Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-26 / 278. szám

M59. NOVEMBER 26. CSÜTÖRTÖK ft» «eere» WCirlaP Az autógyáriak büszkén Jelenthetik a kongresszusnak: Amit vállaltak — teljesítették Ma harmincöt esztendeje A Vörös Csillag Traktor­gyár, a MÁVAG, -a Csepel Autógyár és más nagyüzemek közös gyűlésén történt a Köz­ponti Bizottság március 6-i határozatának megjelenése után. A Vörös Csillag kom­munistái valahogy így fogal­mazták meg vállalásukat: — Terven felül elkészítünk Öt ven traktort, ha a Csepel Autógyár adja hozzájuk a motort. A Csepel Autógyár kom­munistáinak akkor elhangzott válasza azóta szállóigévé vált a gyárban: — Mi mindig két motorral többet adunk, mint amennyit a Vö­rös Csillag kér. Most, amikor egy-két nap és megkezdődik pártunk VII. kongresszusa, elmentünk, hogy meggyőződjünk róla, hogyan teljesítik adott szavukat a kongresszusi hónapot a me­gyében elsőnek kezdeményező gyár munkásai és mérnökei. Azzal kell kezdeni a beszá­molót, hogy a kezdeti, körül­belül 27 milliós vállalás mai értéke 46 millió 189 ezer fo­rint Azaz, hogy ez is csak volt, mert most a kongresszusi hónap tiszteletére újabb három millió 600 ezer forint értékű pótvállalást tettek. Akéthengeres traíktormotor- ból már 235 darab szerepel a vállalásban. Ez a legfontosabb vállalás, mert ezeknek a mo­toroknak nagyobb része trak­torba kerül és közvetlenül se­gít a mezőgazdaságban. A vállalásokat beépítették a tervbe, tehát a teljesítés mér­téke megállapítható a tervtel­jesítés százalékaiból. Az első negyedben 100, a másodikban 101,9, a harmadikban 101,8, októberben pedig 101,2 száza­lékra teljesítették az esedékes tervet. Hogy érzékelhesse az olvasó a vállalások arányát a terven belül, kiszámítottuk, hogy januártól október végéig a vállalás nélkül hány száza­lékos a tervteljesítés. Az ered­mény 107,9 százalék. A válla­lással növelve pedig 101,2 szá­zalék, ami egyben azt is bizo­nyítja, hogy a vállalásokat is túlteljesítették. A túlteljesítésről egészen aprólékosan be tud­nak számolni. Kéthengeres traktormotorból eddig kettővel adtak többet, mint az esedé­kes vállalás. Négyhengeres motorból öttel, négyhengeres elektromos indításúból tizen­héttel, kombájnmotorból öttel, 614-es autóbuszmotorból egy- gyel, farmotoros autóbusz­motorból öttel többet adtak, mint amennyit október végéig vállaltak. Emellett szinte csak mellé­kesen említik meg, hogy ugyancsak terven felül 21 bil­lenő tehergépkocsit is elkészí­tettek. És amiből jónéhány üzemben tanulhatnak; már most gondolnak a jövőre, 701 ezer forint értékű pótalkat­részt gyártottak terven felül. Eddig csak a darabszámok­ról és a százalékról beszél­tünk. Közbevethetné valaki, hogy vizsgáljuk meg a költségszint alakulását, mert anélkül fabatkát sem ér az egész. Igaz, elő tehát ezek­kel az adatokkal is. A KGM 85,3 százalékban szabta meg a gyár éves költ- ségszintjét, ami azt jelenti, hogy száz forint értéket 85 fo­rint 30 fillérrel kell előállítani. Ne nézzük most a gyár üte­mezését, csaik a teljesítést. Az első negyedben még maga­sabb, 88,7 százalékos volt a költségszint, de a másodikban már két tizedet nyertek; 85,1 százalékos az eredmény. A harmadik negyedben, amikor valójában kibontakozott a munkaverseny, már 82,5 szá­zalékra csökkentették költség- szintjüket, ami a minisztérium által megadott szinttel szem­ben további 2,6 százalékos csökkenést jelent. Az eddigi eredmények tudatában a ne­gyedik negyedévre 81,7 száza­lékban várják a költségszint teljesítését. Reméljük, meg is lesz ez a szám. A is megfelelően emelkedett a Csepel Autógyárban. Az első negyedben 100,2 százalék, a másodikban 101,8, a harmadik­ban 101,5, október hónapban pedig 100,1 százalékos a terme­lékenységi eredmény. Mivel ezek a százalékos ér­tékek napi eredményeket vesz­nek alapul, feltétlenül meg kell vizsgálnunk, mennyi túl­órát használtak fel a tervtelje­sítéshez. Itt sem ér csalódás bennünket, mert amíg terme­lékenységi mutatójukat növel­ték, a túlórák száma a harma­dik negyedévben a másodikhoz viszonyítva 1730 órával csök­kent. Ez annak ellenére ala­kult így, hogy olyan nehéz fel­adatokat kellett megoldani, amilyenre az előző negyed­években nem voltak képesek. Ilyen volt például a Csepel Vas- és Fémművekből jövő távvezeték és jó néhány oszlop kicserélése, amit egyetlen vál­lalat sem vállalt el határ­időre. A negyedik negyedév­és a mezőgazdaságban követ­kezett be ilyen hatalmas vál­tozás az elmúlt harmincöt esz­tendő alatt, hanem az élet minden más területén. A for­radalom előtt a külső elnyo­más és a láma-egyház elfoj­totta a nemzeti kultúrát — nem volt népnevelés, egészség­ügy, tudomány, művészet. A forradalom után új szakasz kezdődött: formájában nemze­ti, tartalmában forradalmi kul­túra virágzott ki. Elemi-, kö­zép- és felsőiskola-hálózatot szerveztek, megalapították a Csöjbalszan-egyetemet. A né­pi hatalom évei alatt a felnőtt - lakosság csaknem egészében írástudó lett. Jelenleg minden ezer lakosra hat főiskolai hall­gató, nyolc technikumi hallga­tó, száznyolc általános iskolai tanuló és négy esti iskolai ta­nuló jut. Kevés ország dicse­kedhet ilyen eredménnyel! Az út, amelyen harmincöt esztendővel ezelőtt a Mongol Népköztársaság elindult, a szo­cializmus győzelmének útja. MongóHában a népi forradalom előtt egyáltalán nem volt Ipar. Ma egyre több könnyűipari és feldolgozó- ipari üzemet létesítenek. Képünkön: korszerű tejüzem Ulan Bátorban Nagy érdeklődés kísérte az Ulan Bator-i üveggyár készítményeiből rendezett kiállítást A szakemberek együttműködésére van szükség a termálvizek feltárásához Országos újítási tapasztalatcsere­kiállítást rendezett az építőipar Az első országos újítási tapasztalatcsere-kiállítást, a pártkongresszus tiszteletére, most rendezték meg közösen az ÉM építési igazgatóságai, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének magas- és mélyépítő szakmai bizottsá- ga. A 42. számú Állami Épí­tőipari Vállalat Jászberényi úti telepén szerdán megnyi­tott kiállításra az ország valamennyi építővállalata el­küldte műszaki vezetőit, újí­tási megbízottait, kiváló dol­gozóit. Mintegy ötszáz részvevő jelenlé­tében, Deák György, az Építőipari Műszaki Egye­tem docense tartott be­vezető előadást a beton­acél-felhasználás jövőjé­ről. Ezután a részvevők megte­kintették a kiállítást, ame­lyen tizenhét vállalat mu­tatta be újítóinak a gyakor­latban legjobban bevált 65 újítását. Az egytől-egyig igen hasznos, a munkát könnyí­tő, gyorsító gazdaságos újí­tások között nagy érdeklődés­sel szemlélték a tapasztalat- csere részvevői a Molnár— Vizhányó-féle liftállványt, a Bellei-féle nagy nyomású me­szelőgépet, a Molnár—Duzs újítópár fahulladékból készí­Magyarország termálvizek­ben a világ egyik leggazda­gabb országa. A múltban nem foglalkoztak olyan mé­retekben a földalatti kincsek kiaknázásával, ahogyan azt jelentősége megkívánta. Nagy­részt minden külső beavat­kozás nélkül használjuk a földből feltörő hőforrásokat, alig van olyan mélyfúrású kút, amelyet feltáró céllal építettek volna és ezeknek is nagy része elhanyagolt álla­potban van. A jövő tervekről, elgondo­lásokról Tanay Jenő, a Föld­mérő és Talajvizsgáló Válla­lat osztályvezető helyettese a következőket mondotta: á — A távlati tervek, ame- £ lyek valóraváltása a jövő év- ^ ben széleskörű kutatásokkal ^ és műszaki munkálatokkal ^ megkezdődik, a későbbiekben ^ Budapestet ténylegesen für- ^ dővárossá fejlesztik. A kor- ^ mányzati szervek a munkák ^ megvalósítására több száz- £ millió forintot nyújtanak. Már ^ csak a szakemberek együtt- ^ működésén múlik a tervek ^ megvalósítása. Nemcsak gyó- ^ gyítás szempontjából fonto- ^ sak a termálvizek. A terv- ^ szerű gazdálkodás a meleg ^ vizek energiáját kitűnően fel ^ tudja használni fűtésre is, s ^ ezzel nagy mennyiségű fűtő- £ anyag, szén, fa és olaj taka-^ rítható meg. í A legkorszerűbb szovjet gyártmányú mezőgazdasági gépekkel végzik a munkát a mongol termelőszövetkezeti parasztok BOLT Á TANYÁN ^ ]% I em is tanya ez, hanem % IV major, a ceglédi Dózsa % Tsz 'korszerű épületekkel ellá- % tott gazdasági központja. Szép, % tágas lakóházak, istállók, ser- $ tésfiaztatók. Meg a bognár­ig műhely, amely egy fedél alatt % van a kultúrteremmel. De 4 nemcsak azzal, hanem a bolt- ? tál is. Ezen utóbbi bejárata az $ épület külső végében van, fö- ^ lőtte meg a tábla, amely tud- $ túl adja, hogy bolt van itt, a ^ Ceglédi Földművesszövetkezet # boltja. De ha nem volna ki- ^ írva, akkor is idetalál, akinek 4 szüksége van rá. íme, szinte f velem egy időben érkezik ide ^ a pöttömnyi Mellár Rozika is $ a szomszédos Petőfi Tsz-ből, 0 mivelhogy onnét is idejárnak í vásárolni. Rozikából csak a y 4, két tágranyílt búzavirág sze- $ meket látni, egyebütt mackó £ és nagykabát takarja el. Meg ^ egy nyakkendő, a csípős északi á szél ellen. Megáll a pult előtt, s úgy adja elő a kívánságát, szinte énekelve, mint valami leckét: — Tessék adni másfél kiló téglavörös festéket, egy cso­mag cigarettapapírt, a vissza­járó pénzért meg cukrot! — Mit csináltok a festékkel ? — kérdem. — Anyunak kell — mondja —, mázolni. Ismét nyílik az ajtó. Apró, csizmás legényke lép be rajta, a nyomában meg egy pernye színű koloncos puli. — Mész ki rögtön! — rivall a kutyára, s kinyitja előtte az ajtót. — A tied? — Az hát. — Oszt, minek az neked? — A disznók mellé. — Hát kondás vagy? — Én nem, csak édesapám. De szoktam neki segíteni. — Hogy hívnak? — Dávid Jánosnak. De ezt már a pult felé for­dulva mondja, utána bejelen­ti, hogy elemlámpára van szüksége, mert mikor este jön­nek tíz iskolából, hát lámpá­val akarja világítani az utat. Én meg körülnézek egy kp- csit, s mindjárt eszembe jut a szólás-mondás: van itt min­den, mint a jó boltban. Körös- körül a polcokon kötöttáru, porcelánedény, palackozott ital, szappan, hajolaj, sajt, meg vaj sorakozik. De látni bőven készételt is, meg egyéb lcon- zervféleséget. — Az ilyesmit is keresik7 ■— fordulok Réti Imréné boltveze­tőhöz. — De még mennyire — fe­leli. — Itt csak olyan árut tar­tunk, ami kelendő. — Mennyi a havi forgalom? — Huszonnyolc—harminc­ezer forint. — S kik járnak ide vásárol­ni? — Főleg a Dózsa tagsága, de sokan jönnek a környező ta­nyavilágból is, mert messze van ide Cegléd, minden apró­ságért nem szaladhatnak be a városba. Kiszolgálja az apró kun­csaftokat. A két gyerek együtt lép ki az ajtón, s látom, hogy pár lépéssel odébb megállnak. Először az elemlámpát, aztán a cukroszacSkót veszik szem­ügyre. De úgy sejtem, a zacs­kónak alighanem nagyobb a népszerűsége, legalábbis addig, míg egy csipetnyi cukrot talál­nak benne. (a—k) tett zsalutábláit, amelyek körülbelül 30 százalékkal ol­csóbbak, mint az Ausztriá­ból importált zsalutáblák. Feltűnést keltettek a PVC-f óliával „beüvege­zett” ablakok, amelyek lehetővé teszik, hogy a még beüvegczetlen abla- kú épületekben is végez­hessenek belső téli mun­kát. Nagy sikert arattak a sok faanyagot megtakarító Cser­mák—Heinz—Simon—Kövi- féie vas zsaludeszkák is. „Élő fa gyűjtemény“ Az ország legnagyobb ar­borétumának telepítését kezd­ték meg Budakeszi mellett. Eddig hetven holdon ültet­tek el kétszáz fajta fát: eze­ket az ország különböző te- releteiről és a vidéki arboré­tumokból gyűjtötték össze. A budakeszi arborétum öt év múlva az ország legna­gyobb „élőfa-múzeuma” lesz: háromszáz-négyszáz fajta fát és cserjét szereznek be kül­földről. A háromszáz holdas arboré­tum. amelybe kényelmes pi­henőházat is építenek, a fő­városiak kedvelt kiránduló- helyének és idegenforgalmi érdekességnek Ígérkezik. ben tovább csökkentik a túl­órák számát, pedig ebben a negyedévben még az év végi leltárakat is el kell készíte­niük. Valamennyi vállalatunk követhetné a Csepel Autógyár példáját! A novemberi adatokat még nem ismerik. Mégis, hogy ké­pet kapjunk a kongresszusi hó­nap jelenlegi állásáról, el­mondjuk, hogy a második de­kád végéig, tehát 20-ig 2,3 szá. zalékkal magasabb tervet tel­jesítettek az eredetileg előírt­nál. Mi tette lehetővé ezeket az eredményeket? Az elmondot­tak alapján könnyű a kérdés­re a válasz. Sűrítve így lehet­ne elmondani: megjavították az anyaggazdálkodást és nö­velték a munka termelékeny­ségét. A mérnökök és techni­kusok olyan műszaki intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek nemcsak | a gyárnak, a népgazdaságnak; is jelentős hasznot jelentenek, i Például a precíziós öntési bevezetése révén 300 ezer fo- i rint megtakarítást terveztek, j Október végéig 463 ezer forint; az eredmény. A selejt henger- ] perselyeket fémszórással javít-; ják. Az ebből származó megta- j karítás a tervezett 353 ezer: forinttal szemben egymillió 84 í ezer forint. A szintetikus fes-: tési eljárással 26 ezer forint-: tál többet takarítottak meg ok- j tóber végéig, mint amennyit' egész évre előirányoztak. A műszaki intézkedésekből! eredő megtakarítások tervezett j összesített értéke egész évrej kétmillió 770 ezer forint. Ok-; tóber végéig hárommillió 615; ezer forint az elért eredmény.; A Csepel Autógyár munka-! sai tehát állják a szavukat. í Büszkén jelenthetik majd aj kongresszusnak: „Amit vállal-^ tunk, teljesítettük". A továb- biakban, az év végéig a válla- \ lásból még meglevő rész telje-; sítéséért, illetve túlteljesítésé-^ ért dolgoznak, aztán pedig aj Csepel Autógyárban is elkez-J dődik majd a felszabadulásig munkaverseny, de ez már aí jövő évi tervek túlteljesítését í tűzi majd zászlajára. F. I. J---------------------------------j 4 / „A Mongol Népköztársaság- 4 ban minden hatalom a város g és falu dolgozóié...” ^ Ma harmincöt esztendeje ik- £ tatták törvénybe a Mongol ^ Népköztársaság első alkotmá- ^ nyát, s ezzel örök időkre pon- ^ tot tettek a nép számára oly ^ sivár, fénytelen, csak robotot J és terhet hozó évszázadok vé- ^ gére. ^ Kicsiny nép, hatalmas or- ^ szag. Alig egymillió ember ^ lakja, de területe tizenhatszor J akkora, mint hazánké. S hogy J hosszú évszázadok után sza- 4, bad lett a mongol nép és füg- 4 getlen hazája, azt elsősorban a í Szovjetunió létének és segít- 4 ségének köszönheti. Már az ^ 1921-es népi forradalom kirob- ^ bánásakor baráti jobbját nyúj- ^ tóttá a hatalmas szovjet nép a ^ kicsiny mongol népnek és se- ^ gíti azóta is. Természetesen ez ^ egymagában kevés lett volna J ahhoz, ha maga az egész mon- J goi nép nem kívánja oly for- 4 rón hazája szabadságát és nem í tesz meg mindent a szabadság í kivívására és megvédésére. ^ Szuhe-Bator és Csojbalszan ^ vezetésével a mongol nép leg- ^ jobbjai vették fel a harcot az ^ ország függetlenségének és J szabadságának kivívásáért. J Ennek a harcnak volt végső J állomása 1924 novembere, J amikor megalakult a Mongol J Népköztársaság. J Az elmúlt harmincöt eszten- j dő alatt a Mongol Forradalmi J Néppárt vezetésével hatalmas i utat tett meg a mongol nép. A J forradalom előtt az ország j semmiféle iparral nem rendel- f kezett. Ma hőerőművek, textil- és bőrgyárak, élelmiszeripari J gyárak hirdetik, hogy az elma- j radott agrárországból önálló ; agár-ipari országgá vált. Az ; ipari termelés fejlődésével pél- \ dául az egy főre jutó kőszén- j mennyiséget tekintve majd- j nem elérték Japánt és elhagy- ; ták Chilét, Törökországot, ! Norvégiát és Brazíliát. Az egy «főre eső jószágállományt te- \ kintve pedig a Mongol Nép- ! köztársaság első helyen áll az ; egész világon! 1960-ra az állat- ; állomány huszonötmillió da- ! rab lesz! Ezt a kimagasló ered- : ményt elsősorban azzal sike- > rül biztosítankuk, hogy megte- ; remtették a szocialista szektor ! egyeduralmát a mezőgazdaság- i ban. : De nem csupán az iparban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom