Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-31 / 306. szám

MST MEGY r&Cirlav 1959. DECEMBER 31. CSÜTÖRTÖK MINTA HÚSZÉVESEK H . . a nagy akarások usz ev kora. Ritka em­bernél a teljes céltudatossá­gé. A kiszámíthatatlanság ko­ra ez, a teljesedő értelemé, amely a valóságot, a lehetősé­get és az álmokat keveri. A társaság keresésének kora is, amikor mindenki kutatja a hovatartozását a családban, a társadalomban. Az ébredő ösztön korszaka a húsz esz­tendő, amely a lányoknál még inkább elhatározó, mint a fiúknál. Az „akarok évei”, a jövő festéséé, a mindent bí­róké. Az ifjúság szépségének évei. A hamvas gyümölcsre emlékeztet, amely jó föld­ben, gondos kertész keze alatt, napsütésben érik ízes táplálékká. Ez jutott eszembe, amikor Bálint Máriával megismerked­tem. Nyolc testvére van, ő a sor­ban a második. Most még könyvelő egyik sütőipari vál­lalatnál, havi ezerhetven fo­rintért, Bálint István hajó­kormányos lánya, Visegrád KISZ-titkára, 1957 júliusától párttag. — A második gimnáziumot végzem az esti tagozaton. Ma­gyar—történelem szakos ta­nár akarok lenni. „Akarok”. Ez a beszélgeté­sünk alatt többször ismét­lődik. f' ■, . látszik, ma­Ctsendesnek gába merüit­nek, pedig nem az. — Azt mondták: megvá­lasztanak KISZ-titkárnak. Az lesz a pártmunkám. Otthon annyian vagyunk, jó, ha értek a fiatalokhoz. Elvállal­tam. Nem volt helyiségünk. Lett. A tanács egy régi cukrászboltot ideadott. Neki­láttunk mind a huszonnyol­cán. Vakoltunk, festettünk, padlóztunk. Fiszli Béla is segített, pedig most Viseg- rádon ő a párttitkár. De fiatal még. Hozta az öccseit, azok a barátaikat, a lányok is jöttek. Aztán szereztünk székeket, de hem volt asz­tal. Került az is. Az élet elkezdődött. Ping-pong, rex- biliárd, torna, sport tánc, télen tanulás. Hol negyven, hol ötven lány, fiú jön el. Nyolcán, akik bevonultak, ír­tak, kérdeznek: mit csiná­lunk? Csak akarni kell, ak­kor minden sikerül. Csak akarni kell. És ő, Bálint Mária? — Dolgozom, tanulok. Szórakozás? — Igen. Van is, kell is. És az idő? A nap huszon­négy órából áll. — Elég az. Az időnek pa­rancsolni kell. Ezt szenvedélyesen állítja. TV . , utazással is api nyolc, munkahe­lyére és vissza tíz óra. Ta­nulás, KISZ-munka, szórako­zás. így sorolom. — És olvasás — teszi hozzá. — Mindennap egy óra leg­alább. Az kell. Anélkül nem lehet lenni. Mikszáth, Móricz a magya­rok közül, Dosztojevszkij, So- lohov, Alekszej Tolsztoj, Vic­tor Hugo, Ilja Ehrenburg a külföldiek között a kedvelt- jei. Juhász Gyula, Tóth Ár­pád, Puskin, Ady és a leg­közelebbi, a legismerősebb József Attila. — Apámmal — ha itthon van — sokat vitázunk. Nem­csak olvasni, hanem megérte­ni is tőle tanultam. Ö igazi ember. Ahogyan ezt .mondja, fi­gyelemre méltó. Szája körül lágyság, szemében villanás. — Apa őszinte, jellemes, harcos. Nincs több olyan ember. Vitázik. Nem veszek­szik. Nem fáj neki, ha alul marad. Elismeri. Az apa az ideál. Más nincs? Egy fiatal férfi, alá hason­lítana hozzá? Aki.., — Nincs, nem is akarom, hogy legyen. Ha végeztem, ha tanár leszek. Nem akarom el­tartatni magam senkivel. Az olyan, mint a szolgaság... El­múlt világ... Egyenlő esély- lyel indulni a házasságban is és vállalni mindent, de kö­zösen. • Hosszúkás arca zárt most, mint aki megmásíthatatlan elhatározást közöl. — És addig? Ha megérintené egy szenvedély? A válasz késik néhány má­sodpercet. — Igen. Gondoltam rá. A Holdra is szeretnék eljutni. Ma elképzelni sem tudom, milyen erő visz oda. De tudom, hogy van és lehetséges.. Az élet nemcsak munka, ta­nulás, szórakozás és művelő­dés, hanem kísértés is, főleg húszévesen. Megint céltudatos a válasz. — Nyolc éve tornászom. Azt mondják, nem rosszul. Ez le­foglal, testileg kifáraszt. Ked­velem az operát, legjobban Verdit, Puccinit, szóval az ola­szokat. A modern táncokat is szeretem, a gyors ritmusokat, amit a többiek. Mindez meg­nyugtat. És otthon? A , , „ lakásban Ró­visegradi ^ Pista Jó_ zsi, Kati, Teri, Panni, mama — és az apa két út közötti pi­henőn — a három szoba kony­hában mozognak, beszélnek, élnek. Erzsi, a legidősebb, már férjhezment. — örök a rumli nálunk. De én már hozzászoktam. Az anya azt mondja: — Mária néha nagyszájú. Róza és Pista, a két tizenhat éven felüli is így vélekedik. Bálint Mária pedig: — Lehet, hogy igazuk van. Még kevés az önkritikám. És elneveti magát. Pontosan úgy, mint a húszévesek. Déri Károly INNEN - ONNAN Milyen állat a leopon ? A világ legszorgalmasabb újságolvasói Anglia a világ legelső újság­olvasó országa. Az UNESCO statisztikája szerint ezer lakos közül 573 vásárol naponta új­ságokat. Második helyen Svéd­ország áll, ahol ezer lakosra napi 462 újságolvasó esik. A statisztikai összeállítás további adatai szerint a világon ösz- szesen 30 000 újság jelenik meg, köztük 8000 napilap. Vi­lágviszonylatban ezer ember közül 92 vásárol naponta újsá­got. Harminc múmia egy barlangban Sonora mexikói állam keleti részén az arizonai egyetem tu­dományos expedíciója érdekes régészeti leletre bukkant. Egy 210 méter mély barlangban 30 múmiát találtak, amelyek a vizsgálatok szerint körülbelül 10 ezer évesek lehetnek. Hiába keressük a nagy Brehmben a leopon címszót, pedig leoponok igenis léteznek. A japán Nicsonomija város állatkertjében nemrégiben leo­párd és oroszlán kereszteződé­séből bébik születtek, amelye­ket az állatkert dolgozói a két szülő után „leopon”-nak ke­reszteltek el. Kórhaihiány Franciaországban „Drámai évek elé nézünk, ha hamarosan nem kapunk új kórházakat betegeink részére — nyilatkozott dr. Leclainche, a francia közegészségügy egyik vezetője. Kijelentette, hogy 13 500 új kórházi ágyra lenne szükség, ami természetesen te­temes költségbe kerül. Ennek hiányában a betegek kórházi tartózkodásának idejét erősen csökkenteni kell. A továbbiak­ban az igazgató ápolónőképző intézetek felállítását sürgette. Halálos sugárzási övezetek a Jupiter körül Dr. Frank Drake, nyugat- virginiai rádióasztronómus ki­jelentette, hogy amerikai csil­lagászok nézete szerint a Jupi­ter bolygót a Földénél száz­szor erősebb és következés­képpen az űrhajós szempont­jából veszélyesebb sugárzási gyűrűk veszik körül. A Jupi­terről kiinduló rádióhullámok­ból arra lehet következtetni — mondta —. hogy a bolygót erős sugármezők veszik körül. Minden bizonnyal a Jupiter mágneses terének termékéről van szó. Mint ismeretes, a legújabb megállapítások szerint a Föld sugárövezete a Napból szár­mazó energiadús elektronok­ból áll, amelyek a Föld mág­neses terébe kerültek. Drake számításai szerint a Jupiter mágneses tere — amelynek át­mérője tízszer nagyobb t Földnél *— tízszeresen múlj« felül a Föld mágneses terét. Tudás meg szív kell, hogy jól menjen a munka Válaszcsokor a munkaversenyről Az 1959-es esztendőt az üzemeket járó újságíró úgy tudná jellemezni, hogy a munkaverseny megújhodásá­nak esztendeje volt a gyárak­ban. A kongresszusi munkaver­seny sok nagyszerű sikeréről írtunk ebben az évben. A végeredményről még nem le­het számot adni, de annyit a statisztika tizedes pontosságú SI-REKORD Eddig ismeretlen borfajták bemutatására készülnek Kecskeméten Kecskeméten, a Szőlészeti Kutató Intézet Mathiász Já­nosról elnevezett telepén nagyszabású borbemutatóra készülnek. Ez alkalommal el­ső ízben kerülnek a szakér­tők és a fogyasztók elé a Mathiász János és Kocsis Pál szőlőfajtáiból készült bo-? rok, közöttük néhány olyan fajta, amelynek szőlőjét Ko­csis Pál az utóbbi években ál­lította elő, keresztezéssel. Bi­zonyára nagy sikere lesz a ÍMunkácsy zöldszilváninak és a piros tramininek; mind­kettő kiváló étkezési szőlő, ugyanakkor elsőrendű bort is ad. Csaknem százezer pár szegedi papucs készült az idén pár papucsot gyártanak na­ponta. adatai nélkül Is tudunk, hogy nemcsak állták szavukat a gyárak dolgozói, hanem túl is teljesítették, amit vállal­tak. Munka közben sokat be­szélgettünk a dolgozókkal a munkaversenyről. Legtöbbször úgy, hogy a jegyzetfüzet nem örökítette meg a vélemény tulajdonosának nevét. Ettől függetlenül értékes az elhang­zott sok-sok vélemény. A jegyzetfüzetek lapozgatása közben meglepődve tapasz­talja az újságíró, hogy a száz­nál is több választ néhány csoportba lehet sűríteni. Ér­demes közreadni a tapaszta­latokat. Az egyik csoport így véle­kedik: — A pénz ösztönzi az em­bereket a jobb munkára. Mások, csaknem annyian, mint az előző vélemény tu­lajdonosai, megtoldják ezt:. — A több és jobb mun­kára ösztönzésnél valóban szerepet játszik a pénz, de erkölcsi elismerés nélkül nem sokat ér. A pénz mellett a becsvágy is ösztönzi az em­bert. Ezek a dolgozók így véle­kednek: — A pénz hamar elfogy, nyoma veszik. Jó, ha van, de mennyivel többet ér egy ki­váló dolgozó oklevél vagy jel­vény, nem is szólva maga sabb kitüntetésről, amit nyil­vánosan, a többiek előtt ad­nak át. Ezeknek is, azoknak is iga­zuk van. Ha valaki verse­nyezni kezd, először csak azért teszi, hogy többet ke­ressen. Később jut el addig, hogy már többre vágyik, hogy már az erkölcsi elismerést is igényli. A munkaverseny nagy ne­velőiskola. Aki egyszer bele­kóstolt, nem tudja abbahagy­ni. Gondolkodik, újít, új mun­kafogásokat sajátít el és tanul meg másoktól. Aztán már maga is tanítja fiatalabb, ta­pasztalatlanabb társait. S amikor idáig eljutott az ember, már csak egy lépés és ilyen választ ad. ha megkérde­zik, miért versenyez: — Látom, hogy. von értelme a munkának. Az ország vezetői őszintén be­szélnek velünk. Megmondják, hogyan állunk és azt is, hogy ha jól dolgozunk, gyorsabban emelhetjük az életszínvonalat is. Ezek nemcsak szavak, a gyakorlatban is így van. A megkérdezettek közül so­kan vallják a fenti véleményt. Az elmondottakat így sum­mázzák: — A párt politikája á miénk, bennünket emel fel. Csak természetes, hogy saját jólétünkért jobban dolgozunk. És amit még nagyon sokan vallanak: — Nincsenek „futtatott” em­ÚJÉVI EMLÉK - * berek. Nem egy-egy munkás ezer százalékait kérik, hanem brigádok, egész műhelyek együttes jobb eredményeit. Nem véletlen, hogy a mun­kaverseny kollektív formái — a műhely- és brigádverseny — honosodtak meg a gyárakban. A munkások azt vallják, hogy az összefogott erő hozza az igazi eredményeket. Azt jelenti-e ez, hogy az egyénnek már nincs is szerepe a termelés folyamatos javítá­sában? Erről szó sincs. Sőt, most kap igazán értelmet az egyéni kezdeményezés, amikor rövid idő alatt az egész kollektíva közkincsévé válik. A Diósdi Csapágygyár­ban például valaki rájött, hogy nem jó, ha mindenki saját maga köszörüli az esz­tergakést. így nemcsak sok idő vész kárba, de gvorsab- ban is használódnak el a ké­sek. Egyik ember többet kö­szörül le belőlük, mint a má­sik. Javasolta, hogy egy em­ber köszörülje a késeket, az, aki legjobban érti ezt a mun­kát. Megvalósították a javas­latot. Azóta tovább növeked­tek az eredmények. A kollektívához való tarto­zás nemcsak a felelősségérze­tet növeli a dolgozókban, ha­nem öntudatukat is napról napra fejleszti. Nagyszerű példáját adta en­nek a Dunai Hajógyár egyik munkásnője, aki M-né néven örökített meg a jegyzetfüzet. De nem is a név, inkább a tett a fontos. Ez a" háromgyermekes csa­ládanya a fényezőműhely csi­szolórészlegében eléggé egész­ségtelen körülmények között dolgozott. Az orvos eltanácsol­ta erről a munkahelyről. Amíg az ügy elintéződött, az asszony mindennap fél órával előbb el­készült napi munkájával, az­tán átment újonnan kijelöl! helyére, ahol megtanulta a mo­torkerékpár oldalkocsik csi­szolását. Csak akkor foglalta el új helyét, amikor már jól ment az új munka. A kérdésre, hogy miért így csinálta, így válaszol: — Régi társaimat a csiszoló­ban nem rövidíthettem meg, de az új munkahelyen se lát­hatták kárát gyakorlatlansá­gomnak a munkatársak. így aztán mind a két helyen ele­get tettem kötelességemnek. Nem egyedülálló példa. A Váci Könnyűipari Öntöde és A1 katrészgy árban mondot­ták, amikor megkérdeztük az emberektől, hogyan dolgoznak, hogy olyan kevés a selejtjük: — Tudás, meg szív kell hoz­zá, hogy jó! menjen a munka. Hát ilyenek a mi munká­saink. Erről tanúskodik ez a kis csokor. S ez a csokor nem hervad, ellenkezőleg, mindig frissebben pompázik, új szí­nekkel gazdagodik, mert a leg­termékenyebb talaj, az élet talaja táplálja. — fi — tisztet latnak maguk előtt. % Revolver és gumibot lóg a £ derékszíjukon. Jaj! az új év £ első percében itt kísért az ^ óesztendő. Mit akarnak, ráz- £ ziát tartanak? Mindenkit e^~ ^ visznek? Rossz a hírük, azf újságok nem írnak róla, de ^ az egész város beszéli, meny- í nyi embert elhurcoltak már. -! Nincs este, hogy itt vagy ? ott le ne ütnének valakit a % nyílt utcán. Miattuk csende- $ sült el a nagyváros éjszaka- $ ja és panaszkodnak a ká- $ vésők, meg a pincérek. A mu- $ latozók dermedten ülnek az $ asztalok körül, a tisztek pe- % dig megindulnak feléjük. 'j Micsoda kedves újévi meg- £ lepetés! Megkönnyebbülten $ felsóhajt a megriadt polgár. % A mentők helyett jöttek, ke- $ zükben perselyt csörgetnek % a tiszt urak, a nemzeti had- $ sereg javára gyűjtenek ezek ^ a snájdig, fess fiatalemberek. % Hullik a sok korona a per- % selybe! Milyen szépen sza- f lutálnak minden asztalnál.. .4 y tj 'inai felé dülöngélő tisz-( «í tehet is látni az utcán. $ 'fezükben még a persely, de $ már nem csörög ... ^ Így köszönt Budapestre 1920 % első reggele. hetekkel előbb lefoglaltak minden asztalt Szilveszter éjszakára, egymás hegyén- hátán szorongtak a vendé­gek mindenütt. Bőségesen most sincs sehol, de azért mindenütt akad még hely. És a pesti polgárok, ezek a javíthatatlan optimisták, bi­zakodva mulatnak. Mindjárt éjfélt üt az óra, elalszik majd a lámpa és miré egy pillanat múlva megint ki- gyúl, már poharak csendii- lése közben új esztendőbe lép a világ. A szakács persze ezidén nem járhat körbe ezüsttálcán visító malaccal. Malacvágási tilalom van, honnan szerezne malacot? De a szerencsét hozó kémény­seprő csak beállít? Utána meg jönnek a mentők perselyt csörgetve, mindenkit érhet baleset — mondják — és gyűj­tenek, mert intézményüket ebben a metropólisban a tár­sadalom adományaiból tartják fenn. \ F égre kialszik a villany! Éljen! Boldoa új évet! És ebben a pillanatban kürtszó rivall. Riadtan elnémulnak a mulatozók, amijcor a fény első lobbanására egy csomó fehértollas katonát, csupa • Qzilveszter napja megvir- \ »rt rád, búcsúzik a sok vi- ! hart látott óesztendő. Buda- : pest remélni és felejteni sze- ! retne. A jámbor pesti pol- í gár békebeli vidám Szilvesz- ! tér éjszakák emlékét idézi, ímost is örömrivallgással akar- \ ja köszönteni az új esztendőt. ! S a város, ez a kedves, okos l város, nem veszi észre, hogy 1 gondbarázdákkal szabdalt ar- '• cán nevetése csak kísérteties : vigyor. \ Aki teheti és aki nem na- i gyón teheti, mulatni megy \ ezen az éjszakán. Az előkelő \ dunaparti Hotel Ritzben és \ a Hungária Szállodában mé- \ regdrága, 80 koronás szil- l veszten menüt szolgálnak fel, ; lépést, előételt, sültet köret- ; tel és fánkot. A körúti étter- ; mek és kávéházak alig vala- !mivel olcsóbbak. Kijjebb, a \ város peremén alacsonyab- I bak, de a jobb életről álmo- ! dozó nyomor számára mégis j elérhetetlenül magasak az j árak. Valaha a kávéházakban, j_. — $ • Részlet a szerző Gyula vezér £ élete és kora. Krónika a XX. szá- ^ zadból című megjelenő müvéből. SZOKOLY ENDRE: — Nem tudja kedves kollégám, merre kell leszállni? A régi szegedi papucsosok, akik már a Szegedi Papucs­készítő • Ksz-ben folytatják . ősi mesterségüket, a szövet- i kezetben is öregbítik az is- ; mert szegedi iparcikk hír- i nevét. Készítményeik az idén is számos hazai és külföldi kiállításon nyerték el a kö­zönség tetszését, s alig győ­zik kielégíteni a növekvő igé­nyeket. Az év elejétől már csaknem százezer pár jelleg­zetes, hímzett, szegedi he- gyes-sarkos bársonypapucs került ki üzemükből. A nagy keresletet azonban nem tud­ták kielégíteni. Ezért elha-: tározták, hogy két műsza­kos termelésre térnek át. Máris felvettek húsz új dolgo­zót, s a jövő év első hónapjai­tól az eddigi 300 helyett 400; A szovjet sarkkutatók elhagyták a Déli-sarkot : Mint a Mimij déli-sarki tu-| dományos állomásról jelentik, j a kutatók kiküldött csoportja; befejezte munkáját a földrajzi Déli-sarkon és kedden moszk­vai idő szerint 15 órakor elin­dult visszafelé a Mirnij-telep- re. Az Alekszandr Draikin ve­zette tizenhat tagú csoport há- ri^»t napot töltött a földrajzi -&é%-sarkon, amely 2700 kilo­méteres útjuk utolsó állomása volt. A szovjet tudósok jégta- ni, gravitációs, meteorológiai és földrr.ásnességtani kutatáso­kat végeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom