Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-20 / 299. szám

1959. DECEMBER SO. VASÁRNAP '"vfCirlcip 7 Ml TÖRTÉNT A HETE 1? Viharban az „atlanti hajó A z ..atlanti hajó” felé fordult az érdeklö- ■'* dés az elmúlt héten, amelynek minisz­teri tanácsa ülésezett Párizsban, majd szom­baton megkezdődött a négy nyugati hatalom kormányfőinek értekezlete, amelyen a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok kérdése sze­repel első helyen. Az ENSZ-közgyűlés ülés­szaka New Yorkban befejezte tanácskozá­sait, s hazatérve a küldöttségek többsége úgy nyilatkozott, hogy a világszervezet mun­kájában érezhető volt a nemzetközi . hely­zetben bekövetkezett kedvezőbb légkör, s a hidegháborús kísérletek most nem értek el olyan sikereket, mint a korábbi közgyűlése­ken. Ázsiában nagy visszhangot keltett Csou En-laj kínai miniszterelnök válasza Nehru levelére. Csőn En-laj javasolja, hogy decem­ber 26-án kezdjenek tárgyalásokat a kínai— indiai határkérdésről. Paraguayban felkelés tört ki a Stroessner-féle diktatúra ellen, s a harcok immár egy hete folynak a dél-ame­rikai kontinens e milliós lakosságú orszá­gában. \ MARAKODÁS A NATO-BAN minthogy ez a szervezet ép­pen a csúcsértekezletet és a leszerelést igyekezett min­dig megakadályozni. 3. Szertefoszlott a „kom­munista veszély” meséje is — különösen nagy csapás, volt erre a „mumusra” Hrus­csov elvtárs találkozása az amerikaiak millióival — no­ha éppen a „kommunista ve­szélyre” való hivatkozással hozták létre 1949-ben az At­lanti Szövetséget. Jellemző a közvéleményben végbeme­nő változásokra, hogy ez­úttal a NATO-értekezlet zá­róközleményeiből is kima­radt a „kommunista veszély­re” való hivatkozás ... Ebben ma már nagyon kevesen hisz­nek nyugaton ... 4. Ha a NATO-t „elretten­tésül” szánták a szocialista országok ellen, be kell is- merniök a nyugati hatal­maknak, hogy ez a recsegő szervezet erre egyáltalán nem alkalmas... íme, ilyen helyzetben ta­nácskoznak a NATO legfőbb politikai és katonai vezetői, hogy kikecmeregjenek a sa­ját maguk készítette zsák­utcából. Sebes Tibor valójában „tízéves fegyverke­zési terv”, amely nem a fe­szültség enyhülését segíti elő, hanem a hidegháború folyta­tását és a fegyverkezési ver­seny további szítását célozza. Ezt bizonyítja, hogy újabb hadosztályokat akarnak fel­állítani és a NATO parancs­noksága alá vonni, s fokoz­zák a nyugatnémet hadsereg felfegyverzését, amelyet tak­tikai atomfegyverekkel is el­látnak majd. A háromnapos vita nem hozott végleges döntést ezek­ben a kérdésekben. Az ellen­tétek ugyanis — elsősorban a NATO vezető hatalmai között — túlságosan mélyek ahhoz, hogy néhány napos tárgyalá­sok eltüntessék azokat. A vi­tás kérdésekről és a kelet- nyugati csúcstalálkozóról fo­lyik a vita Eisenhower, Mac­millan, De Gaulle és Ade­nauer megbeszélésein is, amelyek szombaton kezdőd­tek Párizsban. Még nem tudni, milyen alkudozásokra kerül sor, az azonban bizo­nyos, hogy a NATO válság­ban van, s bár nem egyszer érte megrázkódtatás, a jelen­legi talán nyíltabb és mé­lyebb, mint az eddigiek. En­nek a válságnak több össze­tevője van, amelyek közül ezúttal a következőkre muta­tunk rá: i 1. Hruscsov elvtárs nyár- i végi amerikai utazása és az I Eisenhowerrel folytatott meg­beszélések eredményeként új | légkör kezdett kialakulni a nemzetközi életben, s az eny­hülés — hidegháborús kö­rök erőfeszítései ellenére — tovább érezteti hatását a nemzetközi kapcsolatok te­rén. Fokozottabban hódít tért a békés egymás mellett élés eszméje s a közvéle­mény tárgyalásokat követel. 2. A csúcsértekezlet kilátá­sai és a leszerelés reménye (amelyről még a NATO- miniszterek tanácsának köz­leménye is kénytelen emlí­tést tenni) háttérbe szorítják a NATO egész szervezetét, kis hitei SZOVJET szakemberek utaz­tak az Egyesült Arab Köztár­saságba Ivan Komzin profesz- szornak, az asszuáni vízierő- mű-építkezés fő szakértőjének vezetésével. Három gőzhajón már útnak indították az Egye­sült Arab Köztársaságba az építkezéshez szükséges ekszka- vátorokat, talajgyalúkat, trak­torokat és más felszereléseket. BAUDOUIN belga király belga-kongói tartózkodásának második napján megbeszélést folytatott belga közigazgatási tisztviselőkkel, majd fogadott több afrikai vezetőt. JAPÁN elutasította a dél­koreai kormánynak azt a ja­vaslatát, hogy terjesszék a há­gai Nemzetközi Bíróság elé a Japánban élő koreai állam­polgárok hazatelepülésének kérdését. A FIDZSI-SZIGETEKEN, ahol, mint ismeretes, a múlt héten súlyos incidensek zajlot­tak le, hivatalosan közölték, hogy „az elkövetkező napok­ban tilos politikai vagy mun- kagyűléseket tartani”. A kor­mány azzal Lndckolja rendel­kezését. hogy „az ilyen gyűlé­sek ismét feszültséghez vezet­hetnek.” A SZOVJET—IRAKI gazda­sági és műszaki együttműkö­dési egyezménynek megfelelően szovjet építészmérnökök ér­keztek Irakba, hogy segítséget nyújtsanak az egyezményben előirányzott ipari vállalatok építésének megszervezéséhez. DAG HAMMARSKJÖLD, az ENSZ főtitkára Stockholmba utazott. Ezzel tulajdonképpen megkezdte csaknem hathetes látogatókörúíját. A főtitkár 21 OŐO kilométeres körutazása alkalmával ellátogat több afri­kai országba. Mint várható volt, az At­lanti Szövetség miniszteri ta­nácsának a hét első felében lezajlott első ülésszaka ko­rántsem tudta elsimítani a tagországok között egyre nyíl­tabban feltörő ellentéteket, sőt, a súlyosbodó nézetelté­rések egyre nagyobb viharok­kal járnak... A NATO új párizsi palotájában megtar­tott tanácskozásokon felszín­re került a „kis szövetsége­sek” elégedetlensége, s min­denekelőtt a francia kor­mány hajthatatlansága az amerikaiak úgynevezett in­tegrálási terveivel szemben. A földközi-tengeri francia flot­ta kivonása a NATO-parancs- nokság felügyelete alól, az amerikai atomfegyverraktá- raknak Franciaországból va­ló kiutasítása. már előreve- tette De Gaulle „önállósítá­st’ ambícióit, amelyekkel ugyan nem a NATO-t szándé­kozik szétbomlasztani, hanem a maga részére akar nagyobb befolyást a NATO vezetésé­ben — végeredményben azon­ban az „atlanti hajót” kergeti zavaros vizekre. # Nyugat-Németország képvi­selői — különösen Strauss bonni hadügyminiszter — éle­sen kirohantak a franciák ön­állósodási törekvései ellen (De Gaulle ugyanis nem hí­ve a tagországok nemzeti had­seregeinek a NATO-ba való beolvasztásának) s a Párizs— Bonn tengely eszel olyan törést szenvedett, amely to­vábbi következményekkel is járhat. Legélesebben a fran­cia—amerikai ellentétek ve­tődtek fel, különösen Twining amerikai tábornok kijelen­tései kapcsán. Twining, mint ismeretes, bírálta a franciá­kat a NATO-val szemben el­foglalt álláspontjuk miatt, s nagyobb katonai erőfeszítése­ket követelt. Ennek kapcsán — mint a tanácskozásokról kiszivárgott — éles szóvita keletkezett... Nyugat-Német­ország pénzügyminisztere — mintegy válaszként ap ameri­kai követelésekre — bejelen­tette, hogy Bonn már 1960- ban egymilliárd (!) márkával emeli hadügyi költségvetését. A többi NATO-tagország — például Norvégia, Dánia, Belgium, Hollandia, Görög­ország — annál kevésbé lelke­sedtek Herter amerikai kül­ügyminiszter követelése iránt, amelyben a fegyverkezési ki­adásokhoz nagyobb összegeket, nagyobb részesedést követelt a NATO többi tagjaitól. Az Egyesült Államok ugyanis — nyilvánvalóan különösen a jövő évi elnökválasztásokra való tekintettel, amikor a vá­lasztóknak magyarázatot kell adni, mire költik a magas adókból befolyt összegeket... — csökkenteni szándékozik részesedését a NATO fegyver­kezési terheiből, az európai szövetségesek rovására ... Bukarestben nagygyűlést tartottak, amelyen az SZVSZ végrehajtó bizottságának 20. ülésszakán részt vett küldöt­tek találkoztak a román fő­város dolgozóival. Agostino Novella, az SZVSZ elnöke a nagygyűlésen elmon­dott beszédében hangoztatta: az SZVSZ végrehajtó bizott­ságának 20. ülésszaka a né­pek életének abban a pilla­natában zajlott le, amikor a dolgozók békeakarata ki­kényszeríti a hidegháború megszüntetését és a leszere­• • ' Összeomlott a vád a nyugat-németországi kommunisták és szociáldemokraták akcióegysége ellen indított perben A négy nyugatnémet szo­ciáldemokrata és két kom­munista ellen folytatott kölni bűnper pénteki tárgyalásán összeomlott a fáradságosan kiagyalt vád. A vádlottak végső kihallgatása során még a biróság elnökeinek hite is megrendülni látszott a vád tanúinak szavahihetőségében, úgy, hogy kénytelenek voltak kijelenteni: a vádirat bizo­nyos pontjaiban szemmel láthatóan valótlant állít. ges kérdésre csak azzal vála­szolhat, hogy ha Németor­szággal már megkötötték volna a békeszerződést, ak­kor ezt a pert sem indíthat­ták volna meg. lesi politika kezdetéi ami­kor a béke végleges meg­szilárdulása egységes, hatá­rozott akciót igényel a vi­lág munkásosztályától. Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy az SZVSZ tagjainak száma első Ízben haladja túl a 100 milliót, az­által, hogy az Iraki Szak- szervezetek Általános Szö­vetsége is csatlakozott a szervezethez. Erőinket a békének és az általános leszerelés kivívásá­nak szolgálatába állítjuk — mondotta. V. Grisin, az SZVSZ al- elnöke, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnöke megemlítette, hogy még vannak olyan erők, amelyek meg akarják aka­dályozni a nemzetközi fe­szültség enyhülését s ezért nehézségekbe ütközik a vi­lágbékéért vívott harc. A nagy szocialista tábor hatal­mának és egységének szün­telen erősödése a béke leg­biztosabb záloga. Amerikai tudósoknak sikerült a gyermekbénulás vírusait sejtszövetben lefényképezni Ez a kérdés ugyancsak nagy vitát váltott ki. mint­hogy — amikor a nemzetközi feszültség felhői oszladozni kezdenek — a NATO-orszá- gok népei értelmetlennek tartják a fegyverkezés foko­zását. Belgium például 18 hónapról 12 hónapra csök­kentette a katonai szolgálati időt, s hasonló tervek vannak más tagországokban is. Az atlanti országok közvélemé­nye ilyen körülmények kö­zött érthetetlennek tartja Herter öt pontból álló „tíz­éves tervét”, amely a NATO további felfegyverzését, tehát a katonai kiadások növelését szolgálja. Mindenesetre enyhén szól­va ez furcsa válasz az ENSZ- ben Hruscsov elvtárs által előterjesztett négyéves szov­jet leszerelési tervre. A Her­ter által előterjesztett terv Hasler, a vád koronatanúja a rendőrség ügynökeként lep- leződött le. Kiderült, hogy szociáldemokratákat, ifjú szo­cialistákat és kommunistákat akart provokációs cselekmé­nyekkel rendőrkézre juttatni. Kellernek, az egyik vád­lottnak többek ‘ közt azt is felrója a vádirat, hogy május elsején vörös szegfűt tűzött gomblyukába. A vádlott ki­jelentette, hogy nemcsak ő, hanem a bányászok többsége is vörös szegfűt viselt a gomblyukában a munkásság nemzeti ünnepén. Amikor a törvényszéki el­nök azt a kérdést tette fel Kellernek, hogy miért viselt május elsején olyan jelvényt, amelynek felirata „A béke- szerződésért!” volt, a vádlott kijelentette: erre a nevetsé­Két amerikai tudósnak elektronmikroszkóp segítsé­gével először sikerült polio vírusokat emberi sejtszövet­ben megfigyelni és lefényké­pezni. Eddig a gyermekbé­nulást (Heine—Medin-féle betegség) előidéző vírusokat Iraki parasztok hüségfelvonulása Iraki parasztok tízezrei vo­nultak fel Bagdad központ­jában pénteken, hogy hűsé­güket fejezzék ki Kasszem és kormánya iránt. Az ország különböző vidékeiről érke­zett parasztok elvonultak ama hely előtt ís, ahol ez év ok­tóberében merényletet követ­tek el az iraki kormányfő el­len. csak izolálva sikerült elekt­ronmikroszkóppal megfigyel­ni. Az újabb kísérlet kiderí­tette, hogy a polio vírusok a sejtmagot körülvevő pro­toplazmában, nem pedig, mint eddig gondolták, a sejt­magban szaporodnak. Ez a felfedezés a gyermekbénu­lás-fertőzés lefolyását egé­szen más megvilágításba he­lyezi, mivel a sejtmag össze­tétele lényegesen különbözik a protoplazma összetételétől. Az amerikai tudósok meg­állapították, hogy a polio vi­rus hihetetlen gyorsasággal szaporodik és egyetlen ví­rusból néhány óra lefor­gása alatt' százezer lesz. A vírusok olyan parányiak, hogy csaknem egymillió po­lio virus láncolata mindössze két és fél centimétert tenne ki. Hruscsov és De Gaulle táviratváltása a frejusi katasztrófa után Nyikita Hruscsov szovjet mi­niszterelnök De Gaulle francia elnökhöz intézett táviratában minden szovjet ember és a szovjet kormány nevében rész­vétét fejezi ki a baráti francia A szovjet sajtó a NATO Az Izvesztyija szombati szá­ma a NATO tanácsülésének határozatait kommentálva megjegyzi, hogy az Észak- Atlanti Szövetség továbbra is saját katonai programjainak és tömbmániájának a rabja. Az ülésszak záróközleménye arra vall, hogy a NATO meg sem próbálja észrevenni a nemzetközi légkörben beállott enyhülést és^ folytatja veszé­lyes játékát * a fegyverkezési versennyel. Igaz, hogy a tanácsülés záró­közleménye kijelenti: „a Nyu­gat célja továbbra is az álta­lános és ellenőrzött leszerelés”, továbbá, hogy „minden lehe­tőséget felhasználnak az ilyen irányú haladás biztosítására”. Nem titok azonban, hogy a párizsi ülésszak munkájának középpontjában távolról sem olyan problémák álltak, ame­lyek a leszerelés előmozdítását szolgálták, hanem éppen ellen­kező jellegű kérdések. Erről tanúskodik a NATO tagálla­mainak az a szándéka, hogy 1963-ra hadseregüket Ihét had­osztállyal növelik, s létrehoz­zák a „negyedik atomhatal­mat”, ahogyan azt Norstad tábornok, a NATO nyugat­európai haderőinek főparancs­noka javasolta. A terv az, népnek a frejusi árvízkataszt­rófa miatt. De Gaulle elnök választáv­iratában az elemi csapás súj­totta lakosság és a maga ne­vében köszönetét mondott Hruscsovnak az együttérzésért^ tanácsának ülésszakáról hogy atomfegyvert bocsátanak egy „nemzetközi atomszerv” rendelkezésére. E szervben képviselve lenne az atlanti tömb 15 tagállama. A népek joggal teszik fel a kérdést — mutat ■ rá az Izvesztyija —, mi az oka an­nak, hogy ugyanazok a nyu­gati államférfiak, akik nem­régiben az ENSZ-közgyűlés ülésszakán a leszerelési tárgyú közös szovjet—amerikai hatá­rozati javaslatra szavaztak, most éppen ellenkező értelmű döntést hoznak? Miért nem jutottak eszükbe a NATO ta­nácsülésén Cabot Lodge-nak, az amerikai ENSZ-küldöttség vezetőjének azok a szavai, hogy „Camp David szelleme nemcsak szavakat jelent”? Hasonló szellemben foglal állást a szombati Krasznaja Zvezda és a Szovjetszkaja Rosszija is. A NATO ülésszakának ered­ményei — írja a Krasznaja Zvezda — nem ennek a szer­vezetnek a gyengüléséről ta­núskodnak. amint azt egyesek beállítják, hanem arról, hogy az észak-atlanti tömb a nem­zetközi felmelegedést figyel­men kívül hagyva katonai erejének fokozását vette terv­be. Eisenhower Párizsba érkezett Eisenhower elnök pénteken késő este megérkezett Párizs­ba. Különvonata — amelyet nyugati hírügynökségek szerint a világ leggyorsabb mozdonya vontatott — 140 kilométeres átlagsebességgel nyolc óra negyven perc alatt tetté meg a Toulön kikötőváros és Párizs közötti 930 kilométeres Utat. Az elnökkel együtt érkezett vissza Párizsba Herter ameri­kai külügyminiszter, aki előző­leg, Eisenhower fogadtatására a dél-franciaországi kikötővá­rosba utazott. Az amerikai vendégeket a Gare de Lyon pályaudvaron De Gaulle elnök fogadta. Eisenhower a francia államfőnek bemutatta őrnagy fiát és menyét, aki szintén kí­séretében volt. De Gaulle el­nök ezután a pályaudvari dísz- váróterembe vezette vendégeit, ahol Debré miniszterelnök és több más vezető személyiség üdvözölte őkét. Sem De Gaulle tábornok, sem Eisenhower nem mondott üdvözlő beszédet a pályaudvaron, ahol a fogad­tatás szertartása alig öt percig tartott. Nyugati hírügynökségek egy­behangzó jelentése szerint a párizsi Elysée-palotában meg­kezdődött Eisenhower, Mac­millan. De Gaulle és Adenauer csúcsértekezlete. Csou En-laj Nehruhoz intézett levelének visszhangja A pekingi lapok első olda­lon vastagbetűs címekkel közük Csou En-laj kínai mi­niszterelnök Nehrunak kül­dött levelét. A lapok ugyan­akkor teljes szövegében köz­ük azt a levelet is, ame­lyet Nehru november 16-án küldött Csou En-Iajnak. A Washington Post szomba­ti száma vezércikkben fog­lalkozik Csou En-laj mi­niszterelnök legújabb levelé­vel. A lap rámutat, hogy a levél hangja békülékeny. A Washington Post azonban hozzáteszi, hogy Nehru való­színűleg nem fogadja el Csou En-laj javaslatait a két fél tárgyalásainak alapjául. Burma nem emel kifogást az ellen, hogy Rangunkon tartsák a Csou En-laj—Nehru találkozót Burma nem emel kifogást az ellen, hogy Csou En-laj Ran- gunban találkozzék Nehruval, feltéve, ha a két érdekelt fél kívánja ezt a találkozót — je­lentették ki szombaton dél­előtt a burmai külügyminisz­tériumhoz közelálló körökben. Hivatalos burmai szóvivő közölte, a Kínai Népköztársa­ság nagykövetsége felkérte a burmai kormányt, hogy ha le­hetséges, Rangunban tarthas­sák meg a Csou En-laj—Nehru találkozót; Továbbra is ellentmondó birek érkeznek Paraguayból Mint a paraguayi kormány közölte, a korfnánycsapatok a fővárostól 300 kilométerre le­vő Bogadóban foglyul ejtet­ték a felkelők rádióállomásá­nak tíztagú személyzetét. Insfran belügyminiszter saj­tóértekezleten kijelentette, hogy a Strössner-rendszer megdöntésére szervezett fel­kelést elfojtották. Ezzel szemben ugyancsak Reuter-jelentés szerint a fel­kelők rádióállomásai élénk guerilla-harcokról számoltak be. s közölték, hogy több helységben fegyvert és lő­szert zsákmányoltak. Ugyan­akkor azt is közölték, hogy Puerto 14 de Mayo helység­ben főhadiszállást létesítet­tek. Ezt a nevet a felkelők adták az eddig Puerto Ströss- nernek nevezett helységnek. Egyébként a felkelőkhöz kö­zelálló körök szerint nagyobb támadás várható Encarnacion városa ellen. ALÁÍRTÁK a Szovjetunió­ban Lengyelországba és innen a Német Demokratikus Köz­társaságba vezető kőolajveze­ték építési szerződését. Az NDK és Lengyelország a sa­ját területére eső szakaszt a maga erejéből építi, szovjet technikai segítséggel; Százmillió szervezett munkás képviselői nagygyűlést tartottak a román fővárosban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom