Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-29 / 281. szám
“"mJCirlap 1959. NOVEMBER 39. VASÄRNAP Eltemették a szűcsi bányaszerencsétlenség 31 hősi halottját A Mátnavidéki Szénbányászati Tröszt szűcsi X-es aknájában november 26-án történt szerencsétlenség körülményeinek megvizsgálására kiküldött bizottság megállapította, mi idézte elő a katasztrófát. Ez év elején a X-es akna egyik pontján tűz keletkezett, amelyet a szokásos módon, nagy mennyiségű homok beiszapolásával fojtottak el. Amint azonban meet kiderült, a tűz tovább lappangott, mert a bánya fölött levő igen vékony fedőréteg repedésein keresztül levegő szivárgott be, az ugyanilyen módon ide beszivárgott víz gőzzé változott, és a tűz nyomán keletkezett gázzal együtt megtöltötte az ottani üregeket. Bár az iszapolással határolt bányarészben a szokásas ellenőrzés során előzőleg semmiféle rendellenesség nem volt tapasztalható, a vízgőz és a gáz november 25-ről 26-ra virradó éjszaka 0 óra 55 perckor hirtelen kitört a vágatokban. Amikor a bányából jelentés érkezett az eseményről, azonnal megkezdődött a Tizenöt év a szabadság útján J z Albán Népköztársaság népe ma ünnepli hazája felszabadulásának 15. évfordulóját. Ennek a másfél évtizednek történetéhez, eredményeihez hasonlót hiába is keresnénk az albán nép korábbi történetében. Felszabadulása előtt Albánia gazdaságilag és kulturális téren egyike volt Európa legelmaradottabb országainak. Néhány kezdetlegesen felszerelt, kisebb gyártól és műhelytől eltekintve ipara úgyszólván nem volt. Az országban félfeudális viszonyok uralkodtak: a föld negyven százaiéiul a ■nagybirtokosok kezében volt; ezzel szemben 21 500 parasztcsalád egyáltalán nem rendelkezett földdel. A parasztok az államnak dézsmát, a földbirtokosnak pedig a termés egy- harmadát fizették. Tízezer lakosra jutott 7 kórházi ágy, s az egész országban 102 orvos volt. 1938-as adatok szerint a lakosság 80 százaléka nem tudott ími-olvasni! A kulturális és gazdasági elmaradottság súlyos politikai elnyomással párosult. A Zogu 15 esztendős uralkodását felváltó fasiszta olasz megszállással pedig az albán nép nemcsak szabadságát, nemzeti függetlenségét vesztette el, hanem az a veszély fenyegette, hogy fizikailag is megsemmisül a fasizmus érdekeiért: az olasz fasiszták ezt a kis országot akarták hídfőként felhasználni a többi balkáni ország ellen, tervezett agresszióikhoz. az albán nép azonban nem ■rí alkudott meg. A megszállás első napja egyben a nemzeti felszabadulásért vívott harc első napját jelentette Albániában. Ez a maroknyi hősi nép fegyverrel fogadta a partraszálló olasz fasisztákat, s fegyverrel harcolt ellenük az Albán Kommunista Párt vezetésével megalakult nemzeti felszabadító hadsereg soraiban. Hetvenezer albán partizán harcolt hazája szabadságáért! Ma tizenöt esztendeje, 1944. november 29-én az utolsó albán város, Skodra felszabadulásával új korszak kezdődött az albán nép történetében: a szabadság, a függetlenség, a népi hatalom korszaka. A mai Albániát az ipar gyorsütemű fejlődése* a szocialista mezőgazdaság térhódítása, s a kulturális forradalom jellemzi. Gyárak, erőművek, iskolák, kórházak tucatjai épültek. Az ipar nagyarányú fejlődésére jellemző, hogy 1938-ban egy év alatt termeltek annyit, mint ma húsz nap alatt. Űj iparágak születtek, amelyeket a Szovjetunió és a baráti országok segítségével a legkorszerűbb technikával szereltek fel. Felvirágzott a mező- gazdaság. A megművelt földterület 80,2 százalékán már szövetkezeti gazdálkodás folyik. A mezőgazdaság össztermelése több mint 75 százalékkal múlja felül a háború előttit. Hatalmas sikereket értek el az albánok a közoktatásban • is. Negyven éves korig teljesen felszámolták az írástudatlanságot. Jelenleg minden ötödik albán iskolába jár, vagy különböző tanfolyamokon tanul. Évente ötezer jól képzett szakember hagyja el az egyetemeket és főiskolákat. Az ország egész területét klubok és kulturális nevelőintézmények hálózzák be. Színházak létesültek — azelőtt egy sem volt —, Tiranában opera- és balettszínház alakult, ji A indössze tizenöt esztendeje, Ifi hogy Albánia megindult a szabadság, a szocialista építés, a fejlődés útján; virágzó élete azt bizonyítja, hogy jó utat választott! Tizenöt évvel ezelőtt még apró, földszintes házacskák álltak ezen a helyen, ahol most az albán ipar büszkesége, a korszerű Sztálin textilkombinát áll mentés, amelyben hősies odaadással vettek részt a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt mentőosztagaival együtt a salgótarjáni, a dorogi és a tatabányai bányamentő csapatok, valamint a megyei egészségügyi és mentőszolgálat tagjai is. A helyszínen azonnal végrehajtott intézkedéseknek, a bányamentők és az egészség- ügyi dolgozók önfeláldozó munkájának köszönhető, hogy az éjszakai műszakban a bányában tartózkodó 175 bányász közül 144 idejében el tudta hagyni a bányát, illetve sikerült őket megmenteni. Tizenegy dolgozót gázmérgezéssel kórházba szállítottak, de azóta valamennyien egészségesen elhagyták a kórházat. A kormány mélységes részvéttel és együttérzéssel fordul a hősi halált halt bányászok hozzátartozói felé, és intézkedett, hogy családtagjaikról minden vonatkozásban gondoskodni kell. 31 koporsót állt körül szombaton a gyászolók sokasága. Annak a 31 hős bányásznak a koporsóját, akik a szűcsi X-es aknában keletkezett tűz következtében kötelességteljesítés közben életüket vesztették. A koporsók körül a családtagokkal, a bányásztársakkal együtt lélekben ott volt az egész ország gyászoló népe. A kormány saját halottjainak tekintette a szerencsétlenség áldozatait és a hősi halottakat megillető gyászpompával rendezte meg temetésüket. Szűcsiben 13 hősi halottat búcsúztattak. Ecséden négy, Gyöngyöspatán és Rózsa- szentmártonban 3—3 bányász koporsóját kísérték a temetőbe. Egy-egy bányászt temettek Lőrinciben, Heréden, Horton, Ecsegen, Ap- con, Tarnamérán, a Békés megyei Kaszaperen és a Hajdú megyei Püspökladányban. A falvak lakossága mindenütt virággal halmozta el a hős bányászok sírját, és koszorút helyeztek a sírra a párt és a kormány kiküldöttei is. Szűcsi község csaknem valamennyi házán gyászlobogó jelezte, hogy a tragédia áldozatai között ez a falu is 13 hős bányászfiát siratja. A ravatalnál bányász- munkásőrök és egyenruhás bányászok álltak díszőrséget. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Szurdi István, az MSZMP KB tagja búcsúzott valamennyi hősi halottól. — A bányászok munkájáról csakugyan el lehet mondani, hogy az a becsület, a dicsőség, a hősiesség dolga — mondotta. — Sokszáz méterre a föld alatt dolgoznak, hogy több szenünk és ércünk . legyen, a békésebb, boldogabb jövő, a szocializmus felépítéséhez. Ebben a nehéz munkában kovácso- lódnak a bányászok testvéri egységbe, ezért építhet rájuk az eg^sz munkásosztály, a párt, mint a kősziklára. Itt, a sírjuknál megfogadjuk, hogy családtagjaikat, akiket annyira szerettek, helyettük is szeretni fogjuk. Akiket gyámolítottak, mi fogjuk tovább gyámolítani, hogy elviselhetővé tegyük a nagy csapást. Czottner Sándor nehézipari miniszter a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Nehézipari Minisztérium nevében búcsúzott. v,. — A bányatűz, az alattomos ellenség akkor rontott rá a most eltávozott hősökre, amikor egyre szebb lett nálunk az élet, amikor olyan jó fiatalnak lenni és van tartalma a családi életnek, amikor nagyobb gondok nélkül élhetünk — mondotta. — Olyan munkáshősöket vesztettünk el, akik életcélul tűzték ki népünk számára nélkülözhetetlen hivatásukat és akik ezzel bebizonyították, hogy hű gyermekei a hazának, és az ország legbátrabbjai közé tartoztak. A megrendítő szerencsétlenség egész dolgozó társadalmunkban osztatlan részvétet keltett. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, az egész munkásosztály, a szervezett dolgozók, a bányaipari dolgozók szakszervezetének el<- nöksége, a bányász dolgozók, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a fiatalok nevében fejezte ki részvétét a szerencsétlenül járt bányászok hozzátartozóinak. „Néma gyászunk fogadalom, amely nem pótolhatja ugyan a hősök családjainak veszteségét, de fájdalmukat talán enyhíteni fogja együttérzésünk, megbecsülésünk és szeretetünk, nem szűnő támogatásunk.” „A munka hősi halottjai között 28 ifjú kommunista volt, akik életükkel, munkájukkal példát matattak a fiataloknak. Ifjúsági szövetségünk megőrzi legkiválóbb fiainak emlékét.” — hangzik a KISZ megemlékezése. A rádió közvetítései a pártkongresszusról A rádió november 30-án, hétfőn 18 óra 30 perces kezdettel a Kossuth és Petőfi adón hangképekben számol be a párt VII. kongresszusa tanácskozásának első napjáról. Részleteket közvetít a Központi Bizottság beszámolójából, amelyet Kádár János elvtárs, a KB első titkára terjeszt elő. A Kossuth rádió a hét többi napján 18 óra 30 perces kezdettel ad hangképeket a kongresszusról. mai nap 1959. november 29, vasárnap, Noé napja. A nap kél 8.08 órakor, nyugszik. 15.57 órakor. A hold kél 5.31 órakor, nyugszik 15.41 órakor. Várható időjárás: túlnyomóan felhős idő, néhány helyen kisebb esővel. Mérsékelt, változó irányú szél. Helyenként reggeli köd. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 5—8 fok között. — ARANYKALÁSZOS- taníolyam kezdődik kedden a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben. A tanfolyam vezetője: Radosza Miklós, a tsz elnöke. Előadásokat tartanak majd rajta kívül állatorvosok, matematikai tanárok, szőlészeti kutatóké A hallgatók, akik már tavaly elvégezték az ezüstkalászos-tanfolya- mot — itt is eredményesen szeretnének vizsgázni; — MINTEGY 44 VAGON nemesített őszi búza, rozs, őszi árpa vetőmagot adott ki eddig a megyében a Terményforgalmi Vállalat. A TELEVÍZIÓ mai műsora: 10.00: Ifjúsági iilmmatiné: Ván- dorúton az NOK-Uan. utirajz- íilm. Tengerészrevü. (Szovjet játéfcfiton.j 14.25: A Magyarország __Olaszország válogatott labda-. rúgómér,kőzés közvetítése Firenzéből. 19.00: Üj klet Pettenden. 20.03: Edib Cuei-nak, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagyköveiének nyilatkozata. 20.15: Albánia útjai. Filmösszeállítás. 20.50: Elől járunk a harcban! Egy hónap múlva tartják az utolsó idei államkölcsön-sorsolásokat Összesen 83 millió forintot sorsolnak, ki Egy hónap múlva ismét megperdülnek a békeköl csőn --sorsolás szerencsekerekei. Az Országos Takarékpénztár december 29-én és 30-án Budapesten, az Egyetemi Színpadon rendezi meg az idei DECEMBERBEN német, szlovák, román, szerb és horvát nyelvű kalendáriumok jelennek meg. A képekkel, rajzokkal illusztrált már hagyományos kalendáriumokat a gyulai, a békéscsabai és a pécsi nyomdában készítik. __________ A politechnikai oktatáshoz 600 munkapadot gyártanak a Szentendrei Kocsigyárban. A munkapad vas és fa megmunkálásához egyaránt alkalmas, mert a tervezők ellátták satuval és a fa gyalulásához szükséges szerelékekkel. utolsó államkölcsön-húzáso- kat. Ezúttal a második, a harmadik és a negyedik békekölcsön nyereményeit sorsolják. A Második Békekölcsönt december 29-én, kedden, a harmadikat és a negyediket pedig 30-án, szerdán sorsolják. A kétnapos húzáson összesen 89 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. A Második Békekölcsönből 25 millió forint, a harmadikból 41 millió forint, a negyedikből pedig 23 millió forint jut majd a kötvénytulajdonosoknak. Heialvohl figyelem- ' y 1 Ötezer diplomás fiatal, orvos, mérnök, tanár és egyéb szakember kerül ki évente az albán egyetemekről. Képünkön: gyakorlati foglalkozás a tiranai orvostudományi egyetemen Albánia elmaradott agrárországból mindinkább fejlett agrár-ipari országgá válik. A Lusnya megyei termelőszövetkezetekben már jóformán minden munkát korszerű mezőgazdasági gépekkel végeznek Vásároljon ismétlő csengő*, ébresztő órát 160 Ft Kapható: Óra-, Ékszer-, és Ajándékboltc/kban, Állami Áruházakban. tíromlko távirata dr. Sík Endréhez A. A. Gromikó, a Szovjc - unió külügyminisztere távira - ban mondott köszönetét d •. Site Endre külügyminisztere ; a Nagy Októberi Szociálist v Forradalom 42. évfordulója a - kaiméból hozzá intézett jókívánságaiért. — A CSEPEL AUTÓGYÁR után a Diósdi Csapágygyárban mutatták be a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját. A jövő héten újabb vasipari üzemben mutatják be a versenyzászlót. — GARÁZDÁLKODNAK A VADDISZNÓK. Valkón ebben az évben több mint 70 ezer forint kárt okoztak. A pilisi hegyekben ugyancsak sok a vadkár. A károsultaknak természetesen a felbecslés alapján megtérítik kárukat. — A SZENTENDREI KOCSIGYÁRBAN dolgozó Egresi Mihályt és Melich Jánost a Kiváló újító jelvény bronzfokozatával tüntették ki. Bóta József, a Gödöllői Erdőgazdaság dolgozója újításaiért ugyancsak bronzérmet kapott. — MORA FERENC-EM- LÉKESTET rendezett pénteken a gödöllői Juhász Gyula Irodalmi Színpad. Solt imrcné tanárnő tartóit színvonalas előadást Móra irodalmi működéséről. Magyar I .ászló újságíró régi emlékeket elevenített fel az íróról, Ladányi István tanár pedig Móra több novelláját és költeményét adta elő. A sikerült estén közreműködött még Tóth Mária, Ga- licz Tiborné és Hídvégi Nándor. — A SZÖVETKEZETI UTAT választotta Nagykőrösön Katona Ambrus ki- lencholdas egyéni gazda, a Szabadság Termelőszövetkezetbe jelentkezett tagként. Horváth József postai segédtiszt és felesége, aki pedagógus, két hold földjével pártoló tagnak jelentkezett a Petőfi Tsz-be. — HOSSZAS KÍSÉRLETEK eredményeként a váci Forte-gyárban megoldották a 24/10 dines film gyártását. Éz a film kitűnő fotográfiai tulajdonságokkal rendelkezik, aránylag finom szemcsés. — REKORDTERMÉST ért el őszi árpából a Tápiósze- lei Kísérleti Gazdaság. 119 holdon átlagosan 20,24 mázsát termelt. Ez az eredmény még a kísérleti gazdaságok között is kiemelkedő. — TÉLEN IS NYITVA lesz 30 üdülőhely. így Viseg- rádon és Nagymaroson is nyitva tart néhány üdülő a szabadságukat élvező dolgozók számára. — BALETT-SZAKKÖR működik már öt éve a gödöllői kultúrotthonban, ahol megnyitották a járás első községi balettiskoláját is. A szakkört hivatásos balettművész: Martonyi Alfréd, a stockholmi királyi operaház volt szólótáncosa vezeti. NINCS ÖTÖS A LOTTÓN A lottó 48. játékhetére beérkezett 3 580 060 szelvény. Öt- találatos szelvény nem volt. Négy találatot 34 fogadó ért el. a nyereményösszeg egyenként 78 972 forint 50 fillér. A há- romtalálatos szelvények száma 2767, ezekre a szelvényekre egyenként 485 forintot fizetnek. Két találatot 80 639 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 16.60 forint.
