Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-22 / 300. szám

1959. DECEMBER 33. KEDD

"hírlap

Legyen a felszabadulási munkaverseny célja az eredeti hároméves terv határidő előtti teljesítése

Néhány munkanap csupán és

vége az esztendőnek. Jól tudjuk, hogy ilyenkor minden vállalatunk nagy munkában van, minden percet, minden pillanatot igyekszik kihasználni a még jobb eredmények érdekében.

A Forte-gyár, a Budakalászi Textilművek, a Csepel Autógyár, a Kistarcsai Fésűsfonógyár, a Szentendrei Kocsigyár és még jó néhány vállalat — miután már befejezte az éves tervet — igyekszik azt minél nagyobb mértékben túlteljesíteni.

Mi serkenti a dolgozókat? Sokakkal beszélgettünk erről, sokféle választ, véleményt kaptunk, de a legtöbben mégis az adott szó kötelező voltáról beszéltek. Igen, a pártna’k adott szavukat akarják valóra váltani. Pest megye munkásai, mérnökei, technikusai, közgazdászai; egyszóval mindenki, aki a gyárakban dolgozik. Az eddigi eredmények birtokában, a törekvések láttán nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez sikerül is, s még arra is van 'kilátás, hogy a kongresszusi verseny eredeti, vállalt számait túlteljesítjük.

A szocialista munkaverseny tehát ismét kiállta a próbát. A kongresszusi munka verseny eredményei végérvényesen szerteíoszlatták az ellenforradalom minden rágalmát, amelyet a munkaversenyre szórt. S még inkább szerte!oszlatják azok a törekvések, amelyeket valamennyi vállalatunknál tapasztalhatók.

A Dunakeszi Járműjavítóban, a Forte-gyárban, a Váci Bélésárugyárban, a Pomázi Posztóban, a Diósdi Csapágygyárban, a Mechanikai Művekben, de nyugodtan felsorolhatnánk Pest megye valamennyi üzemét, a dolgozók tovább akarnak versenyezni, 1960. április 4, hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére.

E tekintetben minden gyár törekvései azonosak, a célkitűzéseket illetően azonban nem. Márpedig a kongresszusi versenynek éppen az volt az egyik legnagyobb vonzóereje, hogy világos, egyöntetű célokat tűzött maga elé: a hároméves terv 1960-ra tervezett főbb mutatóinak teljesítését. Van-e új cél, amit minden gyár követhet? Van és ezt jó néhány helyen már meg is találták. A Prés- és Kovácsoltárugyár- ban a pártszervezet és az üzemi bizottság azt javasolja majd a legközelebbi termelési értekezleten a dolgozóknak, hogy a felszabadulási munkaverseny ne április 4-ig tartson, hanem hosszabb időszak- J ra terjedjen ki és fő célja a liá- % roméves terv határidő előtti % teljesítése legyen. Ugyanezt te- ^ szik még néhány más vállalat- J nál is. £

Helyes lenne, ha mindenüttí elfogadnák ezt a helyes kezde-! ményezést. Minden gyárnak,: minden üzemnek van három- ; éves terve, annak teljesítése ; mindenütt fő célkitűzésként; szerepelhet. A statisztika sze- ; rint vállalataink nagy része a; jövő év harmadik negyedében; befejezheti az egész eredetileg ! megszabott hároméves tervet.! Másutt két vagy egy hónappal : az év vége előtt történhet ez í meg, az adottságoknak meg-i felelően. S ezeket a statisztika \ mutatta határidőket meg lehet ; dönteni, előbbre lehet hozni. ; Az ilyen célkitűzésnek nagy j „húzóereje” lehet;

E fő célon belül, ennek el- j érése érdekében továbbra is ! a gazdaságosabb termelésre i kell törekednünk; a termeié- \ kenység emelésére, az ön- \ költség csökkentésére, a ta- ; karékosságra stb.

A termelékenység emelésé- ; nek fő módszere a műszaki \ fejlesztés, amely alatt nem- j csak új gépek, berendezések \ termelésbe állítását értjük, \ hanem sok más, fontos fel- ; adatot is. Ilyen az új techno- ; lógiai eljárások kidolgozása ; és alkalmazása a régi, el- ; avultak helyett, mint pél- j dául a Csepel Autóban ki- j dolgozott és bevezetett fekete temperöntés. Ez a műszaki szakemberek feladata.

Sok feladat vár az újítókra is. Abban a gyárban dolgoznak jól, ahol célirányos újítási feladatterveket dolgoznak ki. Ilyen terv nyomán született meg a Diósdi Csapágygyárban az az újítási, amelynek nyomán a görgőscsapágyak futófelületét egy mértani görbe szerint alakítják ki s így többszörösére növelik a csapágyak élettartamát.

A munka jobb megszervezésével is emelhetjük a termelékenységet és csökkenthetjük az önköltséget. Mégpedig beruházás nélkül is.

Megyénk üzemeiben a legnagyobb eredményt _ az anyaghányad csökkentésével érhetjük el. Elsősorban úgy, hogy új technológiák kidolgozásával, a követelmények meghagyásával köny- nyebbé tesszük, vagy csaknem méretre öntjük az egyes alkatrészeket. A Csepel Autógyárban például a precíziós öntéssel, a héjformázás alkalmazásával, finomkovácsolással stb. értek el jó eredményeket. A teherautó kerékanyáit sokáig marták, esztergályozták stb. A hidegsajtolás technológiájának kidolgozása után fel- melegítés nélkül, egy mozdulattal készre préseli a gép az anyát, csak menetet kell bele vágni. Ehhez az alkatrészhez azóta csak fele annyi anyag kell, mint azelőtt.

A vállalatok egy része már megkapta a jövő évi tervet. A többiek is rövid időn belül tudomást szereznek arról, mi vár rájuk az új esztendőben. Ezeket a terveket megfelelő bontásban termelési értekezleteken beszélik majd meg. Helyes lenne, ha ezeken a termelési értekezleteken már a felszabadulási munkaverseny vállalásai is megszületnének.

A vállalatok pártszervezetei már megkezdték az ezzel kapcsolatos munkát. Üzemi bizottságaink — a verseny gazdái — éljenek a segítséggel és az évvégi feladatok közepette is találják meg a módját a vállalásokkal kapcsolatos feladatok elvégzésének. Csak így kerülhető el, hogy formális, semmitmondó vállalások szülessenek, vagy — ami ugyancsak előfordult —, hogy a vállalat vezetősége kidolgozta a „felajánlást” és azt mint a dolgozókét, anélkül, hogy elfogadták volna, hozta nyilvánosságra.

Gondos előkészítéssel, fel- világosító szóval, példamutatással, jó szervezéssel elejét lehet és kell is venni az ilyen hibáknak. Az egész vállalat összesített felajánlásának mindenütt a műhelyek, a brigádok, az egyes emberek vállalásaira kell épülnie. Ez a módszer a nehezebb, de a legcélravezetőbb. Ezt kell tehát követnünk.

— fi —

A nemzetközi helyzet enyhülése következtébn megnövekedett a külföldi kiállítások jelentősége. A kiállítások alkalmat adnak arra, hogy más népekkel megismertessék egy-egy ország technikai színvonalát, érzékeltessék a lakosság életkörülményeit. A Magyar Kereskedelmi Kamarában is elkészült már a jövő évi külföldi kiállítások programja. A magyar külkereskedelem tizenegy nemzetközi vásáron, két szakosított nemzetközi kiállításon vesz részt és ugyancsak 1960-ban kerül sor Moszkvában a felszabadulásunk 15. évfordulója alkalmából rendezendő nagyszabású magyar ipari kiállításra.

Moszkvában négy pavilonban, 11 000 négyzetméternyi területen mutatják be iparunk valamennyi ágának legjellemzőbb termékeit.

Csakúgy, mint eddig minden évben, részt vesz külkereskedelmünk á hagyomáA szerelőtanulók a Csepel-motorral ismerkednek

Kínai vendégek Kartalon

Megkezdődött a téli szakmunkás- képzés az állami gazdaságokban

Több mint hétszáz új tanfolyam indult

Az állami gazdaságokban megkezdődött a téli szakmunkásképzés, 1200 tanfolyamon 23 000 dolgozó ismeri meg a gépesítés, a növény- termesztés, a növényvédelem, az állattenyésztés legújabb munkamódszereit. A dolgozók feltűnő mértékben megnövekedett érdeklődését mutatja, hogy az idén több mint hétszáz új tanfolyam indult,

amelyeken 11 200 állami gazdasági munkás készül a szakmunkás-vizsgára.

A másod- és első éves tanfolyamok közül háromszáz az új gépek megismertetésével foglalkozik. Szabolcs megyében 150 gyümölcskertész, Pest—Nógrád megyében 200 növényvédelmi szakmunkás készül ezen a télen a vizsgákra.

Szombaton a Hazafias Népfront és a helyi tanács meghívására Gin- Pl-cao, a kínai nagykövetség másodtitkára és Li Kuan-ju, a követség munkatársa Kartalra látogattak.

A gazdag program első pontjaként a tanácsházán ismerkedtek vendéglátóikkal, majd a baráti beszélgetés után megtekintették a Kossuth Tsz gazdaságát. Nem egy családhoz betértek látogatóba, míg végül Szászi Andrásnál, a Kossuth Tsz elnökénél pihenték ki a sok látnivaló fáradalmát.

Közben a kartaliak nagyban készülődtek. Hat órára rövid műsort állítottak össze a kínai vendégek tiszteletére. Egy órával a kezdés előtt már zsúfolt volt a kultúriiáz.

Az iskola énekkara kínai és magyar népdalokat adott elő, majd Józsa Sándor egyetemi tanár beszélt kínai élményeiről.

Nagy taps közepette Gin Pi- cao emlekedett szólásra s Józsa

Sándor tolmácsolásában megköszönte a szíves vendéglátást. Elismeréssel emlékezett meg a

látottakról.

Elmondta azt is, mennyire örül, hogy Magyarországon olyan jól ismerik a kínai népet és kultúráját. Szavait a megbonthatatlan - -, kínai—magyar barátság éitetésév'el fejezte be.

Utána Li Kuan-ju, a kartaliak nagy meglepetésére és nagy tetszésére magyarul kívánt sok sikert, boldogságot és bő termést minden családnak.

Az előadás után ünnepi vacsora következett, ahol Sőregi János elvtárs, a kartali tanácselnök mondott pohárköszöntőt.

Sajnos, az időt nem lehetett megállítani, a vendégeknek indulniuk kellett, de azzal búcsúztak: nagyon jól érezték magukat és a Kartalon töltött napot sokáig nem felejtik el.

Sinkó István

tudósító

ba egy mosógépet. Hoznák a szennyest, vinnék a tisztát ... A mosóteknő sokszor egész napot von el mindenkitől ... Csak az asszonyokkal kellene szót érteni.

így jut eszébe Kozma elvtársnak az, amit a hozzájuk látogató monori nőtanács hatvan asszonya mondott.

— Ezek az asszonyodé úgy fogalmazták, hogy nem az asszonyokkal; hanem először a férfiakkal kell szót érteni. A tsz vezetését miért csak a férfiak akarják maguknak? Engedjék, sőt, követeljék, hogy a feleségek és az anyák is kapjanak helyet a kormányrúdnál... Hát ebben van valami — ismeri el Kozma elvtárs.

í gy boncolgatja ^ asszonyok bevonásának dolgát, mintha önmagával vitatkozna, győzködne. Kiderül az is, hogy még ő, a párttitkár is, ha nem is gyanakodna, de fenntartással gondol arra; mi lesz, ha az asszonyok nemcsak a munkában, hanem a „hatalom”-ban is egyenlők lesznek? Joguk van-e hozzá? Igennel válaszol. Mert a nők egyenjogúságáról hozott törvénynek csak akkor lehet ereje a valóságban, a férfiak és a nők között csak akkor áll helyre a „hatalmi egyensúly”, ha a tsz kollektíváján belül nemcsak hivatkoznak a nők egyenjogúságára, s a munkát elvárják tőlük, hanem helyet és lehetőséget teremtenek a vezetésben, a felelősség- vállalásban és viselésben.

— Hát igy valahogy kell előbb a férfiakkal „szót érteni” — szögezi le Kozma elvtárs.

Az is felötlik a beszélgetés folyamán, hogy az asszonyok nem találják fel olyan köny- nyen magukat az új életben, mint a férfiak. A párttitkár is azt állítja, hogy ez érthető. Hiszen az asszonyok a múltban még az asztalnál sem kaphattak helyet, hogy ott fogyasz- szák el azt az ételt, amit ők készítettek. A küszöbön, vagy a kis széken volt a helyük, mint az éretlen gyereknek, aki nem éri fel az asztalt.

így vizsgálja a múltat, a jelent és a jövőt a tizenöt tagú pártszervezet vezetője, s latolgatja: mit kell tennie a pártszervezetnek, neki, hogy nők és férfiak együtt haladja nak. Szívből kívánja, hogy c termelőszövetkezet minder tagja — nők, férfiak egyfor mán — felfedezzék az új élet tartalmát.

— Nagy birkózás ez — mondja Kozma elvtárs. — Sok vita, még több jó szó és nagyon nagy türelem kell ehhez Nehéz megértetni „emberrel” asszonnyal egyképpen, hogy a most kilencmillió forintos sző vetkezeti vagyont csak úg\ gyarapíthatjuk tovább, he mind a háromszázötvenen eni akarattal látunk hozzá a mur kához.

Csak így billenhet helyre o „munkaerőmérleg”...

— dk —

nyos tavaszi lipcsei vásáron, a Kelet és Nyugat kereskedelmi köreinek nagy találkozóján. A nyáron Poznanban, szeptemberben pedig Bmóban, Plovdivban, Da- maszkuszban, Bécsben, Izmirben és Zágrábban lesz magyar kiállítás a nemzetközi vásárokon. Információs irodát állít fel a Magyar Kereskedelmi Kamara a milánói, casablancai és páduai nemzetközi vásárokon. Két szakosított nemzetköri kiállításon is bemutatja iparunk termékeit.

Utrechtben márciusban könnyűiparunk gyártmányait, Münchenben pedig szeptemberben az európai piacon jól ismert magyar élelmiszereket állítja ki a Magyar Kereskedelmi Kamara.

A kiállítások hazai előkészületei már megkezdődtek, most alakítják ki a pavilonok belső építésének, kiképzésének terveit és hozzáláttak a kiállítandó tárgyak listájának összeállításához.

I

Lipcse, Poznan, Plovdiv, Brno, |

Damaszkusz, Becs, Izmir, Zágráb \

$

Elkészült a Magyar Kereskedelmi Kamara jövő éti | külföldi kiállításainak programja

IA 208. számú Ipari Tanuló IntézetbenKözel nyolc esztendeje neveli már a leendő szakmun- ; kásokat a Csepel Autógyár mellett működő 208. számú ; Ipari Tanuló Intézet. A géplakatos-, autószerelő-, esztergályos ; köszörűs-, marós- és a villanyszerelő-szakmában szerezhet- í nek itt segédlevelet a fiatalok. Jelenleg az intézetnek 500 I tanulója van, ebből 210 első éves. Évenként 4 millió forin- l tot fordít államunk az iskolára: egy-egy tanulóra több min \ nyolcezer forintot költenek. Jól jelszereit tanműhelyekben I folyik az oktatás, ingyen munkaruhát, ösztöndíjat és ked• vezményes ebédet kapnak a fiatalok.

•

Csibeneveló-ház műanyagból

A Pest megyei Tanács budapesti baromfikeltető telepén az idén először a téli hónapokban sem szünetel a munka: hetenként sok ezer naposcsibét keltetnek és juttatnak el az állami gazdaságoknak. A telepen egyébként felépítették az első műanyag- fóliából készült csibenevelőt. A parabola-alakú épület két óra alatt bárhol felállítható, átengedi a napsugarakat, tehát világos, s további nagy előnye, hogy rendkívül olcsó.

Egy ezerférőhelyes műanyag csibenevelő mindössze hatezer forintba kerül.

A „MUNKAERŐMÉRLEG“

Summa-summárum: egy

holdról átlagosan 5500 forintot akarnak levenni.

így számolgatják a ceglédi Vörös Csillag Tsz vezetői a jövő esztendőt. A szándékuk szép, a terv jó. Aztán me- gintcsak előkerül a sóhaj: a munkaerő-mérleg.

A pártvezetőség inÁr ke. resi a megoldást. így számol be róla a párttitkár:

— A mi tagjaink szétszórtan a tanyákon laknak. Azért úgy gondolnánk a segítség első lépését, hogy a központban bölcsődét, az óvodások és iskolások részére pedig napközit csinálnánk. A gyerekekkel nevelők foglalkozhatnának. Ez májustól egészen október végéig működhetne. A szülőknek is érdeke, hogy a gyerekeik ne kallódjanak össze-vissza, amikor ők dolgoznak. Ha összeszámoljuk, mibe kerül a fenntartás — én már számolgattam —, alig több, mintha a gyerek otthon van, mert az étel, a ruha igy is, úgy is kell. A cseleély különbség duplán visszajön a több munkaegységben. Az apróságokat kocsin hoznánk- vinnénk reggel, este, hogy ezzel is könnyitsünk az anyákon ... Aztán arra gondolunk, hogy már a tavasszal beállítanánk a tanyaközpontböjtje ... Pedig ha az asszonyok beállnának, hű, micsoda terveket csinálhatnánk!?

Az óhajt sóhaj követi és magyarázat. Aztán szinte önmagával vitatkozik Kozma elvtárs.

— Gyökeres baja van annak, hogy az asszonyokat nehezen tudjuk kimozdítani a régi világban megszokott életükből. Sok gond van rajtuk ma is, nagy az elfoglaltságuk. A háztartás, a ház körüli kert, az otthoni tehén, disznó, apró jószág mind-mind őket szorítja. Pedig a nagyüzemi gazdaságban, olyanban, mint a Vörös Csillag is, megtalálnák a számításukat.

Elmondja Kozma elvtárs, hogy jövőre baromfitelepet akarnak csinálni. Háromezer csirkével, ezer tyúkkal, ezer libával, ötven pulykával akarnak kezdeni. Tizenöt holdon számolnak öntözéses kertészettel, aztán uborka, paradicsom, öt hold szántóföldi zöldség gyarapítaná a jövedelmet. Dohánynak tizenöt holdat akarnak hagyni. Háromszáz holdra fejlesztik a szőlőterületet, a törzsállat- tenyésztés és hizlalás is szép pénzt hoz, ha van hozzá munkaerő. Jelenleg a könyvelők, adminisztrátorok férfiak. Pedig ezt is elláthatnák a nők, talán még jobban.

Azt mondja, Kozma Ferenc párttitkár, hogy a ceglédi Vörös Csillag Tsz-bcn a munkaerőmérleg nem engedi a jövedelmezőbb, illetve munkaigényesebb növények termesztését, sőt bizonyos korlátok között lehet csak fejleszteni az állattenyésztést is.

A szép „munkaerőmérleg” kifejezés azt takarja, hogy a majd négyezer holdas termelőszövetkezet 350 tagjának egyharmada asszony és lány, akikre csak részben lehet számítani a munkában.

A tsz pártszervezetének tizenöt tagja van. Ebből három asszony. A szövetkezet vezetőségében és felügyelő bizottságában mindössze egyetlen asszony kapott helyet.

Kozma elvtárs azt is elmondja, hogy a legközelebbi taggyűlés határoz négy derék férfiember, Vinke Mihály tehenész, ifjú Borsi Pál növénytermesztő, Balogh Gyula KJSZ-titkár és Kiss Pál kanász felvételéről. Két asszony felvétele most kerül a pártvezetőség elé. Az egyik Szlovák Jánosné, aki az ugyeri szőlősben dolgozik és jól, a másik pedig Molnár György- né, a nőtanács elnöke.

— Nem törődtünk a nőtanács munkájával — mondja Kozma elvtárs —, hagytuk őket. Ennek most jön meg a