Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

íi

hírlap

1059. DECEMBER 1. KEDD

Megkezdte tanácskozását az \rII. kongresszusa

(Folytatás az 5. oldalról.)

tőséget a volt kizsákmányolok átnevelésére.

Az ellenforradalom leverésével az osztályharc nem szűnt meg hazánkban. Társadalmi törvény, hogy az osztálynélküli társadalom osztályharcban születik. Ugyanez érvényes a nemzetközi élet területén is. Az államok és népek békés egymás mellett élése, amelynek tartóssá tételéért küzdünk, nem hoz békét az eszmék harca terén.

Számolnunk kell azzal,

hogy céljaink, a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus felépítése — az

osztálycélok, a munkásosztály céljai és megvalósításuk — osztályharcban fog végbemenni. A szocializmus érdekei, népünk érdekei nem kívánják az osztályharc élesedését, ellenkezőleg, az a jó, ha hevessége csökken, formái kevésbé élesek. A párt és a nép állama sohasem fog az osztályharc élezésére törekedni. Ez azonban elsősorban nem tőlünk, hanem osztályellenségeinktől, a nemzetközi imperializmustól függ.

Az osztályharc tehát folyik tovább. Az osztályok harcát azonban csak az ennek lényegét nem értő emberek foghatják fel úgy — és a szocializmus esküdt ellenségei terjesztik azt — mintha az osztályharc a Volt kapitalistái osztály egyes tagjai ellen folytatott külünhábqrú- val volna egyenlő.

Népi államunk törvényei a volt kizsákmányoló osztályok tagjait is egyenjogú állampolgárokként

kezelik, ha ők maguk nem sértik meg, hanem tiszteletben tartják e törvényeket és lojális magatartással beleilleszkednek társadalmi rendünkbe.

i-int ismeretes, például magukra a dolgozó parasztokra bíztuk, hogy felveszik-e a kulákokat a termelőszövetkezetekbe, vagy sem. Rendeletben módot adtunk arra is, hogy az egykori kulák eltemethesse saját múltját és kétévi becsületes munka után teljesjogú, a különböző tisztségekre is megválasztható tagja legyen a termelő- szövetkezeteknek. A volt kizsákmányolok gyermekeivel kapcsolatban pedig pártunk arra törekszik, hogy a múlt terhétől mentesen találják majd meg helyüket az új, szocialista világban.

A pártról, a párt vezető szerepéről, a párt és «1 tömegek kapcsolatáról

Kádár János végezetül a pártról, a párt vezető szerepéről, a párt és a tömegek kapcsolatáról beszélt.

— A marxizmus—leniniz- mus alapvető tanítása — mondotta —, hogy párt nélkül, a párt vezetése nélkül a munkásosztály nem vívhatja ki, nem tarthatja meg a politikai hatalmat; a párt vezetése nélkül nem lehet felépíteni a szocialista társadalmat. A revizionisták megpróbálják csökkenteni a párt vezető szerepének jelentőségét, a szocializmust építő országok mindennapi életében. A magyarországi tapasztalatok szembetűnően és meggyőzően bizonyítják, hogy

a párt vezető szerepe a hatalom kivívása után nem csökken, ellenkcző- * ..leg — növekszik. t-~\- A MagyarSzocialista Munkáspártot marxista—leninista tudományos világnézet vezérli; elméleti alapja, kommunista politikája nem új. Uj a helyzetben az, hogy a Központi Bizottság a tévelygések és hibák sorozata után visszavezette a pártot a helyes lenini útra; módszereibe is, a párt munkastílusába is olyan új elemeket vitt, amelyek ma összeforrasztják a legszélesebb dolgozó tömegekkel.

Az elmúlt három évben a párt két fronton harcolt — mégpedig a re- vizionizmus ellen és a dogmatizmus ellen —> hogy megőrizze a pártegység eszmei alapját, a marxista—leninista ideológia tisztaságát.

A munkásosztály eszmei fegyverét csorbítják a párton belül jelentkező dogmatikus és revizionista irányzatok. Ezek közül mind Magyarországon, mind ^ pedig nemzetközileg a fő veszély a revizionizmus. A modern revizionizmus feleleveníti a még le nem győzött, régi, burzsoá eszméket; a nemzetközi imperializmus és a belső reakció kezére játszik; azokra támaszkodik. Különösen veszélyessé teszi a modern revizio- nizmust az a tény, hogy a tömegek előtt marxista—leninista mezben jelentkezik.

A revizionizmus társadalmi bázisát a még meglevő burzsoá és kispolgári elemek képezik. A revizionizmus meghamisítja a marxizmus alapvető tételeit, tagadja a párt vezető szerepét, a proletárdiktatúra államának

szerepét, a szocialista tábor jelentőségét. A' politikában törvényszerűen a munkás- osztály érdekeinek elárulásához vezet. Valójában nem más, mint a burzsoázia által meghamisított marxiz- mus.

— Legkorszerűbb formájában is éppen úgy kudarcra Van kárhoztatva, mint a martizmus ellen immár száz esz- lendeje indított összes eddigi támadás vereséget szenvedett,

Ezt világosan példázza a hazai revizionista csoport egész dicstelen pályafutása is. A Központi Bizottság és a párttagság alapvető tömegei ma mentesek a revizionista nézetektől. Az az árnyék, amelyet a revizionisták vetettek a pártra, nem a párt és nem a pártot támogató tömegek, hanem az árulók szégyene.

Kiforgatja lényegéből és meghamisítja a marxizmus— leninizmust a dogmatizmus is. A dogmatizmus — bár nem a* burzsoáziától származik, hanem a munkás- mozgalom saját talaján keletkezik — hallatlan károkat tud okozni a párt, a munkásosztály, a proletár- diktatúra ügyének.

— Az utóbbi években súlyos károkat okozott a pártnak a Rákosi Mátyás körül kialakult személyi kultusz, s az ennek révén meghonosított dogmatizmus- és szektás politika. A pártnak az ellenforradalommal vívott harc menetében meg kellett szabadulnia a múlt hibáitól is. A Központi Bizottság ma mentes és a párttagság alapvető tömegei is megszabadultak a dogmatizmus és szek- tarianizmus káros nézeteitől. A Központi Bizottság helyreállította az egész pártban a pártélet lenini szabályait, a demokratikus centralizmust a kollektív vezetést és helyreállította mindazok becsületét, akiket Rákosi és az őt támo- .gató csoport alaptalanul megvádolt:

— Van azonban még egy zavaró vonatkozása a kérdésnek, amelyet helyes érinteni és lezárni. Hazánkban sok százezer ember van, akik sok éven át bíztak Rákosiban, éltették és támogatták őt, ma pedig kemény szavakkal és súlyos kritikával szólnak káros tetteiről. Miről van lényegében szó? Rákosi Mátyás 1919-ben harcolt a Tanácsköztársaságért, kiemelkedő szerepet töltött be a Horthy-fasizmus elleni küzdelemben és vezető szerepe volt a felszabadulást követő politikai harcokban.

A proletárdiktatúra győzelmét követő időkben azonban eleinte eltűrte, majd maga is ösztönözte a személyi kultuszt és súlyos károkat okozott a szocializmus ügyének.

A lényeget tekintve, az emberek helyesen tették, amikor a régebbi években támogatták Rákosit hasznos tetteiben, helyesen cselekedtek akkor is, amikor látva súlyos hibáit, az azokban való makacsságát, megvonták tőle, mint vezetőtől bizalmukat és elítélték őt. A személyi kultuszért, az abból származó súlyos károkért, az árnyakért, amelyet ezek a pártra vetettek nem a magyar kommunistáknak,

nem a pártnak, nem a Rákosit korábban követő tömegeknek, hanem azoknak kell szégyenkezniük, akik ezeket felidézték, magának Rákosi Mátyásnak, s annak a csoportnak, amely hibáiban támogatta őt.

Kádár elvtárs ezután rámutatott arra, hogy a revizioniz- musnak is, a dogmatizmusnak is közös vonása a marxista ismeret-elmélet elvetése, a szubjektív szemlélet. A marxista ismeret-elmélet a valóság objektív lényeinek szakadatlan tanulmányozását követeli meg. A párt a valóság tényei alapján vonja le azokat a következtetéseket, amelyek a párt helyes politikájának kidolgozásához szükségesek. A jelenlegi helyzet a marxista— leninista propaganda erősítését kívánja. A párt feladata min- (Jenekelőtt, hogy a párt tagjai- fiak marxista—leninista tudását mélyítse, továbbá az is, hogy segítséget nyújtson a marxizmus—leninizmus elsajátításához annak a jelentős • számú pártonkívülinek, akik ezt igénylik,

A párttagság számszerű adatait ismertette, majd a párt élcsapat jellegéről beszélt, aláhúzva:

a párt soraiban ma azok a legöntudatosabb és legáll- hatatosabb elvtársak vannak, akik az ellenforr ad a-. lom elleni harc nehéz napjaiban vették kézbe és emelték magasra a párt, a proletárdiktatúra zászlaját.

— Nagy nyereségnek tekintjük, hogy a korábbi évek hibáit jóvátéve elfoglalták méltó helyüket a pártban az 1919- es kommunisták és azok, akik a Hortlhy-rendszer éveiben idehaza illegalitásban dolgoztak, a spanyol polgárháborúban részt vett, valamint más, egy időben oktalanul mellőzött elvtársak. Így méltó helyre került a pártban a régi forradalmi törzs. Kijavítottuk azokat a hibákat is, amelyek a két munkáspárt egyesülésével kapcsolatban előfordultak.

Ma aszerint ítéljük meg az embereket, hogy az ellenforradalommal vívott harc idején hűek maradtak-e a munkásosztály ügyéhez, és nem azon az alapon, hogy korábban a kommunista vagy a szociáldemokrata mozgalomban tevékenykedtek-e — s ez jó dolog.

Az elmúlt három évben fejeződött be teljesen az egyesülés olyan értelemben, hogy pártunkban most már csak minden tekintetben egyenjogú és összeforrott párttagság van. A régi törzsgárda és a felszabadulás után kommunistává lett ifjúság is összeforrott; aihogy ezt más szavakkal kifejezzük: a 40 éves magyar kommunista mozgalom három élő nemzedéke együtt van és jó egyetértésben dolgozik. A párt erős. mert ma valóban az azonos elveket valló emberek önkéntes harci szövetsége. Beszélt a kádermunkáról is. Jó az — hangsúlyozta —, hogy nem egymástól elkülönítve végzik immár az emberek irányítását és a kádermunkát. Tapasztalataink szerint az a döntő, hogy mindenekelőtt munkája és magatartása alapján ítéljék meg az embert és ne különböző nyilvántartások adatai alapján.

Az egész embert tekintsék, jótulajdonságaival és esetleges fogyatékosságaival együtt. Az a legfontosabb, hogy a káder- munkából végképp eltüntessük a titokzatosságot, a misztifikációt. az egyoldalú megítélést. Feltétlenül kerülni kell, hogy egy embert egyik nap — jótulajdonságai alapján — az egekig emeljenek, a másik nap pedig — valamilyen hibája miatt — esetleg örökre elvessék.

Pártunk tömegbefolyásának növekedésében — folytatta —

döntő tényező: a párt szavai és tettei soha sem térhetnek el egymástól.

A pártnak a tömegekkel '’annak közvetlen és közvetett kapcsolatai. A párt a néppel, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak révén közvetett kapcsolatban van. A tömegszervezeteknek és tömeg- mozgalmaknak megvan a maguk sajátos rendeltetése, de feladatuk az is, hogy a párt szavát közvetítsék a tömegekhez és a tömegek véleményét, kérdéseit a párthoz. Ma a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak a párt eszmei és politikai irányításával, ugyanakkor önállóan dolgoznak és betöltik sajátos szerepüket is. Kádár János elvtárs ezután részletesebben szólt a szak- szervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a nőtanács munkájáról;

A szakszervezetekre a kommunistáknak úgy kell tekinteniük, mint olyan szervezetekre, amelyekhez idővel mind több olyan feladat és hatáskör kerül, amelyek ma még állami szerveknél vannak.

A Kommunista Ifjúsági Szövetség egy részről tömegszervezet, más vonatkozásban pedig a párt saját ifjúsági szervezete. A Kommunista Ifjúsági Szövetség legfőbb feladata, hogy küzdjön és segítsen a pártnak legyőzni az ellenséges nézetek maradványait, amelyek az ifjúság soraiban helyenként még rombolnak.

További feladata, hogy segítsen a pártnak az egész ifjúságot tanulásra ösztönözni, a munka megbecsülésére és szeretetére tanítani, a szocializmus eszméjéhez. a népi hazához való rendíthetetlen hűségre nevelni.

A Központi Bizottság megítélése szerint a nőmozgalom szervezetei, a nőtanácsok hasznos és jó munkát végeznek. Ezért tekintélyük van a párt- szervezetek és a tömegek előtt is. Az a feladatuk, hogy a szocializmus építésének központi társadalmi kérdéseivel foglalkozzanak és mozgósítsák a nőket a párt politikájának támogatására, az alkotó munkára. Ugyanakkor foglalkozzanak a nők társadalmi kérdéseivel. A nők a Magyar Népköztársaságban egyenjogúsággal rendelkeznek. A nőtanácsok feladata, hogy ennek a törvényben biztosított egyenjogúságnak az élet minden területén, az ügyek mindennapi menetében segítsenek maradéktalanul érvényt szerezni.

Nyíltan meg kell mondani, hogy a nők társadalmi kérdéseinek kielégítő megoldása még nagy cs hosszantartó munkát kíván.

A nők teljes felszabadítása és a szó igaz értelmében vett egyenjogúság a szocialista forradalom egyik fő feladata. Ezt rhég nem oldottuk meg és ez nem is könnyű, nem is rövid lejáratú feladat.

— A párt közvetlen tömegkapcsolatainak alakulásában rendkívül fontos, hogy a párt elvileg és gyakorlatilag helyes viszonyt alakítson ki a pártonkívüliekkel. A párt, mint tudvalevő, bizalommal és megbecsüléssel viseltetik a pártonkívüliek iránt, őszintén, közvetlenül és nyíltan szól a pártonkívüliek legszélesebb tömegeihez az eredményekről és a nehézségekről is.

Három év alatt a párt és a pártonkívüli tömegek között éppen ez a nyíltság és őszinteség teremtette meg a kölcsönös-bizalom nagy erkölcsi tőkéjét.

A párt sikerei döntően attól függnek, hogy ezt a kölcsönös bizalmat a jövőben tovább erősítsük.

— Gátolja a pártomkívüliek- kel kiépített egészséges viszony további erősítését az az elbizakodottság is, amely sorainkban helyenként ismét felüti a fejét. Vannak olyan elvtársaink, akik elfeledkeztek arról a lenini tanításról, hogy a pártnak a tömegek bizalmát és támogatását napról napra, újból és újból meg kell nyernie. Sajnálatos —ha szórványosan is —, de mégis találkozunk olyan esetekkel, amikor a párttagok egy része nem érti. meg a Központi Bizottság álláspontját a pártonkívüliekkel kapcsolatban, s ezért nem jár el helyesen.

— Helyenként értetlenség és idegenkedés van az 1957-es pártértekezletünk állásfoglalásával szemben, amely szerint hazánkban a pártfunkció kivételével pártonkívüli is betölthet bármely közfunkciót. Vannak egyes olyan maradi nézetekkel megvert elv- társaink, akik nem értik, hogy a kommunisták nem végezhetnek mindent maguk. El kell ítélnünk a pártonkívüliekkel szemben helyenként mutatkozó türelmetlenséget is. Senki sem várhatja, hogy mindenki egycsapásra kommunistává váljék, hogy mindenki egycsapásra felemelkedjék az élcsapat színvonalára. Viszont a szocialista társadalom felépítése az egész nép ügye, csak az egész nép műveként valósulhat meg. A párt feladata, hogy a nem kommunistákat meggyőzéssel és türelemmel vezesse ebben a nagy munkában és közülük azokat, akik képességekkel, tudással és tehetséggel rendelkeznek, olyan posztra állítsa, ahol a legtöbbet tudják nyújtani a társadalomnak.

— Még ennél is messzebbmenő türelemre van szükség az emberek ügyes-bajos dolgaival való foglalkozásban. Nincs semmiféle statisztikai kimutatás arról a megszámlálhatatlan kérdésről, azokról a közérdekű vagy személyes ügyekről, amelyekkel az emberek naponta fordulnak pártszervezeteinkhez.

1958-ban kevés híján 20 000 levél érkezett közvetlenül a Központi Bizottság címére; a Népszabadsághoz több mint 30 000. Ezekben a levelekben különböző emberek tanácsért vagy segítségért fordulnak hozzánk. A párt és a pártszervezetek természetesen mindennel nem foglalkozhatnak. De a kérdéseket és kívánságokat, amelyeket szóban vagy írásban túlnyomóan pártonkívüliek juttatnak el hozzánk, mindenekelőtt úgy kell felfogni, mint a párt iránti bizalom jelét.

A bürokratizmus és léIektelenség ellen kíméletlenül lépjünk fel, s a

legnagyobb figyelmességgel foglalkozzunk az emberek ügyeivel, kérdéseivel, panaszaikkal, kéréseikkel.

Ezeket az ügyeket a párt- szervezeteknek komolyan kell venni és el kell igazítani az embereket. Ügyeiket továbbítsák az illetékes szervekhez és kísérjék figyelemmel azok elintézését. A tömegszervezeteken, tömeg- mozgalmakon és a tömegekkel fennálló közvetlen kapcsolatokon keresztül szövődik és erősödik az a millió és millió szál, amely a pártot és népünket összeköA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a VII. kongresszusra érkezett testvérpártok küldötteinek tiszteletére vasárnap vacsorát

ti. A párt és a nép közötti kölcsönös bizalom és eleven kapcsolat az a tényező, amely nélkül a párt nem élhet és nem dolgozhat.

— Elvtársak! Pártunk hazafias és internacionalista párt. Szocialista forradalmunk csak a nemzetközi kommunista mozgalommal együtt és azzal összeforrva fejlődhet.

Feladatunknak tekintjük, hogy tanuljunk népünktől és tanuljunk a nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalataiból. Ha szüntelenül tanulunk saját tapasztalatainkból és népünktől, akkor sohasem hagyjuk figyelmen kívül hazai adottságainkat, nemzeti sajátosságainkat, amelyek történelmileg alakultak ki. Ezekről megfeledkezve lehetetlenség volna hazánkban felépíteni a szocialista társadalmat.

— A párt előtt álló feladatokat összefoglalva:

a legközelebbi években be kell fejeznünk a szocialista társadalom alapjainak lerakását. A gazdasági és kulturális épí-# tés feladatainak jobb és lendületesebb megoldásával hozzuk közelebb azt a napot, amikor a szocialista forradalom teljes és végleges győzelmet arat hazánkban.

Erinek feltételei; hogy megőrizzük eszmei alapunk, a marxizmus—leninizmus tisztaságát pártunkban — hogy tudományos elméletünket alkotó módon alkalmazva, egyértelmű és következetesen kommunista politikát folytassunk.

A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság most erős, a nemzetközi feltételek jók. Arra van szükség, hogy pártunk, pártunk minden szervezete, minden tagja dolgozzék még nagyobb lelkesedéssel, mint eddig.

Arra van szükség, hogy a párt támaszkodjék még jobban a tömegekre, a nép tömörüljön még jobban a párt köré. Arra van szükség, hogy a magyar nép fűzze még szorosabbra barátságát a Szovjetunió és a szocialista tábor népeivel és zárkózzék fel még szorosabban a szocializmus és béke egyre hatalmasabb nemzetközi erőihez. Bizton hisszük, hogy ez így lesz, a szocializmus belátható időn belül teljesen győzedelmeskedik hazánkban is; felépül a magyar nép több nemzedékének legszebb és legigazabb álma, á szocialista Magyarország.

A kongresszus délutáni ülése

Kádár elvtárs beszámolója után a kongresszus ebédszünetet tartott. A délutáni ülést Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondotta el referátumát: „Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához és a második ötéves népgazdasági terv elkészítéséhez.” A referátumot holnapi számunkban ismertetjük.

A referátum elhangzása után a hétfői ülés befejeződött. A kongresszus ma reggel fél kilenckor folytatja munkáját az első két napirendi pont együttes vitájával.

adott. A külföldi delegációkat Kádár János elvtárs üdvözölte.

A vacsorán Hruscsov elvtárs pohárköszöntőt mondott.

Az MSZMP Központi Bizottságának vacsorája a testvérpártok küldöttei tiszteletére