Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-22 / 300. szám
"""‘tCirlap 1953. DECEMBER 22. KEDD A TÉSAI CSODADOKTOR Rózsi, a tésai Henczkó La- josék pirostarka tehene szájkosárral áll a jászol előtt, pedig igazán jámbor, nem harapós jószág. Csak éppen diétára fogták. Egy hét óta ma kapott először szénát, abból is csak egy fél kilót. Háromnapi szigorú koplalás után csupán némi korpás vizen éldegélt az elmúlt három héten. Különös dolog történ vele egy hete, megoperálták. Szóvá sem tennénk a Rózsi műtétét, nem olyan rendkívüli, arra szoruló állatokat gyakran megműtenek, de az állatvilág betegeit is általában csak kórházban, az állatorvosi főiskola klinikáján szoktak megoperálni, különösen olyan nagy és komoly operációt végrehajtani, amilyenen Rózsi átesett. Utóvégre a legmodernebb műtőberendezés mellett sem kis dolog, sőt felette veszélyes a gyomorműtét, hát még az istálló ajtaja előtt, a parasztház udvarán! Ilyen környezetben lefolyt nehéz műtétről még nem hal- lotunk és számos idős kemencéi, bernecebaráti meg tésai parasztember is esküdö- zik, soha világéletében ő sem hallott hasonló esetet. Legalábbis addig nem, amíg dr. Dutkay Loránd nem került Kemencére főállatorvosnak. Dutkay doktor ugyanis, ha szükséges, még gyomrot is operál, más nehéz műtétet szintén elvégez az udvar közepén és amint mondják, eddig, három esztendő alatt, egyik páciense sem pusztult el, sőt valamennyi meggyógyult a kése nyomán. A kemencei termelőszövetkezetben három vemhes tehénen hajtott végre gyomorműtétet az évek folyamán. Mind a három hogy hogy nem, szögesdrótot, ráspolyt, egyéb vasdarabot nyelt és mert a tehénnek' nincsen struccgyomra, belebetegedett a vaskos falatba. Már a végét járta, s ha az állatorvos, röntgenkészülék nélkül, ügyes keze tapintásával hamarosan rá nem jött volna a baj eredetére, el is pusztul valamennyi. Mindegyik tehén műtétje eltartott öt óra hosszat, de sikerült. Nemcsak a tehén maradt meg, mégcsak el sem vetélt egyik sem. Az első a műtét után harmadnapra, a másik egy hét múlva, a harmadik két hét múlva egészséges borjút ellett. Dehát nemcsak Kemencén fordult elő, másutt is belekeveredik szeg, drót, miegymás a szénába, a legelő füvébe, a tehén meg lenyeli. így járt Bernecebarátin György István tehene is, kényszerűségből már-már a mészáros kése alá adták, de a doktor közbelépett és a kése megmentette. Ez a tehén is hasas volt, nagy kár érte volna a gazdát. Dutkay állatorvos öt és fél óra hosszat dolgozott, hogy elhárítsa a kárt. — Soha még ilyen súlyos műtétem nem volt — mondotta, miután eltávolította a gyulladást és sárgaságot okozó rozsdás görbe drótot a tehén májából, a gyomrából meg a hatalmas szeget, amitől szívburkán keletkezett gennyes tályog. Két hét múlva a tehén ikerborjakat ellett, s azóta is jó egészségben él. Három év leforgása alatt hat-hét tehénen hajtott végre Dutkay doktor gyomorműtétet. Egy hete Henczkóék Rózsiját operálta meg. Rózsi, bár még csak lábadozik, most már kétségtelenül túl van minden veszélyen. Mozdulatlanul és egykéd- j vűen áll az istállóban, olda- j Ián jó darabon hiányzik \ rozsdabarna szőre, leborot-! válták, horpaszán pedig ha- j talmas vágás heged. Henczkóék nagy részletességgel mesélik, hogyan készítette elő Rózsijukat a műtétre a doktor. Mindennap injekciózta, erősítette. Egy hete azután két asszisztensével együtt jelent meg. Faggyas István, a kemencei tsz könyvelője és György József, községi ag- ronómus kísérték, ők segédkeznek mindig a nagy műtéteknél. Kivezették Rózsit az udvarra, ahol közben összesereglett majd az tartott a műtét, szegény Rózsi közben türelmesen álldogált, még csak fel sem bőgött. — Be kéne a kezét ara- nyoztatni — hajtogatja Henczkóné. — Ha meg nem operálja, kényszervágásra került volna. A műtét utáni napon megint eljött Tésára az állatorvos, megnézte a beteg állatot, de aztán hirtelen el kellett utaznia. Hajdúszoboszlóra rendelték, ahol az egyik tsz tehenei között valami járvány ütötte fel a Az állatorvos és két asszisztense a bernecebaráti György István megoperált cs meggyógyult tehene mellett. A tehén horpaszán még jól látható a műtét behegedt nyoma (Bodor Béla felv.) egész falu, hogy végignézze a szokatlan orvosi beavatkozást. Fehér abrosszal letakart asztal is került az udvarra, az asztalra meg kirakták a sokféle kést, ku- taszt, csipeszt, mindenféle műtőszerszámot. Helyi érzéstelenítéssel operálta Rózsit a doktor. A tehén nyugodtan tűrte, hogyan metszi fel horpaszát, emeli ki ben-, dőjét és turkál benne, amíg csak meg nem találja a bajt okozó szeget. Ráadásul még agy gombostűt is lelt a bendő falában. Aztán összevarrta a sebet. Három és fél órán át fejét. A paciense után onnan is érdeklődik. — Tegnap táviratot kaptunk tőle — mondja Henczkóné. — Értesítsük, hogy van a Rózsi. Meg is sürgönyöztük nyomban, jól van, láztalan. Rózsi holnap már egy kiló szénát kap, aztán napról napra fokozatosan többet. Egy hét múlva; akár jól is lakhat. Esztendőre még borja is lehet, pedig már arra gondoltak, másra úgyse jó, hogy kimérik a húsát. Szokoly Endre s."0 Úttörők segítenek az ajándéktárgyak sorsolásában (Gábor Viktor felv.) Ügy látszik, sokat adtam be a tojáshozam-fokozó szerből Mi van és mi nincs a Dunakanyarban ? A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, amint arról a Pest megyei Hírlap legutóbb röviden beszámolt, megtárgyalta a megye idegenforgalmáról szóló jelentést. A jelentés megállapítja, hogy a megye területén számottevő idegenforgalom kizárólag a Dunakanyarban van, a megye többi területe nem látogatott, „beszervezésükre” eddig még semmi sem történt. Az Idegenforgalmi Hivatal csali a Dunakanyarral foglalkozott, de terve, hogy tevékenységét a jövőben kiterjeszti Gödöllő vidékére, valamint a Soroksár—ráckevei Duna-ágra is. A Dunakanyar látogatottsága spontán módon alakult ki, de — hangsúlyozza a - jelentés — ma' is lényegesen nagyobb, mint amilyenre felkészültsége alapján alkalmas. Az IBUSZ budapesti ki- rendeltségei a Dunakanyarral keveset, Pest megye egyéb területeivel pedig egyáltalában nem foglalkoznak. A Dunakanyart ebben az évben mintegy négy és félmillió látogató kereste fel. A fel- készültség hiánya miatt a jövőben várható további forgalomemelkedés rendkívül nagy zökkenőket okozhat. Olyan forgalmas helységekben, mint Nagymaros, Nógrád- verőce és Zebegény egyáltalában nincs szálloda vagy turistaszállás. Az eddig megszervezett fizetővendég szolgálat korántsem kielégítő. Az Idegenforgalmi Hivatal ebben az évben turistaszállásain és a fizetővendég szolgá'atban 27 870 vendégnapot bonyolított le. Az érdi Casino Étterem és Vendéglő a megye egyetlen olyan üzeme, amely minden szempontból megfelel a követelményeknek. A dobogókői turistaház a nyári szezonban szűknek bizonyult, a vizsgálat időpontjában viszont a nyolcvan férőhelyet biztosító szobákban mindössze 17 vendég volt. A II. osztályú étteremben sem étlap, sem választék nincs, egyféle, gyenge minőségű étel állt csak a vendégek rendelkezésére. A vendégekkel teljesen önkényesen a megengedettnél lényegesen magasabb szállodai díjakat fizettetnek. A lajosforrási turistaházban a nyáron 15 ezer vendég fordult meg, felkészültsége jó, de a vasárnapi forgalomhoz mérten szűk az étterem. A leányfalui Gyöngyszem Étterem igen rossz állapotban van, rozoga, gondozatlan. A községben szállás-lehetőség nincs. A nagyvlllámi turistaház állapota hasonló, súlyosbítja itt a helyzetet, hogy a szobák fűtéséről egyáltalában nem gondoskodtak. A vendégek napi 4—10 forintért kaphatnak egy-ket kiló fát, de az nem eléig a szoba átmeleigítésére. A szobadíjak itt is lényegesen magasabbak a megengedettnél. A vizsgáló bizottság megállapítása szerint ez a turistaház mai állapotában üzemelésre alkalmatlan. A Dunakanyar áruellátása nagyjából kielégítő. Szükségesnek látszik — állapítja meg a jelentés — néhány, a Balaton körül már jól bevált „gomba” felállítása és a Szentendrei-szigeten egy motel építése. A Dunakanyarban levő vállalati üdülők kihasználtsága általában nem haladja meg kapacitásuk 20—25 százalékát. Igénybevételük, amire módot nyújt a munkaügyi miniszter érvényben levő rendelete, jelentősen enyhitené a Dunakanyar elhelyezési problémáit. A NEB megállapítása szerint igen nagy szükség lenne olyan szervező munkára, ami alkalmassá tenné a Dunakanyart a várható nagy forgalom lebonyolítására. A Dunakanyar Intéző Bizottsága viszont egy év óta nem fejt ki tevékenységet; sem elnöke, sem titkára nincs. A Dunakanyar egyes részein nagyarányú fásítás kezdődött ugyan, a táj azonban általában még messze elmarad a kultúrtáj színvonalától. Parkot, virágágyakat alig találni. A községek portalanítása nem megfelelő. Az utcák szemetesek, piszkosak. Külön foglalkozik a jelentés a strandhiánnyal. Leányfalun, Visegrádon, Nógrád verőcén és Zebe- gényben a strand annyiból áll, hogy kijelölték a fürdésre alkalmas part- részeket, ezek azonban olyan állapotban vannak, hogy a célra teljesen alkalmatlanok. Másutt még ennyi sem történt, hiába sürgetett az Idegenforgalmi Hivatal megfelelő intézkedést. Foglalkozik a jelentés a meglevő múzeumok helyzetével is és megállapítja, hogy ezek a múzeumok, nevezetesen a visegrádi, a szentendrei és a váci, szintén fontos szerepet tölthetnek be a Dunakanyar idegenforgalmában, mert érdekes és értékes gyűjteményekkel rendelkeznek, de túlságos zsúfoltságuk, a megfelelő prospektusok, vitrinek hiánya, kedvezőtlen elhelyezésük miatt a látogatók száma mindenütt igen kicsi. A közel három hétig tartó vizsgálat eredménye alapján a NEB kimondotta, hogy szükségesnek tartja a Dunakanyar vendéglátóipari és szállodai egységeinél tapasztalt hibák kiküszöbölését, a menetrendek megváltoztatását. Javasolja a Központi Népi Ellenőrzési B'zottságnak, hogy tegyen lépéseket a kellőképpen ki nem használt vállalati üdülőit igénybevételére. A művelődésügyi minisztert^, a múzeumok fokozottabb támogatását kéri. Javasolja továbbá, hogy a megyei tanács, valamint az Országos Idegen- forgalmi Tanács gondoskodjék a Dunakanyar Intéző Bizottság megfelelő újjászervezéséről, a megyei tanács pedig tűzze napirendre a NEB és az Idegenforgalmi Hivatal által közösen kidolgozandó jelentés tárgyalását. A brigádmetó a felesége jukról. Készülőfélben volt éppen, a tsz-irodába indult, amikor lakására bekopogtattunk. Fényesre kefélt csizma a lábán, fekete csizmanadrág rajta, s az ünnepélyességet a frissen borotvált arc, a gondosan félrefésült haj még csak f okozza. A hotvan év körüli brigádvezető hasonló korú élettársa a tűzhely körül foglalatoskodik. Ebédet főz. Amikor azonban az ismerkedésen átesve, a termelőszövetkezetre terelődik a beszélgetés, élénken figyel minden szóra. Ebből is látszik — amiről aztán később meg is győződünk —, hogy Podma- niczkiéknál „családi üggyé’’ vált a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Podmaniczkinénak ugyanúgy megvan mindenről a véleménye, mint férjénélc, aki pedig elismerten jó gazdának számított 16 hold földién a vasúton túli qazdálc között. Nyilván annak számít ma is. hiszen különben aligha választották volna meg a tagok a brigádvezető felelős tisztségére. — Éppen az irodába készülődök, beszámolni az elnöknek, hogyan haladnak a dolgok — okolja meg ünnepélyes öltözékét. Miután bennünket is érdekel a brigád munkája, elbeszéléséből hamarosan megtudjuk, hogy amikor tízen aláírták a belépési nyilatkozatot, nem vártak semmiféle felszólításra, nyoviban megkezdték a közösbe vitt földek szántását lófogatokkal. Napról napra növekedett a fogatok száma és így a felszántott területé. — Vannak, akik nem sokba veszik az őszi szántást, mi azonban nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy elhanyagoljuk a földeket. Ha jövőre gyengébb termésünk lenne, senki sem mosná le rólunk, hogy nem mi voltunk a hibásak — mondja Podma- niczki Antal, s miután rövid szünetet tart, felesége is bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Mondják is egyesek az uramnak, hogy miért sietős annyira a munka. Én azonban azt mondom, ha már elvállalta a brigádvezetést, hát fogja keményen a dolgot. Podmaniczki Antal a munkában nem ismer tréfái. Ha kedvező az idő, nem esik az eső, nyomban „összerántja” az embereket szántani. Azt vallja ugyanis: ha év végén kevés lenne az osztalék, úgy öt okolnák érte a tagok. Szerencsére azonban kevés olyan tag akad, akinek többször is el kell magyarázni, miért sürgős a munka. A brigád szorgalmát dicséri egyébként az is, hogy 30 hold búzát elvetettek, s ezzel pótolták a kenyérgabonavetést. Soha ennyi őszi mélyszántás nem volt még a péceli határban, mint éppen most, a termelőszövetkezeti községgé alakulás évében. Ez pedig biztató a jövőre nézve. Jó kezekben van a vasúton túli brigád vezetése. Igazolja ezt az eddigi eredmény is. Elégedett vele Podmaniczki néni is, aki maga is azt mondja, nagyon sokat számít, az első év milyen sikeres lesz. Ö maga inkább többet vállal a hó,z körüli munkákból, hogy férje többet tudjon a közügyekkel foglalkozni. Mihók Sándor A falun átvezető vasútvonal kettészeli Pécelt és határát. A falu lakóinak szemében a j vasúti sínpár nemcsak közle- ; kedési vonalat, hanem határ- \ vonalat is jelent. A vasúttól \ nyugatra eső részt úgy is ne- \ vezik, hogy vasúton innen, a i keletit pedig úgy, hogy a l vasúton túl. Ha átmegy valaki \ a keleti részre, akkor sem azt \ mondja, hogy a vasúton in- \ nen vagyok, hanem természe- \ tesnek veszi, hogy a vasúton túlról tekint át az innenső ol- ! dalra. ; Olyannyira határvonal az l élettelen vasúti sínpár, hogy ; most, miután termelőszövetke- \ zeti község lett Pécel, tóvább- j ra is megmaradt, a falurészel: í eddigi elnevezése. De nemcsak \ megmaradt, hanem egy újabb \ fogalommal gazdagodott. Két í brigád alakult ugyanis a tsz- \ községben; a vasúton inneni í és a vasúton túli. A kettő kö- zött az a különbség, hogy amíg ; a vasúton inneni brigádnak \ 1200 hold földje van, addig a } vasúton túliak 600 holdat mű- \ veinek. \ Nos. mi a vasúton túli bri- í gádot kerestük fel, helyeseb- í ben annak brigádvezetőjét. f Podmaniczki Antalt, hogy meg- Í tudjunk egyet s mást munkáTiszta várótermet kérünk Nem tudjuk, ki az illetékes ebben a dologban, de mi a lap segítségét kérjük, hogy régi panaszunk orvoslási nyerjen. A Budapest—Esztergom vasútvonalon Aquincurr megállóról van szó. Igen sokan utazunk rendszereser ezen a vonalon, akik itt szál- lunk fel és le. Sok időt töltünk a vonatra várva, s hol' Akár esik, akár fúj, kinn i szabadban. Pedig van égj váróterem, de az annyira bűzös, elhanyagolt, hogy ods jó érzésű ember nem tehet: be a lábát. Az ott felszálló dolgozók, Különös gyógyszer álmatlanság ellen Egy bécsi ideggyógyinfézel igazgatója azt tanácsolja, hogy álmatlanságban szenvedői reggel, felébredés után szedjenek izgatószereket... E szerek hatására ugyanis nappal annyi energiával fognak tevékenykedni, hogy estére a fáradtságtól biztosan elalusznak, mint a tej. Hetvenhat okos gyermek megjutalmazása címmel megírtuk, hogy az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága megjutalmazta a rejtvényversenuben jól sterepeit tanulókat.
