Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-18 / 297. szám

flknMdi 7Ar CEGLÉD, ALBERT) RS A, CEGLÉDBERCEL, TORTEL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1959. DECEMBER 18. PÉNTEK Fejlődő ísz-eink „műhelyében 44 A hez mezőgazdasági termelés­sokfajta felszerelésre, szerszámra van szükség — Kü­lönösen az új termelőszövet­kezetekben. — A ceglédi Me­zőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz 1951 óta segíti gyártmányaival és javító mun­kájával a mezőgazdasági ter­melés növelését. Korábban az egyéni parasztság, most pedig a termelőszövetkezetek részére végzi munkáját. A tsz-ek igé­nyeinek jelentKezése döntő fordulatot eredményezett a szövetkezet életében. A tsz-ek megrendelései alapján tervszerűbbé vált a termelés. A szövetkezet kovács-bognár, kádár és szíjgyártó részlegének jövő évi kapacitása szinte tel­jes egészében le van már kötve, Űj gyártási ágnak számít — a Kovács és a bognár részle­geknél — a gumikerekes ko­csi, utánfutó és traktor von­tatási! pótkocsi gyártása. Ez évben 51, jövőre már 120 gumikerekű kocsi készül a mezőgazdaság részére. Gumi­kerekű kocsinak számtalan előnye van a régi parasztsze­kérrel szemben. Nagyobb mennyiségű árut, rázásmente­sen szállíthatunk és a vonó erőt is jobban hasznosítjuk vele. A kádár résziéig ez évben 235 hektoliter űrtartalmú hor­dót készített, jelenleg a MONIMPEX-nek végez na­gyobb bérmunkát, export hor­dók lakkozását. A szíjgyártó rész’eg régen kinőtte magát a Gubodi utcai kis műhely falai közül és bő­vítése egyre sürgetőbbé válik, annyi megrendeléssel halmoz­ták el a tsz-ek. Az Aranymező Tsz-nek például január 15-ig 43 pár lószerszámot kell el­készíteniük. Szorgalmasan do'goznak és okosan már a jövőre terveznek. Űj üzemépüle­tet emeltek a Kossuth Fe­renc utcai központi tele­pen, amely most van be­fejezés alatt. Bővíteni kívánják a fémforgá­csoló kapacitást és mint em­lítettük, a szíjgyártó részleget. A műszaki színvonal eme­lése is állandó célkitűzésük, mert az új gyártmányok elő­állítása magasabb műszaki felkészültséget igényel. Mindezeket a kérdéseket a fejlődés, az élet vetette fel, amely a szövetkezeti munka nyolc éve alatt 14 főről 54 dolgozóra emelte a létszámot és a termelést is megsokszo­rozta. Termelésük ebben az év­ben már túlhaladja a há­rommillió forintot. Az eredmények növelésében a kongresszusi munkaverseny is nagy lendületet adott: 400 ezer forint tervtúltel- jesítést válla'tak és ezt december 31-ig becsülettel teljesíteni is fogják. A versenyben élenjárnak a Túri és Tóth kovács-brigádok. Ez a rohamosan fejlődő ipari szövetkezet nagy támogatást tud adni a város mezőgazda­ságának. — Z. Z. — Patyolat-fiók létesül Cegléden A közönség kérésére koráb­ban már írtunk arról, hogy mennyire hiányzik Cegléden a mosoda és a vegytisztító. Érdeklődésünkre a városi ta­nács műszaki osztálya közölte, ího.y a Szolnoki Patyolat Vál­lalat Cegléden a közeljövő­ben fiókot nyit. Az átvevőhely a Szolnoki út és Batthyány út sarkán levő Somogyi-éále ház (a cukrászda mellett) lesz. A szükséges átalakításokat az Építőipari Ktsz elvállalta. SUHANC A MOZI ELŐTT Nyílt levél egy fiatalemberhez Mesterséges termékenyítés városunkban A szarvasmarhák mestersé­ges termékenyítése az or­szágban már -egy évtizedes múltra tekint vissza. így is nagy volt a lemaradásunk a nagy szarvasmarha-tenyésztő országokkal szemben — Szov­jetunió, Svájc, Dánia —, ahol már régen alkalmazzák ezt a módszert, igen jó eredmény­nyel. Városunkban 1958. áprilisa óta szaporodásbiológiai szak­állatorvos végzi ezt a mun­kát, aki csak mesterséges termékenyítést és meddőségi kezelést végez. Ez idő óta nagy fejlődésen ment át a városban ez a munka. A múlt év tava­szán meglevő 5 termékenyítő állomás számát fokozatosan háromszorosára emeltük. A fnunka kiszélesítése folytán — az eleinte motorkerék­párral, de most már gépko­csival ellátott körjáratba — bekapcsoltuk az összes gép­járművel megközelíthető ter­melőszövetkezetet is, ahol nemcsak a tsz, hanem az egész környék szarvasmarha­állományát termékenyítjük. Az első időben többféléi hallatszott ellenvetés a mun­kával kapcsolatban és keres­ték az apaállatokat. De mi­után — kevés kivétellel . — már mindenki meggyőződött e munka előnyeiről, már nincs ellenkezés. Melyek ezek az előnyök? Az ivar­érett szarvasmarhaállomány egészségügyi felügyelet alatt van. Termékenyítés után há­rom hónappal vemhességi vizsgálaton esnek át az ál­latok. Bármikor rendelle­nesség mutatkozik, meddő­ségi kezelésben részesülnek a betegek. Ami pedig szin­tén fontos; kiváló tulajdon­ságokkal rendelkező utódok születnek, mert a tenyésztés­be vett bikák hiba nélkü'i külleműek és nagy zsírtar­talmú tejet termelő, magas tejhozamú anyáktól származ­nak. Emellett átörökítő-ké- pességük is igen nagy. Lás­sunk néhány számadatot. 1957-ben 337, 1958-ban 850 szarvasmarhán végeztünk mesterséges termékenyítést. Ebben az évben ez a szám 1000 fölé emelkedik. Míg a vemhes tehenek szá­ma eleinte 50—70 százalék körül volt, ma már 80 száza­lék fölött van. Lényeges eredmény ez, mert természetes fedeztetés ese­tében átlagban. 55 százalék érhető el. Ez az eredmény és általá­ban a munka minősége to­vább fog javulni, ha az ál­lattulajdonosok és a mester­séges termékenyítő szakál­latorvos között még jobb kapcsolat jön létre. Ha az állattartók felkeresik őt prob­lémáikkal és utasításait, ja­vaslatait még jobban meg­szívlelik, Dr. Rátonyi Dénes szakállatorvos Nem tudom a nevedet, nem is tudok tehát megszólí­tást írni a levelem fölé. Gon­dolom, így is magadra is­mersz majd, az pedig éppen­séggel nem lenne baj, ha raj­tad kívül mások is magukra ismernének, ha elolvassák a levelet. A Szabadság mozi ajtajá­nál láttalak néhány nappal ezelőtt az esti előadás meg­kezdése előtt. A falnak tá­maszkodva álltái, egyik ke­zed mélyen a zsebbe süly- lyesztve. Tókmagot rágcsáltál, és szanaszét köpködted a hé­ját. Hunyorgó pillantásokkal néztél az ott elhaladó fiatal nők után, és gondolataidat körülbelül ilyenformán közöl­ted melletted álló társaddal: — Nézd, ez is kóser Csini baba... Csak a lécei rama- iyak... Nem idézhetek több(Tt~“Tr m sgjegyzéseidből^ mert nem ■'tűri el a nyomda'estéket. Nem ez volt az első talál­kozásunk. Valamelyik reggel is *láttalak, amikor szerszá- mostáskával a kezedben mun­kahelyedre mentél. Bizony, akkor rokonszenvesebb voltál nekem, mint ott a mozi előtt. Valami szóváltásod is támadt két idősebb emberrel, mert elálltad a bejáratot. A tárgyalóteremből Simó Pálné és Seres Balázs- né albertirsai lakosok jó ba­rátságban voltak, sűrűn jár­tak egymáshoz. Simó Pál­né a barátságot arra használ­ta fel, hogy a körülmények megismerése után egy alkal­mas pillanatban lophasson. — NÉGYHETES haladó tánctanfolyamot indít de­cember 19-én, szombaton a művelődési ház táncintézete. Már eddig is sok jelentkező van. Július 30-án „udvariasságból” kerékpárján Seresnét elvit­te munkahelyére, majd visz- szament annak lakására és a szekrényben levő pénztárcát 200 forinttal elvitte. Keve­sellte a zsákmányt, a falra akasztott zsebórát is zsebre- vágta. Majd eladta. A Ceglédi Járásbíróság Si­mó Pálnét, személyi tulaj­don elleni lopás bűntette miatt háromhónapi felfüg­gesztett börtönbüntetésre és 200 forint pénzbüntetésre ítélte. József Attila sorai jutottak eszembe: Engem sejdít a munkás teste Két merev mozdulat között, Rám vár a mozi előtt este Suhanó a rosszul öltözött. Egyáltalán nem mondhatni, hogy rosszul voltál öltözve. Ha nem támaszkodsz a fal­hoz, ha nem bámulsz ízlés­telenül a nők után, és főleg, ha magadban tartod a gondo­lataidat, büszkén néztem volna rád: íme, mi lett Jó­zsef Attila kopott, kultúra után sóvárgó suhancából!... Igaz, a hajviseleted ellen is akad némi kifogásom, de ez most mellékesebb. Megkezdődött a mozielő­adás. Ti nem mentetek be a terembe, úgy látszik, nem a film jelentette számotokra a szórakozást, hanem az ajtó •előtt—való -á-csorgás. Elindultál társaddal a Rá­kóczi útón. Jó kedvelek lehe­tett, mert ugyancsak hango­sak voltatok. Messzire elhal- latssott néhány trágár meg­jegyzésed, még messzebbre a sláger, amit végiggajdoltatok az utcán. Szerettelek volna megszólí­tani, beszélgetni veled egy kicsit. Nem mertem. Bizo­nyára visszautasítottál volna, így hát írásban próbáltam tükröt tartani eléd. Képlete­sen így fejezhetném ki a ró­lad való gondolatomat: va­lami esztelen szél összebor­zolta a hajadat. Te pedig örülsz neki, hogy összeku­szált frizuráddal, visszataszí­tóan „különleges” modorod­dal kiválsz az emberek sorai­ból. Szeretném, ha meglátnád magadat a tükörben és meg- fésülködnél. Nemcsak valósá­gos, hanem képletes értelem­ben is. Farkas László — A MÉSZÁROS LŐRINC iskola sportköre szombaton délután tartja asztalitenisz­versenyét, több mint harminc résztvevővel. Karácsonyi kiállítás a Táncsics iskolában Szerda délután van, seré­nyen folyik a munka a Tán­csics iskola politechnikai mű­helyében. Négy tanár: Ócsai István, Béres Károly, Bárdos Endre és Szenczi György vég­zik az utolsó simításokat a két nap múlva, december 18-án kiállításra és eladásra kerülő tárgyakon. De nemcsak taná­rokat, néhány tanulót is lá­tunk a tágas teremben, akik — mint utóbb megtudtuk — kát hét óta mindennap bejárnak ide dolgozni, hogy idejében el­készülhessen a masszív és szép kiállítású gvermek konyhabú­tor, a politúrozott zárható do­bozok, a matricával díszített lámpaernyők, játékállatok, vi­rágkarók, propellerek és szín- keverők. — Ezeket én készítettem — rak elém egy csomó színes já- tékállatot Sztruhár Ferenc ha­todikos tanuló, aki a vezető ta­nár, Öcsai István . szerint a műhely egyik fő erőssége —, Apukám vett nekem lombfű­részt, hogy otthon is dolgozhas­sak. Anyuka is örül, hogy ide­járok — teszi hozzá. — Hát neked milyen mun­káid vannak? — kérdezem a másik ..fő erősság”-től, Tom- csányi Lászlótól. — Virágkarót, légcsavart, kerekeken guruló medvét, nyu­szit csináltam. Az én anyukám azt mondja, sokat ügyesked­tem, mióta politechnikai okta­tásra járok. Ha például egy szék elromlik otthon, meg tu­dom javítani. Ez már derék dolog. Sőt a kis Tomcsányi Laci — ezt is a vezető tanártól hallottuk — édesanyja betegsége alatt so­kat segített a háztartásban is. Az itteni munkáért azonban nemcsak kettőjüket, hanem Zsiga István, Kiss Dénes és Romanov Miklós tanulókat, Vár László rajztanárt és a rajzszakkört is dicséret illeti. Tanáruk vezetésével a rajz- szakkörösök rajzolták meg ugyanis a mulatságos állatfi­gurákat. Ke. Megyei tanácstagi beszámolók Gámán Rózsa megyei ta­nácstag 1959 december 18- án délután 6 órai kezdettel, az első hirdetménytől elté­rően nem a városi tanács kertészetének kultúrtermében — hanem a Táncsics Mihály általános iskolában (Eötvös tér 8. szám alatt) tartja ta­nácstagi beszámolóját. Kiszely István megyei ta­nácstag december 19-én, szombaton délután 5 órai kezdettel tanácstagi beszá­molót tart a Mizsei úti isko­lában. Kéri a városi tanács a dol­gozókat, hogy a megyei ta­nácstagi beszámolókra minél többen jelenjenek meg. A be­számolón javaslataikat, észre­vételeiket és esetleges pana­szaikat is előadhatják. — DECEMBER 25-én, ka­rácsony első napján mutatja be a Petőfi Színpad a „Fári- zsi vendég” című három fel- vonásos zenés vígjátékot, me­lyet Szigligeti Ede „Bajusz” című vígjátéka nyomán Ta­hi László írt. Zenéjét Vin- cze Ottó szerezte. Az előadás szép díszletekkel, kitűnő elő­adásban kerül a közönség elé. — A CEGLÉDI JÁRÁSI női tömegsport-bizottság •szombaton 20 órai kezdet­tel a Vigadó összes helyisé­geiben sportanketot rendez. Célja: hogy a város sportolói megismerkedjenek egymással és a sportot minél szelesebb tömegekkel megszerettessék. — A FÖLDMŰ VESSZÖ- VETKEZET felvásárló rész­lege hetenként nagy mennyi­ségű pulykát, libát, Akik az oltásból kimaradtak A gyermekbénulás elleni Sabin-féle védőoltást a mai napon még megkaphatják azok a gyermekek (3 hónapos­tól 14 éves korig), akik va­lamilyen oknál fogva az ol­tásból kimaradtak. Az oltás helye az iskolaor­vosi rendelő (Marx u. 4.), reggel 9 órától délután 1 óráig. — SZÁZ HOLDON telepí­tenek lucernát a tavasszal az Aranymező Termelőszövetke­zetben. Most a talajelőkészítő munkákat végzik. 2,5 mázsa műtrágyát és 150 mázsa szer­vestrágyát hordanak ki hol­danként. — MÁRTON LAJOS, a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet főkönyvelője háromna­pos zárszámadási tanfolya­mon vesz részt Visegrádon. — A CEGLÉDI GÉPÜZEM ÉS VASÖNTÖ VÁLLALAT december 14-én teljesítette előirányzott éves tervét. — 450 EZER forintot fizet ki tagjainak még karácsony előtt a Dózsa Népe Termelő- szövetkezet. Fehér Marika és Söreg Mihály december 19-én délután fél 5 óra­kor tartják esküvőjüket a róm. kát. plébánia templomban. Milik Marika és Veres József de­cember 19-én délután fél 3 órakor tartják esküvőjüket a ref. nagy­templomban. Nagy Mária és Csikós József de­cember 19-én tartják esküvőjüket a ref. nagytemplomban. Szabó-Mester Tecuka és Szűcs Im­re december 19-én délután 3 óra­kor tartják esküvőjüket a ceglé­di tanácsházán. Kotlár Irén és Halasi Balázs de­cember 19-én délután fél 3 órakor tartják esküvőjüket a ref. nagy­templomban. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik feledhetet­len jó férjem, testvérünk. Deli Jó­zsef elhunyta alkalmából részvé­tükkel nagy fájdalmunkban osz­toztak, a temetésén megjelentek, arjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondok a Nép­bolt Vállalat vezetőségének és összes munkatársainak a temeté­sen való részvételükért és a küldött koszorúért. Deli Józsefné és a gyászoló család. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik feledhetet­len emlékű édesanyánk, nagy­anyánk és testvérünk özv. Ger- gelyfi Józsefné. szül.: Illés Teréz temetésén megjelentek, részvétü­ket nyilvánították, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. A gyászo­ló család. BALESETI HÍREK V. J. 30 éves fiatalembert az este hazamenet, az ország­úton gépkocsi elütötte. Az agyrázkódást szenvedett sé­rültet, a gázoló autó vezetője vitte be a baleseti sebészet­re. F. L.-né 20 éves fiatalasz- szony leesett a zsúfolt vonat lépcsőjéről. Agyrázkódással, mellkasi sérülésekkel, boka- rándulással vitték kórházba. O. I. 24 éves csemői fia­talember rádióantennát akart a fára szerelni. Leesett és gerinctöréssel kórházban ápolják. játékvezető határozottan mu­tatott a közép felé. A közön­ség még mindig tombolt, él­jenezte őt, a gól szerzőjét. De most fájt neki a lelátó lelke-j sedése, s nem tudta megállni, j hogy ne szaladjon oda Lajos-'; hoz, hogy ne csókolja össze \ sápadt arcát, amely nemrég! vidám volt és életerős. : t — Köszönöm! — kiáltotta. \ — Köszönöm, s ne haragudj; rám. ; — Nincs mit köszönnöd — j jött a csendes válasz —, az; én helyemben mindenki ezt; tette volna, én nem néztem \ akkor, hogy barát-e vagy el- J lenseg, én emberségből teí-J tem. í A csatár visszaszaladt a pá- ; lyára, a bíró jelt adott a kö-j zépkezdésre, a szikrázó nap-; sugarakat most egy fátyolos; bárányfelhő tompította el, az> előbb még hangos lelátó most\ dermedt csendben hallgatott, í s Lajos szomorú, fiatal arcáni egy kövér könnyesepp gurult \ végig. I — Andrássy Gyula — < bertelen gondolat szédítette meg, talán más, de néhány pillanat múlva már hiába kiállott Lajos, hogy „Vi­gyázz!”, hiába sikoltottak az emberek, — egy arra haladó villamos előtt találta magát, a vezető fékezett, de a ned­ves sínen a kerék csúszva, préselve közeledett. Lehunyta szemét, s el volt készülve mindenre, mikor egy erős férfikéz ragadta meg a vál­lát, s kirántotta az akkor már ott levő villamos alól, de oly szerencsétlenül, hogy közben maga esett a kerekek alá. Mentő, orvos, rendőrség, hiába volt minden, ÍMjos lá­bát amputálni kellett. Lajos híres jobb lábát, mellyel azokat a félelmetes szabad­rúgásokat zúdította az ellen­fél kapujára, s kinek most az életét köszönheti. ... Ezeket gondolta, mikor a bírói síp a gólt jelezte, s a be a térre. Emberek siettek az utcán, s a neonok tompán világítottak. Rászállt a köd a fővárosra. A Duna felöl hi­deget hozott az északi szél. Az üzletek már zártak sok helyen s a rollók lehúzásá­nak hangja elveszett a nagy­város monoton hangzavará­ban. Ő pont hazafelé utazott, s a 49-esre várt, mikor Lajos tűnt fel a járdasziget végén. Bár egy csapatban fociztak, mégsem voltak barátok. Sőt, mióta Lajos is az I. csapat­ban játszott, nem is köszön­tötték egymást. — Két egyazon posztot játszó játékos nehezen fér meg egy klubban — mondta róluk, a feszült helyzetet látva, az edző. Most is némán és hidegen állt egymás mellett a két klubtárs. S akkor ő ott a járda szélén arra gondolt, hogyan lehetne Lajostól meg­szabadulnia. Talán ez az em­KÍSÉRT A MÚLT... Meredek szöktetéssel elfu­tott a jobbszélen, majd egy kicsit felemelte a labdát, s lőtt! Gól! — káltotta a száz­ezres aréna, s a rádiószpi- kerek különböző nyelven kür­tölték szét a világnak, hogy ilyet még nem láttak: a csa­tár átjátszotta a védelmet, majd a hálóba vágta a lab­dát. Ez az „évszázad” gólja. Mindenki örült, a lelátó tom­bolt, csak a góllövő szomoro­dott el egy kicsit. Az egész lelkét felkavarta a gól útján a mull. Különö­sen akkor facsarodott össze a szíve, mikor Lajos sápadt, sovány arcára esett a tekin­tete. Lajos ott ült a kispadon s mellette két bot volt. Mankók! Igen, Lajosnak, en- \nek az alig huszonötéves fiú­inak csak egy lába van. I A másikat odaadta valaki­dnek, hogy azt megmentse, a \ sport, s az élet örömei szá- inára. • \ Csúnya, esős novemberi leste volt. A villamosok si- (koltva, csilingelve fordultak

Next

/
Oldalképek
Tartalom