Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-05 / 260. szám

1959. NOVEMBER 5. CSÜTÖRTÖK

^gJCirtap

3

BESZELGETES A PESTI ÚTI DŰLŐBEN

az isaszegi Damjanich Tsz új tagjaival

Jócskán elkongatták a délet az isaszegi harangok, amikor a Pesti úti dűlőben abbahagyták a vetést, a magtakarózást a Damjanich Tsz néhány hetes tagjai, hogy ebédhez készülődjenek. A férfiemberek elsőnek a lovakat kötötték az út szélén Várakozó szekerek saroglyájá- hoz. Szénát dobtak eléjük s csak azután ültek le maguk is az asszonyok mellé, falatozni. Negyedóra is eltelt, mire éhségük csillapodott s egyikük, Csatári Pál hangja megtörte a csendet:

— Mi lesz azokkal, akik nem dolgoznak még a közösben, Mihály bácsi?

A kérdésre mindannyian felfigyeltek. Úgy látszik, nemcsak Csatárit foglalkoztatta a belépési nyilatkozatot aláírt, de a közös munkát még nem végzők sorsa. Vé- csi Mihály, a tsz elnökhelyettese, aki pár hete még a maga 22 holdján gazdálkodott, azonnal válaszolt is:

— Most a jövő évi kenyérnek való földbe tevése

a legfontosabb.

Ahhoz elegen vagyunk. Ha bevégeztük, közgyűlésen beszéljük meg a dolgot.

— Tisztában kell lenni magunkkal — tette hozzá egy sovány, szikár ember, a nemrég még 19 hold földet bíró Balaton István. — A vezetőség is, magunk is szóljunk a közelünkben lakóknak. Szövetkezeti község vagyunk, mindannyiunk érdeke, hogy becsülettel munkáljuk a földeket.

— Hány hold földje van a tsz-nek? — fordultunk Vé- csi Mihályhoz.

— Kettőezerkettőszáz. És csaknem 250 újonnan belépett tag. Mert két szövetkezet volt azelőtt a faluban, azok egyesültek s úgy csatlakoztunk hozzájuk.

— Mondja meg azt is, Miska bácsi — szólt közbe Orosz József —, hogy akinek legalább egy hold földje volt, az mind aláírta a belépési nyilatkozatot.

—• Valóban így van — folytatta Vécsi Mihály. — Együtt tart a falu. Alighogy aláírtam a belépési nyilatkozatot, én is, meg Hatvani István, Balaton István, Rogács Vince és a többi gazda, jártuk a portákat, hívtuk magunk közé a földes parasztokat.

— Ha annyira egy akaraton van a falu, mi az oka annak, hogy többen nem jöttek még dolgozni?

— Nem kell türelmetlenkedni — felelte mosolyogva az elnökhelyettes. — Mi, isa- szegiek, jól ismerjük egymást. A szántásnál-vetésnél csak azokra volt szükség,j akiknek lovuk, vetőgépük,: hengerük volt. Azok mind i itt vannak. Tihon János j például szinte aludni sem tud,

kora reggel megjelenik,

sőt sürgeti a többieket is. Segítők is jönnek, ahogy beosztjuk őket.

Egy nevető szemű fiatal- asszony, Hajdú Jánosné is a népszerű Mihály bácsi véleményét osztja:

— Az isaszegiek általában dolgos emberek. Majd mi, asszonyok, biztatjuk a hiányzókat, ha valaki arra spekulálna, hogy munka nélkül repül a sült galamb a szájába.

— Nekem 14 hónapos lányom van — mondta ifj. Farkas Jánosné. — Anyámmal, Soproni Jánosnéval, felváltva jövünk. Ha meg nagyobb lesz a kicsi lányom, egy napot se hiányzók.

— A föld még a tsz-ben is csak akkor terem, ha megdolgozzák, s aki lustálkodik, annak a csoportban is felkopik az álla — toldotta meg Csatári Pálné. — Amíg nem hoztuk be a földünket a szövetkezetbe, addig férjemmel műveltük meg. Ezután is mindketten eljárunk a csoportba, hiszen a földünk föld maradt, a magunk kenyerét magunknak kell megkeresni.

Ezen a véleményen vannak a többiek, az újonnan belépettek is. Türelmetlenek, hogy nem mindannyiok vesz részt a közös munkájában. Az igazság az, hogy pillanatnyilag a tsz nem is tud minden tagnak munkát biztosítani. De a tavasztól kezdve — ismerve a szövetkezet gazdag terveit —, még a családtagok rendszeres segítségére is szükség lesz. Az ebédszünetben

a tervekről

is ejtettek néhány szót.

— Ez a dűlő úgy 120 holdas darab — magyarázta Ta- sák József. — Most így egy tagban bevetve, barázdák nélkül, egész mást mutat, mint pár héttel ezelőtt, amikor még csaknem nyolcvan parcella volt, tele mezsgyékkel. Egyikünk árpát, a másik kukoricát, a harmadik krumplit termelt itt és így tovább. Elapróztuk a földet, forintok helyett filléreket takarítottunk be;

— Pedig jó földek ezek, szinte kínálták magukat a nagyüzemi gazdálkodásra — tette hozzá Balaton István. Kár, hogy korábban nem szövetkeztünk. Itt ugyanis valaha erdő volt, a koronauradalomhoz tartozott. Igaz, ha nagy eső volt, elmosta a termést. Küiön-külön egyikünk sem tudott és akart terelőcsatornákat ásni. Ezt most megoldjuk.

— Az alkalmas részekre gyorsan növő fajtákból

ertlősávokat telepítünk

a tavasszal — mondta Vécsi Mihály. — Az aljban bővizű kút van, kitűnő helye lfesz ott a növendékmarhéknak. Fa van, nádat szerzünk és saját erőnkből építünk férőhelyet. Nem akarunk az államra szorulni. Ha mi, isaszegiek összes fogunk — ami már megtörtént —, nagy dolgokat tudunk véghezvinni. De erről többet mondanak majd eredményeink.

Az egyórás ebédidő hamar véget ért. Nem kellett bíztatni az embereket. Balaton István szó nélkül elkötötte lovát a saroglyától, s vezette a vetőgéphez. Sátori Pál maggal töltötte meg a vetőgép tartályát. És kis idő múlva a Damjanich Tsz tagjai 43 pár lóval újra (hozzákezdtek a közös munkához.

Cs. A.

Rohan az idő, gyorsan közeledik 1960. A váci Híradás- technikai Anyagok Gyárában már egy hónap sem hiányzik ehhez a dátumhoz, ugyanis a

Uőzziik meg a gabonafutrinka kártételét

Különösen az új termelőszövetkezeteknek kell felkészülniök a tokozott védekezésre

A gabonafutrinka — népiesen csócsároló — sokszor okoz érzékeny károkat a gabonavetésekben. Főként azokon a területeken szaporodik el, ahol a megelőző esztendőben is gabonafélét termesztettek.

Az új termelőszövetkezetek sok apró parcellából most kialakított tábláin a rendesnél is nagyobb a

Zárt körzetté nyilvánították a ceglédi és a nagykátai járás területét

Magánkiskereskedők nem vásárolhatnak a két járásban tojást és baromfit

Rendelet jelent meg, amelynek értelmében november 1- től zárt körzetté nyilvánították a ceglédi és a nagykátai járás községeit. Ez azt jelenti, hogy ebben a két járásban ezután magánkiskereskedők nem vásárolhatnak fel semmilyen címen tojást és baromfit. Ez a két járás Pest megye legaktívabb baromfi- és tojástermelő járása. A megye felvásárló szervei több alkalommal kérték már, hogy tiltsák meg e két járás területén a magánkiskereskedők felvásárlási tevékenységét, akik vásárlásaik során előnytelenül befolyásolták az árakat

A megyei szervek a rendelkezés megjelenésével egyidejűleg fokozottabban ellenőrzik, nehogy beküldéses rendszerrel (vasúton, teherautón stb.), a magánkiskereskedők és a kupecek elvonják az árut a felvásárló szervek elől, s kijátsszák a rendeletet A fővárosi piacokon is szigorúbb ellenőrzéseket foganatosítanak. A kiskereskedőknek származási igazolványnyal kell igazolmiok, honnan vásárblták a tojást és a baromfit. Ugyanakkor minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozzák, hogy a megyei és a fővárosi piacokon a küpecek és az álőstermelők spekulálhassanak.

futrinkaveszély. Elsősorban tehát ezeknek a közös gazdaságoknak kell felkészülniök a fokozott védekezésre.

Az Országos Növényvédelmi Szolgálat tájékoztatása szerint a gabonafutrinka lárvái a talaj felszínéhez közel, függőleges aknákban tartózkodnak, ahova behúzzák a gabona leveleit. Az ilyen levelek elpusztulnak, súlyosabb károsítás' esetén pedig az egész tő elpusztul.

A lárvák a fagyok beálltáig pusztítják a vetést, s tavasszal, hóolvadás után tovább károsítanak április-májusig, őszi gabonavetéseinket éppen ezért állandóan figyelni kell, a kártevő megjelenése esetén azonnal meg kell kezdeni a védekezést. Ha a tábla széle felől indul a kártétel, elég, ha a foltok határain egy-két méter szélességű sávban poroznak a termelők HCH-tartalmú szerrel, amelyből holdanként 25 kiló elegendő.

Az egész táblát csak abban az esetben kell beporozni, ha a fertőzés az egész táblára kiterjed.

Rendkívül fontos a kártevő megjelenésének mielőbbi felderítése és a védekezés azonnali végrehajtása, mivel súlyos fertőzés esetén teljesen kipusztulhat a vetés.

dolgozók elhatározták, nevemben 30-ra befejezik idei tervüket.

Már azt is tudják, mihez kezdenek majd december 1-én. A székesfehérvári Vadásztöl- fcénygyárnak a jövő évre televíziós alkatrészeket és 150 tonna horganylemezt gyártanak

terven felül.

Ha betartják szavukat, a Híradástechnikai Anyagok Gyára 2 800 000 forint értékű termékkel ad majd többet ebben az évben népgazdaságunknak.

Rendkívül fontos — a híradástechnikai iparban nélkülözhetetlen — import helyettesítő cikkeket gyárt ez az üzem. Itt készülnek a televíziós készülékek ferrit alkatrészei, a nyomtatott áramkör és egy egész sor híradástechnikai alkatrész.

Korábban a ferrit alkatrészeket ÍNyugat-Németországból hoztuk be, tekintélyes összegű valutáért. A gyár szakemberei addig kísérleteztek, hogy végül is kidolgozták a ferrit- gyártás hazai technológiáját. Igaz, kezdetben sok nehézséggel kellett megbirkóznia a fer- ritüzemnek. Elég sok volt a selejt, s számtalan zökkenő nehezítette a termelést. Az idei első-félévet még 26 százalékos ráfizetéssel zárták, de július óta 21 százalékos nyereséggel dolgoznak már a ferritkészí- tők.

Ha majd egyszer megírják a Híradástechnikai Anyagok Gyárának történetét, ezt az időszakot bizonyára hőskorszaknak fogják elkönyvelni. Igen, ebben az évben is számtalan

kiemelkedő teljesítményt

produkáltak a gyár dolgozói. Hogy csak a ferritüzemnél maradjunk, például a ferrit- gyártás növeléséhez még egy kemencét kellett volna beállí\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w

Száraz ág roppan valahol, s mi azt latolgatjuk: vajon ki mászkálhat itt a Pilis hegység erdőrengetegében, 550 méter magasan a Duna szintjétől, 12 kilométerre Pilisszentlászló- tól, a legközelebbi lakott terü- \ lettől? Talán az erdész, aki ép- i pen körútját végzi, vagy egy i óvatosan lépegető szarvasié- ; hén. Ámbár meglehet, hogy i egyik sem, csupán egy ág tört \ le valamelyik bükkről és hullt \ roppanva alá az őszi avarra. j De nem, mert a következő \ pillanatban elnyújtott kiáltás ! veri fel a csendet:. í — Siess már azzal a fával,

\ mert kihűl a hagyma! í Aztán ismét csend lesz. Mi ; pedig a mély szakadék felett \ kanyargó keskeny szerpentin \ úton elindulunk a hang irá- \ nyába. Alig teszünk néhány lé- ! pést, amikor a fák sűrűjéből ! takaros faházikó bukkan elő.

; Pontos mása ez azoknak, ami- Igeneket a meséskönyvek lap- i jain látunk. Egymáshoz illesz- tett fából épült mind a négy !i: oldala és fa a teteje is, meg % rajta a kémény, amelyből $ könnyű, kék színű füst száll az £ ég felé. Nyitva áll az ajtaja,

^ be is kukkantunk rajta, s az B első, amit látunk, a tíz-tizenkét személyre szóló emeletes faágyak, amelyek az épület belsejében kétoldalt állnak. Az alsó ágyak szélein szótlanul falatozó emberek ülnek. Lehet- nek vagy nyolcán, s van közöttük, aki kenyeret, meg szalonnát eszik, de van olyan is, aki a térdére helyezett bográcsból vagy lábasból főtt ételt kanalazgat.

— Mit csinálnak ut? —

kérdezzük, miután válameny- nyivel kezetrázunk.

— Utat — mondja egy fiatal, borotvált arcú, svájcisapkás férfi, akiről mindjárt gyanítjuk, hogy munkacsapatvagy brigádvezető-féle lehet, de mindenesetre olyan, akire több van bízva egy csákánynál.

— Utat, itt?

— Itt kell.

— Aztán minek itt az az út?

Annak, hogy a kitermelt fát

könnyebben meg tudjuk közelíteni a fogatokkal. Ez a mostani út csak három kilométer lesz. Miklós-kúttól a Rám-szakadékig vezet. De

Fahdzikó az erdőben

épült már itt, a Pilisi Erdőgazdaságban vagy 140 kilométernyi út. Mégpedig nem is alcármilyen, hanem olyan, amelyiken az autó is el tud menni. Pedig ezek csak gazdasági utak, kizárólag arra szolgálnak, hogy megköny- nyítsék és gyorsabbá tegyék a faközelítést.

—• Ez a brigád milyen részét végzi az útépítésnek?

— Mi a tuskórobbantást, a rézsúl-vágást, meg az egyen- getést csináljuk. Első a tus- kórobbantás, mert a dózer addig nem tud dolgozni.

— Hát dózerük is van?

— Hogyne. Csak most áll, mert ebédszünetet tartunk. Az gyalulja az utat. Az előtte levő sziklákat meg kompresz- szorral fúrjuk, töretjük, mert különben egy-kettőre tönkremenne a gép. A dózer után megyünk mi, s a földben maradt gyökereket csákányokkal kiszedjük, a talajt elengyen- getjük és jöhet rá a gumihenger.

— Maguk hová valósiak?

— Szentlászlóra.

— Hogyan járnak ide?

— Gyalog. De hetenként csak egyszer, pénteken megyünk haza. A szombatot ledolgozzuk. Ez a házikó a munlcásszállásunk. Ha kedvünk van, főzünk, ha nincs — szalonnázunk. De már nem sokáig, mert hátul a faházikó mellé egy konyhát ragasztott az erdőgazdaság és most azt tervezi a vezetőség, hogy szakácsot hoz ide, oszt’ az főz az erdőmunkásoknak. Mert vagyunk ám itt dolgozók többen is; a favágók, a szállítók, meg a kötélpályán levők mind innen kapják majd a meleg ételt.

Kint felzug a kompresz- szor, letelt az ebédidő. A Kocskovszki-brigád — mert utóbb megtudtuk, hogy a vezetőt Kocskovszki Mihálynak hívják — elpakolja az elemózsiát, csákányt, meg lapátot ragad és indul ki az épülő úthoz. Néhány pillanat múlva vége a csendnek, gépzúgás és csákánycsattogás zaja tölti be az erdőt.

Ari Kálmán

tani. Igenám, csakhogy ez a kemence Nyugat-Németország- ból beszerezve kereken 360 ezer devizaforintba került volna. Furulyás János villanyszerelő. Tóvölgyi Sándor kemencekőműves és a TMK-üzem vasszerkezeti lakatosai 330 ezer forint értékű hazai anyagból elkészítették a kemencét. Keserű Sándor diszpécser és Illés Barna gyártáselőkészítő ugyancsak jelentős újítással növelték a ferritüzem kapacitását. Természetesen a jó eredményekhez mások is hozzájárultak. Valter László ifjúsági brigádja átlagosan 120—125 százalékra teljesíti tervét (ez a brigád versenyez egyébként a Szocialista munkabrigád cím elnyeréséért), Barna Gábor sajtoló brigádja a televíziós gyűrűket készíti, s hogy nem dolgozik akárhogyan, bizonyítja a 137 százalékos átlagteljesítmény.

Nemrégen kezdett munkához a gyár legfiatalabb részlege:

a transzformátor üzem.

Itt már szalagrendszerben készülnek a rádiókhoz és televíziós készülékekhez szükséges transzformátorok. Jóllehet ebben az üzemben is mutatkoztak zökkenők, azért itt is leküzdötték már a kezdeti nehézségeket. A transzformátorüzem dolgozói kifogástalan munkát végeznek, s minden remény megvan arra, hogy az idei rendeléseket határidőre teljesítik.

A horganyüzem dolgozói felajánlották, hogy november 12- re befejezik az idei terv rájuk háruló részét. Ebben sincs okunk kételkedni, hisz Bagi József hengerész brigádja állandóan 115—118 százalékos átlaggal dolgozik. Szabó Mihály horganyöntő brigádja sem marad le a 116 százalékos át- | lagszinttől. Balogh Béla fi- nomollós meg 135 százalékos átlageredménnyel dicsekedhet. ^ A forrasztóón részleg dolgo- k zi k

a legtakarékosabban.

\ Jakab László csoportvezető ^ újításával például eddig hat ^ tonna alapanyagot —■ ónt és ól- ^ mot — tudtak megtakarítani a ^ részleg dolgozói. A fontos im- porteikkmegtakaritás 560 ezer forintot eredményezett a | gyárnak. Persze, nagyon sok fj nevet meg lehetne még említe- ^ ni a legjobbak közül. A TMK- ^ részlegben Bába József vízve- | zetékszerelő, a nyomtatott ^ áramköi’készítő üzemben Báli Pál csoportvezető végez ki- 2 emelkedő munkát.

y

A gyárban ezekben a nap- ^ pókban még lendületesebben ^ folyik a kongresszusi verseny. ^ A műszak eredményeit napon- ta értékelik, s november 7-én -S az eddig kiosztott 80 ezer fo- ^ rint mellé újabb 20 ezer fen ^ rint pénzjutalmat osztanak ^ szét a verseny legjobb dolgoJ ^ zóinak.

á (súlyán)

Jkkik 99 meg rövidítik** évet

Megoldották a föld alatti tárolótartályok rozsdavédőmét

Évente hatalmas összegeket költenek a föld alatti tároló- tartályok rozsdavédőimére, megnyugtatóan azonbafi mindeddig nem tudták megoldani a kérdést. A földbesüllyesztett tartályok külső felét a talajvíz és az oldott állapotban levő sók kikezdik, a belső felületét pedig a tárolt anyagok korróziója teszi tönkre. A vegyi bevonat gyakori cseréjével is csak késleltetni tudják a rozsdásodási folyamatot. A nagy jelentőségű kérdés megoldására a Nehézvegyipari Kutató Intézet bevezeti az úgynevezett katódos védelmet. Az egymás mellé épített fémtárolókat a zseblámpaelem feszültségének megfelelő áramkörrel kötik össze. A vékony vezeték egyik szálát földbeásott széndarabokhoz kapcsolják.

; Az utóbbi tíz napban hatvanöt holdat szántott fel a Patyi ' Gépállomás zsámbéki brigádjának legjobb traktorosa, Kása Endre, a helybeli Béke Tsz tagja.

(Gábor Viktor felv.)