Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-25 / 277. szám

MONOR® VÜKKÉ Á PEST MEGYEI HiftLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1959. NOVEMBER 25. SZERDA KÖZGYŰLÉST tartott az elmúlt héten a KIOSZ gyömrői helyi szer­vezete. Több vezetőségi tag helyett újat választottak. Bak Imre titkár helyébe — aki ktsz-be lépett — Kókai Gyula bognár-kisiparost választot­ták. Hiányzott a gyűlésről a régebbi, megszokott családias hangulat, ami jellemezni szok­ta a kisiparosok összejöve­teleit. Sokat segíthetett vol­na ezen a dalárda — ha meg­volna. Űj színfolt volt a gyűlésen, hogy a párt, a tanács, a ktsz- ek képviselőit is meghívták. A beszámolóból kiderült, hogy komoly összeget fordítottak a törött poharak pótlására. Ügy gondoljuk, nem ártana ugyan­ezt tenni a sakk-készletekkel is . Örvendetesen megnöveke­dett a televíziós-műsorok lá­togatóinak a száma. Kelle­metlen azonban, hogy egye­sek fegyelmezetlensége bosz- szúságot okoz. Néhányan ugyanis előadás közben in­gajáratot bonyolítanak le a helyük és az ivó között..: A klubhelyiségből hiányzik az a néhány újság és képes folyóirat, mely sokak számá­ra szórakozást jelentene és amelyek minden rendes klubhelyiségben megtalálha­tók. A kisiparos szakkönyv­tár megszervezése sem lenne utolsó dolog! Tarró József Járásunk küldötte a kongresszuson: Horinka János Huszonkilenc éves fiatalem­ber ül velem szemben. Életé­ről, munkájáról beszélgetünk. Élettörténetét azzal kezdi, hogy elújságolja: milyen nagy kitüntetés érte. Öt választot­ták meg járásunkból küldött­ként a VII. pártkongresszusra. Később, amikor már el­mondta munkáját, életét, már megértettem, hogy jól válasz­tottunk. Megérdemli ezt a ki­tüntetést. Igaz, hogy csak 5 éve párt­tag, de ez idő alatt is életével, munkájával pártunkért, né­pünk jobblétéért küzdött és harcol azon a helyen, ahová állították. Az Elektromos Ké­szülékek Gyárából került Úri­ba a termelőszövetkezet élére. Innen helyezték át Péteribe a Rákóczi Tsz elnökének. Előtte öt év alatt ebben a termelőszö­vetkezetben 9 elnök volt. Baj volt a munkafegyelemmel, ke­vés volt a munkaegység, az er­re kapott pénz és termény. El­ső lépése volt itt, hogy megszi­lárdította a munkafegyelmet, igyekezett a tagság öntudato- sabb részével, a párttagok be­vonásával megerősíteni a tsz gazdasági helyzetét. Már az 1956-os szárszámadáskor a munkaegységrészesedés az elő­ző évi duplájára emelkedett. Az elmúlt gazdasági évben 56 Ft volt, és ebben az évben is 60 Ft körül lesz a részesedés. Nagy része volt abban, hogy Péteri márciusiban termelőszö­vetkezeti község lett. Az újon­test. A jövőről, a tervekről szenvedélyesen nyilatkozik: a tél folyamán az újonnan belé­pett tagok részére tanfolyamot indítanak. 100 holdra növelik kertészetüket, felfejlesztik az állattenyésztésüket, bevezetik az új bérezési rendszert. Most, hogy átfutom jegyze­temet, látom, hogy nem is ró­la, hanem a termelőszövetke- ? zet munkájáról írtam. De hl- ? szén egy embert a munkája? után lehet megítélni és, hogy? jól áll a péteri tsz. abban Ho- ? rinka elvtárs munkája is ben-? ne vám és nem is kis mun-? kája. A Még néhány szót róla: két gyermek apja. Dolgozók isko- . Iájába jár, a párt politikai to­vábbképzésben vesz részt és mezőgazdasági technikumba akar beiratkozni. Üdvözöljük ez úton is Horin- ka elvtársat és tudjuk, hogy méltóképp fogja képviselni a monori járást. Rajta keresz­tül kívánunk eredményes munkát, sok sikert pártunk VII. kongresszusának. — Biaskó — A VII. pártkongresszus tiszteletére nan alakult tsz és a régi egye­sítésén dolgozott ezután, s az őszi munkákat már közös erő­vel végezték el. A megyei pártértekezlet tiszteletére ok­tóber 30-ra befejezték a ve­A gyömrői Kossuth isko'a férfipedagógusai — többek között — azt a felajánlást tették, hogy a meglevő anyagból társadalmi munkában 25 méter betonjárdát építenek az iskola udvarán. Felajánlásukat határidő előtt teljesítették. A munkában néhány tanuló és a szü­lői munkaközösség képviseletében Fülöp Ferenc segéd­kezett (Pataki Gyula felvétele) Betegekről, öregekről ^\V^\\\V\V\V\W\\\\\\VN\\\\\\\\\\\^^^ A monori moziban szeretnék most szólni, olyanok­ról, akiknek sok éves társa­dalmi harcban, közösségi mun­kában kopott el, őrlődött fel az egészsége. Róluk is csak azért, mert úgy érzem, méltat­lanul elfelejtkezünk róluk, na­gyon ritkán, vagy egyáltalán nem látogatjuk őket. Hálát­lanság ez tőlünk, hiszen ők semmit sem tartottak drágá­nak, ha a közösség ügyéről volt szó... Nyirkos, hűvös az ősz, jön­napofc. ilyenkor Minden nek a „nemszeretem’1 A betegek állapota még nehezebbé válik, medicinánál jobban enyhíti a fájdalmat a baráti, az elvtársi együttérzés, a tudat, hogy el- esettségükben sincsenek egye­dül. Pártaktivisták, kiszesek, út­törők, nőtanácsok tagjai! Ezer és egy a dolgunk, én tudom —, de ezt se hagyjuk utolsónak. Induljunk el beteglátogatásra. Radványi A gépházban A gépállomás laboraióriuma javasolja: Bátran szántsunk mélyen a tavasziak alá jelentőségét fokozza az is, hogy ennek eredményeképpen mélyebben hatol a talajba az őszi-téli csapadék és a tavasz- szal időben alkalmazandó fel­színi talajmunkával létrehozott elzáróréteg megőrzi a növé­nyek számára tárolt naigy mennyiségű nedvességet. A fentieket figyelembe véve bátran alkalmazzuk a maga­sabb terméshozamok érdeké­ben az eddigieknél mélyebb szántást. Mélyítésre vonatkozó szak­tanácsot díjmentesen ad a la­boratórium. Szűcs Dénes, laboratóriumvezető mezőgazdász Az állami gazdaságokban sok helyen állítottak be üze­mi kísérleteket, s bátran mé­lyítették a talajt, ahol szerke­zete ezt megengedte. Robba­násszerű eredményeket értek el. 210 mázsa holdanként! cu­korrépatermés esetén a 60 cm- re végzett mélyítés minden műtrágya és szervestrágya nél­kül 90 mázsával emelte az át­lagot. A gépállomás laboratóriumá­nak vezetője által végzett kí­sérletben 25 mázsás csöves ku­koricaterméssel szemben a kí­sérleti parcellán 35 mázsás ter­méseredményt értek el ott, ahol 30 cm mélyen végezték az őszi mélyszántást. A javasolt mélyebb szántás IFJÚSÁGI ŐRJÁRAT E cím alatt megjelenő soraink céXja, hogy ifjúságunk életéről hírt adjunk. őrjáratunk első állomása a járási KISZ-bizottság. Ezüstkalászos tanfolyam Tétén a kis, gyermek-pa­Csütörtökön este tartot­ták Tetepusztán az ezüstkalá­szos tanfolyam megnyitóját. A Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai, férfiak és asszonyok Adalékok Monor történetéhez MONOR, 7944 NOVEMBER (II. rész) Az előcsarnokban A pénztárnál (Mészáros Imre felvételei) A vöröshadsereg támadá­sainak kiindulópontja a Föld­vári-tanya és a Kistói út, a Rendek-csárda volt. A németek által kiürített községbe a szovjet katonák ellenállás nélkül nyomultak be. Tűzharcra csak a Det- rik-tanyánál került sor, ahol az egyik német járőr rajta­ütésszerűen megtámadta a tanyában levőket és több orosz katonát megsebesített és megölt, valamint Sebes Amb­rus házát felgyújtotta. A tá­madást a szovjet katonák visszaverték. A lakosság örömmel, bár kissé félve fogadta a szovjet harcosokat A járőröket leg­több helyen ennivalóval kí­nálták és nagy volt a megle­petés, amikor azok tejet kér­tek. Atrocitást, mely a há­ború velejárója, sehol nem követtek el. Több helyen a járőrök kínálták meg a fel­szabadított házigazdákat. A járőrtáskákból cukor, csoko­ládé került elő a gyerekek­nek, komisz és konzerv a fel­nőtteknek. Az ennivalóból — legyen az bár sok vagy ke­vés — a jelenlevők mindegyi­kének jutott. Id. Magocsi Ká­rolyéknál tojást kértek a ka­tonák. öt tojás volt a ház­nál, de azt közösen fogyasz­totta el a járőrökkel az egész család. A nyelvet nem ismer­ték, de néhány szó: Moszk­va, Sztálin, atyuska, mamka is elég volt a barátságos be­szélgetéshez. A németek kivonulásuk után a hajnali órákban ágyúkkal, aknavetőkkel lőtték a községet. Különösen a templomok környékét. A két templom között repültek a golyók. A református temp­lom tornyát, melyet alá­aknáztak, de nem robbantot­tak fél, ágyútűzzel akarták ledönteni. Sok ház kapott belövést, több el is pusztult. A Szegő-féle festék- és élel­miszer-áruház kigyulladt. A benne levő rengeteg festék sisteregve, robbanva égett. Oltására még csak gondolni sem lehetett. Kajli Imrét, a földosztó bi­zottság későbbi elnökét a szovjet csapatok a hajnali órákban az országút közelé­ben szabadították fel. Az idős 19-es kommunista haza­sietett az örömhírrel és a félt­ve őrzött vörös lobogót első­nek tűzte ki Monoton. A református lelkész, Fo- nyad Dezső, a pincéknél ta­lálkozott a hajnali órákban a vöröshadsereg katonáival. A faluba sietett, meghúzatta a harangokat és hálaadó istentiszteletet tartott a fel- szabadulás örömére. — Lyu­kakat és drótokat láttam — mondta a harangozó az isten­tisztelet után ifj. Magocsi Károlynak. A két, tűzsze- részségben nem jártas em­ber több kilogramm trotillt szedett ki és ásott el a ha­rangozó kertjében, mely Monor központjának elpusztí­tásához elegendő lett volna. Csak később derült ki, hogy a robbanóanyag nem, volt „élesítve”, mert elektromos gyújtással akarták felrobban­tani a templomot. A község felszabadítása 8— 10 órát vett igénybe. A had­testparancsnokságot a Bé­kásban helyezték el. Rum- jancev altábornagy a Dóczi- féle villában lakott. A lakosság visszatért ott­honaiba. Megalakult a párt. Megindult az élet. Sz. D. ültek be dókba. Az ezüstkalászos tanfolyam célja: ismerjék meg résztve­vői a nagyüzemi gazdálko­dás kérdéseit. Bővítsék nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési ismereteiket. Ta­nulmányozzák a munkaegy­ségkönyv kezelését és tanul­ják meg a munkaegység-szá­mítást — mondotta a tan­folyam bevezetőjében veze­tője. Nagy elvtárs összehasonlí­tást tett az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszö­vetkezet munkája között. — Ma már több mint 240 kh. vetésünk van. A monori határban azonban kevés a vetés.^ Az egyéniek kevesebbet vetettek, mint az elmúlt esztendőben. — A termelőszövetkezetben sincs minden rendben — szólt az egyik hallgató. Egye­sek úgy gondolják: „a föld­del beléptünk a termelő- szövetkezetbe, most már megélünk munka nél.kül is.” Ha közös munkáról van szó, akkor öregek, betegek. Ha a szomszéd hívja, akkor de­rékfájás nélkül telik ki a napszám. Az asszonyoknak külön észrevételük is akadt: — Nem tudom, hogy tud­nak itt tanulni a gyerekek — méltatlankodik egyikük. — Itt olyan huzat van, hogy mi, felnőttek is alig tűr­jük. A gyerek 13 forintot fi­zetett az ablakjavításra, de még mindig nem csinálták meg... 1. Spenger elvtárs, a já­rási KISZ-titkár már évek óta harcol, hogy a KISZ- bizottság irodáját olyanná rendezze be, ahová a fiatalok szívesen bejárnak. Hetekkel ezelőtt a megyei KlSZ-bizott- ságtól kaptak is szép süp­pedő szőnyeget, függönyt. Az asztalokat, szekrényeket és székeket is átfényeztette. — Most tehát nagyon szép lehet az a terem, ahol a járási KISZ székel — gondolhat­nánk. S a valóság? — A drága szőnyegek összehenge- rítve, az újjáfényezett búto­rok társaságában, falnak tá­masztva várják, hogy végre a helyükre kerüljenek. Re­méljük, nem kell sokat vár- niok! 2. A bizottságon Nánai elv­társtól kapott hir szerint já­rásunkban mintegy negyven KISZ-alapszervezet van. KISZ-szervezeteinken...belül is megindult a politikai oktatás, s négy politikai kör és ti­zenegy „A világ térképe előtt”-i kör működik (össze­vetve), több mint 300 fővel. Ez a szám azonban járásunk KISZ-tagságának csak egyne­gyede. Van itt mit tenni még — gondolom —, azonban Ná­nai elvtárs egy kicsit rózsa­színűbbé varázsolja a képet, amikor azt erősítgeti, hogy a KISZ politikai oktatásán kí­vül igen sok fiatal jár még párt-, állami, szakmai és egyéb oktatásra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az „Ifjúság a szocializ­musért” próba letételéhez fel­tétlenül szükséges minden próbára jelentkezettnek vala­milyen politikai oktatásban részt vennie, akkor mégis csak van mit tenni ezen a területen is. Akkor vagy ke­vesen jelentkeztek a próba letételére, vagy ennek a kö­vetelménynek (politikai okta­tás) vem tesznek eleget. 3. Miért nincs az ipari- tanuló-iskolában KISZ-szerve­zet? Nem azért, mert alsza­nak, akiknek szervezni kel­lene? 4. Örömmel üdvözöljük a járási KISZ-bizottság mellett most megalakult ifjúsági sportbizottságot. A bizottság elnöke: Hunyadi László test­nevelő tanár. Tagjai: Bácsal­mási Mihály, Sár ősi Ernő, Folytán János. Tódor László, Fodor Béla, Bermula Balázs és Kárpáti György. Nagyon helyes, szükségszerű kezde­ményezés ez, de a napokban közölte a sdjtó is, hogy a já­rási TST oktatási bizottsága is megalakult. Véletlenül-e, de ennek is Hunyadi elvtárs az elnöke. A mi tudomásunk szerint ez már a negyedik vezető funkciója ... Nem sok egy embert így elhalmozni funkciókkal, túlterhelni? —IlM—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom