Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-07 / 262. szám
KETEVES A „S H I ;W*A P K U 1 O N K I A 5 A • lig hisszük, hogy lenne in olvasónk, aki lapunk mait gyűjtene. Az újság árváié, hogy elolvassuk >— ics unalmasabb valami egy ilvasott hírlapnál. Ám szer- sztőségünkben gondosan őrizzük eddig megjelent példányainkat és az ilyen szerény évforduló mint a „Szentendre” második születésnapja jó alkalmat ad arra, hogy átlapozzuk ezt a több mint száz lappéldányt. Míg az olvasó csak halvány emlékei, múló benyomásai alapján alakítja ki véleményét lapunkról, addig az újságíró számvetést készít két esztendős anyag áttekintése után. Mit tettünk? És mit tettünk jól, mit nem? Mit kell ég tennünk, hogy olvasóink- eddig kiérdemelt megelé- edésére ezután is rászolgálunk? Vgy érezzük, a kezdeti ingázás után kialakult a lap mai :ulata, mely magán viseli a lyi jelleget, ami egyrészt a irosunk történetével, kulturá- és művészi múltjával fog- Ikozó tanulmányok, másrészt mai élet eseményeiről írt be- ,mólók, hírek, riportok ad- meg. Az egy évvel ezelőtt rtott közvéleménykutatás :olta, mikor a megkérdezet- k szinte egyhangúan a Szentre múltjával foglalkozó keinket méltatták elsösor- n figyelemre, hogy szándé- nk találkozott az olvasó igééivel. Olvasóinknak ez a tör- nelmi érdeklődése nem meg- •pő: történik ezek között a dves, öreg házak között várni csendes csoda, ami az i onnan beköltözőiteket is egragadja és megszeretteti lük ezt a várost különös últjával és reményteli jelené- l együtt. És azóta tovább mentünk. A jelent, amiben élünk, mél- n nevezhetjük hősinek: az út kereséséhez, megtalálásá- iz és az elinduláshoz mindig emélyes bátorság kell. Gyárinkat, szövetkezeteinket, köz- tézményeinket ilyen lendület 'iszi előre s mi örömmel sie- nk beszámolni a fejlődés, a 'aladás minden mozzanatáról, á pedig ez a lendület néha egtorpan, akkor a mi feladóink segítem a zavaró, nem etszö körülmények eloszlatá- úban. És ezt tesszük nemcsak hibák őszinte feltárásával, a ivatali szervek korrigáló te- ékenységének ismertetésével, nem vidám kis csipkelődé- kkel, kellemetlen kérdések- l is, melyeket mindig a segí- akarás sugalmaz. Bizto- lak vagyunk abban, hogy ezek cikkecskék nem sértenek enkit és ugyanakkor a közvé- emény számára bosszúságot tkozó apróbb és nagyobb híják felszámolásra kerülnek. ■k í Nálunk is akadnak liiányos- Sigok, minden jóakarat és gyekezet ellenére is. Tudjuk ól, hogy adósak vagyunk a vámosunk környékéről, az egész Dunakanyarról szóló állandó is friss hírszolgálattal. Többet is részletesebben kellene fog- alkozvunk üzemeink életével, [olgozóink problémáival. Izonban munkatársaink társa- lalmi munkában, rendes el- 'yglaltságuk után végzik a lap 'nyagának összeszedését, a :kek megírását. így nem ndig sikerül termékeny ta- 'kozákra összejönni azokkal, tiktól a kellő információk eszerezhetők lennének. Fel- datunk, hogy a környék közegeiben és üzemeinkben lel- ces, pontosan működő levele- ■ő-gárdát szervezzünk, hogy isszeköttetésünk folyamatos [egyen. I ★ Az újságírás a szocialista nevelés igen fontos tényezője, nég helyi viszonylatban is és még olyan hetente egyszer és tis terjedelemben megjelenő 'apnál is, mint a Szenfendre. Erezzük feladatunk szépségét és súlyát: igyekezünk derekasan helytállni. Célunk ugyanaz, mint ezelőtt két esztendővel, mikor először jelentünk meg Szentendre utcáin: szolgálni városunk fejlődését és harmóniáját, szórakoztatni, városunk hagyományait ápolni és előrehaladásunkat segíteni. Mindehhez azonban az olvasók olyan lelkes és kitartó tábora szükséges, mint amilyet méltán nevezhetünk magunkénak. Mert mit is leérünk mi olvasóinktól ? Elsősorban azt, hogy minél többen keressenek fel leveleikkel, azokban írják meg azokat a problémáiéit amelyek — éppen lapunk társadalmi munkában való szerkesztése miatt — nem jutnak el hozzánk. A megjelent cikkekkel kapcsolatos bírálataikat ne csak egymás között beszéljék meg, hanem őszintén közöljék velünk is. így válik a „Szentendre” mindnyájunk lapjává, mindnyájunk szócsövévé, a városunkban megtalálható hibák, hiányosságok kiküszöbölőjévé. Ne idegenkedjen senki a levelezéstől. írjon minden kedves olvasónk úgy nekünk, mintha barátjának, ismerősének írna és mi is igyékszünlc hasonló hangnemben válaszolni vagy ha az ügy úgy kívánja — intézkedni. Ezek azok a gondolatok, amelyek bennünk lapunk megjelenésének második évfordulója alkalmával felvetődnek. Az 1960-as költségvetést tárgyalta a városi tanács Az október 30-án megtartott tanácsülés egyhangú szavazással elfogadta a város 1980. évi költségvetését, amely az 1959. évi költségvetéshez képest közel egymillió forinttal emelkedett. A tanácsülés döntését megelőzte a gazdálkodó szervek alapos és megfontolt előterve- zése, melyet a tanács szak- bizottságai előzetesen megtárgyaltak. A széleskörű vita alapján kialakított költség- vetést a végrehajtó bizottság és a tanácsülés is egyhangúlag megerősítette. Jelentős összeggel emeli a költségvetést a kulturális ágazat. ahol a pedagógusok fizetésrendezése következtében felmerülő emelkedésen kívül, 598 000 forint növekedés mutatkozik, melyet az iskolák felújítására, korszerűsítésére fordítanak. Megvalósul az izbégi körzeti könyvtár, melyre 25 800 forintot irányoztak elő. A tavalyihoz képest 218 000 forinttal, összesen 945 500 forintra emelkedett a gimnáziumra fordított kiadások Összege, melyből megnyugtatóan rendezik az iskola politechnikai képzését is. Az új költségvetés 10 000 forinttal emelte a szociális gondozásra fordítható összeget, így ezen a címen 1960- ban, 87 200 forintot fordíthatnak a város idős és egyedülálló embereinek támogatására. A szociális otthon költségvetése a tavalyihoz képest szintén jelentősen emelkedik. Erre a fontos intézményre a jövő évben 199100 forintot fordítanak. A tervek szerint ebből a pénzből megoldják a szociális otthon vízellátását. A tanácsi utak, hidak címen a költségvetés 1 465 000 forintot irányoz elő, melyből 300 000 forintot a bükkösparti útkövezés befejezésére, 600 000 forintot a Római sánc utca első szakaszának átépítésére terveznek felhasználni. 200 000 forintot fordítanak a Bükköspart, Attila utca. Római sánc utca járdáinak aszfaltozására. Ezenkívül jelentős összeggel szerepel a saját kezelésben elvégzendő munkálatok anyagbeszerzése és munkadíja. A vízgazdálkodás területén 147 ezer forintot terveznek felhasználni. Ezt az összeget részben a közkutak, forrásfoglalósok felújítására, a bükköspataki gyógyforrás átépítésére fordítják. Kiépítésre kerül a szarvasheg-yi forrás, amely egy régi és igen jogos kívánságot valósít meg, valamint felújításra kerül az Opaterny-villa előtti és a szanatóriumi kút is. Városrendezésre fordítanak 226 500 forintot, melyből elkészítésre kerül a régen várt városrendezési terv, amely irányt szab majd az elkövetkezendő évek fejlesztési programjának. Ügy gondoljuk, hogy az előirányzott terv, melyet alapos felmérések előztek meg — egyöntetűen támogatásra talál majd a lakosság körében is és azt a felettes tanácsi szervek is elfogadják. Az egyes címek tételeinek és végrehajtandó feladatainak ismertetésére visszatérünk. Tatarozzák a szentendrei görögkeleti püspöki ákesegyházat. (Gábor Viktor felv.) Hatl&tn, BatatyU frátsí, hogy ellenzi a mezőgazdaság fejlesztését. — Nem tudom, öcsém, honnan hallotta, de jól hallotta. Nem vagyok ugyan tagja a mezőgazdasági állandó bizottságnak, ahol ezen kérdéseket megvitatják, de ha tagja lennék: biztosan a hibridkukorica termesztése ellen adtam volna le szavazatomat. Mert én akkor is nemmel szavaztam, amikor arról volt szó,- hogy engedjük-e megépülni a vasutat határunkon keresztül. És akkor is az első sorban acsarkodtam, mikor a feldühödt takácsok megverték a gépiszövőszék feltalálóját. Sőt, — ha tudni akarja —, ezelőtt jó másfélezer esztendővel a legnagyobb gazembernek azt a férfiút tartottam, aki feltalálta a szügyhámot s ezáltal megtízszerezte az eddig csak szájjal húzó lovak teljesítőképességét. Én arra szavaztam, hogy Galileit meg kell égetni, mert azt merészelte állítani, hogy a föld forog. Ilyen karakán ember vagyok én, öcsém, aminél egyszer megállapodtam, annál maradok, ha törik, ha szakad. Meg aztán engem nem érdekel, hogy a hibridkukoricából itt nálunk a határban, szövetkezetiek meg az egyéniék is, 20 —30 százalékkal nagyobb terméseredményt értek el, mint a másféle fajtákból. Az én földemtől 30 centiméterre a nagy, ellenséges idegenség kezdődik, 30 méterre meg a kifürkészhetetlen, végtelen semmiség. Mit törődöm én azzal, hogy a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítését honosítják meg országszerte. Nem akarok itt olyasmikről beszélni, amik miatt a menyecskék pironkodni kaca- rásznak, de felteszem a mindent döntő kérdést: megkérdezték-e ezirányban a tehén-néniket? Es ha ezt elmulasztották: hogyan merészelik a bika-bácsikat más tájakra utaztatni, kiragadván őket megszokott családi körükből s a féltékenység mardosó kínjában hagyva a tehén-néniket? És ki fogja marhamódra megtanítani majd a valóban apátián borjakat a bőgésre, vihán- colásra, ugrándozásra? Talán az állatorvos könyökére csatolt hurkatöltő? Az a fontos, öcsém, hogy minden maradjon úgy, ahogy van. Ha kevés a kukorica, hát kevés. Ha nincs elég jó sz«i/vasmarhánk, hát nincsen. Ne járjon a vasút, hagyjuk elcsenevészedni állatállományunkat elegendő és kiváló tenyészállat híján, lehetőleg öt különböző helyen legyen összesen négy hold földünk, ahol százhúsz négyszögölön sóskát, nyolcvanegyen tarhonyát és tizenkettőn keserűsót tenyésztünk, mint kedves dédnagyapánk ezelőtt százötven esztendővel, de semmi esetre sem hibridkukoricát. Galileit pedig meg kell égetni. Hát ezeket adtam volna elő a mezőgazdasági állandó bizottság ülésén. — Roppant igaza van, Balogh bácsi. Szaladok, hogy azon frissiben megírjam Nagy sikere lesz ezzel a nyilatkozattal. — Meghiszem azt. ö^sém. De szóról-szóra leírja, amit mond- tiun, mert, ha a hurkatöltőt meg a keserűsót kihagyja, nem állok többet szóba magával. —ys— 1 >\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w $ Járásunk egyik küldöttje í volt a megyei pártértekezleten í Barát Károly elvtárs, a járási pb új titkára. Javakorabeli J ember, közel a negyvenhez. '/, Most. csak néhány hete került ^ Szentendrére. Amikor élete fe- £ 161 kérdezzük, természetes egy- £ szerűséggel mondja, í — Angyalföld a hazám. \ Apám munkás volt, heten vol- \ tunk testvérek. Azt hiszem, ez \ sok mindent megmagyaráz, j Magam is munkás vagyok: $ Tizenhat éves koromban sza- \ badultam fel, s mint szerszám- 5 lakatossegéd a Lánc- és Gép- \ igyárban dolgoztam. Éltem az ; angyalföldi munkások életét. ^ 1944-ben kivittek a frontra, í Tudtam, nem ott van a he- í lyem, átszöktem a partizánok- j hoz. Besztercebánya és Libet- í bánya környékén operált cso- S portunk. Kalicsenko szovjet \ százados volt a parancsno- ; kunk. £ Hogy milyen akciókban vet- í tünk részt? S hogy veszélyes volt-e? t Minden ilyen munka vesze- £ 'yes, s akik odamentünk, tudatuk, mit vállalunk magunkra, j A német utánpótlás ellen foly- í tatHmk támadásokat, hida- 2 kát, vasutakat robbantottunk, 1945-ben újra a Lánc- és Gépgyárban dolgoztam. Beléptem a kommunista pártba, én lettem az üzem párttitkára. 1948-ban Tokajba küldtek, az ottani járási pártbizottság vezetőjének. 1950-től 1956 elejéig a budai járásnak voltam a titkára. Onnan 1959-ig Nagy- kátán vezettem a járási párt- bizottságot. Közben elvégeztem a pártfőiskolát. Most Szentendrén vagyok, engem választottak a pártbizottság titkárává. Két gyerekem van, feleségem Solymáron iskola- igazgató. Barát elvtárs elhallgatja, hogy 1946-ban az ellenállási mozgalomban való részvételéért a . Szabadság Érdemrenddel” tüntették ki, 1952-ben megkapta a Szocialista Munkáért Érdemérmet és 1957-ben pedig a Szabadság Érdemrend ezüst fokozatát. — Mik a tervei? — kérdezzük. EGY KOMMUNISTA ÉLETÚTJA Bemutatjuk Barát Károly elvtársat — Nemrégen vagyok itt, így a problémákat sem ismerhetem még teljességükben. Ettől függetlenül természetesen egyik fő feladatunknak tartom a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Ez most a legfontosabb. — Szeretném ezenkívül, ha az egész járásban, amelynek az adottságai megvannak, fellendülne a kulturális élet. Itt tradíciói vannak a művelődésnek. Az egész járás sajátos fekvése következtében alkalmas is arra. hogy virágzó kulturális élet alakuljon ki. Meg kell szüntetnünk a város és a járás munkásságának közömbösségét például a komoly zenével szemben. Tudom, hoigy például a csepeli, újpesti, kispesti munkások már másképpen vannak ezzel a problémával, de ennek hagyományai vannak. Mi azonban el akarjuk érni. hogy itt vidéken is tele legyenek a hangversenytermek és tárlatok munkáslátogatókkal. Azt akarjuk, hogy Mozart, Schubert, Monteverdi, Verdi, Bartók és a többi nagy mester műveit is élvezze munkásságunk. Természetesen mindezt csak fokozatosan, neveléssel lehet elérni. Nem akarunk megfeledkezni az értelmiségről sem. Nekik szép szerepet szántunk: vegyenek részt aktívabban ebben a munkában, alakuljon ki belőlük egy komoly, elvhű ismeret- terjesztő előadógárda. Hogy ez megvalósulhasson, természetszerűleg szükségünk van mindazok segítségére, akik hasonlóképpen érzik ennek hiányát. Még sokat beszélgetnénk, de mennünk kell. mert egy küldöttség várja Barát elvtársat. Nem a járásból, máshonnan. Pándról jöttek, a nagyká- tai járásból. Mind értelmiségiek. Problémájuk van és jó néhány kilométert utaztak, hogy megbeszélhessék volt párt titkárukkal. Nagyon jóleső érzés ezt látni és hallani, ügy gondoljuk, Barát elvtárs személyében olyan ember került a járás kommunistái élére, akihez bátran fordulhat mindenki, akinek problémája van. Székely Lajos Munkavédelmi hónap a Szentendrei Papírgyárban í A dolgozók élet- és munka- I körülményeinek állandó javí- í tása érdekében a SZOT és a : könnyűipari miniszter felhi- í vassal fordult a vállalatokhoz,: hogy november 1-től 30-ig : szervezzenek munkavédelmi : hónapot. A Szentendrei Papírgyár kü- ; lönös gonddal fogott a szerve- ; zéshez, mert a közelmúltban j történt két súlyos baleset azt ; bizonyította, hogy a dolgozók ; nem fordítanak kellő figyel- ; met a baleseti óvórendsza-: bályok betartására. A munkavédelmi hónap j programjában szerepel a bal- ; eseívédehni berendezések fe- < lülvizsgálata, az óvórendsza- ; bályok és balesetvédelmi in- ; tézkedések, plakátok, film és ; hangosbeszélő általi széleskö- $ rű ismertetése. A vállalat vezetősége ver- ; senyfelhívást bocsátott ki, ; melyben felszólítja az üzem- ! részeket az alábbi célkitűzé- ; sek teljesítésére: 1. az üzemi rend és tiszta- í Ság betartása, 2. a hónap folyamán minél í több munkavédelmi újítás be- í nyújtása, 3. a baleseti óvórendszabá- í lyok betartása, í 4. balesetmentesség. A munkavédelmi verseny- í ben legjobb teljesítést elért í, üzemrészek jutalomban ré- í szesülnek. Úgy hisszük, a többi üzemek is követhetik a papírgyáriak példáját. B. Z. Nyílt levél a szentendrei gépállomás vezetőihez Népgazdaságunk számára nem közömbös a mezőgazdasági gépeink élettartama. Úgy látszik azonban a szentendrei gépállomás számára igen, ugyanis a tahitótfalui alsószérűk mellett egy cséplőgép állja az időjárás viszontagságait, ponyváját régen lefújta a vihar. A gép talán a jövő évi cséplésre vár. Talán üres járatokat akar a gépállomás így megtakarítani — mert a pócs- megyeri szérűk mellett is egy cséplőgép —, de legalább le- ponyvázva — várja a gondosabb gazdát. Nekem sohasem volt cséplőgépem, de mégis úgy érzem, mindnyájunk vagyona ez, ami ilyen gondatlanság miatt pusztul. Jól volna, ha a gépállomás vezetői is átéreznék felelősségüket a népvagyon kezeléséért. Urbán Sándor agromérnök. főisk. hallgató Tahi Alj dűlő 554
