Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-20 / 299. szám

Városunk 1960-as fejlesztési terve A községfejlewziéwi költségvetést tárgvalta a tanács végrehajtó bizottsága Augusztusi ülésén a városi tanács megvitatta az 1960. évi községfejlesztési alap költség- vetését és azt 2 500 000 forin­tos bevétellel és ugyanilyen összegű kiadással jóváhagyta. Az időközben megjelent ren­delkezések újabb bevételi for­rások kimunkálására adnak lehetőséget. Ezzel megnöveke­dett a bevételi előirányzat, ami szükségessé tette az új költségvetés összeállítását. A végrehajtó bizottság tit­kársága ezt megelőzően tájé­koztató értekezletet tartott, ahol részt vettek a városi pártbizottság, a Hazafias Népfront képviselői, az ál­landó bizottságok elnökei, vállalatok, intézmények és társadalmi szervek vezetői, illetve képviselői. Az értekez­leten kialakultak azok, a vá­ros lakosságát érintő legfon­tosabb feladatok, amelyeket a jövő évi községfejlesztési alap költségvetési tervébe kell állí­tani. A városi tanács csütörtöki ülésén már az új lehetőségek figyelembevételével készült költségvetést vitatta meg és 3 850 000 forintos bevételi és ugyanennyi kiadással jóváhagyta. íme, néhány jelentősebb adat a városfejlesztés jövő évi tételeiből: az Örkényi út egy kilométeres szakaszon való ki­kövezésén túl, 800 ezer forin­tos költséggel újra rendbehozzák, por­mentes, bitumenes maka- 1 dámburkolattal látják el a konzervgyárba vezető, nagy forgalmat lebonyolító József Attila utcát. Kétezer négyzetméter beton­gyalogjárda elkészítéséhez 216 000 forinttal számol a költ­ségvetés. A Csillag és Tündér utcák kereszteződésénél 30 ezer forintos költséggel új’ beton­úidat építenek. Közvilágítási hálózat bővíté­sére — elsősorban a külterü­leti részek — és a közvilágí­tás korszerűsítésére 100 000 fo­rint az előirányzott összeg. Városunk megnövekedett idegenforgalma egy új szálloda megnyitását teszi indokolttá. Erre a célra a cifrakerti ven­déglő épületét alakítják át, amilhez ugyancsak 100 000 fo­rint áll rendelkezésre. Sor kerül jövőre egy régen vajúdó probléma megoldáséra, a kórház korszerű derítőjének megépítésére, 170 000 forintos ráfordítással. Mintegy 20Q 000 forintot költ városunk az új központi lakótömb kiépítésével kapcsolatos telekvásárlásokra. A kulturális ágazat rendelke­zésére 175 000 forint áll. Ezen­kívül 130 000 forintos összeget szavazott meg a végrehajtó bizottság egy központi isko'ás-nap- közi otthon létesítésére, amelyhez az építőanyag nagyrészt máris rendelke­zésre áll. A községfejlesztési alap költ­ségvetése jelentős, mintegy 410 000 forint értékű társadal­mi munkával számol. A végre­hajtó bizottság határozatot fo­gadott el, amely szerint e munka szervezésére a Haza­fias Népfront-bizottságot kéri fel. A községfejlesztési alapnak a végrehajtó bizottság által megvitatott és elfogadott költ­ségvetését január második fe­lében ® rendkívüli tanácsülés elé terjesztik jóváhagyás cél­jából. A tanács v. b. napirendjén a munkaügyi csoport jelentése szerepelt még és beszámoló a termelőszövetkezetek 1959. évi zárszámadásának előkészítésé­ről, valamint az 1960. évi ter­melési terv elkészítéséről, amelynek ismertetésére vissza­térünk. „Szereti-e a rényét?“ KÓSTOLGATÁS Itatás a Szabadság Termelőszövetkezetben Bársony Antal hétholdas íl\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ gazdáról azt mondják: nem döntött még. Csak kóstolgat. Két hét óta ugyanis naponta megjelenik fogatával a közös gazdaságban és szorgalmasan dolgozik. Senki sem hinné, hogy „kívülálló”. Ö maga sem. Mert nem is az! Kóstolgat Bársony Antal, ízlelgeti a közös életet. Ki­váncsi rá, milyen is az a „parancsolgatás”, amitől kí­vülről annyira fél az ember. És ez a kíváncsiság minden nappal, de minden órával alább hagy. A minap a következőkkel állt a tsz vezetősége elé: — Hozzám mikor jönnek már egy kis tsz-agitációra? Várom az elvtársakat! P. J. Hullj, csak hullj, pici hó ! Hullj, csak hullj, pici hó! Halihó, halihó! Erdőt, mezőt fedj el Kristály hópeiyhekkel! Ne sajnálja, Télapó! Hullj* csak hullj, pici hó! A fehér takaró Fedje be a földet, Ne látsiódjék többnek, Mint egy csendes, alvó. Hullj, csak hullj, pici1 hó! Amíg fut a szánkó! Szívünket átjárja, Fehér béke vágya, Mint az omló, dús hó. Hullj, csak hullj, pici hó! A nyugalmat hozó! Forgó fehérségben Hadd éljen békében, Ez a fáradt bolygó! Halihó, halihó, Hullj, csak hullj, pici hó! Tóth Tibor SPORT KOSARASOK KÖZÖTT LEGYENEK BÜSZKÉK AZ ÚJ TSZ-TAGOK Az elmúlt' hetek' állandó politikai felvilágosító munká­jának eredménye napjaink­ban kezd megmutatkozni a termelőszövetkezet. szerve­zése terén. Addig, míg az első napokban nagyon keve­sen értették meg a város szo­cialista átszervezésének fon­tosságát, kevesen ismerték fel a nagyüzemi mezőgazda­ság magasabbrendűségét, az elmúlt napok nagyarányú változást hoztak a tsz-mozga- lom további fejlődésében. Egyre többen és többen ér­tik meg, hogy helyük a ter­melőszövetkezetekben van. Ma már nem ritka esemény, hogy egyénileg dolgozó pa­rasztok keresik fel a tsz­szervező irodáinkat és kérik felvételüket valamelyik ter­melőszövetkezetbe. Igaz, ezek közül nagyon sokan vannak, akik az aláíráskor arra kérik agitátorainkat, hogy ne kö­zöljék a nevüket, r.e hozza \ fényképüket az újság, mert ezért a még egyénileg dol­gozó parasztok szidni fogják őket. Nincs igazuk ezeknek az embereknek. Minden esetben helyt adunk kérésüknek, nem közöljük le nevüket, nem mondják meg az agitátorok, hogy beléptek, de nem kell szégyenkezniök az aláírás miatt, sőt büszkék lehetnek, hogy ők is csatlakozna k ahhoz a népes táborhoz, amely a meglevő tsz-einkben évek óta eredményesen dol­gozik. Büszkék lehetnek arra és emelt fővel járhatnak az emberek között, hogy meg­értették a párt és a kormány útmutatását és arra az útra léptek, amelyet minden egyé­nileg dolgozó parasztember­nek választani kell, a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. Néhány nap óta vadászom az NB Il-as női kosarasok bajnoki -táblázatát. Ebbe!! tevékenységem­ben vetődtem Dér litvó fogászati műhelyébe és ott találkoztam Komáromi Sára és Molnár ir­rt n éné kosarasokkal. Nekik nem kis részük van abban, hoey csa­patuk a harmadik helyen vég­zett. Tólük tudtam meg, hegy rajtuk És általunk már ismert NB II-cs kereten kívül kik azok, akik ezt a sportágat űzik. Lehangol un mesélték, hogy utánpótlásuk na­gyon gyenge, sőt talán nincs is. Az utánpótlást a gimnazista lá­nyok képezik. Termest Ági, Szántó Mária, Soós Krisztina, Izsáki Jutka, Varga Kati, Ruzsinszky Kati, Parragh Ági és rajtuk kí­vül még néhány érdeklődő adják a keretet. A megyei bajnokságban indultak. Ott nagyon gyengén sze­repeltek és az utolsók között vé­geztek. — Hát a férficsapathoz mit szól? — kérdezi Sári. Sokan nem tudják (és ez nekem is meglepetés), hogy ilyen is van. Molnár Ferenc tanár, Papp Gyula, Sümegi Gyula orvosok. Hegedűs Lóránd lelkész és dr. Körösi László ügyvédből összetevődő ötösfogatot a fiatalabbak közül Gregor Tibor, Kovács Zoltán és Koltáy Csaba egészítik ki. Az együttes arról nevezetes, hogy szinte titokban, a salát pénztárcá­juk terhére, de nem kizárólag sa­ját szórakoztatásukra, hogy úgy­mondjam „maszek alapon”* (a lá­nyok is így mondjál:) indultak a bajnoki küzdelmekben, A csapat szintén megyei I-ben szerepel. Ed­dig három győzelmük van. három vereségük, egy le nem játszott és egy óvá? alatt álló mérkőzésük. Körülbelül a 3_4-ilc helyen áll­nak. Dicséretre méltó elhatározá­suk talán egyedülálló. Ezután majd nagyobb érdeklődéssel fi­gyeljük szereplésüket és nem lesz­nek „agyonhallgatva”. Visszatérve a nagy (női NB II) csapat helyzetére, megkérdeztem Komáromi sporttársat, hogy kö­zel érzik-e magukat az NB I ka­pujához és érzése szerint meddig kergeti és dobálja a labdát? — Nézetem az, hogy az NB i-es mezőny irama nekünk túlerős volna. Ahhpz_kellene legalább egy huszas, igen jól képzett keret, megfelelő minőségű és létszámú utánpótlás, fedett pálya, több er­kölcsi és anyagi támogatás. Éppen ezért nem mindenáron való cél­kitűzés az NB I. Ami pedig a szereplésemet illeti... hát... férjhez nem megyek tpég ... — Még nagymama nem lesz — fejezi be Lityó rosszmájúan, de annál nagyobb büszkeséggel. El­végre Komáromi Sárika az ibolya- szerény, bájos csapatkapitány, a kosaras „gólkirály” egy kicsit az ő neveltje is. v _Cila_ É rdeklődéssel olvastam a Híradó egyik cikkét bíráló megjegyzéseket és nem kevés­bé a viszontválaszt. Bevallom, én egyiket sem írtam volna meg. Pedig magam is szorgal­masan írtogatom a „nem-e" „tudhassák”, „láthassák”, „ez- tet”, „aztat" nyelvtani gyomo­kat. De inkább csak az ilye­neket. Mert ez esetekben nincs vita. Ahol pedig vita van, vagy lehet, azt hagyom a filológusoknak, az akadé­mikusoknak. Döntsék el ők, alkossanak szabályokat, de ne úgy, mint a helyesírási szótár legutóbbi kiadásában. Mert sajnos, abban akadt néhány hiba is Nem is olyan egyszerű ez a mi nyelvünk. Ha írunk, vagy beszélünk, ügyelnünk kell a stílusra. a nyelvtani szabályok alkalmazására, még a nyelvjárásokra is. Ez utób­bival voltam bajban egyszer. A háború szele a- Dunántúl­ra sodort. Lassan megtanul­tam, hogy ott az alma „óma”, a szalma „szórna’1, a tyúk pe­dig „tik”. A háziasszony így kérte az urát: „ergye má, hozd bé az ampát”. Kíván­csian lestem, mivel tér be a gazda. Egy favödröt hozott. Egyik alkalommal egész nap távol voltam a szállás­ról. Este a család szívesen fo­gadott. Látták, hogy fáradt vagyok, s biztosan éhes is. A gazdasszony vacsorához hí­vott, és megkérdezte, hogy szeretem-e a rényét. Éhes voltam farkasmódra. de a kényszerű kóborlás már megtanított egyre és másra. Kínáltak már olyan étellel, amelyet alig bírtam lenyelni. — Ettem olyan eledelt is, ami rövid úton visszakívánkozott. Óvatos voltam tehát, nem hamarkodtam el a választ. Az meg külön is izgatott, hogy a nevét nem ismertem az „új” ételnek. Mi lehet az a ré «ye. Az egyenes utat választot­tam. megkérdeztem: — Mi az a rénye? — Lelkem, hát nem tudja? Rántotta, tojásrántotta! Megnyugodtam. Így vacso­ráztam meg jóízűen és gya- rapítottam szókincsemet egy új szóval. (Ko-bor) «smt Vádat emel az ügyész Még a „betyár-becsületet" sem ismeri Pásztor Istvánné, született Dobos Mária, Nagykőrös, II. járás Nyár- Ivútrct dúló 6. szám alatti lakos, aki vagyon elleni bűncselekmé­nyek elkövetése miatt idáig már hétszer volt büntetve. Pásztorné legújabban ez év ok­tóberében egy régi, ló ismerősé­től lopott. Előzetes terepszemlét tartott Kecskeméti Antalnál, ezt követően pedig az ablakon keresz­tül mászott be nevezett lakásába, s a szekrényből 3430 forintot el­lopott. A pénzt részben italra, részben ruházkodásra költötte. A bűncselekmény felfedezése után már csak 1200 forintot sikerült nála megtalálni. Pásztorné egy volt rabtársával szentben is hasonlóán járt el. Rá­bírta rabtársát _ akinek nem vol­tak hozzátartozói hogy kerese­tét küldje az ő édesanyja címé­re, s annak fejében majd hazai csomagokat kap. a társnő szor­galmasan küldözte a pénzt a meg­adott címre, de csomagot jelen­téktelen értékben mindössze egy- szer-kétszer kapott a küldött öt­ezer forintért. Ebben az ügyben most folyik a nyomozás, s be­fejeztével bűpcselekmény-halmaz miatt emel vádat az ügyész Pász­tor Istvánné ellen.- — MÉG NÉHÁNY NAPIG lehet adópótlék-mentesen fi­zetni az 1959. évi közadókat. Akik az idei adójukat 1960. január 1. után fizetik, azok­nak visszamenőleg havi há­rom százalékos adópótlékot számít fel a városi tanács pénzügyi osztálya. — TIZENNYOLC tenyész- üszöt adott át továbbtenyész- tés céljára a Szabadság Ter­melőszövetkezet a Tenyészál­latforgalmi Vállalatnak. Az üszők közül 14 volt saját nevelésű. Az állatokat a Csengődi Állami Gazdaság és a Komlótermeltető Válla­lat tenyészti tovább. — NYUSZI PISTA kaland­jai című színes diafilmet ve­títik hétfőn délután fél há­rom órakor a városi könyv­tárban. A belépés díjtalan. — KILENC—TÍZ DEKA cukrot mér munkaegységen­ként zárszámadáskor a Sza­badság Termelőszövetkezet. előlegként karácsonyra ♦íz kilót kiosztanak családon­ként. Pénzt is kannak kará- csonvra a tsz taeia*. Mimka- egvsé^enként 10 forintot fi­zetnek. — HÁROM ú.i. ivóvizet szolgáltató közkút építését tervezi a iövő évbéh a váro­si tanács. Erre a célra a köRcóevetéshen 90 ezer forin­tot biztosítottak. — E Héten minden tér melöszöv«t!">zet""kben hozzá foeiak a iövő évi tervkészí- téohe- óc a z--c7ám'»dás elő­készítéséhez. Jelenleg az év Végi leltározásokat végzik. — KÁRT OKOZOTT serté­seivel a szomszéd lucerna- és gabonatábláján Szűcs Fe­renc, a Ludas dűlő 2. szám alatti lakos: Az okozott kárért a szabálysértési hatóság 200 forintra bírságolta. — A TÜDŐGONDOZÓ Inté­zet gyermek- és felnőtt váró­termének elválasztását is tervbe vették. Az itt vég­zendő munkálatokra 30 ezer forintot biztosít a városi ta­nács költségvetése. Rej tvénypály ázat 6. szám Amíg egy cipő eljut idáig... f Sok megrendelő, dolgoztató ^ fordul meg egy évben a Láb- £ belikészítő Ktsz-ben. Én pon- ^ tosan a 6300. voltam ebben | az esztendőben, amikor a szö- ^ vetkezet életéről érdeklöd- ^ tem Gimes László üzemve- í zetőtől. y < A szövetkezet először 1944. í augusztus 14-én alakult meg ^ 15 taggal elsőként a megyé- ^ ben. Újraszervezése 1946 má- £ jusában történt és a végleges ^ formát 1948-ban nyerte el ^ az új törvények értelmében. ^ A tagok létszáma is megnö- ^ vekedett. Most már állandó ^ munkásainak száma 46, akik ^ a Dalmady utcai központi mű- £ hely mellett a Kossuth La- jós, a Szolnoki úti és a ko- ^ cseri műhelyben dolgoznak. £ Szívesen végzi mindenki a £ munkáját, lemorzsolódás ft, sincs a tagságban, sőt eb- £ ben az évben három kisipa- Hol található ez az épület? ^ ros felvételi kérelmét telje- Milyen célt szolgál? K sítették, A szövetkezet munkája két irányú. Részben a lakosság igényei szerint mértékes ci­pőket készítenek . és javítá­sokat vállalnak. Másrészt a belkereskedelmi vállalat ren­delése alapján férfi gojzer varrott félcipőket készíte­nek. Ezt csomagolva vagy Pestre a központba küldik, de közvetlen szállítást is vé­geznek Tatabányára, Salgó­tarjánba, ■ Szegedre, Kecske­métre, Ceglédre. A munkapadok mellett fá­radhatatlanul dolgozó cipé­szek brigádokat alakítottak. A munkát szalagszerűen vég­zik. Csupán a csiszoláshoz használnak 1954 óta gépet, a többi munkamozzanatot kézzel végzik. Tehát igazi kisipari cipők készü’nek eb­ben a műhelyben. Az első mozzanata a cipő készítésének a szabás, ame­lyet 1951 óta Khirer Antal nagy szakértelemmel és igen pontosan végez. Az ő kezé­től a felsőrész-készítőhöz ke­rül a kiszabott bőr. Bakai Istvánné jó szakmunkás, a mértékes felsőrészeket is ő készíti, de jó munkaerő a másik négy társa is. Har­madik mozzanatként kerül a cipő a férfibrigád kezébe. Legrégebben dolgozik többek között Végh Gyula, aki a fá- rahúzást végzi, de Túri Ist­ván is becsülettel megállja a helyét. A következő brigád­tag a rámázást végzi el. Ba­kos Ambrus az idősebbek közé tartozik, munkája igen megbízható. Az alsó talp szerelését végzők közül Sima József jó, tiszta munkája vi­> szí, előbbre egy lépéssel a ci- ! pőt. Majd következik az alsó \ talpalás, azután a felső tál- \ palás, sarkalás, csiszolás, i tisztítás, majd a kikészítés és í a dobozolás. Természetesen az egész évi J munka nem ment ilyen si- \ mán, mint a munka mozza- natainak felsorolása. Az év; elején a terv teljesítésében \ volt lemaradás, mert a rá- \ mánvarrott cipők készítésére '>t való átállás nem ment zök- ^ kenő nélkül. Amikor azon- £ ban visszatértek a gojzer-var- \ rásra, meggyorsult a munka \ és az évi tervet máris túltel- J jesítették. Papp Kálmán el- ^ nők vezetése mellett ez év ^ is nyereséggel végződött. Hogy | mennyivel, azt még nem tud- ^ ják. Azonban egészen biz- j tos, hoigy a lakosság megelé- í gedettsége mellett a részese- fj dés is kifejezi a jó munka ^ jutalmát. — M —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom