Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-11 / 291. szám

1959. DECEMBER 11. PÉNTEK »tat ttecrei Irl ftp Öt községet átfogó yízvezetékhálózat épül a budai járásban Házukba is bevezettethetik a tulajdonosok a vizet Rövidesen nagy eseménye lesz a budai járás nyugati szélén fekvő öt köszégnek. Ez az egymással szomszédos öt falu vízvezetéket kap. Mind az öt községben kemény, me­szes vizet adnak a kutak, sőt több kút vize fertőzött is. Községenként legfeljebb egy­két. nem is éppen bő vizű kutból meríthet ivóvizet a la­kosság. Az öt község egyiké­ben, Perbál határában fakad a bő vizű Köbölkút forrás, a másik’község. Tök belterüle­tén, az Ivókút téren pedig négy forrás vizét már évek­kel ezelőtt egybefogták, sőt, a kifolyócső alá betonvályút is építettek, ott a község asszo­nyai a nagymosást végzik. Ezeknek a forrásoknak a vize eddig nagyrészt el­folyt, kárbaveszett. Perbál mozdult meg elő­ször. Elhatározta a falu, hogy kihasználja a természeti adott­ságot, vízvezetéket épít és ezen a hálózaton keresztül el­vezeti a forrás vizét az egész faluba. Összesen 6800 méter hosszú csőhálózat épül a községben, az ólomcsö­vek egy része már meg is érkezett, egyelőre a tanácsháza udva­rán raktározták el. A költsé­geket részben az idei és a jövő évi községfejlesztési alapból, részben pedig a já­rás és a megye hozzájárulá­sából fedezik. Előreláthatólag már a nyáron elkészül a víz­vezeték, amelynek utcai ki­folyócsapjai az egész község lakosságát ellátják egészséges, jő ivóvízzel. Természetesen aki akarja és nem sajnálja rá a költséget, a házába is bevezettetheti az ivóvizet. A perbáli forrásvizet kü­lönben még másik két községbe, Budajenőre és Telkibe is elvezetik s szó van arról, hogy Páty is részesül a Köbölkút vizé- bői. Mindhárom faluba minden nehézség nélkül elvezethető a víz, alacsonyabban fekszenek a forrásnál. Egyedül Telkinél lesz szükség emelő szivattyú­ra. Valószínűleg a perbáli vízvezeték meghosszabbításá­nak munkálatai is még a jövő esztendőben elkezdőd­nek. Ami pedig Zsámbék és Tök közös vízvezetékét illeti, ott még pillanatnyilag csak az előkészületek folynak. Annyi azonban már bizonyos, hogy a toki asszonyok nem sokáig mosnak a szabad ég alatt. Az Ivókút téri szabadtéri mo­soda helyett talán már a jövő nyártól kezdve mindenki oda­haza, saját házában végez­heti el a nagymosást. Zsámbékon eddig a Tö­rökkút vizét vezették be né­hány középületbe, a termelő­szövetkezeti elnökképző is­kolába, a csecsemőotthonba, az óvodába, az általános is­kolába, a gombgyárba, de a vizet sajnos csecsemők nem fogyaszthatják. Miután Zsám- béktól két kilométerre, Tök központjában fakad az em­lített négy forrás, Meggyes József, mindkét község kör­zeti orvosa vetette fel an­nak gondolatát, hogy ezt a természeti adományt kihasz­nálva, mindkét községet el kellene látni vízvezetékkel. Zsámbékon még a tavasz- szal meg is alakult az ivóvíztársulat, amelyhez a község 500 háztulajdo­nosából 420 csatlakozott és kötelezte magát arra, hogy hat esztendőn keresztül évi 300 forintot befizet a vízve­zetéképítés költségeire. Idei hozzájárulásukat már vala­mennyien be is fizették. A községi tanács a jövő évi községfejlesztési alapból 55 ezer forinttal járul hozzá a költségekhez s a következő években természetesen szin­tén nagyobb összeget fordít erre a célra. Ilyen előzmé­nyek után most már ott tar­tanak, hogy megrendelhették a terveket és ezzel egyidejű­leg az előzetes költségvetés összeállítása is folyamatban van. Dr. Meggyes József pedig most a toki ivóvíztársulatot szervezi. Személyesen jár házról házra és e hét köze­péig a társulatba máris száz­nál többen léptek be, a köz­ség mintegy 300 háztulajdo­nosából. Itt a társulati ta­gok hozzájárulása kevesebb lesz a zsámbékinál, mert a vízvezeték-építés céljá­ra a községi tanács jövő­re 130 ezer forintot tud biztosítani a községfej­lesztési alapból. Úgy remélik, hogy a terv­dokumentáció még a télen elkészül. Kora tavasszal az­után hozzá is foghatnak a cső­hálózat lefektetéséhez meg a szivattyúházak építéséhez. Lehetséges. ho.gy már a nyá­ron Zsámbékon és Tökön is vízvezetéki vizet isznak az embereit. A déli országok termésével versenyképes magyar csemegeszőlőfajtákat nemesítettek A hazai csemegeszőlő-neme­sítés központjából, a kecske­méti Mathiász-telepről félmil­lió kiváló minőségű, fajtatisz­ta szőlővesszőt kapnak az idén telepítésre az állami gazdasá­gok. Ez az első lépés csemege­szőlő-termelésünk nagyarányú fejlesztéséhez, amit a hazai igények mellett a szinte kor­látlan exportlehetőségek tesz­nek szükségessé. A távlati tervek szerint je­lenlegi 10 000 holdnyi cse­megeszőlő-területünk 1975- ig megnégyszereződik. A nagymértékű növekedést, a csemegeszőlőteimelő nagyüze­mek kialakítását mégalapozó kísérleti munka a Szőlészeti Kutató Intézetben sikerrel járt. A Kecskemét környéki kí­sérleti telepeken több mint 60 holdnyi szuperelit törzstáblán nevelik a 18 legjobb csemege­szőlőfajtánkból széleskörű sze­lekcióval kiválasztott töveket. Ezek jövőre kezdenek termőre fordulni, s két év múlva már nagy mennyiségű szaporító­anyagot adnak az állami gaz­daságok törzstelepeinek. Az utóbbi években kinemesített új fajtákat és fajtajelölteket az idén összehasonlították a leg­jobb bolgár, görög, olasz és spanyol csemegeszőlőkkel, s a külföldi szakembereknek is az volt a . véleménye, hogy a magyar gyümölcs semmiben sem marad el a melegebb éghajlatú orszá­gok termése mögött. Rövidesen megkezdik ezeknek az új fajtáknak a tömeges el- szaporítását, főképpen a Ma- thiász-telepen, ahol az idei ősz­től nagyszabású rekontsruk- ciót hajtanak végre. Mintegy másfélszáz holdas nagyüzemi szőlőgazdaságot alakítanak ki, s itt folytatják a kísérleteket a nagyüzemi csemegeszőlőterme- lés legjobb művelési és met­szési módjainak megállapításá­ra, Korszerűsítik a monori-erdői autócsárdát. A külső tatarozás már befejező­dött, most folyik a belső át­alakítás. A szolnoki műút mentén fekvő népszerű ven­déglő korszerűsítését még ebben az évben befejezik. Ma Szécsényben sorsolják a lottót A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a soron következő i 50. játékhét nyerőszámait vi-j déken sorsolja. A húzást ma j délelőtt tíz órai kezdettel í Szécsényben, a II. Rákóczi i Ferenc Járási Művelődési i Házban tartják meg. rjfnjta mezőgazdasági !{épck A Szombathelyi Mezőgazda- sági Gépgyárban ebben az év­ben a többi között száz kuko­rica négyzetbevetőt, húsz ve­tőmag csávázót, 330 silótöltő szecskavágót, kétszáz igábona- zsákolót, 850 készlet talajmű­velő hengert és mintegy 5000 borászati gépet készítettek. Jö­vőre húsz százalékkal tovább növelik a termelést és újfajta gépek sorozatgyártását is meg­kezdik. Egyik újdonságuk lesz az univerzális, oldalt függesz­tett fűkasza, a gépi meghajtá­sú szecskavágó, a szőlőbogyó- zó-zúzógép. Az utóbbi gép a szőlőfürtökről lezúzza a sze­meket, amelyeket a kocsánytól elválaszt, s ezzel javítja a bor minőségét. Jövőre tovább foglalkoznak a fűkasza és a szőlőfeldolgozó gépek fejlesztésével. A többi között elkészítik egy nagy tel­jesítményű szőlőbogyózó-zúzó- gáp mintapéldányát, amelyet cefreszivattyúval is ellátnak. Elkészül az angolnyelves szőlő­tőke oltógép és a szőlőanya- vessző osztályozó gép kísérleti példánya is. z----------- I T íz automata szövőgépen dolgozik egyszerre Sebesi Lajosné A „madárlátta“ áruk titka Külföldi textiliák a karácsonyi vásáron IKKA részére külön szereztek be nylon teddybeert és angol bársonyt. Ehhez a kis elmélkedéshez az szolgáltatott alapot, hogy Cegléd ipari nevezetességeit számbavéve, eljutottam a szeszfőzdéhez is, amelyről az a hír járja: kisüsti pálinkái országos és export viszonylat­ban is tekintélyes szerepet játszanak. Annyira, hogy a vállalat a közelmúltban ki­állításon, bemutatón igazol­ta jóhírnevét, alighanem az­zal az elképzeléssel. hogy mint önmagának ügynöke, Pest megyében is piacot sze­rezzen márkás áruinak. A ki­állítás lezajlott, a gusztusos palackok, s a nemes párlat joggal sikert aratott. A vál­lalat vezetője kétségtelenül számíthatott arra, hogy a me­gye városai, községei meg­rendelésekkel árasztják majd el. Csalódott. Grósz Sándor igazgató egyetlen „Csemege” üzletet tudott bemutatni a kisüsti szülővárosában is, ahol palackozott italuk való­ban kapható, de feltehetőleg oda is némi kerülővel érke­zett el. Joggal merülhetett fel a kérdés, vajon nincs-e valami hiba itt az ipar és ke­reskedelem kooperációja kö­rül? A nyomozást, immár Bu­dapesten a tanács kereske­delmi osztályán folytattam, s a bürokrácia olyan átkos ki­növéséről szerezhettem tudo­mást, ami e cikk fenti címét érdemelte ki. Az igazság eny- nyi: valóban „madárlátta” kereskedelmi cikkek járják be az országot, a hosszú ki­lométereket, amíg önmaguk­hoz térhetnek vissza. így a ceglédi pálinka csupán a mi­nisztérium hathatós támoga­tásával jut el Ceglédre, a sződligeti tyúk hasonló utaz­tatással, pesti szervek támo­gatásával a tenyészettől négy kilométerre fekvő Vácra; a nagykőrösi bútorokat előbb látják a pesti verebek, mi­előtt visszakerülnek szülővá­rosukba, stb. stb. Nem is tudom, mit sajnál­jak? A pénzt, amit a kóborló áru felemészt? A munka megbecsülésének hiányát például Cegléd esetében? Vagy csodálkozzam a bürok­rácia, az adminisztráció fan­tasztikus bozótjain, amit dzsungel-járó legyen, aki megért, megmagyaráz és tol­mácsol. Talán egyszerűsíthetnének ezen valamit az illetékes mi­nisztériumok illetékes íróasz­talai. (tokaji) Magyar szalámi, pulyka, libamáj és lőtt vad külföldön A konzerv-, hús- és barom­fiféléket exportáló TERIM- PEX Vállalat most küldi kül­földre a karácsonyra rendelt élelmiszereket. Rövidesen befejeződik az egyik hagyományos magyar exportcikk, a friss libamáj exportja. Gyorsvonaton és re­pülőgépen szállítják, hogy gyorsan eljusson a Német Szövetségi Köztársaságba, Bel­giumba, Svájcba, Ausztriába és Franciaországba. A vállalat legnagyobb vevői a strassburgi gyá­rak. ahol különböző kon- zervekké és pástétomok­ká dolgozzák fel a ma­gyar libamájat. Hűtővagonokban fagyasztva a többi vágott baromfival együtt exportálják a pulykát is. Az ünnepen sok olasz, né­met, francia, görög háziasz- szony tálalja majd a Magyar- országon tenyésztett pulyka különlegesen ízletes húsát. Ezt szolgálják fel külön­böző módon elkészítve Beirut legnagyobb szállodájában és több más külföldi étteremben is. A gyöngytyúkot olasz és francia megrendelőkhöz küldik és az idén először, próbaképpen Libanonba is exportálja a vállalat. A világhírű magyar szalá­mit is egyre több országban fogyasztják. Első alkalommal karácsonyra szállított a TE- RIMPEX téliszalámit Kame­runba, Nyaszaföldre, Irakba, Mozambique-be. Néhány éves szünet után ismét forgalom­ba hozzák Venezuelában. A vadászati idény bekö­szöntésével megkezdődött a lőtt vadak húsának exportja is. A magyar vadászok zsák­mánya több országban kedvelt étel. A Német Szövetségi Köztár­saságban a szarvas, őz, Fran­ciaországban a vaddisznó, Olaszországban a fácár. húsa az Ínyencek kedvence, ezen­kívül a németek és a cseh­szlovákok ízletes falatokat készítenek a TERItviPF.X-től vásárolt lőtt nyulakból is. annyit: idén végzi a gimná­zium utolsó osztályát, a nyá­ron érettségizik. Egy időben volt KISZ-titkár. Tagja volt az MDP-nek is. De az ellen­forradalom után kimaradt a pártból. Most is pártonkívüli. A község dolgaival szívesen foglalkozik, csak éppen azért panaszkodik, hogy a sok irat miatt a szükségesnél kevesebb idő jut az emberekre. A ter­melőszövetkezetnek is több segítségre lenne szüksége. A tanácselnökkel nagyon jól dol­goznak együtt. Sokat segíti. És arra a kérdésre: Nem éreztetik-e vele, hogy ő pár- tonkívüli, hevesen tiltakozik. Nem. Egyszer sem érezte en­nek hátrányát. Mindent meg­beszélnek vele és munkáját épp úgy elismerik, mint bár­melyik párttagét. Itr/lZi, a párttitkár elvtárs még nem beszélgetett vele, meg sem kérdezte: miért ma­radt ki a pártból. Talán ha ezzel is foglalkoznának, már visszatalált volna az MSZMP- be. Mert sok kérdés foglalkoz­tatja: találkozott olyanokkal, akik valaha tévedtek, de most a párt tagjai — hogyan lehet ez? Hogyan jelentkezzen ő most a pártba, amikor szé­gyellt magát, amiért ilyen so­káig várt? Nem rosszalla- nák-e? Nem hinnék-e róla, hogy karrierista? Mindegyik megválaszolásra váró kérdés. Hiszen tényleg vannak olyan párttagok, akik egyben, másban tévedtek az ellenforradalom alatt vagy után és ma ősn '*» követik a párt politikáját. De nemcsak követik, hanem sokat tesznek is érte. Szabad-e Kovárik Jánost Automatizálják a Budakalászi Textilművek üzemét * , A Budakalászi Textilmüvek készítményeit a világ min- ! den táján jól ismerik. A gyár termelésének 35—40 százalé- \ kát exportálja a külkereskedelem. Angliába 10—13 színből | készült bútorszövetet, Szudánba zsávolyanyagot, Amerikába \ törülközőt és damasztárut exportálnák. A brüsszeli viíág- ! kiállításon a gyár damasztcíkkei a díjazott áruk,között sze- \ regeitek. Az üzemi termelés fejlesztésére a gyárban c mun- j kafolyamatokat fokozatosan automatizálják. olyan tévhitben hagyni, hogy ennyi idő után szégyenkeznie kell a párttagságát kérni. Hi­szen nekünk az a célunk, hogy pártunknak csak olyan tagjai i legyenek, akik világosan lát- í nak, akik meggyőződtek a párt \ igazáról és csak akkor jelent- \ kezzenek, ha már megérett bennük is az őszinte elhald- \ rozás. Merne-e valaki kételkedni I Kovárik János őszinteségében, i ha most jelentkezne a pártba? I Hiszen éppen ő mondotta, ] hogy mint pártonkívülit épp \ úgy megbecsülik, mint bár- j mely más párttagot. Vagyis j épp oly funkciót tölthet be, j mint a párttagok. És ha je- \ lentkezne a pártba? Ugyan- j ezen a helyén maradna, mind- j addig, míg a lakosság arra j érdemesnek tartja. VAGYIS Perbáion helye.i sen értelmezték a párt irány- \ vonalát: minden funkciót be i tölthet pártonkívüli. S. Á. ' Még nem mindenütt valósult meg, hogy pártonkívüli is be- töltliessen minden funkciót. (Elhangzott a párt VII. kong­resszusán.) SZINTE elcsodálkozik az ember, milyen fiatal a ' per­báli tanács titkára. Általában a falusi tanácsok vezetői meg­lett emberek, vagy legalájbbis inkább a negyven, mint a harminc felé járnak. Fiatalo­kat ritkán találni otthon a faluban, kivált a tanácsházán. Kovárik János pedig még harminc sincs. Mindössze 28 éves és most már nemsokára egy éve. hogy ezen a tanács­házán titkároskodik. Volt már katona, két évig üzemben is dolgozott. Hosszú életrajzot azonban nem na­gyon lehet írni, hiszen rövid még az a múlt, amire vissza­tekinthet. Legfeljebb még A méteráruk választékának növelésére az idén nagyobb mennyiségű textilárut vásárolt a HUNGAROTEX és a kará- csonyi vásárra még újabb £ szállítmányok is érkeznek. 4 Olaszországból tiszta gyapjú ^ télikabát és öltönyszöveteket, ^ továbbá női estélyiruhára való ^ nylont vásárolt a vállalat. 4 Angol szövet és néhány ezer 4 méter csehszlovák teddybeer 4 is érkezik. Újdonság lesz a ^ Kínából importált egészen ^ vastag dúsbolyhú, a panofix- ^ hez hasonló teddybeer. Ebből ^ különböző színárnyalatban öt- ^ ezer métert küldenek. A _ kü- ^ lönleges kelmék egy részét a ^ belkereskedelem a mérték- ^ szabóságoknak adja át. A Német Demokratikus Köz- 4 társaság kereskedelmi szervei 4 egész éven át rendszeresen 4 szállítottak a vállalatnak 4 biedermeier és modern min- 4 tájú bútorszöveteket, amelyek- I4 bői a karácsony előtti forga- ?/ lomra számítva, ismét na- ^ gyobb mennyiség érkezett. A 4f nagyobb választék kedvéért ^ forgalomba hoznak üzletik g csehszlovák gyártmányú Ä«v g és asztalterítő garnitúrákat :s. £ amelyek igen keresettek a £ falusi lakosság körében. Az 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom