városától. Levét a szerkesztőségnek Hová épüljön a központi gyógyszertár ? JO AZ ÖREG A HÁZNÁL sét szolgáló befúvós kályhákat. Véletlenül kinézett . a fürdőbe s ott megakadt szeme a csatornába használatlanul elfolyó, messzire gőzölgő, forró vízen. — Ott van a városi kertészet. A forrós és az üvegházak közti távolság nem hiszem, hogy nyolcszáz méter lenne. Számítsa ki, mibe kerül az üvegház állandó, egyenletes hőmérsékleten tartása, aztán vesse össze azzal az aránylag kis összeggel, amibe a forró víz odavezetése kerülne — dóhogott lassan megbékü- lő hanggal Miklós bácsi.% Valóban, a beszélgetés során kialakult a kép: kellene vagy 800 méter, másfél collos vascső. Folyómétere lehet vagy 20—22 forint. A szigeteléshez kiválóan megfelel az olcsó eternit cső, de legalább két collos lyukbőséggel. A szerelést akár a vízmű, akár a kertészet emberei (vagy ha más nincs, én magam — ajánlotta fel Pintér bácsi) olcsón elvégezhetnék. — Annyi csövet azért nem kell venni — ellenkezett az öreg — ott, a kertészetben évek óta használatlanul fekszik vágy ötven mázsa vascső, az megfelelne a vezetékhez. — Mi kell még a távfűtéshez? — Szivattyú és villanymotor. De az biztosan van a községgazdálkodási vállalat fürdő részlegének. Most is szivattyúval nyomják fel a vizet a kádfürdőbe, zuhanyozókba — sorolta tovább a fejében láthatólag kialakított terv részleteit. — Ha már az újságíróhoz kerültem, mondok én mást is. A város egész vízgazdálkodása, azaz gazdátlansága pazarló. Kevés a vizünk, azt se használják ki okosan. Miért nem csinálnak a szövetkezetek olyan esőztető berendezést, amilyet én szereltem fel a Boda Jani gyümölcsösében. Ha nekem nem hiszi, kérdezze meg őt. Nem volt azon a tanyán semmi természetfölötti csoda. Az országosan kiváló termelési eredmények egyszerű kulcsa a víz! Mert ott minden csepp jó helyre kerüít. A legelőn meg emberszélgetés. Értékesnél értékesebb tények, adatok kerültek szóba. Valamennyi bizonyítja: a műszaki színvonal emelése, a műszaki tudás f/ -zása kimeríthetetlen forr. : a haladásnak és a termelés emelésének. —D. J.— az illető gyártási módot már alkalmazzák. Néhány hónapig mi fizetjük az illető bérét — a másik üzemnek termel. Mégis mi járunk jól, mert amikor hazajön, itt a tanultakat átadja munkatársainak. Sokáig tartott még a be— Te vagy az az újságíró, aki a hőforrásról szokott írni? — toppant be hozzám az egyik délután egy rokonszenves arcú, idősebb munkásruhás férfi, aztán választ sem várva, folytatta: — Tudod-e, mennyi fa kell ahhoz, hogy száz liter vizet hetven fokosra felmelegítsenek? — Kell vagy 25—30 kiló — kockáztattam meg gondolom- ra a választ. — Látod, tízszer ennyi fát dobtok ki percenként a semmibe. Pedig a fa is drága, a szén sem túlságosan olcsó. — Ugyan, hol dobálják ki a tűzre valót, kedves bátyám! Lehetetlen, amit állít — fejeztem ki kételkedésemet. — Hiszed, nem hiszed, így van. Hajdúszoboszlón a maszek kertész most szedi kosárszámra a piros paradicsomot, no meg az érett paprikát, ti meg hagyjátok elfolyni azt a drága vizet, amelyik pedig kincset érne, nemcsak, mint gyógyító erejű fürdő, hanem mint ingyen fűtőenergia!! — korholt tovább az élénk szemű, idős ember, akiről közben kiderült, hogy Pintér Miklós ezermester kisiparos és éppen most szereli be a színházterem fűtéemlékezet óta átfolyik a csatorna vize, mégse termett körülötte jószágnak való fű sem! Aztán, amilyen hirtelen jött, hirtelen eltűnt. Illendően köszönni sem tudtam, mert még az ajtóból is visz- szaszólt: — Ha megakadnak valahol, csak szóljanak, szívesen segítek. Eddig a beszélgetés. A szó elrepült, az írás itt maradt. Talán elolvassa a műszaki osztály vezetője, aki mérnök, és gyorsan kiszámolja, mit ér a javaslat. Talán kézbe veszi a kertészet új vezetője és elolvassa Balogh elvtárs is, a községgazdálkodási vállalat igazgatója. Ha olyan érdeklődéssel fogadják a javaslatot, amilyen lelkesedéssel Pintér Miklós elmondotta, akkor a városi parkok örömére, a lakosság gyönyörűségére szebb virágok kerülnek az ágyásokba. kevesebb virágot szállítanak névnapokra Budapestről és a mezőgazdasági technikum diákotthonának lakói a gyakorlati oktatás keretein belül kihasználják a forrás közvetlen környezetében igénybe vehető félholdnyi területet. — Dózsa — — MA ESTE hat órakor tartják tanácstagi beszámolójukat a 67., 68. és 69. választókerület tanácstagjai a Baj- csy-Zsilinszky úti iskolában. — EZÜSTKALÁSZOS tanfolyam indult a mai napon 24 főnyi hallgatóval a Kossuth Termelőszövetkezetben. Az első előadást Tokaji elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke tartja. — 870 MÁZSA kukorica vetőmag átadására kötött szerződést a Cifrakerti Állami Gazdaság a martonvá- sári hibridéióval, ahol a megfelelő eljárások után fémzárolják és tavasszal kiadják vetőmagként. — A IV. NEGYEDÉV folyamán öt új munkaerőt vett fel a Lábbelikészítő Ktsz. Köztük két volt kisiparost. — 20 PÁR lószerszám javítására kapott megrendelést a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz ,a Dánszent- miklósi Állami Gazdaságtól. Az általános iskolák gondnoksága jelenti Az őszi kedvező időjárást kihasználva- tovább folytatják az iskolák és óvodák felújítási munkáit. A VIII. kerületi óvodában az eddig nyitott folyosó beüvegezésé- vel öltözőhelyiséget létesítettek a gyermekek számára. A gyógypedagógiai iskolában a tanács műszaki osztálya alkalmazásában levő építőbrigád mellékhelyiségek építését végzi. A járási építőipari ktsz a Puskin utcai általános iskolában dolgozik, a Budai úti iskolánál, fáskamrát készít. A központi óvoda konyháját most szerelték fel Dóliát-típusú mosogató-berendezéssel. — KÉT SZ 109-AS szántó- traktort vásárolt a Ciirakerti Állami Gazdaság 950 000 forint értékben. Ezzel a két traktorral szántják tavasztól a gazdaság öt és félezer holdját. Napi teljesítményük 40— 50 hold. — 860 EZER forint értékű árut hoztak fel a termelőszövetkezetek és az őstermelők novemberben a ceglédi piacra. — NÉGYNAPOS oktatás kezdődött a városi művelődési házban a népszámláló biztosok és ellenőrök részére. gépek vásárlására. A tagság már régen mondogatta, hogy jó volna erőgépet venni, mert nem kellene várni a gépállomásra sürgős munkák idején. Az új termelőszövetkezete!^ is élnek az adott lehetőséggel, s már megindulásuk alkalmával biztosítani kívánják az erőgépeket és a hozzá szükséges munkagépeket is. így a legutóbbi napokban a ceglédi Aranymező Termelőszövetkezet 220 ezer forintos beruházásból univerzális gépeket kíván beszerezni. Az új gépeket a tavaszi munkáknál kívánják felhasználni, hogy biztosítsák annak időben való elvégzését. A régebbi termelőszövetkezetek közül a Vörös Csillag irányzott elő tavaszra gépvásárlást mintegy 500 ezer forintos értékben, amelyből • közel 100 ezer forintot saját erőből kívánnak fedezni. így válik a rendeletben adott lehetőség a termelőszövetkezetek hasznos segítő társává, ha élnek is vele. bíráskodó Játékvezetőnek köszönhető. Szünet után ' nagy lendülettel támadták a hazaiak, állandóan a ceglédiek kapui a előtt folyt a játék. Sikerült is a vezetést, illetve a mérkőzés sorsát eldöntő gólt megszerezni. __ Egy sarokra tartó lapos lövést Kaltanedker kiütött és a hazaiak balszélsői e a kipattanó labdát a hálóba lőtte. 1:0. A gól fellelkesítette a hazaiakat, óriási lelkesedéssel vetették magukat küzdelembe. Minden labdán rajta voltak és sokat lőttek kapura. A ceglédiek is vezettek néhány támadást, de a gólszerzés nem sikerült. A befejezés előtt pár perccel adódott helyzet, de először Gyikó fejéről szedte le a labdát a hazaiak kapusa, maid Kökény az üres kapu mellé fejelt. Visszhang a 3004/2-es rendeseiről... hallottuk, cukrászdát terveznek oda. Ügy gondoljuk, jobban szolgálná a közérdeket, ha ezekben a helyiségekben egy szép központi gyógyszertárat létesítenének. A betegek, orvosok, gyógyszerészek közös gondolata, hogy a rendelőintézettel szemben legyen az új gyógyszertár. A központi gyógyszertári vezetőszervek hozzájárulnának ennek a helyes gondolatnak a megvalósításához. * II. L. az érdekeltek nevében A szerkesztő megjegyzése: Tudfimkkal az épülő tiszti ház földszinti helyiségeivel kapcsolatban a városi tanácsnál még nincs végleges döntés. így van lehetőség arra, hogy az általunk is helyeselt gondolat alapján, a tiszti házban létesüljön az új gyógyszertár. Reméljük, hogy a tanács támogatja a jogos kívánságot. j Készült Cegléden, a Szabadság téren egy korszerű gyógyszertár azzal a céllal, hogy a megnövekedett gyógyszerigényeket — éjjel-nappal nyitvatartásával kielégíthessék. Sajnos, az épület átalakításánál, az építkezést vezetők súlyos hibát követtek el, meggyöngítették a tartós falakat, ezért az emeletes ház terhe életveszélyessé tette a földszint használatát és a nagy költséggel épült gyógyszertárt be kellett zárni. A helyzet most az, hogy a kis gyógyszertárak erősen meg vannak terhelve munkával — feltétlenül szükség van egy nagyobb központi gyógyszer- tárra. A gyakorlat azt mutatta, hogy a lezárt gyógyszertár helyisége, még rendbehozás esetén sem felel meg a célnak, azért új helyiségre van szükség. A Rákóczi úton, szemben az SZTK-val, épül a tiszti ház. Annak a földszintjét a kereskedelem .üzleti. célra akarja felhasználni. Amint
