Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-09 / 289. szám

fMf MLC! k^Cirlap 1959. DECEMBER 9. SZERDA Hogyan történik a népszámlálás? Általános utca- és liá/s/ií in re ml esés A külteriiicíi lakod helyek Jegyzéke — 1960. Jan. I. O óra O perc — Elektromos adatf feldolgozó-gépek Mint ismeretes, 1960. ja­nuár 2-a és 10-e között ha­zánkban népszámlálás lesz. Ebben az időszakban minden családot felkeresnek a szám­lálóbiztosok. Mi a célja a népszámlálásnak, milyen kér­désekre kell válaszolni, ho­gyan történik az összeírás, s majd az adatok feldolgozása és hogyan állnak a népszám­lálás előkészületei? — erre kértünk és kaptunk választ a Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságán. Világnépszámlálás Földünk népességének szá­máról, megoszlásáról, életkö­rülményeiről meglehetősen hozzávetőleges adatok állnak csak rendelkezésünkre. Ezt a régóta fennálló hiányt kíván­ták pótolni a nemzetközi szervezetek — elsősorban az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének Statisztikai és Népes­ségi Bizottsága —, amikor a második világháború után erőfeszítéseket tettek a nép- számlálások koordinálására, egy úgynevezett világnép­számlálás megtartására. A tö­rekvéseket siker koronázta, s 19öP-ban, illetve az azt kö­vető években a világ minden államában népszámlálás lesz. Ennek a hatalmas munkának egyik láncszeme a januári magyar népszámlálás. Mi egyébként is általában tíz­évenként, a nullával végződő években tartunk népszámlá­lást, s ezt javasoltuk az ENSZ Statisztikai és Népes­ségi Bizottságának is. Hülyén kérdésekre kell válaszolni? Természetesen nemcsak a magyar népszámlálás idő­pontjának megválasztása, ha­nem a kérdéscsoportok meg­állapítása is a nemzetközi javaslatokkal összhangban, de a hazai adottságok figyelem­be vételével történt. Az ENSZ Statisztikai Hivatala a népszámlálási kérdéscsopor­tokra vonatkozóan összeállí­tott egy alaplistát, amelyet valamennyi országnak elfoga­dásra javasolt. Népszámlálási programiunk teljes egészében tartalmazza a javaslatban szereplő kérdéscsoportokat. A kérdőíveket úgy állították össze, hogy csak a legszük­ségesebb, a pontos adatszol­gáltatáshoz valóban nélkülöz­hetetlen kérdések szerepelje­nek az íveken. Többek között például válaszolni kell a nemre, korra, családi álla­potra, gyermekek számára, állampolgárságra. nemzeti­ségre, foglalkozásra, munka­helyre vonatkozó kérdésekre. A Statisztikusok Európai Szervezeté az ENSZ javasla­tához készített egy kiegészítő listát, amelynek van néhány olyan kérdéscsoportja is, amelyet mi nem alkalma­zunk. Ilyen' például a lakos­ság jövedelmére, keresetére, általában vagyoni helyzetére vonatkozó kérdéscsoport, a földtulajdont kivéve. A jöve­delemnek hosszabb időn át történő megfigyelése ugyanis annyira bonyolult nemcsak a bérből, fizetésből élőknél, ha­nem a parasztság esetében is, hogy ilyen irányú adatgyűj­tés lebonyolítására a nép- számlálás nem alkalmas. A* előkésxüleíek A népszámlálást előkészítő munkára jellemző, hogy a gyors lebonyolításához ha­talmas köteteket megtöltő jegyzékeket, kimutatásokat, térképeket, táblázatokat kel­lett összeállítani. A területi előkészítő munkát jórészt a tanácsok végrehajtó bizottsá­gai végezték. A mi me­gyénkben is elkészítették va­lamennyi város és község tér­képét, s összeállították a kül­területi lakott helyek jegyzé­két, amely csaknem 1400 te­lepülést foglal magában, a megfelelő adatokkal együtt. Elkészítették a városok és községek valamennyi utcáját lakóházat és üres belterületi telkét is magában foglalc utca- és házszámjegyzéket. I munka során tanácsi dolgo­zóink csaknem félmillió épü Akadémia épületében lesz majd. Az ország minden ré­széből, így megyénkből is ide érkeznek be a kitöltött kérdőívek, amelyek összesen körülbelül egymilliárd felele­tet tartalmaznak. Ezek fel­dolgozása hatalmas munkát jelent. A kérdőívek ellenőrzését és „kódolását”, azaz a válaszok számokká történő alakítását emberek végzik majd. A to­vábbi munkákat azonban — hazánkban most először — már teljes egészében elektro­mos gépek. A számokkal be­helyettesített feleleteket úgy­nevezett lyukkártyákra veze­tik fel a lyukasztógépekkel, ezekről a kártyákról pedig a gépek hibátlanul leolvassák az adatolcat. Igen érdekes a rendezőgepek működése: ezek a lyukkártyák halmazát órán­kénti 40 ezres sebességgel vá­logatják és osztályozzák. így a lakosság számát, a nemen­kénti megoszlást, a lakások és az épületek számát már márciusban vagy áprilisban, az első összesítések után nyil­vánosságra hozhatja a Köz­ponti Statisztikai Hivatal, az adatok teljes feldolgozása azonban még az ilyen, teljes gépesítés esetén is két-három j évet vesz igénybe. A népszámlálás előkészüle- i tei lényegében már befejeződ- j tek, s a géppark is munkára. \ készen áll. Az adatgyűjtés és ] feldolgozás végső sikeréhez ] természetesen — a számlálás­sal megbízott dolgozók jó | munkáján kívül — « lakosság j segítségére, megfelelő közre- j működésére is szükség van.- k. j - I , z Árokba borított egy teherautót az egér Szinte példa nélkül álló ok í miatt fordult az árokba az \ elmúlt napokban a Mátra- í vidéki Erőmű FB 77—47 rend- j számú teherautója. A vizsgá-1 lat szerint egy egér még in- j dulás előtt, a garázsban bele- | bújt a vezetőfülkébe és ami- £ kor a kocsi Lőrinci felé ha- ^ ladt, előjött rejtekhelyéről és szaladgálása elterelte a gép- ^ kocsivezető figyelmét, miköz- ^ ben a teherautó egy kőrakás- J ra szaladt, onnan pedig az ^ árokba fordult. A kár mint- ^ egy 5000 forint. í Az egeret ugyan ezért a kis jj kalandjáért nem lehet felelős- J ségre vonni, de a gépkocsi- J vezető ellen eljárást indítót- | lak, mért a kellő figyelem el-- mulasztásával megszegte a KRESZ előírásait 2 Kép a műsorból Í.XXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXX'ANXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^.XXXXNXXWfí.XWXXXV A községfejlesztés idei tapasztalatai: Ml VALÓSULT MEG A TERVEKBŐL? letet, illetve telket tekintettek meg és vettek számba. Az utca- és házszámjegyzék összeállítását általános utca- és házszárarendezés előzte meg. Ellenőrizni kellett vala­mennyi utcaelnevezést és az utcanévtáblák megfelelő vol­tát. A rendezés során szüksé­gessé vált a név nélküli utcák elnevezése, a házszámozás hiányainak, rendszertelensé­geinek megszüntetése, sőt, olykor egész községek átszá- mozása, mint az a nagyká ai járás egy A községeiben — például Kákán, Újszilváson, Tápiószőllősön — történt. Mivel a területátcsaíolások, valamint új községek alakulá­sa következtében időközben a külterületi tanyaszámozások is jórészt elavultak, az ellenőr­zési és helyesbítési munkákat nemcsak a városok és közsé­gek belterületén, hanem a hozzájuk tartozó külterülete­ken is el kellett végezni. A rendezési munkák után a tanácsok végrehajtó bizott­ságai kialakították a szám’áló- körzeteket olyan módon, hogy egy-egy körzetbe mintegy 300 személy, 70—80 lakóépület és 80—90 lakás tartozik. Az ..eszmei” időpont Amint látjuk, az előkészü­leti munkák a népszámlálás­tól függetlenül is hasznosak és a közigazgatási munka megkönnyítése szempontjából nagy jelentőségűek. Végre­hajtásuk lényegében már be­fejeződött, ezek után kerül sor január 2-a és 10-e között a tulajdonképpeni számlálásra, amelyet megyénkben mintegy 3000 számlálóbiztos — nagy­részt pedagógus, akik megfe­lelő kioktatásban részesül­tek — végez, 1032 felülvizsgá­ló és mintegy 300 tanácsi dol­gozó közreműködésével. Részt vesz az összeírás lebonyolítá­sában természetesen g Köz­ponti Statisztikai Hivatal Fest megyéi i igazgatóságát^ va­lamennyi dolgozója is. Az összeírás kikérdezési módszerrel történik; o kér­dőíveket a számlálóbiztosok töltik ki. Bár az összeírást ténylegesen január 2-a és 10-e között bonyolítják le, az adatfelvétel alapjául szigo­rúan az 1959. december 31-e és az 1960. január 1-e közti éjféli állapotot, vagyis 1960. ) január 1. 0 óra 0 percet ve­szik. Ez a népszámlálás úgy­nevezett „eszmei” időpontja. A számlálás úgy történik, mintha a számlálóbiztosok mindenkit a fent jelzett idő­pontban írnának össze. Az 1959. december 31-én éjfél után 1 órával született cse­csemő tehát már nem szerepel az összeírásban, de szerepel az ugyanebben az időpontban elhalt személy, noha az ösz- szeírás időpontjában nyilván­valóan az előbbi él, míg az utóbbi már nem. Az adatait feldolgozása A népszámlálás „főhadiszál­lása” Budapesten, a Kossuth mezve a következőkre jut az ember: A végleges községfejlesztési terveket az említett járások­ban általában késve dolgoz­ták ki. Nem egy helyen csak az év első negyedében, s így a tervek jóváhagyása a helyi, illetve a járási tanács által jelentősen elhúzódott. Az elkésett tervkészítés azt jelentette, hogy a második negyedévben alig kezdődött építkezés, mert a legtöbb he­lyen csak akkor láttak hozzá az anyag biztosításához, a tervdokumentációk megrende­léséhez stb. Hiba VO-t sz is, hogy az első félévben tapasztalható bizonytalankodásra, egyhely­ben topogóira ’ az irányító szervek nem figyeltek fel kellő időben, s így. a szüksé­ges intézkedéseket csak az első félév végén kezdték megtenni. Sok gondot okozott — s ez is egyik oka az elmaradás­nak — a megalapozatlan ter­vezés. így például o b ági művelődési otthon építéséhez szükséges OTP-hitel csak augusztusban állt a községi tanács rendelkezésére, mert azt — tervek, megfelelő elő­terjesztés hiányában — előbb nem is kérhették. Ugyanígy a ceglédi járásban is az eléggé meg nem alapozott bankhite­lek igénylése okozta az elma­radást. Igen sok gondot okoz a vállalatok lassú munkája, aminek nagy része van a tervteljesítésben mutatkozó Már megérkezett a külföldi fenyő egyharmad része A határállomásokról a Nagy vásár telepre és 16 vidéki elosztó helyre küldik a vagonokat A hazai erdőgazdaságok­ban kivágott fenyőkön kí­vül Romániából, Csehszlová- ‘kiából, a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köz­társaságból vásárolt fák kö­zül válogathatnak az idén a vásárlók. Külkereskedelmünk most egymillió folyómétert, | körülbelül 700 000 darab fe- i nyőfat hoz be, százezer folyó- I méterrel többet, mint tavaly. ! Ebben az évben első alka- i lommal a Német Demokra- ; tikus Köztársaságból is vá- I sároltak fenyőt, mintegy j 100 000 folyómétert. A kül- í földről beszerzett fenyők egy- harmad része már az ország­ban van. Az importált fa 350 va­gont tesz ki és a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat már 125 vagont át is adott a bel­kereskedelemnek. Az eddig érkezett fák általában szé­pek, üdezöldek, dúslombúak, formásak. A LIGNIMPEX a tavaly jól bevált próbák után úgy szervezte a szállítást, hogy minél rövidebb időn belül, átrakások nélkül, a határállomásokról egyenesen a vidéki városokba eljussa­nak a fenyővel megrakott vagonok. A budapesti Nagy- vásártelepen kívül 16 vi­déki elosztóhelyre irányítják a szállítmányokat A balesetek csökkentése érdekében intézkedéseket tesznek Budakeszin — Apu, any ti Mentsétek el már végre, hogy verést kapok vagy csokit! j Budakeszi múlt heti köz- ségi tanácsülésének napirend- jén többek között szerepelt a | község területén előforduló jelentős számú közlekedési ^ baleset kérdése is. A buda- ^ pesti főútvonalnak a község- £ be vezető szakasza túl lejtős, ^ ezt azonban a gépkocsiveze­tők nem mindig veszik figye­lembe, aminek következtében ^ gyakran történik súlyos bal­eset a község bejáratánál. Ez idén ezen az útszakaszon ed­dig három halálos és több rendkívül súlyos sérüléssel végződő gázolás történt. A tanács határozata alapján a végrehajtó bizottság most a Közlekedésügyi Minisztérium­hoz fordult, kérve, állítsanak fel jelzőtáblákat a veszélyes útvonalon és írják elő, hogy 15 kilométernél sebesebben ne közlekedhessenek ezen a szakaszon az autók. elmaradásban. így például Vác városa két es félmillió forintot kitevő összeggel a Gombási út megépítését kí­vánta biztosítani, a vállalat azonban október végéig a munkának csak hatvan szá­zalékát végezte el, holott erre az időre be kellett volna fe­jeznie azt. A második félévben tapasz­talható lendület már nem volt képes pótolni az első félév el­maradását. Közrejátszott az is, hogy míg a községi tanácsok igen soíkszor foglalkoztak a községfejlesztés problémáival, addig a járási tanácsok leg­többje alig, vagy egyáltalán nem, s ÍQV a 'községek megfe­lelő segítség és útmutatás hiá­nyában magukra maradtak. így például a Szobi Járási Ta­nács végrehajtó bizottsága az idei évben először csak szep­temberben tűzte napirendre a községfejlesztés kérdését. Az aszódi járásban is csak július 31-én foglalkoztak a községfej­lesztés problémáival, s a hozott határozatok akkor sem voltak alkalmasak arra, hogy a je­lentős elmaradást megszüntes­sék. De nem egy helyen a köz­ségi tanács is nem törődöm, mó­don kezelte ezt a kérdést. így például Galgagyörk öt hónap késéssel volt csak hajlandó — többszöri felszólításra — meg­rendelni a járdaépítkezéshez szükséges, a megyei tanács ál­tal biztosított cementet. Jelentős segítséget jelentett viszont a tervek teljesítésé­hez a tanácstagi beszámolók rendszeres megtartása. A be­számolók általában jelentős helyet biztosítottak községfej­lesztési kérdéseknek, s igen sok közérdekű javaslat is el­hangzott. Szadán például a ta­nácstagi beszámolókon az or­voslakás építéséhez a lakosság 10 ezer forint készpénzt, s nyolcezer forint értékű társa­dalmi munkát ajánlott fel. So­kat jelentett az is, hogy a ta­nácstagok nemcsak beszámo­lóikban, hanem azon túl is rendszeresen foglalkoztak a községfejlesztés kérdéseivel, sok helyen eredményes szerve­ző munkát végeztek. így pél­dául Ócsán 50 ezer forint. Al- sónémedin 25 ezer, Majoshá- zán 15 ezer forint értékű társa­dalmi munkát szerveztek köz­vetlenül a tanácstagok. A tervek teljesítésénél, a la­kosság mozgósításánál nagy segítséget jelentett a legtöbb járásban, községben a község­fejlesztési állandó bizottságok működése. Igen jó murtkát végzett például a Ceglédi Já­rási Tanács községfejlesztési állandó bizottsága. Az ilyen te­vékenység azután sokszorosan kamatozik az elért eredmé­nyekben. A ~áckevei járásban például több mint egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek, s különösen kiemelkedő Kiskunlacháza eredménye. A városok közül Nagykőrös az, ahol a kérdés helyes értelmezése következté­ben a legjobb eredményt érték el, közel 220 ezer forint társa­dalmi munka elvégzésével. Az elmondottak azt bizo­nyítják, hogy a feladatok si­keres vagy sikertelen végre­hajtása elsősorban a helyieken múlik. Hogy mi az. ami máso­kon, arról legközelebb. Mészáros Ottó Új adatok a Föld szerkezetéről AZ asztronómiai számítások igazolták ezt a feltevést. A tudósok a Föld forgásának jellegét vizsgálva rájöttek ar­ra, hogy a Föld forgása egyenet­len, akárcsak egy forgó tojásé, amelynek szilárd héja, folyékony fehérje és elég tömör sárga magva van. A további kutatások és a Föld mélyébe való közvetlen behatolás eredményeként az emberek pontosan megálla­pítják majd, milyen bolygónk belső szerkezete. A nemzetközi geofizika: program stábján Kutató szov­jet tudósok • új adatokat sze­reztek a Föld mélységi szer­kezeiéről. Megállapították például, hogy a földkéreg vastagsága a kontinenseken eléri 'a 35 kilométert. Az óceánok alatt a felületi réteg mindössze 5 kilométer vastagságú. A földkéreg alatt erősen sűrített képződmények hú­zódnak. A szovjet tudósok feltevése szerint még lejjebb, körülbelül 3 ezer kilométer mélységben, ahol a nyomás és hőmérséklet igen nagy, minden anyag folyékony hal­mazállapotú. Ez a réteg öt­ezer kilométerig terjed. Itt keletkeznek azok az elektromos áramok, ame­lyek bolygóink mágne­ses terét előidézik. A folyékony réteg alatt is­mét szilárd rétegek követ­keznek. Ezen elmélet szerint tehát a Föld szilárd magvát folyékony burok veszi körül. A községfejíesitési hozzájá­rulások befizetésében nincsen elmaradás. A bevételi tervet időarányosan teljesítették, s több mint 19 millió forint áll készpénzben még mindig a tanácsok rendelkezésére a községfejlesztési számlákon. Korántsem ilyen kedvező a helyzet, ha a tervek teljesíté­sét vizsgáljuk. Az időarányos terv teljesítésénél mintegy 15 százalékos elmaradás észlel­hető. Az elmaradás nem egy­séges a megyében. Míg a da- basi, a nagy hátai, a ráckevei, a szentendrei és a váci járás­ban, valamint Nagykőrös vá­rosban elmaradás nincsen, ad­dig igen gyenge a terv-telje­sítés az aszódi, a gödöllői, a rnonori járásban és Vácott. Az elmaradás okait ele­A BENNEWEIS CIRKUSZ, Skandinávia legnagyobb cirkusza megkezdte vendégsze­replését a Fővárosi Nagycirkuszban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom