Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-29 / 304. szám

I. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1959. DECEMBER 29. KEDD Uj útra lépett Abony Megdicsérjük A népszámlálás sikeréért Néhány nap választ el ben­nünket a 10. hivatalos magyar népszámlálás munkálatainak megkezdésétől. 1960. január 2-ától 8 napon keresztül csaknem 100 össze­író biztos és ellenőr foglalko­zik községünkben is a nép­számlálási munkálatokkal. A számlálóbiztosok, akik ház­ról házra, lakásról lakásra járnak, a lakosság kikérde­zése útján veszik fel a szük­séges adatokat. Az adatszol­gáltatás — mindenkire köte­lező. A kételkedőket itt sze­retnénk megnyugtatni, hogy a népszámlálási adatokat ki­zárólag statisztikai célokra, az arra legilletékesebb szerv — a Központi Statisztikai Hivatal használja fel. A népszámlálás legfőbb célja, hogy mer?állapítsa a lakosság társadalmi-gazdasá­gi összetételét, iskolai vég­zettségét. Alapot szolgáltas­son a különféle távlati ter­vek készítéséhez, mint pél­dául, lakóház-, lakás- és is­kolaépítéshez, a közműháló­zat szélesítéséhez, a közle­kedés fejlesztéséhez. Amikor a népszámlálási munkálatok előkészületeivel foglalkozunk, az elmúlt 10 Van-e szórakozási lehetőség a faiatoknak Levél érkezett szerkesztősé­günkbe, Az aláírás csak eny- nyi. Számos abonyi olvasni és szórakozni vágyó fiatal. A levél írói azzal a téves megállapítással kezdik, hogy az eddigi eredményes munka csak látszat, keveset foglalkoz­nak a fiatalokkal a KISZ- szervezetben is. Unatkoznak, mert a mozin kívül nincs más szórakozás, a művelődési ház televíziója sem mindig hasz­nálható, a különböző gyűlések miatt. A KISZ-szervezet pin­esztendő fejlődését kívánjuk ezzel a munkával lemérni. Nem érdektelen megemlíte­ni a néhány évtizeddel ez­előtt lebonyolított népszám­lálások adatait. A Magyar Statisztikai Köz­lemények köteteit lapozva, megállapíthatjuk, hogy az első hivatalos népszámlálás alkalmával, 1869-ben Abony község lakosságának a száma 10 232 fő volt. Három évti­zeddel később, 1900-ban a községnek 13 413 lakója volt. Különösen érdekes és fej­lődésünkre jellemző, hogy az 1900-ban lebonyolított nép- számlálás alkalmával Abony községben 2440 lakóház volt. Ha ezt a számot összehason­lítjuk az utóbbi 3—4 eszten­dő építési számadataival — kitűnik, hogy községünkben ez alatt a 4 esztendő alatt ke­vés híján 1000 lakóház épült. A községi tanács arra kéri a lakosságot, hogy a szám­lálóbiztosok nehéz és fele­lősségteljes munkáját segítse elő pontos adatszolgáltatás­sal. Fogadják szeretettel őket és bocsássák rende’ke- zésükre a kérdőív kitöltésé­hez szükséges adatokat. Győré Pál pongasztalát csak a tagok használhatják és a KISZ-s ter­vezetbe nincs felvétel. A levélrészlet közlését vita- indításnak szánjuk. Magunk részéről csak azt kérdezzük le­vélíró barátainktól, hogyan képzelik el a szórakozást, vala­mint ki volt az, aki nem tö­rődöm módon kezelte felvételi kérelmüket. A KISZ-nek tagja lehet minden hazáját szerető becsületes fiatal s az arra ér­demesek felvétele elől nem zárkózik el a területi alap­szervezet. Furcsa ez az idei tél. Mini- ha a természet is érezné a kor­nak változásait. Zord, hideg és langyos napsugaras napok vál­togatják egymást. Nemcsak az időjárás a változó. A legnagyobb változás az emberekben, az abonyi pa­rasztember gondolkodás- módjában és életmódjában történt. Járjuk az újjászülető és az ujjat szülő kéttornyú faluvá­rost és határát. A határban már sarjad a vetés, az élet. A föld követeli, hogy jobban be­csüljék és szeressék s egész né­pünk hasznára műveljék. Akik már döntöttek A tanácsháza előtt nagy a sürgés-forgás. Az új utat vá­lasztók hányják-vetik meg jö­vendő életüket. Közlik egy­mással újjonnon szerzett ta­pasztalataikat a maguk válasz­totta szövetkezetről. Miskolci Gábor bácsi, aki tavasszal még a várakozás ál­láspontjára helyezkedett, most így beszél társaihoz. Egész nyáron figyeltem a szomszéd, a Kossuth Tsz mun­káját. Most én is szövetkeztem a szomszédhoz. Sose féltem a munkától. Mégis biztos vagyok abban, hogy 62 éves koromra könnyebb lesz nagyüzemben a munkám és az életem. Ebben a biztos hitben vá­lasztották a szövetkezést Nagy János, Pelle Pál, Varga András, Sztrunga Balázs, Kiss Mihály és a község többi egyéni gazdái is. — Nem volt könnnyű a sza­kítás a múlttal. Sokat gondol­Beli Imre v. b. elnökhelyettes és Ribacz József, a pártbizott­ság titkára örömmel erősítik fel a szervezési munka ered­ményét jelző táblát. (Foto: Ktsz — Serákné) koztam a holnapról — mondja Nagy Pista bácsi —, de dön­töttem, hiszem, hogy jól, Abony szocialista község A múlt napokban a község dolgozó parasztságának jelen­tős része döntött a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Döntésük eredményeképpen Abony szo­cialista községgé vált. Terme­lőszövetkezetek taglétszáma és földterülete jelentősen megnö­vekedett. így például a József Atti­la 350 belépővel 1500 hold földdel, az Újvilág 100 be­lépővel 800 hold földdel, a Kinizsi 100 belépővel 500 hold földdel, a Vörös Cse­pel tagsága 280 taggal és földterülete 1000 holddal növekedett. Persze ezek az adatok nem napról napra, szinte percről percre változnak növekednek. Az élet így tréfálja meg az újságírót. Január 1-re jósol­tuk, hogy községünk határán olvashatóvá válik: Szocialista község. S ma már büszkén valljuk, új utakra léptünk szo­cialista község lakói vagyunk. Egyszerre léptem át egy ismeretlen középkorú férfival a szövetkezet szélesre tárt kapuját. Az ismeretlen egy pillanatra megállt, végignézte a kapufélfákat, majd barát- kozóan hozzámfordult. — Először léptem át ezt a kaput. Higgye meg, egy vi­lágot hagytam most magam mögött. Nem lakom innét messzire, de mégis nagyon hosszú volt az út, míg ide­értem. Elgondolkozva, lassgn bal­lag az irodába. Az elnököt mint régi ismerőst köszönti. — Emlékszik-e István bá­csi, mennyit vitáztunk? Sok­szor mondtam, versenyre ke­lek én még magukkal min­den munkában. Most már versenyezzünk egymás mellett, belépek magukhoz. Már állítja is ki a belépési nyilatkozatot, Az irodában várakozókhoz fordulva ma­gyarázza: — Kilenc hold föld, egy ló, egy tehén, ezt hozom a közösbe. Remélem, megfelel a móring. A nyilatkozat aláírása után gazda szemmel nézegeti a fa­lon levő kimutatásokat, mun­kaegység-táblázatokat. Érdek­lődik a munkák felől. A kí­vánt felvilágosítást Tánczos Gyula, a szövetkezet könyve­lője adja meg Egedi István­nak, a szövetkezet új tagjá­nak. — Pillanatnyilag csupán a segédüzemekben szorgoskod­nak, valamint a jószággondo­zók végzik szokásos napi munkájukat. Egy kissé ünnep előtti a hangulat. Ehhez per­sze az időjárás is hozzájá­rul. Amint az idő engedi, megkezdődik a trágya kihor­dása a földekre. Mintegy 1500 mázsa trágya szállítása és szétszórása lesz többek kö­László Zsuzsikát, a Szelei úti általános iskola első osztályos tanulóját. Zsuzsika naponta kétszer a bölcsőde előtt ballag el, szép csendesen. Ha észre­veszi, hogy egy-egy anyuka kisbabával iparkodik átjutni a bölcsőde kapuján, szaladásnak indul. Iparkodik megelőzni a felnőttet, odaszalad a kapuhoz, teljes erejével kitárja a nehe­zen mozgó rácsos vaskaput és csendesen mosolyog, míg a kisbabával sikerül a kapun túljutni. Néha többen is igénybe ve­szik Zsuzsika udvariasságát. Anyukája ilyenkor biztosan korholja elmaradásáért. De mi Zsuzsikát megdicsérjük. Az út­törő törvényt még nem ismeri, de figyelmessége, udvariassá­ga, mosolygós szerénysége pél­dául szolgálhat minden pajtás­zött a feladat. A munkaalka­lom télen sem szűnik meg. Hátra van még a tuskószedés és a gallyazás. A termelőszövetkezet az el­múlt napokban jelentősen megnövekedett, a területe kö­zel 800 hold s a tagok lét­száma is duplára emelke­dett. Persze ez az adat állan­dóan változik, növekszik. Hozzá kell kezdeni az új belépők állatállományá­nak és gazdasági felsze­relésének leltározásához, értékeléséhez. Ugyanakkor nem kis gondot jelent a munkacsapatok szer­vezése — mely még a tél folyamán megtörténik —, va­lamint a tervkészítés mun­kája. — Mi lesz a tervben? — Előreláthatóan állat- tenyésztésünk fejlesztésére és az ipari növények termeszté­sére kell törekednünk. Szarvasmarha- és sertés- állomány melleit barom­fitenyésztéssel is foglal­kozunk. 1500 darabos pulyka-törzsállományt kí­vánunk beállítani. A hallottakon elgondolkoz­nak az irodában várakozó, belépési nyilatkozatot töltö­gető emberek. A csendet az imént belépett Egedi István töri meg. — Akkor csak megélünk a közösben is. Ne nézegessék soká azt a papírt. Alá a ne­vet, aztán iparkoojunk, hogy a terv a mi javunkra valóra váljon. TELEVÍZIÓT vásárolt a Jó­zsef Attila Nevelőotthon. A téli szünidőben már a televízió műsorában is gyönyörködhet­nek a nevelőotthon kis lakói. DECEMBER 28-ÁN tar­totta tagfelvételi közgyűlését a József Attila Tsz. KISZ-SZERVEZET alakult a postán. A tizenhárom pos­tás KISZ-fiatal Zelei Józsefet választotta meg a KlSZ-szer- vezet titkárának. MUNKAEGYSÉG-ELŐLE­GET osztott ünnepek előtt a József Attila Termelőszövet­kezet. 84 000 forint került ki­osztásra, egy munkaegységre 10 forint jutott. 2138 RÁDIÓ, 1073 vezeté­kes rádió, 16 televízió műkö­dik községünk területén. A hírlapelőfizetők száma 2000-re emelkedett 1959-ben. A JÓZSEF ATTILA TER­MELŐSZÖVETKEZETBEN megtörtént az új létesítmé­nyek műszaki átadása. Saját erőből közel félmillió forintot fordítottak 200 férőhelyes hiz­lalda, a juhhodály és a 10 vagonos kukoricagóré építé­sére. Az építkezéshez csak 55 900 forint hitelt igényeltek. AZ AUGUSZTUS 20 TER­MELŐSZÖVETKEZET 1942- ben készült abonyi térképet adományozott a falumúzeum­nak. ÜGYELETES gyógyszertár: december 31-én 1/1-es, január 1-én és 3-án az 1/3-as. HATVANEZER forintot fi­zetett a behozott állatokért és felszerelésért a József At­tila Tsz. ÜZLETEK nyitvatartási ideje december 31-én: élelmi­szerbolt 8—18-ig, iparcikk- szaküzletek 3—14-ig, vendég­látó-egységek 8-tól január 1- én reggel 5 óráig, kenyér mintabolt 31-én 7—18-ig, ja­nuár 2-án 8—10-ig. ÜGYELETES ORVOS: de­cember 31-én déltől január 2- án reggelig dr. Mercer Géza, január 2-án dr. Kos- tyán Andor. JELENTŐS karácsonyi csúcsforgalmat bonyolított le az abonyi postahivatal. Több mint 10 000 levelet és ezer cso­magot juttattak el a címzet­tekhez. A SZELEI ÚTI iskola és a kultúrotthon bábcsoportja ka­rácsonyi díszelőadást rende­zett a község óvodás és kisis­kolás gyermekeinek. A KINIZSI Termelőszövet­kezet közgyűlésen tárgyalta a szervezés kérdéseit. Megvá­lasztották a közgyűlés küldöt­teit. A behozott állatállomány és gazdasági felszerelések kifi­MOZGALMAS NAPOK A „KOSSUTH”-BAN Ötszörösére növekedett a tsz területe — Megkezdődött az állatállomány és a gazdasági felszerelés értékelése A tanyaközponthoz vezető földutat összevágták a kocsik, szekerek. A várakozó kocsisor már leszorult az útmenti rét­re. A központ mozgalmas, élénk. Az iroda előtt az érté­kelő bizottság vizsgálja, érté­keli a behozott állatikat és a felszerelést. A várakozók ki- sebb-nagyobb csoportokban beszélgetnek. Az iroda rendkívül forgal­mas, látogatott. 8—10-en vá­rakoznak ott is, míg az admi­nisztrációs munkák elvégzésé­re sor kerül. A várakozókon nyoma sincs a bizalmatlanság­nak, vidáman tréfálkoznak, ugratják egymást. Az elmúlt hetekben három­százhúsz dolgozó paraszt kérte felvételét a Kossuth Termelő- szövetkezetbe. Ennek követ­keztében a szövetkezet földte­rülete az alig hatszáz holdról kétezerhatszáz holdra növeke­dett. A vezetőség előre elké­szített terv alapján értesíti új tagjait, hogy mikor jelenjen meg állataival, gazdasági esz­közeivel az értékelő bizottság előtt. Naponta 50—60 új belépő értékeinek felmérésére kerül sor. is, aki pár nappal ezelőtt lé­pett a csoportba, de máris dolgozik, részt kér a közös munkából. A terület mellett jelentősen megnövekedett a szövetkezet állatállománya is. Nem csekély gondot jelent az elhelyezésűik. De a Kossuth tagjai nem tor­pannak meg a tornyosulni lát­szó akadályok előtt. Elkészült az új istálló s ugyanakkor fo­lyik a meglevő, állatok elhe­lyezésére alkalmas épületek rendbehozása, tatarozása, vala­mint a saját erőből való épít­kezés. Mucza János, Ácsai László, Gábor Sándor tsz-tagok az új 20 férőhelyes sertésfiaztató építkezésénél segítkeznek. A házi építkezés keretében a szö­vetkezet favázas ólat épít, me­lyet cirokszárral ás náddal kí­ván befödni. Ez az épület is felszabadít egy istállót, mely­ben a terv alapján majd a ló­állomány nyer elhelyezést. „Jgyen készül a jövő". — Az új belépők saját szemükkel láthatják, tapasztalhatják, a Kossuth felkészül fogadásukra s velük együtt közösen kíván dolgozni az immár szocialista községgé vált Abonyban. nak. LÁTOGATÁS AZ AUGUSZTUS 20 TSZ-BEN Sűrűn változnak az arcok az irodában. Bőven adódik mód és lehetőség az ismerkedésre. A szövetkezetben nemcsak a vezetőség, az értékelő bizott­ság, az irodisták dolgoznak. A tagság sem pihen. Egy részük fáradhatatlanul járja a ha­tárt, rója a község utcáit. Tü­relmes felvilágosító munkával toboroznak újabb tagokat a még egyéni gazdák közül. Más­részük a határban szánt. Ezeit közt van Kiszel Mihály bácsi \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ TOTOTIPPEK az 1960-as év első hetére 1. Strasbourg—RC Paris 1 x 2. Sedan__Toulon 1 3. Lens—Nice 1x2 4 Angers—Reims 2 5. Stade Francois— Valenciennes 1 x 8. Lion— Sochaux 1 7. Monaco—Le Havre 1 8. Limoges—Rennes 1 2 9. Toulouse—St. Étien 1 x 10. Bordeaux—Nimes 1 2 11. Brescia—Verona 1 x 12. Lfcco—Triestina 1x2 Pótmérkőzés: 1 1 1 1 Tetétleni „kucsmás magyarok' hogy a főváros nem tű­nik sem ilyen, sem olyan színben előttük, egyszerűen, mert már látták. Sőt többször látták! Régen volt már az az idő, amikor a magyar falu né­pére ráillett az idézett mon­dat Ha ezt a falu mai la­kóira mondjuk, ők joggal sértődhetnek meg. Majd arról ír, hogy ezek a „kucsmás magyarok’* — (idé­zem: posztókabátos, kucs­más magyarok) elég mostoha körülmények között várták meg őket, az előadókat. Saj­nos, nem idézhetem az egész cikket. De ennek a résznek kicsengése úgy állítja be Tetétlenen a kultúra helyze­tét, mintha e téren minden hiányozna és a járási művelődési ház kultúrkocsijának megér­kezésével kezdődne a kultúrforradalom, pedig az már több mint tíz esztendeje tart. Nem állítjuk, hogy a nem is olyan régen épült tetétleni művelődési házban kánikula volt. Egyet elfelejtett a cikk­író megírni, azt, hogy a művelődési házat ezek a „kucsmás magyarok" építet­ték, nagyobb részt társadal­mi munkában. Ök már ak­kor kultúrforradalmat haj­tottak végre, s ezért csak felnézhetünk rájuk. A műsor első száma Puskin: Falu c. verse. A cikkíró nem tudja eldönteni, hogy az em­berek értik vagy csak érzik a költeményt. Ez a kitétel is joggal kelthet sértődést ezek­ben az emberekben. A kö­zetése közel százezer forint ér­tékben megtörtént. A MAI VÉGREHAJTÓ BI­ZOTTSÁGI ülés tárgyalja az Uj Világ Tsz helyzetét és a község egészségügyi problé­máit. MOZI: december 29—30: Anyegin. 1960. január 1—3: Pár lépés a határ. Január 3. Matiné: Tanár úr kérem. Ja­nuár 4: Játék a szerelemmel (Csak 18 éven felülieknek.) ANYAKÖNYVI HÍREK Házasságot kötöttek: Domonics Joachim—Boros Anna, István Já­nos—Tóth Erzsébet, Mészáros Lászlő—Kovács Margit, Molnár József—Farkas Ilona, Mészáros János—Mészáros Margit Meghaltak: pástét Istvánná sz. Czigony Rozália, Kocsis Antalné sz. Nagy Terézia. Bállá Józseíné sz. Kis veronika. Soolmin István­ná sz. Mucsányi Anna, Biró Ist­vánná sz. Tasi Ilona, Sági And­rás, Barna Sándor. vetkező szám: Tatjána levele, „ez is tetszik a kucsmás magyaroknak”. Majd mese következik. „Ez áll legközelebb hoz­zájuk.” Itt is csak azt tudom mon­dani, hogy ez a szemlélet ki­csit elavult. Nem azt mond­juk, hogy a mesét ma már nem szeretik, erről szó sincs. De szerintünk — és sze­rintük a mesénél már egy kicsit messzebb jutot­tak. Üt és eredmény áll már mögöttük. Egyik „kézzelfogható” ered­mény a művelődési ház, amely bizony nem mese, ha­nem nagyon komoly értel­men alapuló nehéz munka volt. — Rólunk írtak, de nem a mi érzéseinkről — mondotta az előadás egyik hallgatója. Pásztor Mihály ! A Ceglédi Hírlap december ! 20-i számában jelent meg Far- ; kas László: A tetétleni kul- \ túrforradalom című cikke. ; Lehet, hoigy ezt a cikket a te- í tét’eniek nem sokan olvas- \ ták, akik viszont olvasták, í enyhén szólva felháborod- Jtak. Én igazat adok nekik. \ Előre bocsátom, nem vitat- \juk a cikkíró jó szándékát, \ de a cikk nem valami jól £ sikerült. Arról szól, hogy Te- \ tétlenre mentek előadást tar- í tani Puskinról. y £ Farkas László leírja, hogy ^ késve érkeznek. ír még né- ^ hány szót a tanyavilágról, g majd ez a mondat követke­^ zik: ........a főváros meg ép­j penséggel olyan színben tű- ? nik előttük, mint az átlagos ^ kisvárosi embernek Párizs, | vagy Montecarlo”. ^ Nem akarom azt monda- ^ ni, hogy Tetétlen mín- ^ den lakosa otthonos Bu­zi dapesten, de az biztos,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom