Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-29 / 281. szám

^kfCirtap 1959. NOVEMBER 89. VASÁRNAP AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN Mire büszkék a valkóiak? Mindjárt eláruljuk, csak előbb megmondjuk, hogy mi­lyen kép fogadott bennünket, amikor a minap úgy alkonyat- tájbam betoppantunk a vaükói Uj Élet Tsz udvarára. No, nem kell semmi különös dologra gondolni, hisz az az egy sze­kér utón kötött és indulásra kész vetőgép, amelyet nyom­ban megpillantottunk, nem a világ, ilyet bárhol láthat az ember. S mégis, az a kismére­tű, két ló utón való vefógép kapcsolatban van a valkóiak büszkeségével; A szekér bakján — amely­hez a vetőgép volt kapcsolva •— idősebb parasztember ült, akiről csak később tudtuk meg, hogy Pál Miklósnak hívják, mellette meg — de nem a sze­kéren, hanem a földön —, Pintér Gy. Mihály, a tsz el­nökhelyettese állt; — Csak nem vetni indulnak? — köszöntünk rójuk. Kicsit mindketten sértődöt­ten néztek ránk, amiből nyil­vánvalóan sejtettük, hogy ezjt a munkát már alighanem el is felejtették, majd Pintér Gy. Mihály, az elnökhelyettes bő­vebb magyarázattal szolgált. Elmondta, hogy az a vetőgép, amely indulásra készen áll, éppen az utolsó és most von­tatják haza Pál Miklós fésze­rébe, téli pihenőhelyére. A vetéssel egyébként már két hete végeztek: hatszázötven hold búzájuk, 270 hold őszi ár­pájuk és 86 hold rozsuk zöldell a határban. Miután az elnökhelyettes így hirtelenében tájékoztatott ben­nünket, kevés szünet után még hozzátette: — Előbb elvetettünk, mint a vácszentlászlóiak! Százhúsz hold tartalékföldet még át is vettünk tőlük és azt is bevetet­tük! Ugyanezt később még több valkói ember elmondotta, ami­ből arra következtettünk, hogy a falubeliek, akik az őszön in­dultak el a közös gazdálkodás útján, igen büszkék az első győzelemre, arra, hogy a vetés­ben a szomszéd községet meg­előzték. A valkóiak következő célja most a dányi út mellett a tsz tanyaközpontjának felépítése. Tudják, ez nehezebb feladatot jelent, mert egyelőre még csak a mélyfúrású kúttal készültek el, de a fogatok már hordják ki az építő­anyagokat, a vezetőség meg sorra nyilván­tartásba veszi a helybeli ipa­rosféle, faragó és barkácsoló embereket, hogy a tavasszal kezdődő nagy munkához min­den elő legyen készítve. A címben ez áll: mire büsz­kék a valkóiak? A válasz: minden újabb sikerre, amely előbbre viszi őket a szocialista mezőgazdaság építésének út­ján! Termelőszövetkezeteink élnek aM/2-es kormányhatározat biztosította keményekkel Nemrégiben jelent meg a kormány 3004/2-es számú ha­tározata, amely — a korábbi rendelkezések kiegészítése­ként — megszabja a terme­lőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesz­téséhez nyújtott állami támo­gatás új módját. Ez a hatá­rozat különösen az új, vagy megnövekedett szövetkezetek számára jelent sokat érő se­gítséget. A korábban megjelent 3004-es, majd a 3004/1-es határozat lehetőségeit me­Az ősszel munkához kezdett valkói Űj Élet Tsz eddig 22 vagon műtrágyát használt fel. Pintér Gy. Mihály elnökhelyettes szerint ez a mennyiség kevés, még hozatnak jó néhány zsákkal December 15-ig lehet szerződni a jövő évi termésű gabonára A jövő évi kenyérgabona­termés értékesítésére előnyös feltételekkel köthetnek szerző­dést mind a termelőszövetke­zetek, mind az egyéni gazdák. Aki december 15-ig kenyér- gabona feleslege eladására szerződést köt a terményfor­galmi vállalat megbízottjával, az minden mázsa leszerződött gabonája után 60 forint előleget, s a felvásárlás helyén és időpontjában érvényes szabadárom felül mázsánként 10 forintos szerződéses felárat kap. A tsz-ek az előleg helyett rö­vidlejáratú bankhitelt kapnak, ami az új és a területileg meg­növekedett szövetkezeteknél a leszerződött gabona értékének 80 százaléka, a régi tsz-eknél 60 százaléka lehet. Állatnunk ezzel a lehetőség­gel nemcsak a tervszerű ke­nyérellátást kívánja biztosí­tani, hanem a termelőknek ér­tékesítési biztonságot is nyújt. Ugyanekkor az előleggel pénz-, illetve hitelfedezethez juttatja a termelőt, hogy az műtrágyát vásároljon és alkalmazni tudja a korszerűbb agrotechnikát. A szerződéskötés tehát kö­zös érdeke mind az állam­nak, mind a tsz-nek és az egyénnek. Természetes, hogy a ter­melőszövetkezetek a szerződé­ses feláron kívül megkaphat­ják a nagyüzemi felárat is. A nagyüzemi felár mázsámként 20 forint, ez akkor jár a tsz- nek, ha legalább 150 mázsa búzát, rozsot ad át a termény­forgalmi vállalatnak. Ezekkel a kedvezményekkel és felárak­kal még a 250 forintos má­zsánként búzaárat is elérhe­tik, ami nem kis dolog. Ezen­kívül még minőségi felárat is kaphatnak a termelőszövetke­zetek. Amelyik termelőszövetkezet vezetősége december 15-ig nem szerződik le kenyérgabona felesleg átadására, minden vagon gabonával ezer forintot vesz ki a tagság zsebéből. Ez pedig egyetlen tsz-nek, egyet­len tsz-tagnak sem lehet kö­zömbös! A szerződéskötés nemcsak több bevételt jelent, ha­nem akár azonnal pénzhez is juttatja a termelőszövet­kezetet, az egyéni gazdát. Ajánlatos tehát mielőbb meg­kötni a terményforgalmi vál­lalattal a jövő évi kenyér- gabona átadására a szerződést mind a termelőszövetkezetek­nek, mind az egyénieknek, mert december 15-e után mér nem jár a szerződéses felár! gyénk igen sok termelő vetkezete aknázta ki. Az kormányhatározat lehet gélt — a jelek szerint - tsz-ek még inkább fel ki’ ják használni a közös ga ság további erősítésére. Saját géppark - nagyobb ön,g iga — Szövetkezetünk iam nagyra értékeli az __ ú jabb gondoskodá' a mondta Nagy F<i’árcsi tavasszal alakultáéig Március 21 Tsz a 3004/ — Az idén is élt^ nyúj- 1-es kormányhat;] Aru- totta kedvezményit jgo bevételi előirán^^ s fej. százalékra teljej) mázsa használtunk révén a műtrágyát. |t aiapján, 3004/1-es ha{ejejenge(jés- 326 000 forir ben részesül , elhatározott Tagságun szövetkeze- szándéka, js elsősorban a tünket ezijjg] fejlesztjük magunk,, csak lehet, a tovább Cgből végezzük el magunkóeru]1áz£sokat is. a terve lehetőséget adnak Foidjetg gazdálkodás ki- az öni Ugy tervezzük, terje^ százalékkal növel- ]oy°jszetünket és igyek- •)u„ aját erőnkből kiépíte- s?u,’ntözötel epeket. nl dén két traktort vásá­k, a szükséges munka­cél, 2200 holdas gaz- fűnk azonban még több tort kíván. Kiszámítot­Termeljenek zöldségfélét a termelíVvetkezetek A napokban kezdődött i megyeszerte az 1960. i szóló zöldségtermelési szt dések kötése, örvendetes,d termelőszövetkezeteink évre lényegesen nagyot?" rületen termelnek zöldéi két szerződésesen, figjott_ véve azonban a megy ej^_ ságait, mégsem lehet, gedettek. A számok^^ arra figyelmezteti^ c^_ megyénk tsz-ei téri* , " pán nélhány száza tészkednek. A földművesszö®*^^ a tervezettnél füleire holddal nagyol"1'*™ kötnének azoij-?!?!** termelési 11 . „ .. ateinkkel, termeloszovedés kötésé. csakhogy a Jegyilk.másik tol vonako<tünk pedi tenneloszove(eznj. az idén erdemes mi KÉT EMBER A KAZAL MELLETT 60 tsz volt tagja a MÉK-nek, amely mintegy 20 millió forint értékű árut vett át a termelő- szövetkezetektől, s részükre jelentős összeget, csaknem másfél millió forintot fizetett ki szerző­déses felárként. A gyakorlat bizonyítja, hogy érdemes kertészkedéssel fog­lalkoznak szövetkezeteinknek. Egy sor kedvezményt — mű­trágyát, vetőmagot, előleget, szerződéses felárat — kapnak a zöldárut termelő szövetkeze­tek, s nincs értékesítési gond­juk. Az is figyelemre méltó, hogy a kertészkedő termelő- szövetkezetek a tagok család­tagjainak is tisztes keresetet biztosító munkaalkalmat tud­nak teremteni. A megye termelőszövetkeze­tei ezekben a hetekben készí­tik jövő évi gazdasági tervei­ket. Nem árt, ha még egyszer ^ ráterelődik figyelmük a ker- ^ tészkedésre. Űjból hangsúlyoz­tuk: a szerződésesen termelt ^ zöldáruknál nem érheti kelle- ^ metlen meglepetés a termelő- Í szövetkezetét, mert y a megtermelt, megfelelő 4 minőségű áru értékesítését ^ biztosítja a földművepszö- ^ vetkezet és a kereskede­\ lem­^ Sőt, a 3004/2-es kormányhatá- ^ rozat értelmében jelentős hitel- ^ elengedésben is részesülhetnek, ^ ha túlteljesítik áruértékesítési í tervüket. .. íC, gazdaságosabb, ha _ az sz9ratás és cséplés kivételével _ *1110060 lehető gépi munkát °%aját gépeinkkel végzünk. A "most megjelent 3004/2-es ha­tározat lehetővé teszi, hogy már 1960-ban valóra váltsuk elképzeléseinket és saját erő­forrásainkból, némi beruhá­zási hitel igénybevételével, újabb két traktort vásáro­lunk, a szükséges munka­gépekkel. Erre azért van szükség, mert a saját gép­park nagyobb önállóságot adhat a soron levő munkák elvégzésében és így tovább javulhatnak eredményeink is. A gödöllői járás legkorszerűbb kertészete — Örömmel olvastuk, hogy az új és a területileg meg­nagyobbodott termelőszövet­kezetek kapják a legna­gyobb segítséget r— mondotta a 3004/2-es határozatról Bó- dis László, a fiatal isaszegi Damjanich János Tsz elnö­ke. — A járás legnagyobb kertészetét akarjuk kialakí­tani termelőszövetkezeti köz­ségünkben. Jövőre, gazdálkodásunk el­ső évében 168 holdon létesí­tünk kertészetet, ki akarjuk használni, hogy a főváros közelében vagyunk. Terveink gazdagok s máris hozzálát­tunk azok megvalósításához. Elsősorban öntözéses terüle­teinket szándékozunk növel­ni, kihasználva a területün­kön átfolyó Tápió és a Rá­kos patak vizét. Az öntözőtelepek építéséhez 426 000 forint hiteit kapunk, ha másodpercenként 16 liter öntözővizet tudunk produkál­ni. Szeretnénk, ha a Víz­ügyi Igazgatóság hitel ^ és szakemberek biztosításával lehetővé tenné, hogy víztá­roló gátat építhessünk a Tá­pió forrásvidékén, amely termelőszövetkezetünk bir­tokán van. Bízunk benne, hogy a VITUKI segítsé­günkre siet s még a télen fel­térképezi a Tápió forrásvidé­két és próbafúrásokat végez. Aranyat érne az öntözővíz és biztosítaná szövetkezetünk fejlődését. Erdősítés 400 holdon A kormányhatározat ked­vezményeinek igénybevételé­vel öt éven belül 400 hol­das, másra nem használható területünket erdősítjük gyor­san növő haszonfával, nyár­ral és akáccal — folytatta Bódis László, összes terü­letünk 20—25 százalékán ter­melünk takarmánynövénye­ket, többségében évelős pil­langósokat Legjelentősebben állatállományunkat kívánjuk fejleszteni. Célunk, hogy öt éven belül meglegyen az 540 számosállatunk, köztük 250 tehén és évente 100 hízó­marha. Növeljük sertésállo­mányunkat is s ha megjavít­juk legelőinket, juhászatot is létesítünk. Jövőre, kezdet­ként, legalább 10 000 pecse­nyecsirkét nevelünk fel. Sőt, a határozat adta kedvezmé­nyek felhasználásával a pa­takok völgyében 15—20 holdas halastavat létesítünk, vala­mint víziszárnyas-telepet. Zsámbok termelőszövetkezeti községben modern istállót építenek ,, , en akkor, ami- megszolal. fcüíei kettésza- kor az e( kad a ken' ., . „ jal jobb lenne — j. Kötélre célozván. mondjm bba kötöztük, de £leiryár kocsisok nem eZ/-Au0j:a- Elhányják vagy ,?edig az volna jó, f-tesziMadnák. Mindjárt könn-en haladna a porcto- zás . _____________________ y dalt összeállította: Kálmán, Csekő Ágoston lónak ennyi a napi porciója. — S hány ló van? — Nyolcvannégy. — Mindig maguk készítik elő a szénát? — Nekünk csak ez a dol­gunk. Mi vagyunk a porció­sok. Reggel 7 órakor már jö­vünk és délután 4-ig vagy 5-ig csináljuk. Öregeknek való munka ez, azért osztott ide bennünket a vezetőség. — Hány évesek? — Én hatvankilenc, Már­ton meg hetven. — Mióla vannak a szövet­kezetben? — Tavasztól, de a munkáti csak most kezdtük, október-J ben. A másik — akit Mártor I nak hívnak — a párbesz1 H ideje alatt szótlanul köt g kévékbe a szénát, hágj m hadd mondja a cimb I Hallgatásából arra követ j tetek, hogy eddig mindé!' 1 egyetért az elmondotté1’ ’S minek szaporítani a szó“” nem egyszer aztán méjfaK megtekinti az elkészített kö­teleket, majd helybenhagyó- lag bólint: — Magam is azt mondom, mert mire kiporciózzuk, meg lemérjük, alighanem besöté­tedik. Azzal mindketten másféle művelethez fognak, ez pedig abból áll, hogy a kiteregetett kötelekre egy-egy jókora nya­láb szénát raknak, azokat ké­vealakba kötözik, s az így el­készített porciókat a mögöt­tük levő és kicsiny kútágas- hoz hasonlatos mérőszerkezet egyik végére akasztva meg­mérik. Az apró kútágas gém­jének másik végére öt darab vetőgépről származott súly van kötözve, amiből úgy sej­tem, hogy az a megfelelő mennyiségű porció, amelynek a súlya az öt vasdarabéval megegyezik. — Mi célt szolgálnak ezek a szénaporciók? — szólok bele a szakszerű műveletbe. — A lovak fejadagja ez — mondja a bőrkucsmás öreg. — Egy kéve öt kiló. Egy j kazal szénából van rx rakva és a zsámboki Pe­tőfi Tsz udvarán áll, a két ember pedig a megkezdett végénél tartózkodik, de nem tétlenül, hanem elfoglalva, amiből egyelőre mindössze azt látom, hogy a kazal aljá­ból rövid csavart köteleket eresztenek. Kazal egyébként van itt több is, de az én ér­deklődésem most csupán erre az egyre összpontosul. Az idő különben estébe hajlik, s az estével együtt szürke köd is érkezik, ezért csak a közelükbe menve lá­tom, hogy öreg ember már mind a két kötéleresztő, éveik száma összeadva a 140 körül járhat, s úgy végzik a mun­kát is, tempósan, minden mozdulatot kiszámítva, koruk­hoz illő bölcsességgel. Már vagy húsz-harminc, egt/méter­nyi hosszúságú kötéldarab so­rakozik a földön katonás rendben, amikor az egyik öreg — akinek fekete téli­kabátja és báránybőrJkucsmá- ja van — cimborájához for­dulva így szól: — Ügy vélem, elég is lesz mára. Mihály. Amaz szintén megfordul,

Next

/
Oldalképek
Tartalom