Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

2 "%*tirlap 1959. DECEMBER 4. PÉNTEK A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa folytatta munkáját (Folytatás az 1. oldalról.) határozták, hogy az év végéig legalább 10 000—15 000 pecse­nyecsirkét szállítanak Buda­pestre. Az ifjúság köszönti a kongresszust Kedves jelenet következett ezután: ifjúságunk nevében mintegy másfélszáz kommu­nista fiatal és úttörő köszön­tötte a VII. kongresszus ta­nácskozásának részvevőit. Nagy Richárd, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Buda­pesti Bizottságának első tit­kára lépett a mikrofonhoz: — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai, a magyar úttörők, a dolgozó és tanulóifjúság nevében forró szeretettel és hálatelt szívvel köszöntőm a Magyar Szocia­lista Munkáspárt VII. kong­resszusát — mondotta többek között. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség és a Ma­gyar Űttörők Országos Szövetségének megbízásá­ból jelentem pártunk kongresszusának, hogy a magyar fiatalok a kong­resszus tiszteletére tett vállalásaikat túlteljesítet­ték. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a taps tovább fo­kozódott, amikor a budapesti KISZ-bizottság első titkára át­nyújtotta az elnöklő Somogyi Miklósnak a budapesti fiata­lok kongresszusi munkaverse­nyének eredményeit dokumen­táló díszes albumot. Az út­törők és a kiszesék piros szegfűcsokrokkal kedvesked­tek a kongresszus küldöttei­nek, az elnökség tagjait pe­dig kisdobosok köszöntötték virággal. Somogyi Miklós a kongresz- szus nevében megköszönte a magyar ifjúság üdvözletét. Walter Imre Somogy megyei küldött, Ráksi termelőszövet­kezeti község dolgozó paraszt­jainak üdvözletét tolmácsolta. Szabópál Antal, Tolna me­gye küldötte a párt irányító tevékenységéről szólva példá­kat hozott fel arra, mennyire elősegíti a tömegekkel való jó kapcsolatok elmélyítését a vezetés sok hasznos módszere. ENCSO SZTAJKOV, » Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja Erőnk mindenekelőtt testvéri együttműködésünkben rejlik Encso Sztajkov elvtárs üd­vözölte az MSZMP VII. kong­resszusát. A bolgár nép szívből örül azoknak a sikereknek, ame­lyeket a magyar nép az MSZMP vezetésével a szocia­lista építésben aratott. A Bolgár Kommunista Párt ve­zette bolgár nép szintén nagy sikereket ért el a szocializ­mus építésében. Teljesítettük nagy vezetőnk és tanítónk, Georgi Dimitrov elvtárs vég­akaratát: a gazdaságilag el­maradt, kezdetleges mezőgaz­dasággal rendelkező Bulgá­riát ipari-mezőgazdasági orr szággá fejlesztettük. Az ipar termelése 1939- hez viszonyítva közel ki­lencszeresére növekedett. Befejeződött a mezőgaz­daság kollektivizálása, s ezzel a mezőgazdaság szo­cialista alapokon való újjászervezése. Nálunk már mind városban, mind falun győzedelmeskedett a szocializmus. Javul a néptömegek anyagi és kulturális helyzete is. A szocilista építésben elért nagy eredmények alapján ha­talmas össznépi mozgalom in­dult országunkban a harma­dik ötéves terv feladatainak rövidebb határidőre való tel­jesítésére, népgazdaságunk ugrásszerű fejlesztésére. Ezt követően a nemzetközi helyzetről szólt, megállapítva, hogy azt a légkör enyhülése jellemzi. A hidegháború hí­veinek mind nagyobb ne­hézségükbe kerül háborús ka­landorpolitikájuk folytatása. A magunk részéről is a legerélyesebben tiltako­zunk az ellen, hogy az ENSZ-ben az úgynevezett „magyar kérdést'’ napi­rendre tűzzék, hiszen ez csupán kiagyalt, provoká­ciós kérdés, amely a nemzetközi kapcso­latok javulásának ellenfeleit szolgálja, az új háború gyúj­togatóinak célját mozdítja elő, s egyszersmind a leg­durvább beavatkozás Ma­gyarország belügyeibe. Éppen ezért egyik legfontosabb fel­adatunk, hogy állandóan fo­kozzuk a szocialista tábor erejét és szilárdítsuk egysé­gét. MAX REIMANN, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára Biztosítjuk önöket: minden erőnket latbavetjük, hogy megfékezzük a német militarizmust és revansizmust Max Reimann elvtárs tol­mácsolta a Német Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának testvéri, harcos üd­vözletét. Ezután felolvasta a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának üd­vözlő sorait. Mi, kommunisták nagy ro- konszenvvel és szolidaritással tekintünk a magyar dolgo­zóknak a békében és a szo­cializmusban megvalósítandó boldog életért vívott harcára. A nemzetközi helyzet eny­hülésének beköszöntése és az erőpolitika csődje, ami N. Sz. Hruscsov Egyesült Államok­beli látogatásának eredmé­nyében tükröződik, fokozza a békeszerető népeknek a tar­tós békéhez és a világot át­fogó leszereléshez fűzött re­ményeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagy érde­me, hogy a dolgozó nép élén s a Szovjetunió, a szocialista tábor országai és az egész világ haladó erői támogatásával, a reakciós és ellenforra­dalmi háborús provoká­ciókkal szemben vívott harcával derekasan hoz­zájárult a világbékc meg­őrzéséhez. Két világháború tanulságai s a magyar és a német mun­kásmozgalom forradalmi har­cának tapasztalatai azt mu­tatják — mondja a továb­biakban az üdvözlet —, hogy a német imperializmus és 'militarizmus népeink ha­lálos ellensége. Ellenforra­dalmi lázadást szított a szo­cialista Magyarország ellen és az Adenauer-kormány révén ismét betiltatta pár­tunkat, a Német Kommu­nista Pártot. Ösztönzően hat ránk, hogy tudjuk: a magyar dolgozók támogatják har­cunkat a nyugatnémet militarizmus és revansiz- mus, az atomfclfegyver- zés ellen, a szövetségi köztársaság politikájában a béke és az enyhülés javára megvalósítandó fordulatért, a parlamen­táris-demokratikus ren­dért és a Német Kom­munista Párt szabadsá­gáért. Arról biztosítjuk önö­ket: továbbra is minden erőnket latbavetjük és meg­valósítjuk a munkásosztály akcióegységét, hogy ily mó­don megfékezzük a német militarizmust és revansiz­must, s elfojtsuk a monopó­liumok hatalmát, nehogy né­met területről ismét háború robbanjon ki. Ezután Gábor Márton buda­pesti küldött szólalt fel. Szű­FEHÉR LAJOS, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja A mezőgazdasági átszervezés időszakában is növelnünk kell a termelési hozamokat Fehér Lajos elvtárs felszó­lalásában a következőket mon­dotta: — Társadalmunk szocialista átalakítása akkor válik tel­jessé, Iha a legközelebbi évek­ben sikeresen befejezzük a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, s ezzel lerakjuk a szocializmus alapjait az egész népgazdaságban. Ezt a fő fel­adatot, a falu szocialista átalakí­tását úgy kell végrehaj­tanunk, hogy az átszerve­zéssel egyidőben a mező- gazdasági termelés és az árutermelés a népgaz­daság szükségleteinek meg­felelően állandóan növe­kedjék — mondotta —, majd így folytatta: A dolgozó parasztok tömeges belépése a szövetke­zetekbe lehetővé teszi, hogy megteremtsük a gazdálkodás nagyüzemi kereteit, ahol szé­les körben alkalmazhatjuk a tudomány vívmányait. A ter­melőszövetkezeti mozgalom erősítése és továbbfejlesztése természetesen nem menthet fel bennünket attól, hogy — a „kettős feladat” sikeres megoldására — az egyéni parasztgazdasá­gokban rejlő lehetősége­ket a legnagyobb mérték­ben hasznosítsuk a nép­gazdaság, az ország ellá­tása és saját maguk érde­kében. — Mindezt a termelőszövet­kezetek megszilárdításával, a mezőgazdasági termelés bel­terjes fejlesztésével és az áru­termelés növelésével érhetjük el. A termelőszövetkezeti moz­galom továbbfejlesztésében fő feladat a meglevő termelőszö­vetkezetek megszilárdítása, te­hát politikai, szervezeti meg­erősítésük, gazdálkodásuk megjavítása, terméshozamaik állandó emelése. Ezután elmondotta, hogy pártunk a múlt évben számos új intézkedést foganatosított a termelőszövetkezetek megszi­lárdítására. Az intézkedések általában beváltak, szövetke­zeteink megerősödtek. A termelőszövetkezeti moz­galom tízéves fejlődésében még nem volt példa — a számszerű fejlesztésében elért nagy siker mellett — ilyen gyorsütemű, tar­tós eredményeket ígérő megszilárdításra. A Központi Bizottság hatá­rozata nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a fej­lesztés idején is megfelelő fi­gyelmet kell fordítani a meg­levő termelőszövetkezetek erő­sítésére. Az új szövetkezetek megalakulása után pedig már az első naptól kezdve segíteni kell a nagyüzemi gazdálkodás megalapozását, a gazdasági, politikai vezetés megerősíté­sét, a munkafegyelem meg­szilárdítását. A gépállomások gépparkját az eddiginél jóval erőtelje­sebben növeljük. Emellett a kormány lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek — kombájn és cséplőgép kivéte­lével — a korábbi megkötött­ség nélkül vásárolhassanak erőgépeket, a szükséges mun­kagépekkel együtt. Világosan látni kell azonban azt is: a termelés csak úgy növelhető, ha az új termelőszövetkeze­tek a korszerű nagygépek mellett a hagyományos ter­melőeszközt, a lőfogatot is felhasználják a munkában. — A második ötéves terv termelési céljai — folytatta — minden eddiginél nagyobb feladatok elé állítják a ma­gyar mezőgazdaságot. A ter­melést ilyen arányban csak korszerű termelési eszközök­kel dolgozó szocialista nagy­üzemekben fejleszthetjük. A mezőgazdasági terme­lés belterjes fejlődését, a termelési költségek csök­kentését a párt és a kor­mány segítse elő sokol­dalú szervező, felvilágosító munkával, mindenekelőtt pedig olyan gazdaságpo­litikai eszközökkel, ame­lyek a termelőket anya* (Folytatás a 3. oldalon.) J\\ S&. Hruscsov beszéde a Ganz—MÁVAG-yyúrban (Folytatás az 1. oldalról.) szag dolgozó népe helye­sen fogja majd fel csele­kedeteinket, testvéri gesz­tusként értékeli majd se­gítségünket. (Viharos taps.) Elvtársak! Az 1848-as forra­dalom idején, amikor a ma­gyar nép nemzeti felszabadu­lásáért küzdött Ferenc József osztrák császár hadai ellen, • I. Miklós orosz cár egy pilla­natig sem habozott amiatt, hogy beavatkozzék-e a ma­gyar nép belügyeibe. Látva, hogy Ferenc József trónja megingott, elküldte hadsere­gét a magyar forradalom el- tiprására. És a reakciós nem­zetközi burzsoázia helyeselte ezt, mert I. Miklós cselekedete összhangban volt az ő osztály­érdekeivel. Hát tűrhettük mi, a Szov­jetunió munkásosztálya, dol­gozó népe — akinek csapatai a varsói szerződés értelmében Magyarország területén ál­lomásoznak —, hogy a fasisz­ta összeesküvők a nemzetközi reakció támogatásával 1956- ban eltiporják Magyarorszá­gon a nép hatalmát, s az el­lenforradalmárok munkásokat akasszanak, agyonlőjék a ma­gyar munkásosztály, a magyar nép legjobb fiait? Ha nem siettünk volna az önök segít­ségére, azt mondták volna ránk, hogy ostobák vagyunk és a történelem nem bocsátotta volna meg nekünk ezt az os­tobaságot. Szent kötelességünknek tartottuk, hogy teljesítsük a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány ké­rését és csapatainkat az el­lenforradalom ellen ve­zényeljük, segítsünk Ma­gyarország munkásosztá­lyának, dolgozó népének elbánni a fasiszta összees­küvőkkel és helyreállítani a mukásosztály hatalmát, Magyarország dolgozói­nak hatalmát. (Viharos taps.) Amikor a második világhá­ború után a görög nép, Görög­ország haladó erői meg akar­ták teremteni a nép hatalmát, angol csapatokat vetettek be ellenük, s az amerikaiak te­vékenyen támogatták az ango­lok akcióit. A burzsoázia ter­mészetesnek tartja, hogy az egyik ország imperialistái se­gítséget nyújtanak egy másik ország kapitalistáinak, impe­rialistáinak a munkásosztály- lyal, a dolgozókkal szemben. De lám, ha a szocialista or­szágok sietnek testvéreik, a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság, a dolgozó nép segítsé­gére — ezt egészen másképp ■ fogják fel, erre azt mondják, hogy beavatkoznak más orszá­gok belügyeibe. Immár három év telt el a magyarországi el­lenforradalmi összeesküvés óta, de a nemzetközi reakciós körök még mindig meg akar­ják vitatni az ENSZ-ben az úgynevezett „magyar kér­dést”. Hát tegyék el maguk­nak emlékbe, ha ez vigasztal­ja őket. (Derültség, taps.) Elvtársak! A külső erők, az imperializ­mus erői ma nem jelentenek veszélyt a szocialista orszá­gok számára. (Viharos taps.) A mi erőink nagyobbak az im­perializmus erőinél. (Hosszan tartó taps.) A mi fegyverze­tünk jobb, mint az imperialis­táké. (Viharos taps.) A mi rakétánk a Holdon van, az övék pedig a tengerben. (De­rültség, viharos taps.) A burzsoázia azt állította, hogy a munkásosztály nem tud államot vezetni, nem képes megszervezni a gazdasági éle­tet, képtelen fejleszteni a tu­dományt és a kultúrát. Vajon kinek a tudománya nyitotta meg a Hold felé vezető utat, és kinek a tu­dománya képtelen elsza­kítani a maga holdrakétá­ját a Földtől? A munkás- osztály, a szovjet dolgozó nép megmutatta, hogy mi­re képes. (Viharos taps.) A nemzetközi kapcsolatok­ban is azért van felmelegedés, mert semmiféle lehűlés nem menti meg az imperializmust. (Hosszan tartó taps.) Az impe­rialistáknak most napról nap­ra inkább melegük van. (De­rültség, viharos taps.) Az imperialista körökben mind gyakrabban hallani olyan dolgokat, hogy a szocia­lizmus országainak gazdasága gyorsabban fejlődik, mint a kapitalista országoké. Ez a legfélelmetesebb az imperia­listák számára, mert meggyő­zően bizonyítja, ha a munkás- osztály kezébe veszi a hatal­mat, ha a nép urává válik sa­ját sorsának, jobban mennek a dolgok, mint a kapitalizmus­ban. (Hosszan tartó taps.) Helyzetünkről, a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági fejlődéséről szólva hangsúlyoznunk kell, hogy si­kereink nagyok. A Szovjetunió nagy sikerrel hajtja végre hét­éves tervét. Az önök országa is igen jól fejlődik, nő a ter­melés is és a munka termelé­kenysége is. Sokakat érdekel a nemzet­közi helyzet. A szocialista or­szágok nemzetközi helyzete el­sősorban belső helyzetüktől függ. Ha belső helyzetük jó, akkor kedvező országaink nemzetközi helyzete is. A belső helyzetet pedig a munka ered­ményei határozzák meg. Mi­nél magasabban fejlett egy or­szág gazdasága, annál jobb a helyzete. A gazdaság pedig a munka termelékenységétől függ. Minél magasabb színvo­nalon áll a gazdaság, mi­nél magasabb a munka termelékenysége, annál magasabb a munkabér, an­nál inkább élvezi az ember saját munkájának ered­ményeit. Ezért a munka megszervezése, a termelé­kenység, az egy munkás­ra eső termelés növekedé­se a fő dolog. A burzsoá ideológusok azt mondják, hogy a gazdaság 1 csak a kapitalizmusban képes 'fejlődni. Saját mohóságukat és azt, hogy a dolgozók milliói­nak kizsákmányolása útján akarnak gazdagodni, úgy ál­lítják be, mint e fejlődés mo­torját. Ezt nevezik ők szabad világnak. A kapitalista orszá­gokat sorolják a szabad világ­hoz, mert ott megvannak a fel­tételek ahhoz, hogy a tőkések „szabadon” kizsákmányolják a munkásosztályt, a dolgozó né­pet. És íme, most a burzsoázia idegeskedik, mert az ő úgyne­vezett szabad világa inogni kezd a munkásosztály csapá­sai alatt, a szocialista orszá­gok fejlődésének sikerei kö­vetkeztében A kapitalista vi­lág nem fegyveres erőink csapásaitól, nem rakétáinktól inog, hanem a munkásosztály, a dolgozó milliók növekvő ön­tudatának csapósaitól, attól, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép öntudatosan át­látja saját kötelességeit. (Viharos taps.) Elvtársak! Milyen perspektí­vák állanak előttünk a fejlő­désben, a szocializmus és a kommunizmus építésében? A legjobbak! Mindenünk meg­van, amire szükségünk van. Vannak nagyszerű földjeink, gazdagok vagyunk ásványi kincsekben és ami a legfőbb: ég bennünk a lelkesedés és lobog bennünk az aka­rat a szocializmusért, a kommunizmusért vívott harcban. (Viharos taps.) Megdöntöttük a kapitalizmust, megsemmisítettük a földes­urak uralmát és megteremtet­tük a munkásosztály, a dolgo­zó nép hatalmát. Most évről évre gazdagabbak leszünk, év­ről évre jobb és jobb a Szov­jetunió és a többi szocialista ország népeinek élete. Csak a munka teremt gazdagságot, a szocialista országokban pedig ésszerűen használják fel a munkát. A Szovjetunióban 1960-ban befejezzük az áttérést a nyolc­órás munkanapról a hétórás munkanapra. (Hosszan tartó taps.) 1964-ben megkezdjük az áttérést a hétórás munkanap­ról a hatórás munkanapra. Nálunk nincs munkanélküli­ség. Gazdaságunk szüntelenül fejlődik. A szocialista orszá­gok, amelyek utánunk léptek az új élet építésének útjára, szintén sikereket aratnak gaz­daságuk fejlesztésében. Mi, marxisták jól tudjuk, hogy a szocialista országoknak, ami­kor a kommunizmus felé men­nek, vállvetve, egymást segítve kell menetelniük. Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy a pártkongresszusu­kon részvevő küldöttségünk­ből itt jelenlevő elvtársak ne­vében még egyszer őszintén megköszönjem meghívásukat és köszönetét mondjak figyel­mükért. Engedjék meg, hogy azt kívánjam önöknek is, amit mi önmagunknak. (Viharos taps. „Éljen az SZKP”) Elvtársak! E napokban ülé­sezik a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa. Örömmel látjuk a VII. kong­resszus küldötteinek egységét és önbizalmát. Biztosak vagyunk abban, hogy a kongresszus to­vább kovácsolja a párt erőit, kijelöli a szocializ­mus magyarországi építé­sének további útjait és méginkább megszilárdítja a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezette egész ma­gyar nép egységét. (Vi­haros taps.) A párt még szorosabban tö­mörül a Központi Bizottság köré, amelynek élén a magyar nép hű fia, a mi kedves ba­rátunk, Kádár János elvtárs áll. (Viharos, „Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt”). Kívánjuk önöknek kedves testvéreink, hogy még szoro­sabbra zárják proletársoraikat a marxizmus—leninizmus zászlaja, a Magyar Szocialista Munkáspárt és Kádár János elvtárs vezette Központi Bi­zottságának vezetése alatt. (Viharos taps.) Éljen a magyar munkásosz­tály! (Viharos taps.) Éljen a magyar dolgozó nép! (Viharos taps.) Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt. (Viharos taps.) Éljen a szovjet és a magyar néD barátsága! (Viharos taps.) Éljen a szocialista tábor né­peinek barátsága. (Viharos taps.) Éljen a kommunizmus! (Vi­haros taps.) Éljen a világbéke. (Viharos, hosszan tartó taps. Felkiáltások „Éljen a Szovjetunió”. „Él­jen a magyar—szovjet barát­ság”, ..Éljen a béke”. nek a jövő elé, helyeslik és cselekvőén támogatják a párt politikáját. I bíznak a tömegek a pártban, | s a dolgozókat eleven alkotó­kedv hatja át, bizakodva néz- | kebb hazájának, Zuglónak életéből vett példákkal érzé­keltette, milyen messzemenően

Next

/
Oldalképek
Tartalom