Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-31 / 306. szám

1959. DECEMBER 31. CSÜTÖRTÖK PÉ99 MEcrei k^Cirlap A jövedelemelosztás módszerei az inárcsi Március 21 Tsz-ben Szövetkezetünk a tavasszal alakult 2200 kh területen, 386 családdal, illetőleg 411 taggal. A főbb művelési ágak: szántó 952 kh, rét 280 kh, legelő 150 kh, zárt gyü­mölcsös 10 kh, szőlő 140 kh, erdő 300 kh, egyéb 32 kh. Ál­latállományunk jelenleg: 300 juh, 68 ló, 12 tenyészmarha, 26 hízómarha, 182 hízóser­tés, 10 anyakoca és 12 malac. Állatállományunk most van fejlődőben. A legszükségesebb férőhe­lyeket és a t:'rolóhelyeket igyekszünk elsősorban meg­építeni. Most építettünk fel két, egyenként 300 férőhelyes, faszerkezetes juhhodályt, egy ugyancsak faszerkezetes, 80 férőhelyes növendéfcmarha- istállót. Most készül egy ser- tésfiaztatónk, szintén fából. Átalakításokkal létesítettünk egy 60 férőhelyes lóistállót és egy 50 férőhelyes hízómarha­istállót. Sertéseink számára a Felsőbabádi Állami Gaz­daságtól bérelünk egy 500 férőhelyes hizlaldát. Állatállományunkat a tu­dományosan megállapított mértékre kívánjuk fejlesz­teni, figyelemmel a földte­rület nagyságára és a vár­ható takarmánybázisra. Épülőben van két, egyen­ként 10 és egy 7,5 vagon be­fogadó képességű vasszerke­zetes kukoricagórénk, ame­lyek részben saját erőből készülnek. Gazdaságunkban jelentős a belterjes kultúrák területe: spárga 80 kh, ön­tözéses kert 70 kh, gyümöl­csös (almás) 10 kh, szőlő 140 kh). Főbb szántóföldi ter- roelvényeink: gabona 450 kh, kukorica 130 kh, burgonya (korai és őszi együtt) 50 kh, cukorrépa 3 kh, takarmány- répa 5 kh, lucerna 28 kh, silókukorica 14 kh, dinnye 6 kh, zöldtrágya 63 kh, csa- lamádé 10 kh és muhar 30 kh. Főbb öntözéses termelvé- nyeink: zöldpaprika 22 kh, karfiol 22 kh, káposzta 26 kh. Megjegyzendő, hogy a kar­fiolt és a káposztát ugyan­abban a földben megelőzi a korai burgonya, amelyből az idén 19 vagont exportra ad­tunk el- (Ez utóbbiból hat va­gon a háztájiban termett.) Gazdaságunkat minden te­rületen szakemberek vezetik: az elnök jól képzett, gyakor­lattal rendelkező gazda, a fő- agronómus mezőgazdasági kö­zépiskolát végzett, a mező- gazdasági üzemágat agrár­mérnök, a kertészetet tech­nikus, a szőlőtermelést szak­képzett szőlész és borász, a gyümölcstermelést szintén szakember vezeti, az állatte­nyésztés élén szigorló állat­orvos áll. Tagságunk nem idegenkedik a szakemberek­től, sőt, azok munkáját hasz­nosnak tartja és megbecsüli. A folyó évi bruttó terme­lési értékünk közel 6,5 millió forint, amelyből a tagok ré­szesedése mintegy 3 millió, míg a többi üzemviteli célo­kat szolgál. Természetesen állami támogatást is kapunk, rövidlejáratú hitel formájá­ban. , A tagok megkapják a tervbe vett 40 forintot mun­kaegységenként. A várható munkaegység-teljesítés decem­ber 31-ig körülbelül 75 000 lesz, amelyhez tehát 3 000 000 forint szükséges. Gazdaságunkban az idei évben felhasználtunk 30 va­gon műtrágyát és 600 vagon szerves istállótrágyát. Az 1959—60-as gazdasági évben a fentieket legalább 40 száza­lékkal kívánjuk emelni. Brut­tó termelési értékünket pedig legalább 8 millióra. Ebből 4 millió a tagoknak jut, míg a többi üzemvitelre és tartalé­kolásra. Vezetőségünk és tagságunk nem idegenkedik a gépi mun­kától, inkább becsüli és kö­veteli azt. A Bugyi Állami Gépállomás nagy segítséget nyújt, két vontató csaknem állandóan nálunk dolgozik. A 400 kh őszi gabonavetés alá 380 kát. holdat géppel szán­tottunk. Vezetőségünk minden igye­kezete arra irányul, hogy a szövetkezeti és a termelési alapot minél nagyobbra nö­velje, ezért erőnkhöz mérten építkezünk, állatokat szer­zünk be és mindenképpen biztosítjuk a lakarmánybázist. Ezért tárolunk 20 vagon csö­ves kukoricát, 7 vagon árpát, 2 vagon zabot, 1050 mázsa lucernaszénát, 2000 mázsa rétiszénát, 19 200 kéve kuko­ricaszárat, 350 köbméter si­lót, 1100 mázsa takarmány­szalmát. Alomszalma-készle- tünk 2500 mázsa. Mindezek igazolják, hogy vezetőségünk tudja: állattenyésztés nélkül nincsen korszerű növényter­melés és fordítva: szakszerű növénytermelés nélkül az ál­lattenyésztés nem fejleszthető gazdaságosan. A fentiek ismerete szük­séges az elosztás formájának és arányának megértéséhez. Eredményeink nem egyedülál­lóak, de nem is kell szé­gyenkeznünk miattuk. El kell mondani, hogy az állam által nyújtott kedvez­ményeket olyképpen vettük igénybe, hogy állam iránti kötelezettségeinket és a meg­szabott egyéb feltételeket mindenben teljesítettük Nin­csen esedékes hitelünk, nin­csen hátralékban levő vagy le nem fedezett köztartozá­sunk. Trágyázás!, műtrágyá- zási és gépszántási kötelezett­ségeinket több mint száz százalékra teljesítettük. Mind­ezek alapján készpénzben az alábbi állami támogatást kap­juk: áruértékesítés után 212 ezer forintot, műtrágyaked­vezmény címén 112 ezer fo­rint. Gépszántási kedvezmény — esetenként elszámolva — körülbelül 60 ezer forint. A tavasszal igen nagy gondot okozott a vezetőség­nek a munkák időben és szak­szerűen történő elvégzésé­nek biztosítása. Meg kellett találni azt a legjobb módszert és formát, amely az újdonsült tagokat munkára ösztönzi. Hosszú tár­gyalások után — a járási irá­nyító szervekkel egyetértés­ben — végül is kialakult egy olyan forma, amely megfelel az általános irányelveknek, a helyi körülményeknek és a tagság érdekeinek is. A ve­zetőség elsősorban az anyagi érdekeltséget kívánta érvény­re juttatni, amikor kidolgozta az alábbi munkaegység-része­sedést és prémiumrendszert: Kertészet A legnagyobb gondot a ker­tészeti normák mérése és a kellő dotáció biztosítása okoz­ta. Tudvalevő, hogy a kerté­szetben igen sok az aprólékos és előre nem látható munka, amelynek mérése bonyolult és igen nagy adminisztrációt kí­ván. A számításoknál erre a területre helyeztük a fő súlyt, azért is, mert a kertészet je­lentős pénzbevételi forrást jelent a tsz számára, vi­szonylag kis területen (60— 70 kh-on) körülbelül 2,5 mil­lió forintot. Biztosítani kel­lett tehát az ütemes, szak­szerű munkát, ami csakis az anyagi érdekeltség legmesz- szebbmenő szem előtt tartá­sával érhető el. A kertészet­nél az alábbi gyakorlat ala­kult ki. a) Paprika, káposzta, kar­fiol és más apróbb zöldség­féle esetében minden 120 fo­rint bruttó pénzbevétel után egy munkaegység illeti meg az egyes kertészeti, brigádokat. b) Korai burgonyánál min­den 200 forint bruttó bevé­tel után egy munkaegység jár. A kertészetnél külön pré­miumrendszer nem alakult ki, mert az előbbiek teljes mér­tékben magukban foglalják a többlettermés utáni részese­dést. Ezért a részesedésért a ker­tészek kötelesek minden munkát elvégezni, a palánta- neveléstől kezdve (beleértve a melegágy készítést is) a termés, illetőleg a termény betakarításáig, kivéve a trá­gya helyszínre történő szállí­tását és a fuvarozást. Min­den anyagot (vetőmag, trágya és védőszerek) a termelőszö­vetkezet bocsát rendelkezésre. Növénytermelés A növénytermelésnél az előírt és helyileg kialakult normákat alkalmazzuk, de ki­fejezetten gyakorlattá tettük a termelési premizálást. így a sok évi tapasztalat alapján megállapítjuk a termelési ter­vet, s ami azon felül — a jó munka eredményeként — te­rem, annak 50 száazléka a termelésben részt vett tagot illeti meg. A többlettermés másik feléből részesednek a szakvezetők és a bedolgozók (fogatosok és gépállomási dol­gozók). Növénytermelésünk fejlő­désének másik mozgatója az, hogy a területeket úgyneve­zett egyedi parcellákban ad­tuk át a tagoknak, akik az átvett területeket a vetéstől a betakarításig felelősséggel ápolják, vagyis nincsenek ki­téve a szorgalmas tagok a hanyagabbak mulasztásának és a mulasztás következmé­nyeinek. Ezt a módszert azért is alkalmaznunk kellett, mert községünk rövid idő alatt lett termelőszövetkezeti köz­ség és a tagok nem tudnának olyan hirtelen az egyéni gaz­dálkodás után nagy létszámú közösségben munkálkodni. Az átmenetet tehát ezúton is biz­tosítani kívánjuk. Ilyen módon kapott 30 szor­galmas tagunk összesen 64 mázsa kukoricát és 75 hl bort prémiumként. Ez tetszik az embereknek és szívesen vesz­nek részt a munkában. A Állattenyésztés Az állattenyésztésben — hasonlóan a növénytermelés­hez — ugyancsak a tudomá­nyos normákat alkalmazzuk és a prémiumrendszert. A pré­mium kiterjed a terven felül ráhizlalt súlyra, a terven fe­lüli termékhozamra és a sza­porulatra egyaránt. Ily mó­don kapott a juhászunk több mint 106 munkaegységet pré­miumként a gyapjú- és a tej­termelési terv túlteljesítése után. Kovács Sándor kertészeti munkacsapatának eredménye és részesedése például a kö­vetkező: Csapattagok száma: 5 fő. 3 kh korai burgonya termése 237 q, á 200 Ft/q= 47 400 Ft 1,75 kh paprika termése 239 q á 360 Ft/q= 86 040 Ft 3 kh karfiol termése 267 q á 300 Ft/q= 80 100 Ft 3 kh káposzta 400 q á 2 Ft, kg (tavaszi tárolásra)= 80 009 Ft 1 kh spárga összbevétele = 31250 Ft Egyéb zöldségféle köztesként összesen ____= 20 000 Ft A munkacsapat tagjainak (márciustól december 31-ig) fejenként 21 700 forint jut ré­szesedésként (burgonya be­vételéből 20 százalék, míg a többi termés bevételéből 33 százalék részesedés). Ehhez számolhatunk még a háztáji­ból' mintegy 5000—6000 fo­rintot. Termelvényeinket kizárólag szerződéses alapon, állami vállalatok. Útján ,, értékesítjük. Ezért kaptunk 212 ezer fo­rint hitelelengedést, illetve esedékes hitel hiányában kész­pénz dotációt. Az értékesítést a jövőben is így bonyolítjuk le. Az állami értékesítés ki­fejezetten előnyös nemcsak az állam, hanem a tsz számára is. Végül el kell még mondani, hogy a tagok részesedésüket ebben az évben kizárólag pénzben kapják. A jövőben is így tervezünk, kivéve a kenyérgabonát és a burgonyát, amelyből a tagok háztartási szükségletének ki­elégítését a teljesített mun­kaegységek arányában bizto­sítjuk. Bort, takarmányga­bonát, állati terméket, szálas­takarmányt stb. osztásra nem tervezünk. W\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\' 344 790 Ft Mint már említettük, az egy munkaegységre tervezett pénzösszeg 40 jrint. Erre az összegre a teljesített mun­kaegység után havonta rend­szeresen 20 forint előleget fi­zetünk. A tagok ilyen címen már eddig 1 400 000 forintot vettek fel. Minthogy a zárszámadás ok­tóber 31-e helyett december 31-én lesz, december 10-én a november 30-ig teljesített ‘muhkáegységék' útán: kifizet­tük a járandóság 90 százalé­kát, azaz munkaegységenként 36 forintot (természetesen az eddig felvett összeggel együtt). A kertészetnél ismertetett munkaegység részesedési for­mát tovább kívánjuk fejleszte­ni, vagyis más termelvények- re is ki akarjuk terjeszteni. A jövő évben termőre forduló 80 kh. spárgánkat is bevon­juk a forintbevétel után jó­váírandó munkaegység számí­tás keretébe. így akarjuk biz­tosítani a spárga időben tör­ténő kiszedését, vagyis azt, hogy a termény nagy része el­sőrendűként legyen értékesít­hető, ami az átlagárat 12,40 forint helyett legalább 16 fo­rintra növeli kilogrammon­ként. Percnyi István, az inárcsi Március 21 Tsz elnöke. Megszilárdult a törvényesség, orvosolják a dolgozók panaszait Sok ezren veszik igénybe a szakszervezetek ingyenes jogvédelmét • A szakszervezetek munkájá­nak egyik fontos része a dol­gozók panaszainak intézése, a jogi tanácsadás és a jogvéde­lem, amit ebben az évben is sok ezren vettek igénybe. A SZOT tanácsadó irodáját 1959- ben mintegy hat és félezren keresték fel, de sokan fordul­tak kéréseikkel és jogi kérdé­seikkel a szakmai szakszerve­zetekhez is. A SZOT és a szakszervezetek valamennyi panaszt kivizsgáltak és a ké­résekre minden esetben, leg­később két héten belül, sürgős ügyekben 1—2 napon belül válaszoltak. A szakszervezetek 25 ügy­védje sok száz magánjogi perben nyújtott díjtalan jogvédelmet a tagságnak. A panaszok száma viszony­lag még mindig nagy, jellegük azonban az utóbbi években megváltozott. A jelentékeny munkásvédelmi beruházások hatására nagymértékben csök­kent a munkásvédelemmel kapcsolatos panaszok száma, jogtalan áthelyezésre és ha­sonló törvénysértésekre 60—70 százalékkal kevesebben pa­naszkodtak, mint néhány év­vel ezelőtt. A SZOT tanácsadó irodája vezetőinek tapasztala­tai szerint kirívó törvénytelenség ma már alig van, szervezettebb az üzemek gazdálkodása is, nagyobb gonddal, lelki­ismeretességgel bánnak a dolgozókkal. A panaszok zöme az üzemek kisebb hibáiból, egyes ügyek nem eléggé körültekintő keze­léséből adódnak. Igen sokan panaszkodnak például amiatt, hogy helytelenül számfejtet­ték a munkabért. Nem meg­felelő bizonyos juttatások el­osztása, gyakori a visszásság, a pótdíjak, túlórák körül is. Az eseteknek körülbelül 55 százalékában a panaszos alap­talanul tart igényt bizonyos előnyökre, az idén beérkezett panaszoknak 45 százaléka azonban jogos volt, amit a szakszervezetek közbenjárásá­ra orvosoltak. A mulasztásokért a szak- szervezetek és a miniszté­riumok az üzemek számos szakszervezeti és gazda­sági vezetőjét felelősségre vonták. A SZOT és a .szakszerveze­tek továbbra is a dolgozók rendelkezésére állnak jogi ta­nácsaikkal, jogos panaszok in­tézésével. Rendszeresen foly­tatódnak a SZOT elnökségi tagjainak fogadóórái is. Fel­kérik azonban a dolgozókat, hogy csak olyan kérésekkel forduljanak a SZOT-hoz, ame­lyeket az üzemi, vagy a szak­mai szakszervezetek nem. tud­tak elintézni, mert a tapaszta­latok szerint az ügyek legna­gyobb részét a szakszervezeti bizottságok, vagy az illetékes szakszervezetek is meg tudják oldani. A jövő év fejlesztési tervei Tárnokon .Nagyszabású községfejlesz­tési tervet fogadott el leg­utóbbi ülésén Tárnok Községi Tanácsa. Elhatározták, hogy rendbehozzák a falu központ­jában álló kultúrházat, amely mindössze egyetlen előadóte­remből áll. Volna ugyan még más helyiség is az épü­letben, ezt azonban a földmű­vesszövetkezet italboltja fog­lalja el. Tanácsi határozat alapján a szövetkezet már ré­gen köteles lett volna azt ki­üríteni, de még mindig az italbolt szorítja ki a kultúr- házból a helyiséget igénylő különböző társadalmi szer­veket. Remélik a tárnokiak, hogy az új évben végre megszűnik a művelődési ház­ban levő italbolt. Ettől füg­getlenül komoly összegre rú­gó beruházással öltözőt tol­danak az épülethez. A költsé­get a községfejlesztési alap fedezi. A község másik, Tárnoklige­ten álló művelődési ottho­nának pincéjét tízezer forint költséggel ruhatárrá rendezik be. Ezenkívül négy kilométer hosszú gyalogjárdát építenek a községfejlesztési alapból és másfél kilométerrel bőví­tik a villanyhálózatot. Végül 15 ezer forintot for­dítanak a községi tűzoltóság­ra, a tárnokiak büszkeségére, amely úgy a megyei, mint a járási tűzoltóversenyen első lett az idén. Naptárak - művészi alkotások reprodukcióival A Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalata két, többszín- nyomásos naptárt adott köz­re. A nagyobbik asztali nap­tár tizenkét, a Nemzeti Ga­lériában őrzött magyar re­mekmű reprodukcióját tar­talmazza, míg a kisebbikben a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria gyűjtemé­nyeiből találhat képeket a vásárló. Ez utóbbi naptárt úgy szerkesztették meg, hogy a képek kivágva levelezőlap­ként is használhatók, hátol­dalukat a levelezőlapoknál szokásos vonalazással látták el. A naptárakban több­nyelvű ismertető szöveg ta­lálható. Készült egy harma­dik fajta asztali naptár is, amelyet kiváló fotóművészek alkotásaival díszítették. ELHATÁROZÁS ELŐTT ne, az a néhány ember aki még kinn van a tanyasorról. Akkor nem gondolkodnék. — Azok téged várnak Ist- ván — veti ellene falubé­lije. — Hiszen te vagy a választott emberük. Tanács­tag vagy. Azután terelődik a beszéd a családra, az ünnepekre, a sok disznótorra, az időjárásra, a nyakig érő sárra. Azután újra vissza a szövetkezetre. Mint ahogy manapság min­dig visszakanyarodik a szó a közöshöz. Kivált Puszta- vacson. ahol alig van már kívül valaki. A község már így is szövetkezeti. A tagosí­tás is megkezdődött. Kár len­ne, ha Mészáros, ez a jó gaz­da a kívül maradókloal tar­tana. De nem is hiszi ezt senki, aki Mészárost ismeri. Azt a földszeretetet, ami ben­ne ég. Aki így szereti a ker­tészetet, ahogy Mészáros Ist­ván, az nem mondhat le ar­ról, hogy az eddigi tíz helyett most akár ötven holdon is ne kertészkedjen... Amikor ' búcsúzunk, nem ígér semmit. Csak azt mond­ta: újév után összejövünk néhányan és majd meglát­juk. De a kézfogás hosszabb is, melegebb is a búcsúzás­nál, mint a találkozás kezde­tén. Sági Ágnes intéző bizottság tagjainak nevét. És örülünk, amikor Mészáros István elismeri: — Ezek tényleg jó gaz­dák ... — Kár, hogy te hiányzol kö­zülünk — mondja az egyik jelenlevő tsz-tag. — Kár. Pe­dig szerettük volna, ha te is vezetőségi tag lennél. Szerettük volna — ebben a két szóban foglalta össze ez a tsz-tag, hogy hányszor ve­tődött fel Mészáros István neve egymás között. De hányszor! Amikor csak a kertészetről beszéltek, annyi­szor került szóba ez a szor­galmas fiatalember. Látszik: Mészárosnak jólesik a dicsé­ret. Akkor felvillan a szeme, amikor kérdezik tőle: — Hol lenne jó a kertészet? — Hát, a Gyurka bácsi föld­je felé, ott a szegletben is megfelelne. A tanyasi ré­szen nem lenne jó. Ott hideg a talaj. Csak száraz kerté­szetre telne. Inkább meleg földben. Öntözéssel. Észre sem veszi, hogy ter­vez. És hogy mindig mesz- szibbre jut a. tervezésben. Amikor rájön maga is, hogy elkalandozott, visszatereli gondolatát az induláshoz: ^ Ha a többi buckái is jön­Nincs azoknak semmiben hiányuk. Az idén már hozzá­kezdenénk a ház építéséhez... — Ha most belépek a szö­vetkezetbe ■— gondolkodik hangosan magának —, jövőre talán semmi nem lesz a ház­ból. Pedig az nagyon kell. — Miért ne lehetne — vi­tázunk vele. Lesz arra ideje és módja. A szomszédos Inárcson is milyen jó a tsz. Magukon múlna ... Vitatkozunk a jövedelmen, a munkaszervezésen. Minden előjön ilyenkor. A szobába Gulyás János lép be. Hellyel kínáljuk. Mé­száros tréfásan bök a jöve­vény felé: — Ilyen tekintélyes gazdát szervezzenek be, mint Gulyás bácsi. Visszájára fordult a tréfa: rossz helyre talált, Nevetünk rajta. Gulyás János már bent van a tsz-ben. De mennyire bent! Intéző bizottsági tag is. Már a birkahodályhoz való nád ügyében szaladgál. Mészáros István elkomorul: — Gulyás bácsi tényleg be­lépett? És Holu István is? Hm. Hagyjuk, hadd gondolkod­jék. Gulyás János sorolja az \ Belépett-e azóta a szövet­sz kezeibe vagy sem Mészáros t István pusztavacsi lakos? Nem \ tudom. Amikor elváltunk, 5 nagyon gondolkodott. Azt \ mondta, így megy már hetek $ óta. Vajúdik. Egymáshoz il- í; leszti a sok „igenlő” mozai- í kot és rakosgatja a „nem”-eket '/f is. £ — Ha mindenki szorgalmas % lenne — mondja. £ — Ha nem vívódnának £annyit az emberek, f És kimondja, amit magá- % ban már ki tudja, hányad­szor gondol végig: % — Szegény lány volt a fe­leségem is. araikor összekel- S'iink. Anynsoméknak az volt S kívánságuk, hogy együtt ^lakjunk. Azt akarták, hogy % apósommal dolgozzak. Az egy % nagygazdánál cseléő-kertész- ^kedett. Nagyon dolgos ember fáz apósom. Jó kertész. Így féltünk két évig. Akkor aztán 2 az asztalra csaptam: tovább $ nem csinálom! Nem cseléd- ^ kedek senkinek. És nem en- % gedtem az apósomat sem. ^ — Felesben béreltünk földet ^— folytatta. — Sokat dolgoz­atunk, igaz. De abból van ^ most a tíz holdunk. A kis­lányom már 13 éves. A fiam töt. Csodaszép két gyerek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom