Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-25 / 277. szám

CEGLÉD, ALBERT IRS A. CÉG LÉ D 8 E RC EL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 215. SZÄM 1959. NOVEMBER 25. SZERDA Jó a tanács tömegkapcsolata Az idén 12 ezer headvány érkeze« a tanácshoz Sok szó esett a tanácsok tömegkapcsolatairól, arról, hogy miként teljesíti a ta­nács területén a lakosság igényeinek kielégítésével kap­csolatos feladatát és bíz­nak-e kellően az emberek a tanácsban, a tanácsappará­tus dolgozóiban. Érdeklődé­sünkre megtudtuk, hogy ebben az évben nem ke­vesebb, mint 12 000 be­advány érkezett a tanács­hoz. Ha figyelembe vesz- szük, hogy naponta a sze­mélyesen bejövök — jog­gal mondhatjuk — töme­gesen keresik fel a hiva­talokat, akkor megálla­píthatjuk, hogy a tömeg­kapcsolat igen élénk és eleven. Az iratokat nézegetve kide­rül, hogy a személyi érdekű ügyek mellett sok közérdekű panasz és bejelentés érkezik be a tanácshoz. Felkerestük Varga Gá- bornét, aki a titkárságon a munkáslevelezések sorsát in­tézi és tőle érdeklődtünk: mit kezd a beérkező levelek­kel és sikerül-e a levelek íróinak ügyét kedvezően elintézni? — Az idén több mint száz olyan levelet kaptam, ame­lyek írója panaszával azért kereste fel a tanácsot, mert egyéb szerveknél nem tud­ták kérését kielégíteni, vagy panaszát orvosolni. A le­velek elolvasása után a be­jelentés tárgya szerint meg­keresem, hogy ki az a sze­mély, aki a szóbanforgó ügy­ben segíteni tudna, vagy a legjobb tanácsot, felvilágosí­tást adhatná. Ennek során természetesen, nagyon ügye­lek arra, hogy ilyen levél vé­letlenül se kerülhessen an­nak a kezébe, akiről a beje­lentés szól, nehogy, érdekelt lévén, a hozzánk bizalommal forduló egyénnek elfogult választ adjon. Akit e beje­lentés elintézésével megbí­A FÜRDŐBEN Három nap alatt közel ötszáz fürdőző! Sokan mén nem ^ is tudják — hiszen a fürdő igazgatósága nem bocsátott ki 2 semmiféle reklámot, tájékoztatót a lakosság részére, arról y — hogy megnyílt a gyógyfürdő. Ennek ellenére máris szép ^ számú vendégsereg fordult meg a téli üzemeltetésre beren- ídezkedett termálfürdőben. Felvételeink a megnyitó órája­y 2 ban készültek. ■1 Négy vidám asszony lép be a gumiszőnyeggel borított feljáró lépcsőin a fürdő előterébe. Az első férfivendég fürdőzés előtt még rágyújt egy cigarettára zunk, az a szükséghez képest elvégzi a vizsgálatot, vagy intézkedik a kérés teljesítése érdekében — mondja Vargá- né. — Mondjon el néhány ér­dekesebb esetet. — Itt van például Szabó István panasza. 1958. de­cemberben beutalták a váro­si kórházba. Felvételkor le­adta ruhaneműit. Távozás­kor visszakapott mindent, kivéve a nagy kabátot. Helyet­te annyit közöltek vele, hogy elveszett. — Levelében azt írja: „a kabátra nagy szükségem van. Azóta hideg lett és fázom nagykabát nélkül. Kérem önöket, segítsenek a nagy­kabátom vagy ellenértéké­nek megtérítésében,” — És mi lett az ered­mény? — Dr. Szolcsányi János igazgató főorvos kérésünkre haladéktalanul intézkedett a kár megtérítéséről. —- Egy másik levélben Ka­tona József panaszolta, hogy szombat délután a temetke­zési vállalat lezárja üzletét, s aki ezután hal meg, azt csak hétfőn viszik ki a hul­laházba. — A temetkezési válla­lat ugyan nem tartozik a városi tanács irányítása alá, mégis általános ér­dekről lévén szó, megbe-* széltük az itteni kiren­deltség vezetőjével, hogy munkaidőn túl is gon­doskodjanak a halott- szállításról, koporsó ki­adásról. Azóta ilyen panasz valóban nem merült fel — mutatja Vargáné az iratokat. Szociális témájú ügyével fordult a tanácshoz töb­bek között özvegy Bessenyei Gyuláné. Három kiskorú gyermeke állami gondozásba került, de özvegyen nem tud­ta a megállapított gondozá­si díjat fizetni. A pénzügyi osztály gondos vizsgálat után javasolta a fővárosi tanács­nak a gondozási díj mérsék­lését. A levelek citálását hosz- szan lehetne folytatni. Mindmegannyi beszédes bizonyítéka, hogy a lakos­ság nemcsak mint vá­lasztó adta le szavazatát a tanács mellett, hanem mint tanácsot, segítséget kérő ember is bizalom­mal fordul hozzá. — Sokan egyszerre több szervhez is elküldik levelü­ket, vagy első ízben felsőbb szervekhez, budapesti újsá­gokhoz, rádióhoz fordulnak — mondja Varga Gáborné. — Onnan a levelek rendre visz- szakerülnek Ceglédre, hi­szen általában csak itt, a helyszínen lehet az ügye­ket megnyugtatóan tisztázni, s ennek megfelelően intézked­ni. Kétségkívül mindenkinek joga van akár a legfelsőbb szervekhez is fordulni, saját ügyének meggyorsítása érde­kében, mégis, az a leghelye­sebb, ha először hozzánk fordul és tovább csak ak­kor megy, ha mi nem tudunk segíteni. — Dózsa — Levél a szerkesztőhöz j » Egyik levelezőnk írja, hogy < a Közlekedésépítési Gépjavító j Vállalatnál az ipari tanulók i öltözőjéből különböző tárgyak j elvesznek. Egyik tanulónak < legutóbb elveszett a pénze és í kesztyűje, többnek még a nad- í rágja, inge is. / Az üzem vezetőségénél ér- í deklődtünk ebben az ügy- í ben és közölték velünk, hogy j sajnos, ilyen esetek valóban j előfordulnak, de eddig még í a tolvajt elfogni nem tudták. i Elmondták azt is, hogy az! ipari tanulóknak külön öltő- í zőjük van, egy felelős irányi- í tásával ők maguk zárják és! nyitják, mások oda be sem i mehetnek; a „szarka” tehát \ feltétlenül a tanulók között í van. Ez a tolvajlás bizony elég ! szégyene az üzem ifjúságé- ; nak. A többség rendes, be- ; csületes fiú, viszont akad : közöttük egy-kettő, akik a! jampeckodáshoz szükséges; pénzt így akarják megsze- j rezni. A feladat az, hogy a tisz- \ takezű fiúk fogjanak össze, fi- ; gyeljék az enyveskezűeket,! leplezzék le őket és ha a szép í szó nem használ — közösítsék í ki maguk közül, mert az if- ; júság erkölcsi tekintélyét fel- í tétlenül meg kell védeni, 4 t _____________________________________________ 4 A z első női fürdtíző a női öl­töző ajtaján kilép. Az öltözők s az összekötő folyosó fűtése kellemes, megfázástól tehát nem kell félni Termelőszövetkezeteink kössenek szerződést a Terményforgalmi Vállalattal A Terményforgalmi Vállalat már megkezdte a jövő évi gabonára a szerződések kö­tését. Sajnos, eddig a terme­lőszövetkezetek nem éltek ez­zel a lehetőséggel. Ismerni kell azokat az elő­nyöket, amelyek a szerződés- kötéssel járnak. A Terményforgalmi Vál­lalat a termelőszövetkezetek­kel és egyéni gazdákkal de­cember 15-ig köt a jövő évi búzatermés eladására szer­ződést. A Terményforgalmi Vállalat minden leszerződött mázsa gabona után tízforin­tos szerződéses felárat fi­zet. A szerződéses feláron kí­vül más előnye is van a szál­lítási szerződésnek. Leglénye­gesebb a mázsánkénti 60 fo­rintos kamatmentes előleg, amit a szerződés megkötése után a szállító kérésére a bank utal ki, illetve erre hi­telt kaphat a termelőszövet­kezet. A nagyüzemeknek ezen felül 150 mázsa termés egy- időben való átadása esetén még 20 forint úgynevezett nagyüzemi felárat is fizet. Ha a 205 forintos hivatalos bú­zaárhoz hozzáadjuk a szer- í ződés útján kapott összege-j két, akkor egy mázsa bú- j záért a termelőszövetkezetek- j nek 235 forintot fizet az ál- ; lám. így látja a tagság hasz- j nát ennek az igen jelentős j állami kedvezménynek. Feltétlenül szükséges, hogy j a termelőszövetkezetek, ami- j kor a jövő évi vetéstervüket \ készítik, ezzel egyidőben ké-s szítsák el a gabonafelhasz­nálási tervüket is. Fontos, hogy nagymennyiségű ga­bonát adjanak át, illetve kös­senek le a Terményforgalmi Vállalatnál addig, míg nem késő, mert a december 15-i határidő közeleg. Éljenek a termelőszövetkezetek az adott lehetőséggel, igyekezzenek szerződést kötni. — B. S. — — A CEGLÉDI KOLLÉ­GIUMBAN 42 fővel honvédel­mi alapismereti kör alakult. Bognár igazgató tart a diákok részére előadásokat. Az alapis­mereti kör anyagának elsajátí­tása után motoros tanfolyamot indítanak. — KIOSZTOTTÁK A DI­CSÉRŐ OKLEVELEKET a vá­rosfejlesztési és ipari kiállítá­son szereplő vállalatoknak a városfejlesztésben elért ered­ményeikért. — 70 TAGJA VAN a törteli MHS alapszervezetnek a III. negyedévi 20-szal szemben. Máris megkezdték a honvédel­mi alapismereti kör foglalko­zásait, ahol alaki kiképzést, lő- kiképzést kapnak, megismer­kednek a harcászattal, a szol­gálati szabályzattal, atom­védelmi ismeretekkel és poli­tikai oktatásban részesülnek. — TEGNAP TARTOTTÁK a Vigadó épületében a Vendég­látóipari Vállalat III. negyed­évi munkájáról szóló termelé­si tanácskozást. Több dolgozó jutalomban részesült. — 150 MÁZSA GABONA le­adására kötőt szerződést a Ter­ményforgalmi Vállalattal a cse- mői Uj Élet Termelőszövetke­zet. — ELKÉSZÜLT A FELSZE­GI UT új úttestjének I. és II. szakasza, a Pesti úttól a Ken­der utcáig. A több mint 500 méteres útszakaszt tegnap vet­l te át a városi tanács ipar- | műszaki osztálya. Megkötötték ^ a szerződést a Széchenyi útig ^ terjedő szakasz elkészítésére is Í a Pest megyei Kőbánya és Ut­1 építő Vállalattal. A munkát ^ még az idén elvégzik. í — 240 TOVÁBBTENYÉSZ- \ TÉSRE ALKALMAS juhot vá- Í sárolt az állami kosteleptől a ^ ceglédi Rákóczi Termelőszö- ^ vetkezet. \ — REGGEL MIHÁLY, Vö­^ rös Lajos, Cseh István, Ócsai Í Ferenc járt az élen a Lábbeli- ^ készítő Ktsz-nél a pártkong- ^ resszus tiszteletére indított ^ munkaversenyben november Í első tíz napjában. 100 százalé- | kos munkát végeztek és az ^ anyaetakarékosság terén is 2 élenjártak. \ — AZ ELMÚLT NAPOK­Í BAN fejeződött be az albert- ^ irsai Szabadság Tsz központján nak villamosítása. Üzembe he- lyezték a központban levő da- ^ rálót, amivel jelentős megtaka- J rítást érnek el, mivel eddig a faluba kellett szállítani az őrölni valókat, talmas várából? Nézelődöm,: szemmel és szívvel, régi írd-: sok kuszálódnak bennem. Ke-i resem a nyomokat... Bocs-i kai, Bethlen Gábor, Wesselé-l nyi Ferenc mind jártak itt... i 1703-ban talán ezen az olda- l Ion rohamozlak Ocskay i László kurucai, 1704-ben a i Nagy Fejedelem is sokat pi-1 hent itt. Eltűntek regen ők \ is, a vár is ... Tudom, hogy \ a császár 1702-ben kezdte \ romboltatni, s 1707-ben maga í a fejedelem romboltatta le a \ falai közt meghúzódó német i zsoldosok garázdálkodása : miatt, de ekkora pusztulást \ nem gondoltam. A bozót mé- \ lyén a déli oldalon egy alag- : út nyílása emlékeztet a \ várra, de más semmi. Sehol \ egy jel nem hirdeti a dicső ; múltat! f 4 S ok még a mi tartozásunk \ a múlt iránt. 15 éti alatt ; sok száz év tékozlását, köny-\ nyelműségét nem tudjuk pó-\ tolni. De egyszer ezt is el \ kell kezdeni, erre kötelez a; jelen, amit építünk, a múlt, \ ami ezer szállal köt a má j hoz. Krónikás f Szendron, ceglédi vitézek nyomában... ményt, 1610 február 2-án a várkapitány két ceqlédi vi­téznek, Sziiasi Istvánnak és Török Bálintnak oklevelet állít ki, hogy ezek alkudja­nak meg az apácákkal a Szendrőben szolgáló ceglédi vitézek nevében ... E lőttem a szendrői vár- ■hegy, balra a Bodva vize kanyarog, közel s távol erdővel borított hegyek. A hegyoldal tövében régi te­mető, jobbról beomlott öreg pince. Még semmi sem mu­tatja, hogy egykor hazánk egyik legnagyobb vára állott itt. Kapaszkodók felfelé, fia­tal fenyves koszorúzza az ol­dalt. Hamar fel lehet jutni a tetőre. Megdöbbenten állok a peremen: a várhegytetőn a falmaradványoknak nyoma sem található. Som- és vad­rózsa-bokrok között keresem a vár alaprajzát, csak sejtem a földbástyák nyomait. I Mivé lett Szendrő törökkel és császáriakkal dacoló ha- ■ resem a múltat a mohos kö­vek között. A régi kövek lá­tása, a nagyszerű idők sej­tése mindig új erőforrás szá­momra. Ezen a nyáron régi ceglédi végvári vitézek nyo­mában jártam Szendrőn ... J ITQfo ban iszonyú idők -L jártak a Duna— Tisza táján. A török és szö­vetségese, Szeadet Giráj tatár vezér hordái versenyt pusztí­tották városunkat, a sok szen­vedés miatt a lakosság szét­futott, s Cegléd hat eszten­deig üresen állott. Az öregek, nők és gyermekek a Mátra erdőrengetegeiben húzódtál: meg, a férfiak jó része vég­beli vitéznek állott be Szend­rő várába. Mivel a város föl­desurai, a pozsonyi apácák, a végbeli vitézek földesúri ille­tékét is követelték, 1609-ben Korláth István szendrői fő­kapitány is szót emel Po­zsonyban jártában az alatta szolgáló ceglédiek ügyében. Amikor ez nem hoz ered­ben. Sajnos, a komikum el- túlzása az első felvonásban nála is előfordult. Rokonszen­ves alakja volt a darabnak a mama, akit Ágh Éva ala­kított. A darabot Földeák Róbert rendezte, játékmestere Tár­nái József volt A Csacsifo­gatot a jövőben is bemutat­ják még Cegléden. — Farkas László — ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w í ,1|ár gyermekkorom ótc $ különös érdeklődéssel £ szenvedélyes szeretettel vom % zódprn a régi és mai idői £ történelme felé. A történeim\ j korok és honvédő hagyomá­nyok roppant sok emlékeiből £ a régi várak, romok, mohos £ omladozó falak, s azok törté- f nelme számomra a legkedve- nebbek. Hogy hogyan indul- % tam el az Alföld szívéből $Ce0léd egyszerű, sik és vad- n^yényesség nélküli tájairól c £várakhoz, magam számára is £ érthetetlen. Talán az immái £ négy évtizede elmúlott csil- % lagfényes nyári éjszakák cm- ^ léke adta a biztatást, amikoi cifrakerti kistanya udvarán % nagyapámat hallgattam a régi % idők csodálatos történeteiről £ Csatákról, törökökről, kuru- ^ cokról, régi várakról, várkis- í asszonyokról esett szó ilyen­n°r­'j Az azóta eltelt negyven i esztendő nem mosta el a régi j beszélgetések emlékét. Nya- franta hátizsákkal a hátamon f távoli vidékek bérceit járom is nemcsak gyönyörködöm c táj szépségeiben, hanem ke­A Csacsifogat ceglédi bemutatója Kertész Imre vígjátéka hét­főn este szerepelt először a ceglédi közönség előtt, a Pest megyei Petőfi Színpad elő­adásában. A darab témája napjaink egyik igen gyakran felvetődő kérdéséhez kapcsolódik. Gyakran vitatjuk nyilváno­san is, még gyakrabban ma­gánbeszélgetések során, a sok felbomló házasság kérdését. A családi élettel járó köte­lezettségek letörhetik-^, meg­hiúsíthatják-e egy fiatal férfi ambícióit? Erre a kérdésre ad nemleges választ Kertész Imre jól sikerült alkotása. A szerző már az első je­lenetekben meg tudja terem­teni a szükséges feszültsé­get. Egészen a harmadik felvonás végéig fokozódik. A drámaszerkesztés szép pél­dája a Csacsifogat. A 23-i előadáson a szerep­lők játéka is folyamatosan emelkedő színvonalat muta­tott. Az első felvonás egy­két könnyű siker vadászó je­lenlététől eltekintve mind­annyian szép teljesítményt nyújtottak. A Tücsök szere­pét alakító Kollár Lívia vi­lágosan megértette szerepét, finom árnyaltsággal ábrá­zolta a férjével konfliktusba került fiatalasszonyt. A Zol­tánt alakító Puskás Tibor sok derűs percet szerzett a közönségnek. (Olykor talán túlságosan, a darabban meg­levő komikum szintjén túl is ezt tartotta szem előtt.) A sokoldalú jellemábrázolás szép példáját nyújtotta Buj- ka Pál Guszti bácsi szerepé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom