Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-07 / 262. szám
1959. NOVEMBER 7. SZOMBAT iresr MEGYEI i&tirlap Új kultúrák honosodnak A dabasi járás további károm községét kapcsolják be a Du na-Tisza csatorna öntözési rendszerébe Igaz, hogy az 1947-ben elkezdett Duna—Tisza-csatorna építése félbemaradt, de azoknak a községeknek a határában, ahol elvezet, érezteti áldásos hatását. Üj termelési kultúrák honosodtak meg a csatorna mentén — mint a rizs, a menta, a konyhakertészet stb. —, amelyek holdanként többszörösét adják értékben a több évszázada honos növényeknél. A csatorna Sári község határáig szállítja a Duna vizét, de az utóbbi időben — főleg az idei évben — egyre több szó esik arról, hogy mind a népgazdaság, mind pedig a dabasi járás parasztságának érdeke azt kívánja: közel a fővároshoz zcldövezat alakuljon ki. Az elgondolás megvalósításához azonban éppen az kell, amiben a járás legszegényebb — víz. A megépített Duna—Tisza- csatorna mentén jelentős területek várnak még hasznosításra, de talán mondani sem kell, hogy az öntözéses gazdálkodás iránti kedv éppen ott a legnagyobb — Sári, Dabas, Gyón —, ahol egyelőre nélkülözik az öntözéshez szükséges vizet. Jellemző erre, hogy Dabason az elmúlt télen alakult Szikra Tsz tagsága a 20-as belvízlevezető csatorna visszaduzzasztása révén nyert vizet 135 holdas rizstelepük részére. E kezdeményezés nagyszerűén bevált; az eddig alig használható legelő 18 vagon rizst adott, amelyet kiváló minősége miatt vetőmagnak vettek át tőlük. Ugyancsak nagyszerűen jövedelmezett a 40 hold menta is, amelyet a csatorna vizével esőztető rendszerrel öntöztek. A vállalkozás sikere, ahogy mondani szokás, csak olaj volt a tűzre. Továbbfejlődésre, vagyis új területek bekapcsolására az öntözésbe, a 20-as belvízlevezető csatornából azonban nincs lehetőség mert a csatornának nem az öntözés, hanem a belvízlevezetés a rendeltetése. . Újabb területek bekapcsolása az öntözésbe csak egy módon lehetséges, a Duna— Tisza-csatorna maghosszabbítása révén. E gondolatnak már az év elején egyre több híve akadt — messzemenően támogatják az elgondolást a járás vezetői is —, olyannyira, hogy július közepén vízügyi szakembereket hívtak meg ankétra. A helyi szemle után úgy nyilatkoztak a szakemberek is, hogy hasznos lenne a csatorna megépítése és ami talán a legfontosabb, keresztül is vihető. Az ankéton több helyes javas'at is elhangzott a csatorna megépítésére vonatkozóan. Az első határozott lépés október közepén történt a terv megvalósítása érdekében, amikor is a négy közvetlenül érdekelt termelőszövetkezet — a dabasi Kossuth, a Szikra, s Béke és a gyón! Egyetértés —. megalakította a termelőszövetkezetek vízhasznosító tár* sulatát. A termelőszövetkezetek vállalták az építkezés költségeiből rájuk eső részt éí a vezetőség első tevékenységi az volt, hegy megbízást adót a tanulmányterv e’készítéss- re. majd az illetékesek, vagyi* a vizügyi szervek támogatású IV. kerületi Házkezelési Igazgatóság felvesz építőipari segédmunkásokat, valamint kőműves, épületasztalos, bádogos szakmunkásokat. ■ Jelentkezés: Budapest, IV. (Oipest) Bajcsy Zs. út 14. Tanácsházán. kérték a terv megvalósításához. A terv készül. A tervező elgondolása, .szerint a mintegy hét és fél kilométer hosszúságú, mélyvezetésű csatorna Sári és Dabas határán keresztül Gyónig húzódna és nem követi teljesen a régi elgondolást, vagyis nem teljesen a Duna—Tisza-csatorna tervezett vonalán halad majd. A részlettervek készítését azonban akadályozza, hogy még nem született határozat: két vagy négy köbméter kapacitású csatornát építsenek-e. A kisebb, vagyis a kát köbméter kapacitású csatorna egykét esztendeig biztosítaná a szükséges vízmennyiséget a vízhasznosító társulatban jelenleg részvevő tsz-ek részére, s szó van arról, hogy a későbbi évek során szélesítik majd. Mások véleménye szerint eleve, nagyobb vízmeny- nyiség „szállítására” alkalmas csatornát kell építeni, már most számítva arra, hogy a tervezettnél nagyobb területek kerülnek öntözésre. A hét és fél kilométeres csatorna megépítése — a nagyobb kapacitással — mintegy 5 300 000 forintba kerül, s a számítások szeririt 1400 holdat öntözhetnek majd. A megépítendő csatorna egyéni parasztok földjeit is érinti, tehát, természetes, hogy a szövetkezeti mozgalom újabb fejlődésével újabb pénzösszegek befektetése nélkül növekszik majd az öntözhető terület. Azt is el kell mondani, hogy a csatorna mentén olyan területek válnak majd termelésre alkalmassá, amelyeket ma egyáltalán nem, vagy alig hasznosítanak. A tervek szerint a csatornának mintegy négy kilométeres szakasza készül el a télén és a tavasszal tovább folytatják a csatornázási munkálatokat. Egy távolabbi cél lehet, hogy Örkény határába is elvezetik a Duna vizét. A dabasi járás vezetői, az érdekelt termelőszövetkezetek vezetői és tagjai lelkesednek a Duna—ŐTisza-csatornának az említett módon való meghosz- szabbításáért. Hogy miért? Nagyon egyszerű rá a felelet: az öntözővíz egyszeriben megváltoztatja, helyesebben elavulttá teszi a jelenlegi gazdálkodási gyakorlatot. A víz felhasználásával új módon gazdálkodhatnak, új mezőgazdasági kultúrákat honosíthatnak meg. Többet terem, nagyobb értéket ad akkor az öntözőrendszerbe bevont községek határa. Ezt várják az öntözővíztől, amely — remélik —, nem késik sokáig; Mihók Sándor LUKÁCS MAMA NYUGDÍJBA KÉSZÜL Három asszony vitatkozik a Váci Kötöttárugyár üb-iro- dáján; Tóthné. az üb-elnök, Böjtösné, a varrodai blokkvezetője, meg Lukács Istvánná tréningruha kivarró. Nemrég fejeződött be a délelőttös műszak és most arról folyik az eszemecsere, melyik blokk szerezhette mag a vezető helyet. Ehhez persze tudni kell, hogy a gyárban alig néhány Egy új magyar gyártmány sikere külföldön: az alumínium túramo toros csónak A váci Dunai Hajógyár alumínium-csónakját bemutatták több őszi nemzetközi vásáron, például Bécsben és Damaszkuszban is. A kis, túramotoros csónakból az első látásra ötszázat rendelt egy nyugatnémet cég. A damaszkuszi vásáron kiállított mintapéldányt egy katari sejk vásárolta meg és mindjárt magával is vitte a Perzsa-öi>öl vidékére. A nemzetközi vásárok befejezése után sem szűnt meg az üzleti érdeklődés a magyar alumíniumhajó iránt. Az exportáló NIKEX Vállalathoz naponta érkeznek az ajánlatokat kérő levelek dél- és északamerikai, svéd, görög, francia, osztrák és más országbeli cégektől. AZ ÉPÜLŐ VARSÓ Az egész ország, az egész lengyel nép részt vesz szeretett fővárosa, a háborúban elpusztult Varsó újjáépítésében. Az új negyedeket a lengyel építőművészet hagyományainak ápolása, a kényelem és korszerűség jellemzi. Képünkön: új lakónegyed a külvárosban. napja ünnepi versenyműszak indult. Nemes vetélkedés folyik a műhelyekben, aminek eredményeképp a kötöttárugyáriak egy nappal máris előbbre járnak a naptárnál. — Most sem maradunk le — erősködik Lukácsné. — Nem olyan biztos az — vágja rá Tótlhné, s aztán, hogy én is megérthessem, miről is van itt tulajdonképpen szó, bemutatja a két munkásnőt. — Ö a Böjtösné, 6 vezeti a varroda egyik legjobb tréningruha varró brigádját. Lukácsné meg — fordul a már őszülő asszony felé a brigád leg- harcedzettebb, legjobb dolgozója. Többször volt már sztahanovista, sokat segít a fiataloknak. Pesze, azt is el kell árulnom róla. hegy ami a szívén, az a száján i®. Megmondja ő bárkinek, ha valami nem tetszik. Hogy is szokta mondani a termelési értekezleteken az igazgatónak? Ja, igen; Vállalat elv- társ, ez így nem lesz ám jó! — Ne áztasson már el — méltatlankodik Lukácsné —, úgyse sokáig zavarom már itt a vizet. — Tényleg — eszmél fel most Tóthné —, el is felejtettük mondani, hogy Lukács mama nyugdíjba készül, sajnos, december 31-én megválik tőlünk. Hirtelen kínos csend támad, már-már azon gondolkodom, mivél tudnám megvigasztalni Lukács mamát, de bizony itt nincs szükség bátorításra. — Utoljára még megmutatom a fiataloknak — mondja —, mit tud az öregasszony. Meglátják, hogy első lesz a blokkunk! Lukács Istvánná, a nyugj díj előtt álló munkásasszony most 55 éves. Kilenc éves volt, amikor abba kellett hagynia] a harmadik elemit. Nyolcán voltak testvérek, s bizony nagy szükség volt minden fi lat kenyérre. Az elemi iskol „felső tagozatát” már csal gyomlálással, me,g kapáli tölthette az , állami csemeti kertben. Tizennégy esztendi sem volt, amikor átlépte Első Magyar Kötszövőgyái kapuját. (Akkor még így hív-l ták a Váci Kötöttárugyárat.)j Aztán hogy itt akkorib; hogyan zajlott az élet, mái csak ő, meg a véle egykorúi munkásnők tudnák megmondani igazán. Persze, a régi rend szótárából is sok olyan kifejezés hiányzott, amit viszont már csak mi ismerünk. Például a szociális ellátás, a munkásnyugdíj, az automatizálás és sorolhatnánk még tetvább. Lukács mama jól emlékszik még a „nagy fene f aspulniikra”. _ Ezekből 25—50 kilót ’is kar-* iára kellett egyszerre vennie. Harminc esztendőt töltött ebben a gyárban, ebből 12 év. már a felszabadulás után: időre esik. Jövőre már dolgoznia sem kell. A kisébbi! fia sem kényszerül abbahagy ni az iskolát, sőt. ha kedve van, tovább is tanulhat..: Nyugdíjba készül Tu_j kács mama. Még néhány Ihét.I aztán búcsút vesz a gyártól/ a műhelytől, amelyben har| mine évet eltöltött, munkatár saitól, akikkel együtt dolgo zott. TJtravalóul mi is azt kí| vánjuk neki. amit a tanítvál nyai: jó pihenést, egészségei és még hosszú életet! (súlyán) Országos eső törte meg a háromhónapos szárazságot Vasárnapra megszűnik ai esőzés, éjszakai fagyok várhatók A péntekre virradó éjszaka érte el hazánkat a Földközitenger térségében kialakult esőfront, amely a Balkán félszigeten át Magyarország felett északkelet felé halad. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán elmondották, hogy augusztus közep>e óta eZ az első igazán országos eső. Ugyanis a szeptember 27-i nagyobb csapadék- mennyiség 40 napos teljes aszály után jött, s nem jutott el minden vidékre. Most remélhetőleg véglegesen megtört a három hónapja tartó szárazság ura’ma, s a már lehullott, valamint aí elkövetkező napokban méf szórványosan várható csapa dékmennyiség igen jó segítse get ad a mezőgazdaságnail elsősorban a sürgős vetőszár táshoz és a csírázó, kelő veté sek megerősödéséhez, A jelek szerint szombaton helyenként már felszakadozik a felhőzet, vasárnap i pedig lassan teljesen megszűnik az esőzés. A felderülő idő hamaross meghozza ismét az éjszakai ía-| gyokat. Ahol történelem született Jemeljanov munkás építette. S ő lopta ki a városból Lenint, hogy elrejtse üldözői elől. A legszebb szobáját kínálta fel Vlagyimir lljics- nek... Ök majd meghúzódnak valahogy ... Lenin nem fogadta el a nagylelkű ajánlatot. A pajta pa.dlását választotta búvóhelyül. Nem, mintha félt volna odalenn a házban. De a hét gyerek. Amúgy is ssűkiben voltak a helynek. Miatta ne szorongjanak. Talán egy hétig élt s dolgozott itt Lenin. Aztán indult tovább, ki, Jemeljanov földjére, ahol mint finn kaszás dolgozott. Már amikor ember tűnt fel a látóhatáron. Máskor egy farönkön irta Állam és forradalom című művét s állította össze a VI. pártkongresszus téziseit. Esténként a csendet néha halk evezöcsapások zaja bontotta meg. A tavon keresztül, csónakon igyekeztek Leninhez a Központi Bizottság tagjai. Ordzsonikidze mondta el egyszer, hogy amikor Vlagyimir Iljicshez jött a Razliv-tó partjára, azt hitte, Lenint valamilyen üdülőben találja maid. ahol fegyveres elvtársak vigyáznak rá. Éppen Lenin keresésére indult. amit kor egy alacsony, bajusz és szakáll nélküli parasztot pillantott meg, aki így szólt hozzá: „Nem ismer meg, Szergő elvtárs?” Annyira tökéletes volt a paraszti maszk, hogy Ordzsonikidze csak a hangja után ismerte fel Vlagyimir II- jicset. A szenakunyho, amelybe egykor Lenin éjszakára meghúzódott, ma is áll. Körülötte lágyan hullámzik a végeláthatatlan fűtenger. A kép, amely a látogatót fogadja, akár 1917. júliusán, A kunyhó mellett a bogrács is, mintha régi gazdáidra várna ... Csak a látogatók serege árulkodik: a kép emlék csupán. (A látogatók könyve szerint az elmúlt évben negyvennyolc országból kétszázezren keresték fel az örök emlékhelyet.) Téli Palota ... Jellegzetes, s képekből. Hímekből oly jól ismert éviiletsöra emlékezések sorát indítja el bennem. Apám mesélte egyszer: — Sok mindent láttam életemben, Ham. Számos országban megfordultam, az Északi logpst.ennertői. Vlanyiroszto- kíg és az Adriai-tengerig, de nInán éisrekát soha nem, láttam rn 'n Araikor az első lövés eldördült az Aurora fedélzetén, rntn*ha a világ fordult nein- -nrkeiból , . . Móra Ferenc így vallott erről az éjszakáról a Szegedi Napló hasábjain: — Az első szó, ami idehallik a munkások és katonák forradalmából, már új hang, friss reményeket keltő s bátor várakozásokat ébresztő ... Az orosz proletártömeg megmozdult, s ennek a tömegnek ellene tud-e állni a hazug érveknek, gyűlölködő uszításoknak homoktengere? Az orosz tenger megmozdult ...” Az emlékezés hangja csak sokára csitul, helyét a valóság képe foglalja el. Lépcső, ahonnan Lenin szólt az első győztesekhez. Díszes csillogása termek hosszú sora, amelyek látták Lenint, a forradalom vezérét. Szinte újból születik az ember ezekben a percekben. Gondolatban újra éli a világot formáló órák minden élményét, s akaratlanul is egy kicsit úgy érzi, mintha részese lett volna a sorsdöntő eseményeknek. Vagy csak most értettem meg igazán a történelemkönyvek anyagát? Szmolnij ... Egy terem és két kicsi szoba maradt meg belőle máig is elevenen emlékezetemben. A történelmi ülésterem dísztelen egyszerűsége sajátos levegőt áraszt. Itt, ezen a dobogón kiáltotta ki Lenin a szovjet hatalmát s jelentette be a forradalom győzelmét. „Elvtársak! A munkás- és* parasztforradalom, amelynek szükségességét a bolsevikoi mindig hangoztatták, végbe\ ment.. Nehéz savakat találni pillanatnyi élmény visszaadál sára. Az embernek össseszorwl a torka, ujjongani szeretne, bel .lekiáltani a világba, hogy: eml berek, mind, akik hisztek af emberiség jövőjében, gyerteí el ide, s itt, ezen a helyen nyújtsuk egymásnak baráti jobbunkat... Hiszem és valloi\ akkor minden kérdésben kön% nyebben találnánk megoldás-| ra... A két kicsiny szobában VlaA gyimir lljics és Krupszkaja (aj kott 1917 novemberétől a kö vetkező' márciusig. Az itt töli tött idő alatt több mint kétf száznyolcvan tanulmányt, ellj két és dekrétumot^ írt. A dolgozószoba minden bú torzata eredeti. íróasztala, raji ta telefon és állólámpa, asztal-1 ka, közötte két szék, két fotel I s a sarokban egy heverő. Ez ’ minden. A háló: két vaságy, egy szekrény, s egy kicsiny tükör, amit ő ajándékozott Krupszkajana k. Beszédes szobák. Lenin végtelen szerénységéről vallanak. So'ha nem tűrte a hivalkodást, a fényűző pompát, Maradt anf nak élete utolsó órájáig, áléi volt: az orosz nép egyszerű fia. Talán ezért is volt képes új történelmet írni népének, az egész világnak. Prukner Pál Láttám LGtxint... Fényképeken, egykori filmkockákon, festményeken és a Mauzóleumban. Szinte mindannyiszor sötét, dísztelen öltözetben. Maga az Egyszerűség és Emberség egy személyben ... És tapodtam a földet, ahol néhány évtizeddel ezelőtt még ö járt és léptei nyomában új történelem született. Gorkij, Razliv, Moszkva, Leningrad ... Kreml... Téli Palota, Szmol- ntj... A történelemkönyvből másként csendülnek ezek a nevek, mint amikor személyesen fordul meg az ember ezeken a helyeken. Lenin nyomában... Ahol történelem : született. I Razliv... Enyhe szél fúj a ! Finn-öböl felől. Zizzenő ze\ névéi suhan át a nyírfalige; tek fölött, s mint áhítatos zaj rándok kopogtat be a kicsiny \ falucska házainak ablakán és ! lágyan fodrozza a tó vizét. • \ A tó partján áll még a ház. \ Egyszerűen, megbújva társai / között. Nincs rajta semmi hi- \ valkodó, fagerendákból épi- S tették valaha. Csupán egy ki- \ csíny tábla hirdeti a bejárat- í nál: itt élt Lenin. Alatta a í dátum: 1917 július.
