Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-04 / 285. szám
1959. DECEMBER 4. PÉNTEK Wit MEGVI?' vtdirhw A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa folytatta munkáját (Folytatás a 2. oldalról.) giiag érdekeltté teszik a cél megvalósításában. A továbbiakban hangsúlyozta: Nagyon fontos követelmény, hogy az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben jó legyen a vezetés és a szakvezetés. Jelenleg termelőszövetkezeteink 60 Százalékában dolgozik szakember. Az idén 1350 agronómus jelentkezett termelőszövetkezeti munkára és számottevő szerepük van máris az új szövetkezeti gazdaságok megerősödésében. — A Központi Bizottság határozata nyomatékosan aláhúzta — folytatta Fehér Lajos —. hogy a termelőszövetkezeti mozgalommal együtt kell fejlődnie a mezőgazda- sági árutermelésnek. — Három év tapasztalatai alapján ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy felvásárlási rendszerünk bevált, kiállta a próbát. így a Központi Bizottság irányelvei bátran javasolhatják a pártnak és az országnak, hogy a jelenleg érvényben levő felvásárlási rendszert fenn kell tartani. A mezőgazdasági árszínvonalnak továbbra is biztosítania kell egyrészt a termelők anyagi érdekeltségét a termelés fokozásában, másrészt elő kell segítenie, hogy a népgazdaság anyagi helyzetének és a párt politikájának megfelelő arány alakuljon ki a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság reáljövedelme között. A jelenlegi árszínvonal ilyen szempontból megfelelő. A párt a mezőgazdaság átszervezésének egész ideje alatt változatlanul szövetsé- gesi, baráti jó viszonyt kíván fenntartani az egyéni dolgozó parasztokkal. Ezt azzal is kifejezésre juttatja, hogy a felvásárlási árrendszerrel biztosítja számukra az anyagi érdekeltséget, hathatósan segíti termelésüket. A parasztságnak — a termelőszövetkezetinek és az egyéninek egyaránt — meg kell értenie világosan: amennyire érdeke saját magának az, hogy változatlan szinten tartsuk az iparcikkek fogyasztói árát, éppen olyan érdeke a munkásosztálynak, az egész országnak, végső soron magának a parasztságnak is az, hogy szilárdan tartsuk a fel- vásárlási árakat. így bátran tervezhet, biztonságosan termelhet a jövő esztendőben is. Szőcs Gyula Nógrád megyei küldött felszólalásában a nógrádi iparmedence munkásainak, kommunistáinak forró üdvözletét tolmácsolta a VII. pártkongresszusnak, a párt Központi Bizottságának. Mint műszaki pártmunkás, ipari kérdésekhez szólt hozzá. HYSNI KAPÓ, az Albán Munkapárt Politikai Bizottságának tagja Hazánk agrár-ipari országgá alakult át A mi munkapártunk és országunk valamennyi dolgozója nagy érdeklődéssel kíséri a kongresszus munkáját — mondotta. — Az albán kommunisták jól tudják, hogy az önök pártja híven követte és alkalmazza a marxizmus— leninizmus tanításait, bátran leküzdött minden nehézséget és akadályt, szétzúzta ellenségeit, eltéríthetetlenül haladt előre és ezért az albán kommunisták rendíthetetlenül bíznak abban, hogy az önök pártja a jövőben még nagyobb győzelmekre vezeti a magyar népet. Az albán nép e napokban ünnepelte felszabadulásának 15. évfordulóját. Tizenöt év alatt Albániában gyökeres változások mentek végbe. Hazánk olyan elmaradott országból, amelyben a lakosságnak több mint 80 százaléka írástudatlan volt, agrár-ipari országgá alakult át. Albániában ma mintegy huszonkétszer annyiféle Iparcikket állítanak elő, mint 1938-ban, mennyiségben pedig tizenhat nap alatt állítanak elő annyit, mint 1938-ban egész évben. Hazánk . mezőgazdaságában véglegesen győzött a szocializmus. PAK DEN AJ, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja Pak Den Aj asszony elismeréssel szólt a magyar dolgozó nép sikereiről és terveiről, majd a koreai népgazdaság fejlődéséről beszélt, kiemelve, hogy az első ötéves terv ipari össztermelésében két és fél évvel a határidő előtt valósult meg. A koreai nép által elért minden siker a haza egyesítésének erős anyagi bázisává válik — fűzte hozzá. — A koreai nép, demokratikus alapokon, önmaga békésen egyesíteni fogja hazáját. Pak Den Aj asszony nagy sikereket kívánt a kongresz- szus munkájához, majd felolvasta a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvözletét. Dr. Drenyovszki Gyuláné kőbányai pedagógus elmondotta, hogy a művelődéspolitikai irányelveket Kőbánya dolgozói nagy érdeklődéssel fogadták. Vitájában tízezrek vettek részt, s a pártbizottság — mielőtt a tézisek végrehajtásához látott — több érdekes vizsgálatot végzett. Az 1958—59-es tanévben a dolgozók általános iskoláiban még mindössze 220, az 1959—GO-as tanévben pedig már 1216 munkás tanult. Növekedett az esti középiskolák hallgatóinak száma is. A pedagógusokra igen jó hatásBRUTYÓ JÁNOS sal van a munkások lelkesedése, tanulásvágya. Kérte, hogy segítsenek tovább javítani a pedagógusok ideológiai képzésének rendszerét. a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára A szakszervezetek szélesítsék az üzemi demokráciát A felszólaló aláhúzta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt érvényre juttatta a lenini szakszervezeti elveket. A Központi Bizottság politikájában e téren is ténylegesen érvényesül a tömegekkel való kapcsolat jelentősége s ez nemcsak szavakban, de tettekben is kifejeződik. — A Központi Bizottság beszámolója részletesen kifejtette szocialista építőmunkánk so- ronkövetkező időszakának céljait. A szakszervezetek egyetértenek ezzel a nagy ország- építő programmal. Helyeslik és támogatják a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait és minden erejükkel munkálkodnak a párt politikájának megvalósításáért. Megállapította, hogy az ötéves terv céljai teljes mértékben reálisak és végrehajthatók, fontos azonban, hogy a termelékenység a megtervezett arányban növekedjék; Ma még gyakori, hogy gazdasági vezetőink a pillanatnyilag könnyebb megoldást választják; elsősorban a létszám növelésével, mértéktelen túlórázással és rohammunkákkal növelik a termelést. Kevésbé használják a legfőbb eszközt, a műszaki fejlesztést, a technika színvonalának emelését. De a műszaki fejlesztés mellett is vannak még kihasználatlan tartalékok, mint például a jobb üzemszervezés, a munkaerő gazdaságos és célszerű »felhasználása és a munkafegyelem megjavítása. A termelési tömegmunkában — folytatta — a legfontosabb a szocialista munkaverseny. A kongresszusi munkaversenyben — amelynek céljai reálisak, a dolgozók számára érthetőek —, a legszélesebb tömegek vesznek részt és teljesítik a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának tiszteletére vállalt felajánlásaikat A termelési értekezlet nem látványosság, ne legyen felesleges teher, hanem a feladatok megoldásának egyik fontos tényezője, amellyel a párt, a gazdasági és szakszervezeti vezetőknek együttesen kell élniök. A verseny új hajtásairól, a szocialista brigádok szerepéről beszélt ezután. Céljaikban és tevékenységükben azok a nemes tulajdonságok öltenek testet, amelyek a munkás új viszonyát tükrözik a munkához, munkatársaihoz, a társadalomhoz, s megváltozott életét jellemzik. A szocialista brigádok a szocialista öntudat kifejezői! Brutyó János ezután hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek egyetértenek a Központi Bizottság beszámolójában elhangzott célokkal és fontosnak tartják, hogy a reálbér emelkedésének fő formája a bérek emelése legyen, mert ez teszi lehetővé a bérarányok további szükséges javítását. A szakszervezetek politikai, világnézeti nevelőmunkáját ismertette a továbbiakban. A szakszervezetek, a szakszervezeti funkcionáriusok előtt egyre világosabb, hogy nem is lehet elválasztani egymástól a politikai és a gazdasági munkát. — Hatalmas erőt jelent a magyar szervezett dolgozók több mint kétmilliós tábora. Biztosítani kell, hogy a szak- szervezetekben rejlő óriási lehetőségeket az eddiginél is fokozottabban állítsuk a párt és a tömegek kapcsolatának szolgálatába. Petőfi Sándor Bács megyei küldött a homokos területek mezőgazdasági művelésének kérdéseiről szólt. ’ Elmondotta, hogy az eddigieken túl specializált gépekre lenne szükség, mert az országosan használt mezőgazdasági gépek a homokon általában nem felelnek meg. Javulást hoz ezen a téren az új gumilánctalpas, majd a négykerékmeghajtásos traktorok beállítása. Akad bőven javítani való a szőlő- és Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy tisztelettel, szeretettel és bizalommal üdvözölhessem a kongresszust — mondotta körülnézve a teremben — jólesik látni azokat az elvtársakat, akikkel 1919-ben együtt voltunk vöröskatonák, később együtt harcoltunk a Horthy-fasizmus nehéz esztendeiben, majd azután, hogy a hős szovjet hadsereg meghozta számunkra a szabadságot, együtt dolgoztunk a szocializmus építésén. És jólesik látni a fiatalokat, a küzdelemben és munkában utánunk következő nemzedék képviselőit, akiknek szemében is a kommunista harcosok lelkesedése ég. — kezdte meg beszédét Dobi elvtárs, majd így folytatta: Szocialista átalakulásunknak egyik legfontosabb időszerű kérdése a mezőgazdaság fejlődése, a termelőszövetkezeti mozgalom. Ez a kettő egymástól elválaszthatatlan. Az idén, ezen a területen szép eredményeket értünk el és további sikereket várhatunk. A parasztság körében mindinkább tért hódít a felismerés a nagyüzemi mező- gazdaság előnyeiről, a parcella-gazdálkodással szemben. Bár a földtulajdonnal rendelkező parasztokban még erősen élnek apáik és nagyapáik hagyományai, most már az egész országban, mindenfelé vannak olyan szövetkezeti gazdaságaink, amelyeknek élete, gazdasági eredményei alkalmasak arra, hogy leküzdjék falun az egészségtelen maradi hagyományok visz- szahúzó erejét. gyümölcstermelés önköltségének csökkentése terén, mert ma még nemzetközi viszonylatban túlságosan alacsony az egy munkaórára eső terméshozam. Szükségesnek mondotta a primőrök termelésére való fokozottabb áttérést. Ipari üzemeinktől azt kérjük: több szállítóeszközről, munka- és erőgépről gondoskodjanak számunkra, s az üzemekből kikerülő traktorokat, pótkocsikat lássák el megfelelő karosszériával, ülésekkel. Arra kell törekedni — folytatta Dobi elvtárs —•, hogy minden szövetkezeti tagunk mielőbb szocialista emberré formálódjék és öntudatosan vegye ki részét a szocialista termelő munkából. És ugyanakkor legyen munkása az egész falu szocialista, társadalmi átalakulásának is. Becsüljék meg, gyarapítsák a szövetkezeti közös vagyont, mert ez a szövetkezeti tagok vagyona és egyúttal a termelőszövetkezet gazdasági fejlődésének anyagi alapja. Erősítsék szövetkezeteiket, mert végeredményben minden szövetkezet olyan erős, amilyenné saját tagjai teszik és a szocialista közös gazdálkodásban a szövetkezet gazdagsága a tagságnak a gazdagsága. Minél erősebbek a szövetkezetek, annál gyorsabban tűnnek el életükből azok az ellentmondások, amelyek a tagság eredeti osztály-rétegező- déséből, a kapitalizmus farkastörvényeiből származó szegényparaszt-középparaszt szembenállásából maradtak ránk felszámolandó örökségül — mondotta befejezésül Dobi István. GOSZTONYI JÁNOS, a Vas megyei Pártbizottság első titkára Az iskolareform égetően szükséges A szocialista művelődésügy megyei helyzetével foglalkozott, s adatokkal bizonyította az általános népművelés, az ismeretterjesztés és az öntevékeny kulturális munka teDOBI ISTVÁN, az Elnöki Tanács elnöke: Minden szövetkezet olyan erős, amilyenné saját tagjai teszik rén elért eredményeket. A megyében jelenleg 121 művelődési otthon, 264 könyvtár működik. Jelenleg 182 mozi előadásait látogathatják a dolgozók. Az Áilami Déryné Színház előadásait a múlt évben 53 000-en nézték meg, a TIT által rendezett előadásokon több mint 50 000 ember vett részt. Sikeresek a különböző előadássorozatok, a KISZ által szervezett ifjúsági akadémiák és a szakszervezetek rendezésében megnyílt üzemi munkásakadémiák. Az eredmények hangsúlyozása mellett — mondotta ezután — őszintén fel kell vetni itt a kongresszuson, hogy a művelődésügy terén elég sok problémánk van. Nehézségek mutatkoznak például a közoktatás területén. A mi tapasztalataink is azt bizonyítják: égetően szükség van már arra az iskolareformra, amely közelebb hozza majd iskoláinkat az élethez, megteremti a gyakorlat és az elmélet szorosabb kapcsolatát és jobban felkészíti az ifjúságot a gyakorlati életre. A megyében tervbe vették például forradalmi múzeum létesítését. A múzeum első anyagát, egy 19-es gyűjteményt már meg is nyitottak, s annak igen komoly sikere van. D. N. DIDIT, az Indonéz Kommunista Pár. főtitkára A néppel együtt harcolunk a nemzeti burzsoázia és az imperialisták támadása ellen Tolmácsolta Indonézia kommunistái és dolgozó népe igaz, szívből jövő legbensőbb üdvözletét a kongresszus részvevőinek és rajtuk keresztül az egész magyar népnek. Az indonéz kommunisták büszkék arra, hogy pontosan a kellő időben és szilárdsággal a magyar proletariátus vezette népi hatalom mellé álltak. Az indonéz kommunisták hamar felismerték az ellen- forradalmi elemek aljasságát, mivel nem sokkal azután^ hogy az indonéz reakciós elemek mindenáron a „magyar kérdést” feszegették, ugyanezek a reakciós elemek ellen- forradalmi felkelést hajtottak végre az Indonéz Köztársaság ellen. Az egyazon véres kezek által rendezett ellenforradalmat mind Magyarországon, mind Indonéziában leverték. A továbbiakban a nemzetközi helyzetről szólva a többi között kijelentette: — Ázsia újabban függetlenséget szerzett országaiban, ahol a nemzeti burzsoázia vezető szerepet tölt be a kormányban, az imperialisták mindent elkövetnek, hogy visszafordítsák a fejlődés irányát, kihasználva ezen országok nemzeti burzsoáziájának nehéz helyzetét. Annak ellenére, hogy ezek az ázsiai országok már több mint tíz éve megszerezték politikai függetlenségüket, számos politikai és gazdasági probléma még mindig megoldásra vár, az imperialista uralmat az élet különböző területein még nem sikerült teljesen kiküszöbölni és a feudalizmus maradványai még mindig fennállnak egyes helyeken. Másrészt a nép követeli a nemzeti burzsoázia által tett azon ígéretek teljesítését, hogy a függetlenség elnyerése után életük megjavul. Mindaddig azonban, amíg az imperialisták és a feudális elemek nincsenek teljesen eltávolítva. senkinek sincs módiában a népnek tett kedvező ígéreteket teljesíteni. I'yen helyzetben a nemzeti burzsoázia eg->- része a népben céljai elérésének akadálvát tátja és ezért lépéseket tesz a nép demok(Folytatás a 4. oldalon.)