Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

1959. DECEMBER 1. KEDD ^&Cirlap KINCS A HÁZNÁL jT KAPHATÓ: MINDEN ^ POSTAHIVATALBAN, POSTÁS KÉZBESÍTŐNÉL ÉS AZ ÚJSÁGÁUL SOKNÁL^ A VOX HUMANA ÉNEKKAR A RÁDIÓBAN Csütörtökön, 3-án délután 15,10-kor a váci Vox Huma­na énekkar 20 perces műsorát sugározza a Kossuth Rádió. Vezényel: Makiári József. Mű­soruk: Palestrina: Drága fény, Marenzio: Szép hajnal, Pur­cell: A rigók, Kodály: Norvég lányok, Bárdos: Távoli álom (bemutató) és Bartók: Négy szlovák népdal. Az énekkar hétfőn ismét bennjárt a stú­dióban. Cjabb műsorszámokat énekeltek magnetofonszalagra. Ezek közvetítésére jövő év ele­jén kerül sor. Az együttest el­kísérte budapesti útjára Sáfár György kultúrotthonigazga­tó is. Váci születésű múzeológus könyve A Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalat „Műemlékeink” so­rozatában megjelent Galván Károly „Az egri vár” című, szép kiállítású, gazdagon il­lusztrált könyve, amelyet a ne­vezetes városba ellátogató tu­ristáink minden bizonnyal ha­szonnal forgatnak. A szerző városunk szülötte, az egyetem múzeológiai tanszakán vég­zett és jelenleg Egerben, a he­lyi múzeum tudományos mun­katársaként teljesít szolgálatot. Mikor és hogyan kapják meg a Pest megyei gyerekek a paralízis elleni védőanyagot? Értekezlet a megyei tanácsházán Pest megye egészségügyi szervezete teljes erővel készül a gyermekbénulás, ellen de­cember közepén meginduló or­szágos hadjáratra. Hétfőn dél­előtt a megyei tanácsházán dr. Békés Zoltán megyei főorvos elnökletével értekezletre ültek össze a járási főorvosok, a me­gye iskolaorvosai, a járási közegészségügyi felügyelők, el­lenőrök és vezető védőnők, hogy a Sabin-féle védőanyag beadásának idejét és körülmé­nyeit részletesen megbeszéljék. Dr. Félix László, a Pest me­gyei KÖJÁLL igazgatója, is­mertette az értekezlet részve­vőinek az előzményeket. Kí­sérletképpen az idén Győr me­gyében százezernél több gyer­meket oltottak be és az ottani tapasztalatok felhasználásával most az egész országban foly­tatják a védőanyag beadását. Ezt lehetővé teszi az, hagy több mint két és félmillió adag védőanyagot kaptunk a Szovjetuniótól. Pest megyében a két év előtti Salk-oltás eredménye­képpen tavaly mindössze 28 Veszélyes túlóráik Megyénk ;par; üzemei a harmadik negyedévben első íz­ben elérték a változatlan áron számított egymilliárdos ter­melési értéket. Termelési ter­vünket 103,5 százalékra telje­sítettük, emelkedett a termelé­kenység, javult a gazdaságos­ság. E szép eredmények mel­lett azonban olyan jelenségek is jelentkeznek, amelyek mel­lett nem mehetünk el szó nél­kül. Rontja az elért eredménye­ket, hogy nagyon megnöveke­dett a túlórák száma. Különö­sen aggasztó élelmiszeripari üzemeink túlóráinak emelke­dése. Ezeknél a vállalatoknál az előző negyedévhez viszo­nyítva a harmadik negyedév­ben majdnem megduplázódott a túlórafelhasználás. Ebben az időszakban minden 100 élelmi- szeripari munkás további 11 ember munkáját végezte el túlórában. S ha figyelembe vesszük, hogy az élelmiszer- iparban foglalkoztatott mun­kások a megyei ipar túlórái­nak felét vették igénybe — amikor létszámuk aránya az összes munkáséhoz viszonyít­va csupán 17 százalék —, vi­lágossá válik, hogy sürgős in­tézkedéseket kell tennünk a túlórák csökkentésére. Kétségtelen, a túlórák nö­vekedése erősen összefügg az­zal a törekvéssel, hogy az üze­mek minél nagyobb termelési eredményeket akarnak elérni. Azt is el kell ismernünk, hogy az élelmiszeripar idényjellege ugyancsak befolyásolja a hely­zet ilyen alakulását, de azt semmiképpen sem ismerhetjük el, hogy ez rendjén való. A nagymérvű túlórázás senkinek sem hasznos — sem a munkás­nak, sem az államnak —> még akor sem, ha egyes munkások a több kereset reményében szí­vesen vállalják a túlórázást. Gyakorlati tapasztalatok és tudományos megfigyelések bi­zonyítják, hogy a nyolc órán túl végzett munka az ember erejének progresszív mérték­ben történő elhasználódását jelenti. Ugyancsak a tapasz­talat bizonyítja, hogy a túlórá­ban végzett munka mennyisé­ge sem éri el azt a fokot, amit az ember a normális munka­időben könnyűszerrel biztosí­tani tud. Növekszik tehát a se­lejt, romlik a gazdaságosság, csökken a termelékenység. A munkás idegileg és fizikailag kimerül, ébersége eltompul és itt válik a túlóra szószerinti értelemben is „veszélyessé”, esetleg életveszélyessé. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban — ebben az egyébként jól dolgozó, országos hírű üze­münkben — a harmadik ne­gyedévben 77 baleset történt. Ennek következtében több mint 1000 munkanap esett ki a termelésből. Igaz, hogy sok idénymunkást foglalkoztatnak és ezek az új munkások nem tudnak úgy vigyázni magukra, mint a sok üzemi tapasztalat­tal rendelkező dolgozók, s ez is oka volt a balesetek növeke­désének, de a fő ok mégiscsak a mértéktelen túlórázásban keresendő. Többi élelmiszer- ipari üzemünkben többé-ke- vésbé ugyanez a helyzet. A statisztika világosan mu­tatja, hogy a túlórák emelke­désével párhuzamosan a bal­esetek száma is emelkedik. Az élelmiszeripar közel 100 száza­lékos túlóraemelkedését pél­dául 75 százalékos balesetnö­vekedés kísérte a harmadik negyedévben. Megyénk állami iparának termeléséből az idén a balesetek következtében nyolcmillió forint érték esett ki. Nagy feladat álI a párt-, a gazdasági és különösen a szakszervezeti funkcionáriusok előtt. A szakszervezetnek jogá­ban áll a túlórák számának csökkentése, mert hozzájárulá­sa nélkül a gazdasági vezetők nem rendelhetnek el túlórát. A szakszervezet választott ve­zetőségei éljenek ezzel a jo­gukkal és csak valóban rend­kívüli. indokolt esetben járul­janak hozzá túlóráztatásokhoz. Tudjuk, hogy nemcsak a gaz­dasági vezetők, de a dolgozók közül is sokan nyomást gyako­rolnak a szakszervezeti vezető­ségre a túlórák engedélyezése érdekében, de ne hagyják el­tántorítani magukat a munká­sok igazi érdekeinek védelmé­től. Törekedjenek a túlóra megszüntetésére, fokozzák a a balesetvédelmi felvilágosító munkát, vizsgálják felül a munkavédelmi berendezéseket. Biztosítsák annak az elvnek a betartását, hogy — nálunk a legfőbb érték az ember! Lovász Vince gyermekbénulásos megbetege­dés fordult elő és egyetlen ha­lálozás sem történt. Idén viszont 260 megbete­gedés és két haláleset tör­tént, amiből nyilvánvaló, hogy a Salk-oltás csupán egy esztendőn át nyújt védettséget. A Sabin-féle védőanyaggal folytatott kísérletek ezzel szemben azt mutatják, hogy ez az oltóanyag nemcsak a beol­tottalak, de környezetének is sokéves védettséget biztosít. Háromféle vírustörzs okoz­za a Heine—Medin beteg­séget és ennek megfelelően három adagban adják be a védőanyagot. Decemberben az I., januárban a III. törzs, februárban pedig a II. törzs szelíd vírusait kap­ják meg a gyerekek. Az értekezlet részvevői el­határozták, hogy a megye területén december 14-én, kedden és 15-én, szerdán ad­ják be mindenütt az oltó­anyagot. Kétéves életkorig a védőoltás kötelező, azon felül 15 éves életkorig min­den jelentkezőnek be kell ad­ni. Tekintve, hogy az I-es törzs vírusait tartalmazó ol­tást nem ismétlik meg, a szülőknek kell gon­doskodnak arról, hogy a megye mintegy 190 ezer háromhónapostól 15 éves korú gyermeke jelentkez­zen az oltókörletben és lehetőleg mindegyik vi­gyen A gödöllői Ganz Árammérőgyárban magával tiszta ka­nalat, hogy mindenkinek saját ka­nalával adhassák be az oltó­anyagot tartalmazó teát. Még ezen a héten minden | járásban értekezletre hívják ^ össze az összes orvosokat, is- ^ kolaigazgatókat, minden ^ egészségügyi dolgozót, továb- ^ bá a nőtanács és a vöröske- í reszt vezetőit, hogy az oltás- | ról részletes tájékoztatást ^ kapjanak. Azután minden | községben mozgósítják a vö- í röskereszt és a nőtanács tag- í jatt, hagy segítségére legye- 3 nek az oltóorvosnak. A vé- f dőanyagot iskolákban, óvó- í dákban, bölcsődékben, sőt ^ állami gazdaságok és szövet- ^ kezetek központjaiban külön osztják ki a két megjelölt na- ^ pon. ^ A vakcinát tartalmazó cső- ^ magokat december 12-én szál- ^ lítják ki a járási székhelyek- ^ re, másnap onnan továbbít- á jálc a községekbe. A szállítás- | hoz segítségüket felajánlót-1 ták az autóval rendelkező í körzeti orvosokon kívül a já- | rási pártbizottságok és a já- 1 rási tanácsok is. A szülők mindenütt írás- rj beli értesítést kapnak az á helyéről és idő- J A parkettás, csendes, délszaki növényekkel otthonossá tett mérőhitelesítő terem, ahol a villanyórák százai vizsgáznak. A vizsgáztatók: a meósok oltás pontjáról. Aki azonban mégsem kapna ^ értesítést, anélkül is min- ^ den körülmények között vi- gye el gyermekét az oltóhely- j. V- t re. A januári és februári ol- á tások idejét később közük. 3 Új hajók segítik jövőre a révforgalom jobb lebonyolítását A Pest megyei Kishajózási Vállalat valóban nem a leg­korszerűbb motoroshajókkal bonyolítja le a révforgalmat Panaszkodnak is a kirándulók, de még többet a partmenü községek lakói, akik kénytele­nek naponta átkelni a Dunán, hogy munkahelyükre, vagy a túlparton elterülő szántójukra, kertjükbe eljussanak. A ko­rántsem indokolatlan pana­szok oka, hogy a kishajózási vállalat hajói bizony túlságo­san kiöregedtek, némelyik életkorban talán Noé bárkáját is megközelíti. Igyekszik is megfiatalítani hajóparkját a vállalat, új­já azonban legnagyobb igyekezetében sem vará­zsolhatja a nyugalomba kí­vánkozó öreg vízialkalma­tosságokat. Az idén mindenesetre két, egyenként 50 személyes új mo­torost kapott a MAHART-i javítóműhelytől, . közel 800 ezer forintba került a kettő. Az egyik Alsógöd és Pócsme- gyer, a másik Zebegény és Pi­lismarót között bonyolította le az átkelő forgalmat már a nyáron. A vállalat hajóparkja fokozatos felújításának ez a két hajó azonban csak a kez­detét jelenti. A jövő év első negyedében, tehát már a kora tavasszal to­vábbi hat új hajót kap a kishajózási vállalat. Ezek lényegesen olcsóbbak a f. MAHART által szállított két hajónál. Mindössze negyed- 0 millió forintba kerülnek dara- i bonként. Mind a hat a válla- \ lat javítóműhelyében készül. | Szovjet gyártmányú csavarkészítő automata gépek. Hat­szoros teljesítmény — anyagveszteség'nétkül- —, mert a fejet és a csavarmenetet a gépek egyszerre préselik (Gábor Viktor felv.) ',\\V.\VA\VJ.'\\\\V,\\\\\VCV\\\\\\\\\\,\\\\yv\\\\\W\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\\\V\M( „Konzultáltak" a tanácstagok Váci tanácstagok tapasztalatcsere látogatása Szentendrén Kezdeményező jellegű, rendkívül tanulságos találko­zót rendeztek hétfőn Szent­endrén, Szentendre és Vác város tanácsának tagjai ta­pasztalatcsere céljából. A ta­lálkozón a váci tanácsot 27 tanácstag — a legnagyobb részük a különböző állandó bizottságok tagjai — képvi­selte, akik külön autóbuszon délelőtt 10 órakor érkeztek meg Szentendrére. A tanács­házán történt ünnepélyes fo­gadtatás után a vendégek a város megtekintésére indul­tak, majd a városi tanács­háza közgyűlési termében egyszerű ebédre került sor, utána pedig megkezdődött a tapasztalatcsere. Szelényi István, a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára köszöntötte a vendégeket, majd Sziráki Ferenc, a végrehajtó bizott­ság elnöke mondott beszé­det. Hangsúlyozta a két város kapcsolatának fontos­ságát. Ezután dr. Farkas Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára szólalt fel és általános figyelem köz­ben állapította meg, hogy az utóbbi időben rendezett ilyen tapasztalatcsere-látogatások igen termékenyen hatnak a közigazgatás területén. Kialakul egy új mun­kamódszer, amely nagy­mértékben viszi előre a megye járásainak, váro­sainak és községeinek ügyét. A tanácsok tagjaira felelős­ségteljes politikai hivatás is vár, éppen ezéi't tisztában kell lenniök azzal, hogy kör­zetükben az államigazgatást képviselik, viszont a tanács­ban körzetük népét. Nem szabad energiájukat magán­jellegű ügyek intézésére fe­csérelniük és gondoskodniok kell arról, hogy beszámo­lóikon körzetük választóit helyesen tájékoztassák az időszerű politikai kérdések­ről is. Ezután Arany István, a Vác Városi Tanács végre­hajtó bizottságának titkára mondott beszédet és hivat­kozva a Pest megyei Hír­lap egyik közleményére, ma­ga is megállapította, hogy a két város tanácsának tagjai most „konzultációra” ültek össze. A fejlődés bizonyí­téka, hogy a tanácsüléseken egyre kevesebb magánjellegű felszólalás hangzik el és egyre nagyobb teret kap a közérdek! Fontos, hogy a tanács tagjai minél tájékozot­tabbak legyenek. Az ál­landó bizottságok pontos munkaterv szerint dol­gozzanak és ne hozzanak formális jellegű határo­zatokat. Ezután számos felszólalás hangzott el. Nagy István vá­ci tanácstag a dolgozók és a tanácsi szervek szoros kap­csolatának szükségességéről beszélt. Fogéi Gyula, a váci várospolitikai állandó bizottság elnöke az állandó bizottság munkáját ismertet­te, Antal Szilveszter szent­endrei tanácstag a tahulás, az önképzés szükségességére hívta fel a figyelmet. Lusz- tig Kálmán, a szentendrei pénzügyi állandó bizottság elnöke, Kerekes Pál szent­endrei tanító, Tischner Ist­vánná, a szentendrei egész- ségügyi szociális állandó bi­zottság tagja, Langer Ká­roly, a szentendrei mező- gazdasági állandó bizottság tagja. Brassói István, a váci pénzügyi állandó bi­zottság tagja után örlei Elemér, a szentendrei vég­rehajtó bizottság elnökhelyet­tese a tömegkapcsolat fon­tosságáról beszélt és a sze­mélyi példamutatás fontos­ságára hívta fel a tanácsta­gok figyelmét. Ezután a két város pénz­ügyi állandó bizottsága együttes ülést tartott, amelyen egymás munka- módszerét ismertették. A megyei tanács pénzügyi osztályát Kun Ferencné osz­tályvezető képviselte. Köz­ben a tapasztalatcsere talál­kozó több résztvevője foly­tatta a termékeny vitát, amelyen számos értékes öt­let merült fel. A találkozó résztvevői este hat órakor Budapestre utaz­tak és megtekintették a Néphadsereg Színházában a Hivatalnok urak előadását. MINDEN PÉNTEKEN SORSOLJÁK LOTTÓT VÁSÁROLJON LOTTÓ­SZELVÉNYEKET SOKAT NYERHETI ■*09

Next

/
Oldalképek
Tartalom