Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-26 / 278. szám

rwt MEGYEI hírlap NOVFMBER 2«. CSÜTÖRTÖK AZ ÖRDÖGL UK-BARLANG TITKAI A november már alapo­sa« letarolta a pilisi he­gyeket. A lombtalan erdő­kön akadálytalanul szűrő­dik át a köd és von sűrű kárpitot a háttér elé. Nyir­kos az avar a meztelen fák alatt és közöttük nesztelenül suhannak el a szarvasok és az őzek, ha egy-egy puska­lövés dörren a távolban vala­hol. Még nem öltötte fel vi­dám téli díszeit a vidék, ezért olyan fázós a hangulat fölöt­te. Pilisszentkereszt is bor- zongva gubbaszt a csöndben. Elnéptelenedett az országút- ja, apró házaiból elmaradtak a fizetővendégek, kiürültek és kihűltek a takaros vendég­szobák. Elet szinte csak a VERTESZ takaros üdülőjében Van, amely ilyenkor is „telt ház”-zal dicsekszik. Gond­nokának, Szabó Sándornak, aki kerek húsz esztendeje Igazgatja hangulatos birodal­mát, van ideje, hogy átvegye a felfedező útra induló kis társaság vezetését. A megye idegenforgalmi hivatala állandóan kutat az olyan érdekességek, neveze­tességek után, amelyek alkal­masak lehetnek az idegen- forgalom fokozására. Hírül Vette, hogy Pilisszentkeresz- ten rejtőzik néhány ilyen érdekesség: a klastrom, Valamint a barlang, a titok­zatos „Ördögluk”. Az üdülő kamrájából kikerülnek a szükséges kellékek, a kötelek, a biztosító övék, a zseblám­pák és már indulunk is. A kis falu gyorsan elmarad mögöttünk, lábunk alatt pu­hán süpped a tarló, amely híven őrzi az éjszakánként szabadon kószáló vadak lá­bának jellegzetes nyomait. A szarvasok, az őzek sokszor a faluba is bemerészkednek, a vaddisznók pedig a kertek al­ján is feltúrják a földet. Az ősi klastromot keressük, a pilisi apátság klastromát, amely hosszú századokkal ez­előtt állt és uralkodott itt, a Pilis hegység ölében. A tör­ténelem följegyezte a nagy­hatalmú apátság alapításának pontos dátumát is: 1184. május 27-én alapította III. Béla király a ciszterci szer­zetesek számára, akik Bur­gundiából szivárogtak Ma­gyarországra és rövidesen el­képzelhetetlen vagyonra és hatalomra tettek szert. A pi­lisi apátságnak az ország 41 különböző helyén volt birtoka. Följegyezték azt is, hogy 1241-ben a tatárok föl­égették a nevezetes klastro­mot, IV. Béla király azonban gavallérosan kártalanította a hajléktalanná vált szerzete­seket, régi kiváltságaikat megerősítette, sőt újakkal is tetézte. A klastrom újból felépült, de most már öles kőfalakkal vették körül, ér­tékesítve a drágán szerzett tapasztalatot, hogy a tatár hordák az útjukba kerülő várak ostromlásával nem fe­csérelték idejüket. így az öles kőfalak Védelmet ígérnek ellenük, ha újból jelentkeznének. A pilisi hegyek sziklái bő­ven adták a követ a falak­hoz, a fölperzselt falvak ala­posan megritkult jobbágyné­pe pedig az ingyen munka­erőt. IV. Béla igen kedvelhet­te ezt a helyet, mert a klast­rom kriptájában temettette el édesanyját is. A környéken élő legenda szerint még egy nevezetes asszonysír rejtőzik itt valahol, Gertrudis király­nőé, a „meráni” asszonyé, akit Bánk bán hívei hánytak kardélre, hogy véget vesse­nek az országot szipolyozó „jó merániak" uralmának. A tör­ténelem csak annyit tud, hogy a meggyilkolt királyné holttestének „egy részét” a Zemplén megyei Lelesz templomában temették el. Lehet, hogy a pilisi legenda az idegen asszony testének másik részét tartja számon. Mindenesetre igen érdekes történelmi és irodalomtörté­1 W\ fe&ÍEvS Nem könnyű dolog a barlangkutatás neti nevezetességhez jutna a vidék, ha a tudományos ku­tatás valahogy rábukkanna a legenda igazolására. Amint ezekről a régi dol­gokról beszélgetünk, elér­jük a szántóföldek szélét és sűrű bozóttal borított hely­re érkezünk, amely valamivel magasabbnak látszik a kör­nyezeténél. — Ennek a résznek Klast- rom-föld ma is a neve — mondja Szabó Sándor —, itt állt valamikor a hatalmas kolostor. Várfal szerű kerí­tésének és magának a kolos­tornak az alapfalai imitt- amott kilátszanak a föld alól. A bokrok között minden­felé mohos kövek hevernek, néhol előfehérlik egy-egy fal­részlet is az avar alól. Ha körülnézünk az egyik maga­sabb kupac tetejéről, mint­ha az eltűnt kolostor-erőd alapjainak körvonalai is ki­rajzolódnának. Az egykori falak fölött sűrűbb a bozót, ezeket a túl köves részeket századokon át elkerülte az eke. A kolostor a mohácsi ka­tasztrófa után teljesen el­pusztult. Most a diadalittas törökök perzselték föl és rombolták le bástyaszerű falait. — A fél falu ezekből a kö­vekből épült — mondja Sza­bó Sándor —, ezekből a kö­vekből épült a szentkereszti műemléktemplom is vagy háromszáz évvel ezelőtt, sőt, a most épülő új családi há­zak falaiba is jut még a sza­naszét heverő kövekből. A régészek tudnak a pilisi klastromról, régebben né­hány amatőr kutató föl is tárta egy-két részletét a föld alól, de rendszeres ásatás még nem folyt itt. Pedig le­het, hogy szenzációkat tárna föl a csákány. A másik pilisi legenda ar­ról szól, hogy a kolostort föld alatti titkos folyosók kötötték össze azzal a még szintén föltárásra váró bar­langgal, amely kilométernyi távolságban, a hegyek sziklái alatt rejtőzik. Száját ördög­luknak nevezte el a népkép­zelet. Könnyen rátalálunk, pedig sűrű fák és bokrok leplezik és hatalmas szikla­tömbök borulnak föléje. A társaság vállalkozó szellemű tagjai turistakötélen eresz­kednek le a rendkívül öb­lös, mintegy harminc mé­ter mélységet mutató üreg­be, amelyből egy még mé­lyebb és még öblösebb üreg nyílik. A sziklafalakról csu­rog a nyirkosság, a zseblám­pák fényét élesen verik visz- sza és a repedések mélyén hatalmas fürtökben csüng- ' nek a téli álmukat alvó feke­te denevérek. Az alsó üreg­ből minden irányban termé­szetes folyosók nyílnak, ame­lyek valószínűleg további üre­gekbe vezetnek. Még mélyeb­ben — mint mondják — föld alatti patak folyik. Az üre­gekben cseppkőképződmények találhatók és nem lehetet­len, hogy a hivatásos bar­langkutatók értékes csepp­kőbarlangot találnának, eset­leg megtalálnák a kolostor­ba vezető titkos alagút nyo­mait is. Az alsó üreg egyik fölfelé irányuló hasadékánál egy nagyon régi, elkorhadt létra roncsaira téved a vil­lanylámpa fénycsápja. Lehet, hogy ez vezetett valaha ah­hoz a titkos folyosóhoz. A hegy belseje titkokkal van tele. Talán érdemes len­ne vallatóra fogni a szikla­tömböket. — Micsoda idegenforgalmi attrakció lenne egy cseppkő­barlang! — lelkesedik az Ördögluk szélén dr. Nagy Gyula, a megyei idegenfor­galmi hivatal vezetője. — Hát még Gertrudis királyné koporsója! Hátha csakugyan ide dugták el a jó merániak Petur bán kéretlen bajtársai elől. És a rejtélyesen ásító Ör­dögluk torkánál valameny- nyiünkben dolgozni, színesed­ni kezd a fantázia. Magyar László JAVULT A TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELME A DABASI JÁRÁSBAN A bíróságok szigorú ítéletet hoznak a népvagyon dézsmálóival szemben (Tudósítónktól) Érdekes és minden részle­tében közérdeklődésre szá- mottartó jelentést tárgyalt a Dabasi Járási Tanács végre­hajtó bizottsága. A jelentés, amely a szombaton tartandó járási tanácsülés elé kerül, a társadalmi tulajdon védelmé­nek javulásáról adhatott szá­mot, s örvendetes tényként állapíthatta meg, hogy a bíróságok az elmúlt évekhez képest gyorsab­ban tárgyalják le az ilyen ügyeket és ítéleteikben szigorúan ügyelnek arra, hogy a népvagyont senki se dézsmálhassa büntet­lenül, A tanácsülés elé terjesztendő jelentés, amelyet a végre­hajtó bizottság jóváhagyott, megállapítja, hogy a járás te- helye rületén elsősorban a földmű­vesszövetkezeti vagyon fosz­togatói találhatók meg és az elmúlt időszakban elszapo­rodtak az állami erdőkben a fatolvajlások. A falopások főleg Pusztavacs, Inárcs, Gyón környékén terjedtek el, de nem volt mentes ettől a já­rás egész területe. A bírósá­gok a bizonyítási eljárások során arra a tapasztalatra jutottak, hogy a legtöbb fatolvaj nem a szükség kényszere alatt lop, hanem üzletelési célra használja fel a lo­pott fát. Igen sok társadalmi tulaj­don elleni vétség kerül a bí­róság elé a földművesszövet­kezetektől. A dolgot súlyos­bítja az, hogy az esetek több­ségében nem kis összegről, hanem tíz- és százezer forin­tokról van szó. A jelentés megállapítja, hogy a földmű­vesszövetkezeti sikkasztások, hűtlen kezelések egyik oka a laza ellenőrzés. így például Öcsán előfordult, hogy egyik boltvezetőnek pár hónap alatt húszezer forint hiánya lett. Helyes és a gyakorlat alap­ján bebizonyította ak tudható be az a módszer, hogy a bíróság nemcsak bör­tönbüntetésre, hanem je­lentős anyagi kártérítésre is kötelezi a vádlottat, így például Gagyi Béla volt üzletvezetőt nemcsak két évi börtönre ítélték, hanem kö­telezték 17 ezer forint kárté­rítésre is, úgyanígy jártak el Marosi Simon volt üzletve­zető esetében, aki a börtön- büntetésen kívül több mint tízezer forint kártérítést kö­teles megfizetni, míg Méri László volt felvásárló az öt évi börtönön kívül nyolcvan­négyezer forint kártérítést fi­zet. A kár megtérülésének biztosítására az illetékes szervek mind sűrűbben igénybe veszik a bűnügyi zárlatot. A járásbíróság elé kerülő perekből megállapítható — hangoztatja a jelentés —, hogy az elmúlt hónapokban jelentős javulás mutatko­zik a földművesszövetke­zeteknél, a termelőszövet­kezeteknél pedig teljesen megszűntek az ilyen vét­ségek. A jelentés ugyanakkor meg­állapítja, hogy a büntető vagy polgári ítélkezés a társadalmi tulajdon védelmének csak egyik oldala. A másik oldala az, hogy maga a társadalom forduljon szembe azokkal, akik megpróbálják dézsmálni a közös vagyont és ne legyen a becsületes dolgozók közt olyannak, aki a társa­dalmi tulajdon ellen vét, vagy azt hűtlenül kezeli. Ugyanak­kor hibaként állapítja meg a jelentés azt is, hogy egyes üzemek, hivatalok, gazdasági egységek veze­tői liberálisan kezelik a társadalmi tulajdon el­leni vétségeket, nem él­nek szigorúan fegyelmi jogkörükkel. A jelentés hangsúlyozza, hogy a tanácsok végrehajtó bizott­ságainak rendszeresen *!íen- őrizniök kell: az irányításuk alá tartozó vállalatoknál ho­gyan kezelik a társadalmi tu­lajdont, megfelelő-e az ellen­őrzés. A tanácsülés elé kerülő határozati javaslat több pont­ban összegezi az eddigi ered­ményeket és az elkövetke­zendő időszak feladatait. Ruha-, frizura-, kozmetikai és ékszerbemutató A Magyar Fodrász Klub el­nöksége kedden tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy vasárnap délután a Ganz- MÁVAG művelődési otthoná­ban rendezi meg első nagy­szabású divatbemutatóját. A bemutatón képet alkothat majd a nagyközönség a leg- j újabb ruha-, frizura, kozme­tikai és ékszer-divatról. Tizenketten huszonnégy női frizurát fésülnek majd a nagyközönség szemeláttára. Lesz nappali, sport, színhá­zi és báli hajviselet. Ezenkí­vül a férfifodrászok tíz fel­nőtt- és gyermekfrizurát is bemutatnak. A Vörösmarty téri áru­ház külön ruhamodelleket készíttet erre az alkalomra, mindegyikből kisebb soroza­tot varratnak. A bemutatóhoz csatlakozik a divatékszerek és a legújabb kozmetikai kiké­szítési módok ismertetése is. Hat kozmetikus a helyszínen mutatja be, hogy a különbö­ző alkalmakra, milyen kozme­tikai szerek használata a leg­célszerűbb. Eladó lányok, figyelem! Az ENSZ demográfiai év­könyve szerint Falklandban és Alaszkában kötik a legtöbb házasságot a világon. Míg Kö­zép-Amerikában és az Antil­lákon sok nő számára a há­zassági esély szinte nullával egyenlő, addig az említett or­szágokban 87 százalék. Úgy látszik, itt még a hideg sem fayasztja meg a férfiak háza­sodási kedvét. Mintegy tízezer oktatási intézményben választották meg a szülői munkaközösségeket Decemberben országos SZMK-tanácskozás lesz A SZTRÁJKOM EIFOCIAITÁK, RENDŐRÖK ÜRÍTETTÉK KI A EECNAGTÖRR FRANCIA GUMIGYÁRAT Kedden is folytatódott a Mi- chelin-gumigyár üzemeiben ki­robbant sztrájk. Mintegy 8000 munkás hagyta már abba a munkát és az üzemben rende­zett nagygyűlésen több ezres tömeg foglalt állást a sztrájk folytatása mellett. Mint isme­retes, a pénzbírság-rendszer elleni tiltakozásul és a bérek emelése érdekében kezdtek sztrájkolni a legnagyobb fran­cia gumigyár dolgozói; Az egyik üzemrészt elfoglalták a sztrájkolok. Kedden este rend­őrök vonultak ki és csak ügy- gyel-bajjal tudták az elfoglalt üzemrészt kiüríteni. A közalkalmazottak, akik a napokban 24 órás sztrájkot ha­tároztak el, csütörtökön kül­döttséget menesztenek Debré miniszterelnökhöz. Ha küldöt­teik nem kapnak megnyugtató választ a miniszterelnöktől, pénteken döntenek arról, hogy melyik napon hagyják abba a munkát a közalkalmazottak. A postások és egészségügyi dol­gozók, állami hivatalok és a dohánygyárak munkásai 24 órás sztrájkjukkal az ellen kí­vánnak tiltakozni, hogy 1960- ra a költségvetés csupán 3 szá­zalékos fizetésrendezést ígér. Bemutatók a rádióban és a televízióban Szomory Dezső: II. József császár című színműve rá­dióváltozatának keddi sike­res bemutatója után tovább tart a héten a bemutatósoro­zat a rádióban és a televí­zióban. Csütörtökön, novem­ber 26-án, Donizetti: Don Pasquale című vígoperájá­nak új studiófelvételét su­gározza a Kossuth-adó, szom­baton Zeller Madarászát mu­tatja be a Rádió Dalszín­háza, s ugyancsak szombaton a televízió kamerái előtt ele­venedik meg Nyíri Tibor új TV-játéka, A menyasszony­tánc. Országszerte megtörténtek a szülői munkaiközösségi válasz­tások, s mintegy tízezer okta­tási intézményben alakult meg a szülök és pedagógusok tár­sadalmi szervezete. A közössé­gek működéséről, új feladatai­ról nyilatkoztak az Országos Nőtanácsnál: — Az idei oktatási év új állomást jelent a szülők és az iskolák, a tanárok, a tanítók és az édesapák, édesanyák közötti kapcso­latban. A szülői munkaközösségek az elmúlt években jobbára anya­gi természetű segítséget, támo­gatást adtak az iskoláknak, értékes társadalmi munkát vé­geztek, összejöveteleket, mű­sorokat szerveztek —, de jófor­mán egyáltalán nem váltak ré­szeseivé a gyermekek iskolai nevelésének, a tanintézetekben folyó pedagógiai munkának. — Örömmel számolhatunk be arról, hogy az elmúlt he­tek tapasztalatai kedvező vál­tozásról tanúskodnak. A munkaközösségek tevé­kenységébe országszerte Javaslatunk néhány zsúfolt eszpresszónak szülők százezrei kapcsolód­tak be, köztük különösen nagy számban munkás- és parasztszülők. Ezt bizonyítja, hogy az első osztály-szülői értekezleteken az édesapák, édesanyák 60 százaléka vett részt — országos átlagban. Budapesten még jobb az arány, mert itt az ér­tekezleteken a szülők 80 száza­léka jelent meg. — örvendetes az is, hogy az iskolai dolgokban eddig meglehetősen „passzív” édes­apák mind nagyobb számban ajánlják fel segítségüket. Ma már nem egy olyan szülői munkaközösségünk van, amelynek választmányát vala­melyik apa vezeti, az osztály- közösségek ügyeinek intézésé­ben pedig szintén sok édesapa vesz részt. — A szülői munkaközössé­gek máris egy sor fontos pe­dagógiai, nevelési problémá­val foglalkoznak. Az első érte­kezletek fő témája — az eddi­gi gyakorlattól eltérően — nem az volt, hogy „az én fiam mi­ért nem kapott jobb jegyet ebből vagy abból a tantárgy­ból”, hanem többek között az: milyen feladatok várnak családra és iskolára a fial­tatok helyes magatartásá­nak kialakításában. Sok helyütt volt szó a gyer­mekek életkori sajátosságairól, a diákok szabad idejének leg­jobb felhasználásáról és a gyermekszervezetek munkájá­ról; — A jó tapasztalatok össze­gyűjtésére, megvitatására a Magyar Nők Országos Tanácsa a Művelődésügyi Miniszté­riummal együtt december kö­zepén országos tanácskozásra hívja össze a szülői munkakö­zösségek küldötteit. Bizonyos, hogy ez a széleskörű tanács­kozás hasznos útmutatást ad majd az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat további erő­sítéséhez;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom