Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-09 / 289. szám
Anyukám, nézd, kerékpározom! • A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA > I. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1959. DECEMBER 9. SZERDA Aí elmúlt pénteken ülést tartott Gyomron a községi tanács. Napirend előtt Kispál Margit, a helyi OTP-fiók vezetője számolt be a fiók munkájáról, a takarékossági mozgalom állásáról. A községfejlesztési állandó bizottság tevékenységéről Rónaszéki Ferenc áb-elnök adott számot. A sokoldalú, széles látókörű, kulturált beszámolót nagy megelégedéssel fogadták a tanácstagok. Kitűnt a beszámolóból, hogy eddig 320 ezer forint — a tervezettnek 97 százaléka — folyt be a közséfrej lesztési alapra, s ennek 76 százalékát felhasználták betonjárdák tervezésére és megépítésére, utak salako- zására, strandon a gát megerősítésére, kapu és kerítés készítésére, valamint a sportkör támogatására. Hétezer forint értékű társadalmi munka elvégzését vették be a községfejlesztési tervbe, ám ennél sokkal többet, mintegy 54 ezer forint értékű munkát végeztek el a lakosok. Különösen sok társadalmi munkát végeztek a Széchenyi utca lakói és a KISZ-szervezet tagjai. A tanácsülés jegyzőkönyvben dicsérte meg Gondos István tanácstagot. Kulich Lajost, a járási tanács dolgozóját, valamint a községi KISZ-szervezetet a társadalmi munka szervezésében és lebonyolításában végzett odaadó tevékenységükért. Szó esett a további község- fejlesztési tervekről is. A tanácstagok kérték, hogy a téli szezonban feltétlenül hasznosítsák a strandot, nyissák meg a jégpályát. A jövő évben folytassák a strand korszerűsítését: alakítsák ki a gát végleges formáját, építsenek zuhanyozót és újabb kabinokat. A közsólfejlesztés középpontjában továbbra is az utak, járdák rendbehozatala álljon. Szewczyk Ede, az ipari állandó bizottság elnöke arról számolt be, hogyan dolgoznak a kisipari termelőszövetkezetek, a sütőipari vállalat és a magánkisiparosok. Elmondotta, hogy a községben 83 kisiparos tevékenykedik, akik 18 tanulót tartanak. A tanulókkal általában megfelelően bánnak, csupán egy kisiparost kellett utasítani a tanulóval kötött szerződés betartására. 13 magánfuvaros működik a községben. A vizsgálatok több esetben megállapították, hogy a menetlevelet nem alkalmazzák, s magasabb fuvardíjat számolnak. A kisipari szövetkezetek munkája általában kielégítő: anyagilag rentábilisak, tervüket teljesítik, munkával el vannak látva. Baj van azonban a szövetkezetek dolgozóinak szociális ellátottságával, és a lakosság szükségleteinek kielégítésére irányuló munkákkal. Ezen a téren a Vegyesipari Ktsz-ben legjobb a helyzet, elvégzett munkájuk 40 százalékban közvetlenül a lakosság idényeinek kielégítésére szolgált. A Vasipari Ktsz 95 százalékban a közületek, 5 százalékban a lakosság részére dolgozik. Még rosszabb a helyzet az Építő Ktsz-nél: termelési értékének csupán 2 százalékát teszi ki a magánosok részére végzett munka. A Szabó Ktsz pedig csak a közületek számára dolgozik. Pedig a lakosság igényelné a szövetkezetek munkáját: kü ö- nösen motorjavítás, kerítéskészítés, rádiójavítás, üvegezés terén, s igen r.agy szükség volna egy mértékutáni szabóságra is! — A KÖZSÉGEEJLESZTÉ- SI terv teljesítéséről tárgyal 44-én, hétfőn a Monori Községi Tanács \r. b. Ugyanezt a kérdést tűzi napirendre 17- én a tanácsülés. Újabb sikerek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében Az elmúlt héten tovább folytatódott a dolgozó parasztok tömeges belépése a termelőszövetkezetekbe. Járásunk területén különösen Mende községben vannak szép eredmények, de más községekben is jelentős a belépők száma. Két hét alatt járásunkban 270 család lépett a közös útra, mintegy 1800 hold földdel. Kettős ünnep Yecsésen Cukrászati kiállítás Monoron ísgsses >»w8s' i - SSaNawJ ADALÉKOK MONOR TÖRTÉNET ÍRÁSÁHOZ Hová vezetett a titkos alagút? Mit tud a szájhagyomány a törökvilágbeli alagútról Vály Gábor cukrászmester vezetésével 70 féle készítményt remekeltek a kiállításra A zsűri tisztét gimnazisták és úttörők töltöttek be (Mészáros Imre felvételei) csőkben vajúdik, azonnal jöjjenek az elvtársak!” — mondotta egy izgatott hang. Rövid készülődés, s máris indul a kocsi! A sürgős, életveszélyt jelentő, négyszögletes piros zászló is kikerül a kocsira! Idejében érkezünk a gombai kövesút és a Tetepusztába elágazó útkereszteződéshez. Lovas-kocsival hozták idáig a kismamát, mert autónak túlságosan sáros, kátyús az út. Gyorsan feltesszük a hordágyat s a tenyérnyi helyen máris megfordulna a gépkocsi, de megcsúszik és két kerékkel az árokba „ül”. Nincs idő az óbá- gatásra. A tológörcsök erősödnek —! Amíg a gépkocsivezetővel félrevonulunk, Ványai József mentőápoló szakszerűen, sterilen, egészséges fiúgyermeket segít a világra. Együtt örülünk a nagy eseménynek. Nemsokára rá kihúznak bennünket az árokból és éjjel egy órakor a boldog kismamát és az újszülött csecsemőt letesz- szük a monori szülőotthonban! A mentőállomáson már vár az újabb telefonértesítés. Eszméletlen beteghez hívnak Mo- nori-erdőre. Középkorú, 50 év körüli asszonyt találunk a megadott cím alatt. Ki a beteg, s mi történt?! -— kérdezzük. S most kapjuk a legváratlanabb és legbosszantóbb választ. „Jaj, édes leikeim, én vagyok a beteg, felizgattam magam, mert megdöglött a kecském!” Mit lelhet erre válaszolni .. .? Idegcsillapítót adunk és megyünk. A kihfvás indokolatlan. K. J.-nének meg kell fizetni a költséget! Amint a műútra fordulunk, megállítanak. Baleset történt a Rétesnél — mondják! Mire odaérünk, már nagy a csődület! Egy lovas-kocsiba belésza- ladt a hátulról jövő tehergépkocsi! A 45 év körüli paraszt- embert a mentőápoló nyomban kezelés alá veszi. A súlyos fejsérülés erősen vérzik és egyik lába meg-megnyaklik! A mentőápolónak gyanús az eset és nem elégszik meg a gyors vizsgálattal — tüzetesebben is szemügyre veszi. Le kell vágni a csizmát — mondja, és már is cselekszik. Spriccel a vér és nyílt törés tárul elénk. Az eset mindent összevéve sú- lyos! Ha nem érünk idejében kórházba, a sérült elvérezheÚton az MA/0380-as monori mentőautóval tik! S most jön a csoda! Durá- kovics elvtárs, a mentőautó vezetője, 22 perc alatt viszi be a kocsit a budapesti Rókusba; Elismerésemet szerényen utasítja vissza, hiába, ez nála természetes. Visszatérésünk utón alig pihenünk meg: jelentik, egy férfi a kútba esett, nem messze a mentőállomástól! Mire odaérünk, az illető férfit a szomszédok már kihúzták a kútból; Ittasan, és a bő vízfogyasztástól alig lélegzik! A mentőápoló hanyatt fekteti, lábát magasra emeli, s csak úgy dől belőle a víz. Rövidesen magához tér; Orvosi beavatkozásra most már nincs szükség — hazavisszük. S így megy ez, amíg megvirrad! Állandóan úton vagyunk! Hat órakor fáradtan, álmosan szállók le a kocsiról; — Viszontlátásra elvtársak! —- köszönök el. — Erőt, egészséget — válaszolják! — miközben felberreg a telefon!..; Hörömpő József A HÉTKÖZNAPBÓL ELLESVE... Monori népboltban történt az eset. Kiszolgálás közben — nagyobbára férfiak vártak — leendő kismama érkezett a népboltba. Mivel nem kívánt mást vásárolni. mint egy cipőfűzőt, állapotára való tekintettel, bátor volt soron kívül kérni. Ámde a kis, szőke kiszolgáló nem méltányolta állapotát. Szegénynek várnia kellett, ami bizonyára nehezére esett! Kedves jelenlevő férfitársaim! Nem szégyellik az esetet? Úgy gondoljuk, egy terhes anya segítése mindenkire kötelező, még akkor is, hogyha Monoron, a népboltban vagyunk! Kedves felszolgáló kartársnő! Nem gondolja, hogy a női szolidaritás, az emberség többre kötelez? H—. Fél éjszakát töltöttem el a monori mentőautón és figyelemmel kísértem személyzetének példás, lelkiismeretes munkáját, mellyel emberéletek megmentésén fáradoznak. Riportomban erről az útról kívánok beszámolni kedves olvasóinknak és róluk szeretnék szólni a szerény, csendes szavú, biztoskezű emberekről, akik éjjel-nappal, három műszakban végzik fárasztó munkájukat. Éjjel 12 óra 05 perckor élesen berregett fel a telefon a monori mentőállomáson. ,.Te- tepusztán, B. L.-né szülési göraz épületben alakult meg az úri kaszinó. A kaszinóban kezdetben nem volt bormérés. — A Korona-vendéglőben, a jelenlegi ruházati bolt helyén — mondotta a tavaly 85 éves korában elhunyt Szurok Lidi néni — a Bertholdi kocsmában szolgáltam kislány koromban. Gyakran láttam, hogy a Icaszi- nóból iszogatni az urak a föld alatti alagúton jöttek át a kocsmába. Az alagútról a hajdani úriházak híres főzőasszonya. Bojárt Liszka így mesél a Zsuzsi testvérétől hallottak alapján: — Az egri káptalan tiszttartói lakból alagút vezetett át a plébániára. Az úriszék ülései idején ezen keresztül jártak az urak ebédelni a plébánoshoz. hogy elkerüljék a kapuk előtt ácsorgó népek bámészkodó sát. — Az alagútnak a Bertholdi kocsma felőli feljáratát (a jelenlegi fmsz-raktár) Török kőműves — emlékezett vissza Szurok Lidi néni — a tűzoltózászló avatása idején (1898) betömte, befalazta. Volt-e alagút, hová vezetett,* a Bertholdi kocsmába, vagy a plébániára, vagy mind a két helyre —. kideríteni a történészek feladata. Szűcs Dénes A monori pártház építkezésénél egy bolthajtásos, oldal kürtővel ellátott lejáratot találtak, mely az utca frontig terjedt. i A régi kúriákból, falusi ud- I varházakból a török világban j alagutak vezettek ki, hogy a j lakók idejében elmenelcülhes- j senek a támadók elől. ! Ilyen kúria volt Monoron a Ijelenlegi pártház épülete. [ Hosszú időn keresztül az egri ! káptalan tiszttartója lakta. I Feljegyzések szerint olyan nagy úr volt, hogy a szemben levő templomba ünnepnapo- i kon négylovas hintán tette : meg a néhány méteres utat, i ha pedig gyalog ment át az i Urat imádni, akkor éles, ki- j vont karddal előtte és mögötte í 2—2 huszár haladt. I Később itt ülésezett az év t bizonyos napjain az úriszék. : Itt ítélkeztek jobbágyaik felett \ a földesurak. Az úriszék bör- • tönei is itt voltak a ház piac- tér felé néző frontján. Az í épületnek ezt a részét még a \ 9ü-as években is börtönnek \ használták Kajli Imre bácsi í elbeszélése szerint. Az épület- í vek azon a részén, ahol az j öreg fa. rádőlt, a kőművesek \ az ANNO 1738 feliratot lalál- [ ták. Az úriszék megszűnte után A gyermekbénulás vírusának három típusa van. ennek megfelelően az oltóanyag is háromféle. Ezeket küíön-kü- lön, körülbelül öthetes időközönként alkalmazzák. Az oltásban az 1945. szeptember 1 és 1959. augusztus 31 között született gyermekek részesülnek. Első ízben az I-es típusú szelíd törzset tartalmazó Sabin-íéle vakcinával történik az immunizálás. Járásunkban az első oltásokat december 15 és lfi-án hajtják végre. Az oltóanyagot szájon képrészül! adagoljál:, tehat az i immunizálás nem oltás, halnom etetés útján történik. £ Kanalat mindenki vigyen ma- í gával! A gyermekbénulás megelőzésére hazánkban 1957 óta alkalmaztak védőoltásokat Salk-vakcinával. A tapasztalatok alapján azonban megállapították, hogy a Salk-vakcina nem ad százszázalékos védelmet és a védettség a vártnál rövidebb ideig tart. 1959-ben Pest megyében 260 gyermekbénuiásos megbetegedés fordult elő. A járvány megismétlődésének elkerülésére alkalmazzák országszerte a Sabin-féle vakcináidat. amely az eddigi tapasztalatok szerint tökéletes védettséget biztosít Tájékoztató a gyermekbénulás elleni Sabin-féle immunizálásról Sok társadalmi munkával segítette a lakosság a községfejlesztést — is kihasználják a strandot: megnyílik a jégpálya A qyömrói tanácsülés anyagából Lapunk július 1-i számában ínunk Szűcs Lacikáról, akit a gyermekparalizis hosz- szú évekre ágyhoz láncolt, de az orvostudomány szívós, áldozatkész munkája visszaadta mozgásképességét. Júliusban azt írtuk, hogy már járni tanul. Most örömmel közöljük a képet, amelyen már kerékpározni láthatjuk öt. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX’ melyet Brinzik László készített. Baranyi László, a népfront titkára, beszédében József Attila életét, munkásságát ismertette röviden. A kultúrház eddigi munkája azt bizonyítja, hogy méltó József Attila nevéhez. Négyezer kötetes könyvtára van, kilenc szakcsoportja működik. A Hazafias Népfront kezdeményezésére megindult a József Attila olvasómozgalom. Kár, hogy a vecsési KISZ- szervezet semmi érdeklődést nem mutat e gyönyörű mozgalom iránt. Dömök János A vecsési József Attila művelődési háznak nemcsak a könyvtára gyarapodik szépen, de most egy nagyon szép olvasóteremmel is bővült. Vasárnap délelőtt nagy tömeg gyűlt egybe a kultúi- ház előtti úton, ahol a helyi tűzoltó-zenekar zenéjének ütemei pattogtak. Ez a helyiség valaha kocsma volt, melyet Vecsés művelődni vágyó dolgozói évekig tartó munkával alakítottak át művelődési házzá. Az olvasóteremmel egy- idöben avatták fel a művelődési otthon falán levő új József Attila domborművet, Pillanatkép \ Vannak órák, napok, amikor i fáradtan rója az ember az j utat, belül sír, szégyenkezik, j vagy mindenből kiábrándulva\ vállat von. Ilyenféle hangulat-; ban mentem minap az úton, j mikor elémállt a helybeli is-j kola egyik virgonc tanulója Magócsi Lajos. Beszélgetésbe kezdtünk. 5 Megkérdeztem, mi újság az; iskolában. Erre a kérdésemre•. láttam szeme fényén a huncutság csillogását. — Hát nem tetszik tudni? — kérdi. — Pedig egy tudósítónak tudni kell! Na, erre elillant az én rossz hangulatom. Sejtettem, itt van valami. Felvettem a vele egyenlő hangnemet, feledve az ügyes kritikát, felhívtam figyelmét két öreg lábamra és az iskola távolságára. Erre hirtelen mozdulattal előkapta ceruzáját, irkát a kezébe, s egyik lapjára a következőket írta: „A monori-erdei állami általános iskola VII—VIII. osztályos tanulói diafilm-vetítést rendeznek minden héten. A vetítést Manócsi Lajos és Gál György rendezi. Egy vetítés alkalmával 60—70 forint a bevétel. Az így befolyt pénzből ping-pong-asztalt akarnék venni. Már 443 forint 60 fillérük van. Követendő példa!" Kis barátaim, ott a VII— VIII. osztályban! Jó cél felé haladtok, a helyes úton! Sok sikert a jó munkához! Vadászné
