Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-09 / 289. szám

1959. DECEMBER 9. SZERDA pr*r mietet WCírlap * Gyógyító ragasztó L. Steolnyikov professzor évekig keresett hathatós anya­gokat apró sebek, égések, börrepedések gyógyítására. Munkája közben megállapí­totta, hogy az egyes szovjet vegyi üzemekben gyártott BF—6 nevű műanyagrágasztó nagyszerűen megfelel a fenti célra. Megállapítását a tu­dománya? és gyakorlati ellen­őrzés ragyogóan igazolta. A sebre kent ragasztó gyor­san megkeményedik, szilárd és rugalmas lemezt képez, amely 2—4 napon át még ak­kor is elfedi a» sebet, ha köz­ben szappanos vízzel mossák. Ez az idő elegendő ahhoz, hogy a seb teljesen ‘beheged­jen. Csak nagyritkán fordul elő, hogy a ragasztót másod­szor is alkalmazni kell. Párizs—New York tizenöt pere alatt Blagonravov professzor, a kiváló szovjet tudós egy pá­rizsi újságnak adott interjú­jában elmondotta, hogy a Szovjetunióban nemsokára olyan utasszállító rakétákat építenek, amelyek hatvan embert szállíthatnak 15 perc alatt Párizsból New Yorkba. A szovjet technika jelenlegi fejlettsége lehetővé teszi ezt a rendkívüli vívmányt. A Szovjetuniónak máris vannak rakétái, amelyek alkalmasak arra, hogy 50—60 embert hosszú távolságokra elszállít­sanak. Nagytétényben alakult — űánszentmiklóson működött EGY FURCSA SZAKCSOPORT TÖRTÉNETE AHOL MAR VEGET ÉRT AZ 1959-ES ESZTENDŐ A Csepel Autógyár dolgozóinak vállalásai április negyediké tiszteletére Mint már jelentettük, a Csepel Autógyár dolgozói az elmúlt héten befejezték éves tervüket. Változatlan áron számítva, december 3-án, csü­törtökön estig termelési alap­tervüket 100,3 százalékra tel­jesítettéit. A termelékenységi mutatónak a Központi Bizott­ság által javasolt kétszázalé­kos túlteljesítése helyett no­vember 30-ig 3,2 százalékos túlteljesítést értek el. Az ön­költséget a javasolt egy szá­zalék helyett 1,2 százalékkal csökkentették. Eddigi megta­karításuk 15 millió forint, s az év végéig még további 10 millió forintos többletnyeresé­get kívánnak elérni terven felül. Ugyancsak még ebben az évben további 20 millió forint értékű exportterméket adnak terven felül — 1959-es árszinten — a népgazdaság­nak. A megtartott röpgyűlése- ken a dolgozók örömmel vet­ték tudomásul, hogy elért eredményeik a teljes terme­lésben, az önköltségben és a termelékenységben már meg­haladják az eredetileg 1960-ra tervezett szintet. Elhatározták, hogy eddigi eredményeiket fokozzák, s tovább folytatják a munkaversenyt hazánk fel- szabadulásának 15. évforduló­ja, április negyediké tisztele­tére. Megfogadták, hogy 1900 I. negyedévében a teljes ter­Reálisabhan tervezhetnek a tsz-ek, mint eddig bármikor Megkezdődött az 1960. évi szövetkezeti tervek előkészítése A mezőgazdaságban is meg­kezdődött a jövő évi tervek előkészítése. Különösen jelen­tős feladat ez most a számban, erőben megnövekedett tér­A gyár egyik legszebb Szeme a TMK-üzem. Az itt dolgozóknak nagy részük van abban, hogy a többi üzem határidő előtt teljesítette idei tervét Még néhány perc, s az áladó üzem befejezi éves ter­vét: az utolsó teherautók is elhagyják az üzemet Pillanatkép a röpgyűlcsek egyikéről. A festőműhely dol­gozói is megszavazták, hogy tovább folytatják a munka­versenyt hazánk felszabadulásanak 15. évfordulója tiszteletére «labor Viktor (elv.) Nemegyszer fordult már elő baj itt is, ott is az ország­ban az állami tartalékföl­dek miatt. Az ilyen földek­kel a községi tanács rendel­kezik és ez egyáltalán nem baj. A baj többnyire abból származik, ha a tanács rosz- szul rendelkezik velük. Ugyanis sokmindenfélekép­pen rendelkezhet. Például megművelésre bérbeadhatja az állami gazdaságnak, a helybeli szövetkezetnek, eset­leg termelőszövetkezeti cso­portnak, sőt még szakcso­portnak is, ha pedig semmi­féle társas gazdálkodás nem tart rá igényt, akár egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak is, csupán a végre­hajtó bizottság tagjai nem vehetik igénybe, mert abból már baj keletkezik. De abból is, ha például nem kifejezetten a mezőgazdál­kodást fő foglalkozásként űző­nek adná bérbe. Még akkor is, ha az ilyen „álparasztok” egyébként a szocialista ter­melési rendhez igazodva va­lamilyen társasgazdálkodás- szerű csoportosulást alkotná­nak. A törvényes rendelke­zések tiltják az ilyesmit, s abból, ha nem tartják be a törvényt, mindiig baj szár­mazik. Dánszentmiklós tanácsa — nem á mtístahi, hanem aiíie- lyik a tavalyi választások előtt volt hivatalban — min­denesetre úgy vélekedett, hogy a tartalékföldet állami hivatalnak is bérbeadhatja, különösen, ha az illető hiva­tal olyan szoros kapcsolat­ban áll a mezőgazdasággal, mint a Földművelésügyi Mi­nisztérium Nagytétényben székelő Pest megyei Növény­védő Állomása. 1958 tava­szán ugyanis megjelentek a tanácsnál ennek az állomás­nak a részéről és bérbe kér­tek 16 hold tartalékföldet, aminek nyolc holdján szé­pen termő fajalmák sorakoz­nak. A tanács előző évben egy helybeli parasztokból ala­kult almatermelő szakcso­portnak adta bérbe, de az­zal elégedetlen volt, szíve­sen tárgyalt és egyezett meg tehát a jelentkezőkkel. j: A szerződést azután Po- ^ mozi József, a növényvédő } állomás igazgatója írta alá és a papírra rákerült az ál- £ lomás hivatalos fejbélyegző- \ jé is. Amikor aztán baj ke- J letkezett a bérlet körül, a ta- \ nács éppen ezért azzal véde- í kezett, hogy az igazgató alá- ; írása és ! < a bélyegző megtévesztette, j azt hitte, állami hivatal a í bérlő. í é Holott valójában nem az j állomás, hanem csak annak j igazgatójából és tíz, több- ! nyíre vezető állást betöltő \ dolgozójából alakult szak- ; csoport volt a bérlő. Annak I rendje és módja szerint ősz- ] szeadtak fejenként 1400, ősz- \ szesen 15 400 forintot forgó- í tőke céljára és termelési i szerződést kötöttek az Albert- j irsai Földművesszövetkezet- i tel, az meg 18 000 forint elő- i leget kifizetett Pomozi Jó- j zsefnek. Ezzel megkezdődött a ter- j melés. Nyolc holdra külön- i böző növényeket ültettek, j vetettek, s a munkát többnyi- i re napszámban végeztették, j A növényvédőállomás alkal- i mazottai pedig, mialatt a : szakcsoport almásában tévé-' kenykedtek, nem mulasztot­tak semmit munkahelyükön. Ilyenkor rendes évi szabad­ságidejükből vettek ki egy­két napot. Nem is fogadta el tőlük ingyen a szakcsoport, kiadási jegyzékében látható, mind­egyiküket szabadságmegtérítés címén kárpótolta ilyenkor. Sőt, napi élelmezésükhöz szintén hoz­zájárult. Az almásban töltött minden nap után ezen a cí­men fejenként 31 forintot vettek fel, pontosan annyit, amennyi kiszállási díj meg­illeti a munkahelyétől 12 órá­nál hosszabb Ideig távol dolgozót. A szakcsoport-tagok hozzátartozói időnként szintén részt vettek a munkában 70 forint napszámért, viszont nekik az útiköltséget oda is, vissza is megtérítette a szak­csoport. Elég tetemes kiadása volt tehát a szakcsoportnak és a termelési költséget még csak növelte a legkitűnőbb szak­értelemmel összeválogatott és felhasznált növényvédőszerek ára, amit — amint a népi el­lenőrzési bizottság érdeklődni kezdett a Nagytétényben ala­kult dánszentmiklósi szak­csoport iránt — a növényvé­dő állomás pénztárába be is jfizettek. De még így \\ a,330 ezer forint körüli bevételből a terület hasznosítása révén pontosan 159 824 forint hasz­not szereztek. A szakcsoport kétségkívül törvényellenes működését a rendőrség is megvizsgálta. Különösen az iránt érdeklő­dött, hogyan került a tanács­csal kötött szerződésre az ál­lomás bélyegzője. Pomozi igazgató elismerte, hogy a szerződést ő írta alá, hangoz­tatta azonban, hogy a pecsé­tet nem ütötte rá, és azt sem tudja, hogyan került az ' ok­iratra. Nem követett el köz­okirat hamisítást. Tagadásá­val szemben megnyugtató bi­zonyíték nem is merült fel. Lehetséges, hogy valaki más tudta nélkül nyomta rá a bélyegzőt. A rendőrség végül a nyo­mozást megszüntette, mert a szakcsoport tagjainak tevé­kenysége a népgazdaságnak kárt nem okozott. Valóban, a népgazdaságot kár akkor érte volna, ha senki se gon­dozza az almást és így ter­méskiesés következett volna be, ezt el kell ismerni. Tény viszont, hogy Pomozi és tár­sai nyerészkedési vágyból a szocialista gazdasági rend kijátszására alakítottak me­zőgazdasági társulást, amelyet bérbevenni nekik éppúgy nem lett volna szabad, mint ahogy a tanács se adhatta volna bérbe nekik az állami tartalékföldet. Mindenesetre a növényvédő állomás főhatósága, a Föld­művelésügyi Minisztérium fe­gyelmi vizsgálatot indított Pomozi József igazgató ellen. A fegyelmi eljárás befejező­dött és a határozat megálla­pítja, hogy Pomozi József vétkes, mert a vállalkozással megsértette a munka- és a tervfegyelmet, továbbá a szo­cialista munkaerkölcs szabá­lyait. A vállalkozásban részt­vevők részére tevékenységük munkájukkal arányban nem álló, magas hasznot eredmé­nyezett. A vállalkozás jelen­tékenyen megcsorbította a növényvédő állomás tekinté­lyét, s az állomás abban részt nem vevő dolgozóinak jogos kritikáját vívta ki. A határozat a vétkesnek ta­lált Pomozi Józsefet egyévi időtartamra alacsonyabb mun­kakörbe, brigádvezetőnek a nagytétényi repülőgépes nö­vényvédő állomásra áthelyez­te. Szokoiy Endre Német „alaposság“ A bonni városi börtön ka­puján a következő tábla függ: „Azon személyeket, akik az igazságszolgáltatás kezére kívánják adni magu­kat, kizárólag hétköznapokon reggel 8-tól délután 16 óráig í fogadjuk.” melőszövetkezetekben. A kö­zös nagyüzemi gazdaságok 1960. évi terveinek előkészíté­séről a Földművelésügyi Mi­nisztériumban tájékoztatták az MTI munkatársát: A termelőszövetkezetek ter­veinek realitása érdekében • a Földművelésügyi Minisz­térium az idén első ízben előzetes javaslatot kért a megyei tanácsoktól a jövő évi főbb termelési muta­tókról, s ezeket az Orszá­gos Tervhivatallal együtt megvitatta. Ennek alapján már közölte valamennyi megyével: mek­kora beruházási összeget, mennyi tenyész- és hizlalni való állatot, az öntözéshez, talajjavításhoz mennyi pénzt, anyagot tud az állam a jövő évben biztosítani. Az állami kereteket a megyék most oszt­ják el a járások között, így a járási tanácsok már a terv- készítés idején hathatós segít­séget tudnak nyújtani a ter­melőszövetkezeteknek. a ter­vek megerősítésekor pedig pontosan összhangba hozhat­ják a terveket a rendelkezés­re álló lehetőségekkel. Ilyen jól megalapozottan, s ilyen korán még egyetlen esztendő­ben sem kezdődött mag a ter­melőszövetkezetek tervezésé­nek előkészítése. A tervezés megalapozott­ságát elősegíti egy sor más tényező is. így például az áttérés a nap­tár: évre. amely lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek tervei beilleszkedjenek a nép­gazdaság: tervbe. Igen ked­vező körülmény az is, hogy a 3004/2-es kormányhatározat már másfél hónappal a terv­időszak kezdete előtt nyilvá­nosságra került, s így a szö­vetkezetek gondosan mérlegel­hetik, hogv saját erőforrásaik felhasználása mellett kiegészí­tésképpen milyen állam: ked­vezményeket akarnak és tud­nak igénybe venni. A kormány következetes agrárpolitikájának eredménye­képpen 1957 óta olyan terme­lési szerkezet alakult ki az országban, amely lényegében megfelel a népgazdaság igé­nyeinek. Ezeket az arányokat kell továbbra is fenntartani, tehát helyes, ha az idén alakult termelőszövetkezetek nem változtatnak a községre mostanáig jellemző terme­lési szerkezeten. Általában fontos, hogy a bur­gonya és a kukorica vetés- területe sehol se csökkenjen* sőt a szövetkezetekben in­kább növekedjen. A tervezés nagy feladat min- i den termelőszövetkezetben, de ; különösen komoly munkát je­lent ott, ahol most készítik az első terveket. A termelőszövetkezetek, főképpen a legfiatalabbak, az idén az eddiginél is több, alaposabb segítséget kapnak a szakemberektől. A Földművelésügy: Miniszté­rium és a megye: tanácsok az idén első ízben már a terve­zés előkészítésébe is bevonták a különböző intézményeknél dolgozó mezőgazdaság: szak­embereket. A MÁV Dunakeszi Járműjavító ÜV. felvesz asztalos, lakatos, villanyhegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. A MÁV Járműjavító ÜV-k dolgozói és családtagjai részére járó összes kedvezményeket, m u n kába 1 áráshoz az ingyenes utazás: jegyet biztosítjuk. MEGÉRDEMELT DICSÉRET deztem a kislányt. Határozottan vá­laszolt: — Figyelni kell, semmi más. így a legkisebb hibát is azonnal észreveszi az em­ber és akkor nem csinál selejtet. Makai Erika keresete is mu­tatja, hogy jól fi­gyel, jó gazdája a rábízott négy Szövőgépnek. Ha­vonta átlagosan 1300 forint körül visz haza. Nem rossz kereset egy ilyen fiatal lány­nak. Gyarapodnak is szépen. — Ruházkodunk és nemrég vet­tünk egy mosó­gépet — újságol­ta Erika. Aztán megint elpirult és lehajtotta fejét, amikor végre ki­böki: — Meg aztán stafirungra is gyűjtünk. — fi — kólát, de utána otthon maradtam. Ketten vagyunk özvegy édes­anyámmal, édes­apám elesett a háborúban, nővé­rem férjnél van. Édesanyámmal megbeszéltük, jobb lesz, ha én is munkába állok. Hát így jöttem ide. Nem tette rosz- szul sem az édes­anyja, sem a kis­lány, hogy igy ál­lapodtak meg, mert a gyár is és ők maguk is nyer­tek vele. Erika máris 93 százalé­kos arányban el­ső osztályú árut sző. A fennmara­dó hét százalék sem az ő ügyessé­gén múlik, mert fonalhibából adó­dóan lesz fény- csikós az anyag. Ezt több szak­ember is megerő sítette. — Mi a jó mun­ka titka? «— kér­a Váci Bélés- Yl árugyár za­jos szövőgépei között járva, szemlélődve, így szólt hozzám Hencz elvtárs, a gyár párttitkára, egy csinos, fiatal lányra mutatva, aki szorgalmasan tett-vett a négy ; szövőgép körül: i — Nézze ezt a : kislányt. Alig pár - hónapja van ná- : lünk, és máris : a legjobbak között ; emlegetik, í Jól ismerem \ Hencz bácsit, tu­l dóm, ha dícsér, ■ akkor annak l alapja van. Amint : kiderült, ez a \ kislány is — Ma- ; kai Erikának hiv- l ják — rászolgált \ az elismerésre. ; Szégyenlősen, pi- : rulva válaszolga- : tott a kérdésekre, í — Májusban ■ jöttem a gyárba \ dolgozni. 1956- ! ban végeztem el 1 az általános is­emelik, az- önköltséget pedig további 2,5 százalékkal csök­kentik. (Képeink a tervteljesítés utolsó napjának néhány moz­zanatát örökítették meg.) melésben 7 százalékkal felül­múlják az 1959. évi átlagos negyedévi termelési értéket. Az idén elért termelékeny­ség: mutatót 1960 első ne­gyedévében 3 százalékkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom