Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-22 / 300. szám
vhJc proletárjai, egyesüljetek! PEST MEGYEI Adrian Legfrissebb sporteredmények (6. oldalon) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA M EG Y E I T AN A C S L A P JA ül. ÉVFOLYAM. 300. SZÁM ARA 50 FILLER 1959. DECEMBER 22. KEDD . Ha az egész nép összefog, egyetértésben dolgozik, szépet és nagyot alkothat — mondotta Kádár János elvtárs, a debrecen—szegedi út avatóünnepségén Nagy ünnep volt vasárnap a Tiszántúlon: felavatták a Debrecen—Szeged közötti korszerűsített utat, amely összeköti a keleti és a déli országrészt, s amelyen Hajdu-Bi- har, a Viharsarok és Dél- Magyarország között az eddiginél sokkal lüktetőbb lesz a gazdasági vérkeringés. Az ünnepi eseményen, az avatáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és a közlekedés több vezetője. Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter ünnepi beszédében elmondotta: ezen az útépítésen kívül az idén csaknem nyolcszáz kilométer út épült még országszerte, ami azt igazolja, hogy gyors ütemben tesszük jóvá a múlt rendszer mulasztásait és tesszük alkalmassá úthálózatunkat gépkocsiközlekedésre. — Az autóforgalomnak jó utakra van szüksége. Ezért a második ötéves tervben olyan mérvű útépítést tervezünk, hogy 1965-re főútvonalainknak majdnem felét már korszerűsítjük. — »Az általános útépítésen kívül kormányunk 72 millió forintot adott az idén tsz- bekötőutakra. Ebből az összegből nyolcvan utat építünk, 72 már el is készült. Jövőre újabb bekötőutakat adunk át szövetkezeteinknek. Uj jelenség az útépítéseknél, hogy a környék lakói társadalmi munkával segítenek államunknak, s a földmunkákat általában maguk a község lakói végzik el. így ugyanabból az összegből jóval több út építésére telik, s a társadalmi munkások az eddiginél sokkal inkább magukénak érzik az elkészült utakat. Az ünnepség részvevői nagy tapssal fogadták a mikrofon elé lépő Kádár Jánost, aki többek között a következőket mondotta: — Tudjuk, s a kongresszuson beszéltünk is erről, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépni nem könnyű elhatározás, aki azonban azt a lépést megtette, nagyot lendített saját életén, s akik beléptek a szövetkezetbe, rövidesen áldani fogják a napot, mikor erre az elhatározásra jutottak. — Ezen a környéken dolgozó emberek élnek, olyanok, akiknek nagy része azelőtt földmunkás, nincstelen paraszt volt. S aki dolgozott valaha, az jól tudja, hogy tíz ember együttes erőfeszítése sokkal nagyobb eredményeket hoz. mint tíz ember egyenkénti erőlködése. Gondolják el, ha az egész nép összefog, egyetértésben dolgozik, milyen szépet, milyen nagyot lehet alkotni! Amit népünk alkot, saját magának alkotja! A továbbiakban a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusáról beszélt, amelynek tanácskozásait nemcsak hazánkban, de külföldön is élénk figyelem kísérte. — Dolgozó népünk őszinte helyesléssel fogadta a kongresszuson elhangzottakat — mondotta. — A kommunisták egyhetes tanácskozásán számba vettük a múlt tanulságait, jelenlegi helyzetünket és meghatároztuk: mit akarunk elérni a jövőben. Most új fejezet következik, amelyben az a feladatunk, hogy a kongresszus által meghatározott célokat valóra is váltsuk. Tettekre, együttes, közös munkára van szükség. Azt hiszem, önök is egyetértenek velem abban, hogy bizakodással nézhetünk a jövőbe. Népi rendszerünk szilárd, pártunk erős, egységes, a becsületes emberek mellettünk állnak, s mi tudjuk. mit akarunk. Fogjunk össze — az eredmény nem fog elmaradni! — Az eddiginél jobb, szélesebb, könnyebben járható utat nyitunk meg önök előtt, amikor a debrecen—szegedi utat avatjuk, önök azonban megelőztek bennünket: jobb, könnyebben járható, szélesebb utat nyitottak maguknak — a nagyüzemi gazdálkodás útját. Befejezésül azt kívánom, hogy mindkét úton járjanak szerencsével, jó egészségben. A viharos tapssal fogadott beszéd után Kossá István miniszter átvágta az útszéles- ségben húzott nemzetiszínű szalagot. Tovább tart az enyheség? A vándormadarak még nem jelzik a zord tél érkezését A szokatlanul hosszúra nyúlt enyhe ősz és télelő ked- > vezett a szárazság miatt több helyütt megkésett vetéseknek. í S a jótékony enyheség úgy látszik tovább tart. A Madártani > Intézet szakemberei szerint ugyanis a nagyobb hidegeket, az igazi zord telet jelző vándormadarak még mindig nem ér- f keztek meg. A budapesti hidak, lefolyócsatornák környéké-1 ről is szinte hiányoznak már a dankasirályok: a megfigye- £ lök jelentései szerint a szegedi Fehér-tavon és az Alföld % más halastavain, a folyók holtágain több tízezres tömegek-£ ben tanyáznak, s majd csak akkor költöznek fel a Dunára,?: ha az’ állóvizek befagynak. . | 32080 holdon alkalmazzák jövőre a vegyszeres gyomirtást | az állami gazdaságok kukoric^táhláj Az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága, a Magyar Tudományos Akadémia Mar- tonvásári Kutató Intézete, az Agrártudományi Egyetem, valamint a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia közös rendezésében, hétfőn kétnapos tudományos konferencia kezdődött Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem épületében. A konferencián 350 elméleti és gyakorlati szakember részvételével a hazai kukoricatermesztésben alkalmazott vegyszeres gyomirtási kísérletek tapasztalatait vitatják meg. A konferenciát dr. Kolbai Károly Kossuth-díjas egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyetem rektora nyitotta meg, majd Szigethy László, az ÁlSegítség a termelőszövetkezetek baromfitenyésztésének fejlesztéséhez Az 1958. évihez képest az idén jelentősen fejlődött a termelőszövetkezetekben a baromfitenyésztés. Amíg az elmúlt évben mindössze 36 ezer naposcsirkét igényeltek a ter— Nem érdekel már sem a baba, sem a labda. Ideje, hogy jöjjön a Télapó és új játékokat hozzon (Gábor Viktor felv.) I lami Gazdaságok Főigazgató- »X ságának főelőadója tartott elő- | adást az állami gazdaságok- j. ban Simazinnal és Antracin-1 nal végzett vegyszeres gyom- £ irtási kísérletek eredményei- £ ről. Elmondotta, hogy a kö- £ vetkező gazdasági évben az ■} állami gazdaságok összes ku-£ koricavetésének 25 százaié- jí kán — mintegy 32 000 hol- ^ dón — alkalmazzák már a ^ vegyszeres gyomirtást. A tudományos konferencia ^ második előadója dr. Ubri- ^ zsy Gábor Kossuth-díjas,' a £ Növényvédelmi Kutató Inté- £ zet igazgatója összefoglalta a í hazai és külföldi kísérletek '/ eredményeit. £ Győrffi Béla, a mezőgaz- £ dasági tudományok kandidá- £ tusa, az Akadémia Martonvá- í sári Kutató Intézetének mun- \ katársa az új módszerű kukorica- termelés munkaszervezési problémáival foglalkozott, rámutatva azokra az előnyökre, amelyeket a munkaerő-felszabadulás eredményez. Koltal Károlyné méri dobozba a a fűszert halakat és adagolja A délutáni órákban szé- £ leskörű vita indult az elhang- zott előadások megállapításaid fölött.----------------- í Automata zárógéppel fejezik be a konzerválást műveletet (Gábor Viktor felv.) ívxXXXXX'*f**S>»N»«'*«*^XXXXXXXXXX'XXVVXXXV^X^XXXXXX'^XXXXXXXVVXXXVS.XXXXXXXXXXXXXXXXXNX Minden eddigit felülmúlt az aranyvasárnapi áruforgalom Az aranyvasárnapot az idén a nap sugarai is bearanyozták. A jó időben Budapest főútvonalait már a kora délelőtti órákban ezres tömegek özönlötték el. Az emberáradat az áruházak, az üzletek felé tartott. A tömeg áramlása a délutáni órákban fokozódott. Soha ilyen aranyvasárnapi forgalmat nem látott még az ország fővárosa, de a vidékről érkező jelentések is arról számolnak be hogy az arany- vasárnapi forgalom felülmúlt minden eddigit. Gondos István, a Belkereskedelmi Minisztérium áruházi kereskedelmi igazgatóságának vezetője vasárnap délután a következőket mondotta az MTI munkatársának az arany- vasárnapi forgalomról: Az eddig beérkezett jelentésekből azt látjuk, hogy általában az ünnepi forgalom, de különösen az aranyvasárnap jellege gyökeresen megváltozott. Amíg más években ilyenkor főleg a kisebb ajándéktárgyakat vásárolta a közönség, most ezek változatlan nagy forgalma mellett érdeklődése áttevődött a nagyobb, magasabb árú, főleg ruházati, műszaki, cikkekre. Jellemző az életszínvonal és a vásárlóerő növekedésére, hogy elsősorban ezek közül is nem az elsődleges szükségleti cikkeket hanem a háztartás tökéletesítését, a kulturálódást jelentő“ cikkeket keresték. Nagyon erős volt a forgalom mosógépekben, villanytűzhelyekben. televízióban, rádióban, szőnyegben, csipkefüggönyben, finom kötött holmiban, jó minőségű konfekció áruban és cipőben. Befejeződtek a magyar művelődési napok Ukrajnában Vasárnap a kijevi Október művelődési palotában megtartott hangversennyel befejeződtek a magyar művelődési napok Ukrajnában. A szovjet—magyar barátság és testvériség ünnepe 10 napig tartott. A magyar művészek nagy sikerrel szerepeltek Ukrajnában. A kijevi dolgozók ez; ű nézték meg a mozikban vetített magyar filmeket, s ebből az alkalomból rendezett ünnepi kiállításon megismerkedtek a magyar képzőművészet alkotásaival. A magyar művelődési napok Ukrajna életében nagy eseményt jelentettek és kifejezésre juttatták a szocialista országok népeinek állandóan erősödő, fejlődő barátságát. | KÉSZÜL A HALKONZERV í a Dunakeszi Konzervgyárban. A friss balatoni halakat jég í között hűtik, majd tisztítás után olajban megsütik. A sült ! halat dobozba rakják, fűszerezik és a dobozt géppel légmen- tesen lezárják. Naponta 12 ezer doboz ízletes halkonzervet í készítenek el a szorgalmas asszonykezek. * f Elutazott Budapestről a koreai nagykövet Hon Don Cser, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalma- I zott nagykövete hétfőn elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Csatorday Károly rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a; Külügyminisztérium proto- kollosztályának vezetője. A nagykövet elutazásánál jelen | volt a budapesti diplomáciai \ képviseletek számos vezetője \ és a koreai nagykövetség mun- \ I katársai. melőszövetkezetek, az idén 252 ezer naposcsibe felnevelésére vállalkoztak. A nagyarányú fejlődés ellenére is akadtak azonban hibák, amelyek a termelőszövetkezetek eredményes munkáját ; gátolták. A Baromfifeldolgozó ; Vállalat például szabadpiacon I felvásárolt naposcsipkéket I szállított a termelőszövetke- I zeteknek. de az apró állatok ; jelentős része elhullott. Az j említett vállalat sok esetben ; nem tartotta szem előtt a tenyésztési érdekeket és nem adott kellő segítséget a baromfiak szakszerű felneveléséhez. A termelőszövetkezetek nagyüzemi baromfitenyésztésének fejlesztése megköveteli a fokozott segítséget. Ez a cél vezette a megyei tanács végrehajtó bizottságát, amikor határozatot hozott, aminek értelmében a megye keltetőállomásait egységes vezetés alá vonják, vállalattá szervezik át. A jövő évben már a végrehajtó bizottság által létrehozott vállalat biztosítja a termelőszövetkezetek részére a naposcsibét és szakmai tanácsokkal is segíti a tenyésztést.