Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-20 / 299. szám
6 «« MEClTf 'a-fCirltip 1959. DECEMBER 20. VASARí Jelentősen javult a tanácsok tömegkapcsolata, fokozódott a lakosság aktivitása A megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárának nyilatkozata Több mint egy esztendő télt el a tanácsválasztások óta. Lapunk munkatársa felkereste dr. Farkas Mihály elvtársat, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát, hogy tájékoztatást kérjen tőle az eltelt időszak eredményeiről és problémáiról. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a kérdésekre adott választ. Hogyan értékelhető * a tanácsok tömeg- kapcsolati tevékenysége, a tanácsok munkája a választások óta eltelt idő alatt? Pest megyében a különböző fokú tanácsok tagjainak száma meghaladja a nyolcezerháromszázat. A tavalyi általános 'tanácsválasztásokat követő időszakban megyénk területén a tanácsok tömegkapcsolati munkája javult. A tanácstagok általában aktívabban végzik feladataikat. A tömegkapcsolati munka javulása megmutatkozik a tanácsülések eredményességében, a megtartott tanácstagi beszámolókban, fogadóórákban. Megválasztott tanácsaink nagy ambícióval fogtak munkához, az előző évekhez viszonyítva sokkal nagyobb a tanácsülésen résztvevők és a hozzászólók száma, és sokkal nagyobb a lakosság érdeklődése is. 2 Milyenek a tapasz- falatok a tanácstagi beszámolók, fogadóórák megtartásánál? Az első félévi tanácstagi beszámolóknak jelentős tömegmozgósító hatása volt. Több mint 4300 tanácstag tartott beszámolót és ezeken a résztvevők száma elérte a hatvanezret. Az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen megnőtt a tanácstagi beszámolók száma, mert például 1957-ben csak 2641 tanácstag tartott beszámolót. De kevesebb volt az előző években a résztvevők száma is ezeken a beszámolókon. Igen pozitív a tanácstagi beszámolókon szerzett olyan tapasztalatunk, hogy a hozzászólók nagy többsége közérdekű kérdéseket említett és nem egy helyen társadalmi munkavállalás is történt községfejlesztési feladatok elvégzésére a tanácstagi beszámolókon. A tanácstagi fogadóórákat még nem minden tanácstagunk tartja meg rendszeresen, habár a fejlődés itt is jelentős. 1959 első három negyedévében több mint 1300 tanácstagi fogadóórát tartottak tanácstagjaink és ezeken mintegy négy és félezer ember jelent meg. Meg kell jegyezni, hogy a községi tanácstagok túlnyomó többsége nem tart fogadóórát, mert választókerületének polgáraival úgyszólván naponta találkozik és értesül problémáikról. Q Fokozódott-e az ál- landó bizottságok szerepe, hogyan végzik azok munkájukat? A tanácsok tömegszervezeti funkciójának érvényesítésében igen fontos szerepe van az állandó bizottságoknak. Az állandó bizottságok tévé-, kenységére az a jellemző, hogy a választásokat követően nagy lendülettel fogtak munkához és így az első negyedévben több ülést tartottak, mint 1958 bármelyik negyedévében. Csaknem két- szerannyi helyszíni vizsgálatot végeztek, mint az elmúlt év ilyen szempontból legeredményesebb negyedévében-. A kezdeti lendület azonban az állandó bizottságok egy részénél megtört. Legeredményesebben a megyei tanács állandó bizottságai működnek. így a községfejlesztési áflandó bizottság megvizsgálta a ceglédi járásban a községi tanácsok községfejlesztési tevékenységét, s igen sok hasznos javaslattal segítette a helyiek munkáját. A megyei kereskedelmi állandó bizottság megvizsgálta a nagyobb termelőszövetkezeti községek áruellátását és több hasznos javaslatot tett a megyei végrehajtó bizottságnak. Számos más állandó bizottság eredményes munkáját is példaképp említhetnénk. A városi állandó bizottságok közül igen aktívak a ceglédi és váci városi tanács állandó bizottságai. Cegléden például a mezőgazdasági állandó bizottság jelentős segítséget nyújtott a hibridkukorica-vetőmag elterjesztéséhez, Vácott az állandó bizottság tagjai eredményesen kapcsolódnak be a piaci ellenőrzésekbe. Jól dolgozik a ceglédi járási községfejlesztési állandó bizottság is. A példák sorolását lehetne folytatni tovább, hiszen nem egy községben is — így például Monoron, Tápiógyörgyén, Kis- kunlacházán, Öcsán, Budakeszin — jól dolgoznak az állandó bizottságok. Az állandó bizottságok szerepe és tevékenysége azonban a jelentős javulás ellenére sok kívánni valót hagy még maga után. /j[, Hogyan intézik a * megyei tanácsnál a lakosság panaszait, észrevételeit? A megyei tanácshoz nagyrészt olyanok fordulnak panasszal, bejelentésekkel, akik már a helyileg illetékes szerveknél próbálkoztak, de nem jártak sikerrel. A bejelentések, általában a levelek száma ebben az esztendőben jelentősen megnőtt és ez mindennél jobban bizonyítja a lakosság bizalmának fokozódását a tanácsi szervek iránt. Január 1-től szeptember végéig több mint 1300 beadvány érkezett a megyei tanácshoz, amelyeknek egy részét különböző szervek juttatták illetékességből hozzánk. örvendetes, hogy a beadványokon belül jelentősen megnőtt a tanácstagok által készített beadványok, javaslatok száma, amelyek kivétel nélkül közérdekű problémákat dolgoznak fel, tehát a lakosság problémáit jelentik, örvendetes az is, hogy jelentősen megnőtt a magánszemélyektől hozzánk érkező közérdekű bejelentések, javaslatok száma. Valamennyi hozzánk érkező üggyel alaposan és körülteA Budapesti Műszaki Egyetem közleménye \ A Budapesti Műszaki Egye- ^ lem gépészmérnöki, vegyész- ^ mérnöki és villamosmérnöki ^ kara az 1960/61. tanévben is- 2 y mét megrendezi a felvételi í y vizsgára előkészítő esti tan- ^ őlyamokat. í y A tanfolyam 1960. február ^ 1-én kezdődik és június 30-ig ^ tart. _A tanfolyamon a fel- ^ »•ételi vizsga tárgyait (mate- ^ matika, fizika és szabadkézi £ rajz) oktatják, összesen 180 í óra időtartamban. '/ Az előkészítő tanfolyamra a £ tarok dékáni hivatalában le- ^ íet jelentkezni, a legfonto- £ ;abb személyi adatokat tar- Jí : almazó bélyegmentes be- ■' idvánnyal, amelyen szerepel- :■ ien a munkahely vezetőjének, f a párt- és szakszervezetnek a : javaslata is. £ . A jelentkezés határideje j? I960, január 20. S y A tanfolyammal kapcsolat- jí ián a dékáni hivatalok ad- 4 rak további felvilágosítást. ^ Címük: XI. kerület, Mű- í egyetem rakpart 3. í z Ruházati árubemutató Farmoson kintően foglalkozunk, amit legjobban az bizonyít, hogy a beérkezett javaslatok nagy részét — amelyekre anyagi és egyéb lehetőségeink vannak — rövid időn belül meg is valósítjuk. A panaszügyek elintézésénél az előírt törvényes határidőt az illetékes tanácsi osztályok betartják. Kivételek előfordulnak, de ez az egészet tekintve, elenyésző. Örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy az ügyek elbírálása helyesen és szakszerűen történik, mindössze hat esetben kellett újabb vizsgálatot elrendelni és az eredeti intézkedést megváltoztatni. ^ Melyek a soron kö- * vetkező feladatok a tömrgkapcsolati munka javításában? Az eddig elmondottakból megállapítható, hogy tanácstagjaink nagy része megbízatásához hűen, becsülettel dolgozik és méltóan képviseli választói érdekeit. Akadnak azonban olyan tanácstagok, akik passzívak és van olyan állandó bizottságunk is, amelynek javítania kell munkáján. Az elkövetkezendő időszak egyik feladata tehát az említett tanácstagok munkájának megjavítása, az állandó bizottsági tevékenység fokozása. Ehhez a megyei, a járási, a városi és a községi végrehajtó bizottságoknak az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kell adniok. De szükséges olyan irányban is a segítség, hogy a tanácsok, mint államhatalmi testületek, jobban éljenek jogaikkal és rendszeresen számoltassák be az állandó bizottságokat munkájukról, valamint kísérjék figyelemmel tagjaik tevékenységét. A községfejlesztési munkát illetően, a megyei tanács legutóbbi ülésén hozott határozat — amelyről a Pest megyei Hírlap is beszámolt — alkalmas arra, hogy jelentős javulást érjünk el,* mert e területen is, akárcsak a tanácsi munka többi területén, minden alapja megvan a további sikeres előrehaladásnak — fejezte be nyilatkozatát dr. Farkas Mihály. Mészáros Ottó A Fa-mosi Földművesszövetkezet ruházati áruházának dolgozói árubemutatót rendeztek. A kiállítást karácsonyig tartják nyitva; a község lakosságának bemutatják az áruház készletet, amelyből mindenki tetszése szerint vásárolhat (Csekő felv.) Miért mostohagyerek a% abonyi téglagyár ? Klubot nyitnak Peröcsényben Megkezdődik a klubélet Pe- rőcsényben. Szűk ugyan akul- túrház, mindössze egyetlen teremből áll, éppen ezért a klub a tanácsházán talál otthont. Tavaly a községi tanács televíziót szerzett be és állított fel a tanácsteremben, ahová azóta a falu lakossága nagy számban gyülekezik össze esti adások idején. Nemrég elhatározta a tanács, hogy amikor nincs televízióadás, azokon az estéken is megnyitja a termet a község népe számára: klubot rendez be a falunak. Beszereztek hat asztalt, ötven széket, sakktáblát, egyéb társasjátékokat, a kárpát azonban száműzték. Szekrényt is vettek a könyvtár részére, mert a községi könyvtárnak szintén itt jelölték ki a helyét, amíg az új kultúrház felépül. A kultúrház megépítésének céljaira a jövő évi községfejlesztési alapból 100 ezer forintot irányoztak elő építési anyagok beszerzésére. Ezenkívül a klub számára a kultúrház által eddig is járatott újságokon és folyóiratokon kívül még többre előfizetnek. Az ilyenképpen jól felszerelt klub karácsony hetében nyílik meg. A végrehajtó bizottság beosztja, melyik este kik látogatják a klubot. Egymást váltogatva megkapja minden tömegszervezet a helyiséget, egyszer a nőtanács, másszor a KISZ, a népfront, aztán a fiatalság, majd a felnőttek szórakozhatnak, olvasgathatnál? a klubban azokon az estéken, amikor nincs televízióadás. A klubban különben rádió és lemezjátszó is lesz. A községi tanács egyébként az ez évi községfejlesztési alapból fél nem használt pénzből 500 forintot szavazott meg legutóbbi ülésén a könyvtár fejlesztésére. Ugyanakkor elhatározta, hogy a község önkéntes tűzoltói számára ugyancsak a községfejlesztési alap maradványából 14 egyenruhát vásárol. Eddig a 24 önkéntes tűzoltó közül csak tíznek volt egyenruhája. Az esztergomi főegyházmegye apostoli kormányzójának eskütétele Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett dr. Schwarz-Eggenhoffer Artur, -az esztergomi főegyházmegye apostoli kormányzója. Az eskütételnél jelen volt Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára és Olt Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A közelmúltban népi ellenőrök jártak az abonyi téglagyárban, s a megyében folyó általános vizsgálat keretén belül a munkások egészség- ügyi és szociális ellátottságát vizsgálták. Az ésszerűtlenség A téglagyár bejárata vendégmarasztaló sárfal fogad, éppen hogy átjut rajta a kocsi, még az is gondot jelent, hogyan szálljon ki az ember, ha nem akar térdig a sárba süppedni. Bekerítet- len az egész gyár, egyetlen éjjeliőr vigyázza, s csak a szerencsének tudható be, hogy jelentősebb kár eddig nem esett. Minderről már S. Tóth Jánossal beszélgettünk, a téglagyár vezetőjével, aki csak bólogat a dologihoz, hiszen maga is tudja, maga is szeretne segíteni, dehát hogyan? A téglagyár 1949-ben, amikor állami vállalat lett, a Szolnok megyei Téglagyári Egyesüléshez került. Egy esztendő múlva a Pest megyeihez, majd ismét egy év múlva vissza Szolnokhoz. Azóta is oda tartozik. Évi tervük 12 és fél millió tégla, 1950-ben 3 millió volt. A termelés fejlődésével azonban nem tartott lépést sem a gépi, sem az egyéb beruházás. Mert: más megyében van, soha nem tudni, mikor viszik el, nem költünk rá ... ez az elgondolás vezérli a Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés vezetőit, legalábbis a jelek ezt mutatják. A létszám a kétszeresére növekedett, de a fürdő, az étkezde maradt a régi, pedig akkor is kicsi volt. 1952-ben kaptak egy új kemencét, s 1957-ben villamosították az üzemet. Ez volt minden. Naponta 80 ezer téglát préselnek, de csak felét tudják égetni. A többit kazlakba rakják, s csak lassanként kerül sor az égetésükre. A többszöri rakodás, szállítás költsége az elmúlt esztendők alatt bőven kitette egy új kemence árát... ha nem kettőét. De az ésszerűtlen beosztáson a telepvezető változtatni nem tud. Ebédlő a színben Amikor a kemencét építették, az építő vállalat felvonulási épületként az egyik színt vékony téglafallal elválasztotta. Ez ma az ebédlő, mert többre nem jutott; hideg, egészségtelen, lehetetlen tisztán tartani, barátságosabbá varázsolni. — ígéretekből van egy padlásra való — mondja kissé rezignálton S. Tóth telepvezető —, dehát azzal se én, se az emHetvenhat okos gyermek megjutalmazása Jól időzítette az Állami Biztosító a karácsony előtti napokra tanulóbiztosítással kapcsolatos pályázatának díjkiosztását. A Pest megyei pedagógusok jelenlétében tegnap reggel 76 iskolást tettek boldoggá az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságán. A pályázaton azok a tanulók vehettek részt, akiket szüleik — évi öt forintért — biztosítottak. A korábban szétosztott feladványokat, rejtvényeket 928 tanuló fejtette meg helyesen, akik közül — elősors'olás után — most 76-an részesültek nyereménytárgyakban. Töltőtoll, karóra, fényképezőgép, könyvek, játékok, szájharmonika, lombfűrész, sakktábla, futball- labda — egyszóval minden szerepelt a nyereménytárgyak között, ami csak megdobogtathatja a gyermeki szíveket így karácsony táján. A sorsolást úttörők végezték és náluk csak a megjelent pedagógusok voltak izgatot- tabbak és büszkébbek. A pálmát a váci Hámán Kató általános leányiskola és a Báthory utcai általános fiúiskola növendékei vitték el, de Szentendre is csak alig maradt mögöttük. Ez a kályha melegíti nyolcvan ember számára a fürdővizet. berek nem megyünk semmire. Mert kérem: ígértek nekünk ezt is — azt is, ilyen új gépet, olyan új gépet, meg pénzt arra, hogy a legszükségesebb szociális beruházásokat elvégezhessük. De ahogy maguk nem láttak semmit, úgy mi sem. Se gépet, se pénzt. Azaz: nemrég jött egy kéttengelyes teknős keverő, örültünk neki, már azt számítgattuk, mennyire javul a munka. Pár napra rá megérkezett a levél: elviszik mégis, Kunszentmártoniba! De akkor minek kellett ideszállíttatni? Lát maga ebben rációt? Mossuk a kezünket ? A népi ellenőrzés vizsgálata eljutott az egyesüléshez is. Jött is nemsokára a levél a telepvezetőhöz, hogy így meg úgy, azonnal változtasson ezen meg azon. A telepvezető a kisebb hibákon, bajokon, amelyeket maga is elismert, javított. De mit tegyen a nagyobb bajok ellen? Hiszen a népi ellenőrök javarészt olyan dolgokat kifogásoltak, amelyek a telepvezető által megoldhatat- lanok. Erről viszont az egyesülés levele nem beszél. Diplomatikusan hallgat arról, miféle mulasztások terhelik őket, s arról is, hogy mit akarnak tenni. Vagy marad minden a régiben? Tiszaföldváron sokkal kisebb a téglagyár, a terve is fele — évi hatmillió — az abonyinak, mégis sokkal korszerűbb a felszerelése, s szociális létesítményekben is sokkalta jobban áll, mint Abony. Persze, Tiszaföldvár megyehatáron belül van... A fürdőszoba kályha Nyolcvan férfi dolgozónak írd és mond: nyolc öltöző- szekrény jut! A fürdővizet egyszerű fürdőszoba kályha melegíti, ami egy családnál nagyon jól megtenné, de itt? Napirenden vannak a viták, a veszekedések. A telepvezető hallgat és nyeli, mert mást mit is tehet? Hiszen nem tud leakasztani a szögről egy megfelelő fürdőberendezést. A nőknél még rosszabb a helyzet. Nem tudnak rendesen felöltözve munkába menni, mert tönkremegy a ruhájuk, hisz nincs hol elhelyezni. Kénytelenek a piszkos munkaruhában hazamenni, otthon mosdani, mert nincs türelmük kivárni, míg a fürdésben sorra kerülnek. Ezek a hibák persze állandó témát képeznek, s nem véletlen a népi ellenőrök azon megállapítása, hogy a munkásjólét kérdésével — az erre vonatkozó párthatározat ellenére — az egyesülés vezetősége az abonyi téglagyárban édes keveset törődött. A telep eddigi eredményei, termelésének növekedése biztos alap arra, hogy további jelentős fejlődést lehet elérni, s erre szükség is van. De vajon biztosítani lehet-e ezt a fejlődést a jelenlegi állapotok mellett? Nem lenne-e sokkal észszerűbb az abonyi téglagyárat a Pest megyei Téglagyári Egyesüléshez csatolni, hogy végre édesapja legyen az eddigi mostohagyereknek? Mészáros Ottó