Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

198». NOVEMBER 1. VASÁRNAP

^i&Ctrlap

3

(Folytatás az 1. oldalról)

és megkezdték a pártszervezést.

Árulásért, gyávaságért, vagy a párt politikájával való egyet nem értésért sem a megyei pártbizottságon, sem a járási, városi bizottságokon, de még az állami és gazdasági vezetésben sem kellett senkit felelősségre vonni, vagy eltávolítani, csupán a megyei tanács volt elnökét.

Az első pártértekezleteket 1956 novemberében és decemberében a szó szoros értelmében az ellenforradalom elleni fegyveres harcban szervezték. E harcban nőtt és szilárdult meg sok aktivista öntudata. A legválságosabb időben bátran kiálltak a munkásosztály

ügyéért és harcoltak az ellenforradalom ellen. Az átigazolásnál elsők között találhatjuk a felszabadulás előtti illegális kommunistákat, a munkás- mozgalmi múlttal, s az 1945-ös kommunista párttagsággal rendelkező elvtársakat.

Bár párttagságunk száma csökkent, megállapíthatjuk. hogy ez nem je-, lent hátrányt a párt és a tömegek közötti kapcsolatban, nem csökkent a párt tekintélye. Ellenkezőleg.

A párt befolyása állandóan nő és fejlődik a dolgozók között.

Az elmúlt hetekben választották újjá a megye valameny- nyi alapszervezetében a vezetőségeket. Megválasztották a járási és városi pártbizottságokat is. A beszámoló és ve- zetöségválasztó taggyűlések és pártértekezletek betöltötték szerepüket. Reálisan elemezték és foglalták össze az elmúlt három év eredményeit. Az újonnan megválasztott

pártvezetőségek — az eddigi tapasztalatok szerint — élvezik a párttagság bizalmát. Az új vezetőségek összetétele jobb a réginél. A munkások aránya 58,5 százalék lett. Javult a műveltségi színvonal is.

A termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladásával mód nyílik és szükségessé válik, hogy a dolgozó parasztság köréből az eddiginél többet vegyünk fel a pártba.

Az értelmiségi párttagok aránya 7 százalék, közöttük sok a műszaki értelmiség. • Ez jó, de javítani kell a munkát a pedagógusok, falusi orvosok, mezőgazdászok, állatorvosok között. Szükséges, hogy ezek közül is a legderekabbak a párt tagjai legyenek. Több gondot kell fordítani a húsz és huszonnégy év közötti fiatalok felvételére is. Elsősorban a különböző KlSZ-szerve- zetekben funkciót betöltő fiatalokra gondolunk. A párttagság korszerinti megoszlása is jónak mondható. Összegezve tehát, megállapíthatjuk, hogy a párt Pest megyei szervezetei az elmúlt bárom esztendőben egészségesen fejlődtek.

Nem hallgathatjuk el azonban, hogy egy-egy területen gyengeségek is tapasztalhatók. Az elmúlt másfél évben a pártszervezetek egy részében nem volt tagjelöltfelvétel. Termelőszövetkezeteink párt- szervezetei még gyengék és gyengén működik néhány falusi pártszervezetünk is. A megyei pártbizottság 1957 december 23-án határozatot hozott a falusi szervezetek munkájának megjavítására, de a határozat végrehajtásával nem lehetünk elégedettek.

Küzdelem két fronton

A pórtélét lenini normáinak helyreállításáról párhuzamosan különösen az országos pártértekezlet előtti hónapokban kellett, szívós .harcot vívnunk — a párton belül is — az' efíenfórradalóm okozta eszmei zűrzavar tisztázására. Szembe kellett szállnunk a különböző revizionista nézetekkel. Harcoltunk az értelmiség, az ifjúság vezető szerepét, hirdető téveszmék ellen, küzdöttünk a munkaverseny lebecsülésével, a termelőszövet- kezet-ellenességgel szemben és érvényesítettük a párt vezető szerepét. Ugyanakkor balról minden megtévedt embert ellenségnek tekintettek, a meggyőző, érvelő munkával szemben az adminisztratív intézkedéseket helyezték előtérbe, egyoldalúan magyarázták az elienforratíalom okait.

A szektás magatartás és a szektás munkamódszerek akadályozták a revizionista, nézetek szétzúzását. Sokan nem értették meg, hogy

nem az emberek ellen, hanem a helytelen nézetek ellen kell harcolni.

Vannak, akik még ma sem értik, hogy minden párttagnak mindenhol fel kell lépnie a helytelen nézetekkel szemben. A gazdasági vezetők pedig nemcsak a termelési számokért felelősek, hanem egyben politikai vezetők is.

Visszatekintve megtett utunkra, megállapíthatjuk, hogy a megyei pártbizottság helyes módon vezette és biztosította a kétfrontos eszmei, politikai harcot. Biztosította a • kollektív vezetést, igyekezett a legfontosabb problémákat pártbizottsági ülésen tárgyalni és ott megfelelő határozatokat hozni. így 1957 december 23-án határozatot hozott a falusi pártmunka megjavítására, 1957 szeptemberében a termelőszövetkezetek megszilárdítására, 1958 novemberében a gyengén működő tsz-ek megjavítására, 1958 decemberében a megye művelődésDolitikájával kapcsolatban. 1959 áprilisában a munkásosztály helyzetének megjavítására és a tavasszal szervezett tsz-ek megszilárdítására.

Elmondhatjuk, hogy megyénkben helyreállt a pártélet rendje, pártszervezeteink rendszeresen megtartják taggyűléseiket, vezetőségi, végrehajtó bizottsági és pártbival elöljárni. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a jó példa- mutatás jó eredményre vezet. A dolgozó parasztok értenek a szóból és a tettből.

A pártmunka stílusát illetően a múlthoz viszonyítva nagy fejlődés tapasztalható. Pártvezetőink, pártszervezeteink igyekeznek a pártonkívü- li dolgozóikkal közvetlen kapcsolatot teremteni. Elmondhatjuk, hogy megyénkben is bíznak a dolgozók a pártban, ’ követik a párt útmutatását. Ezt bizonyították a múlt őszszel megtartót választás eredményei is.

A bizalom újabb jeleként értékelhetjük a kongresz- szusi munkaverseny eddigi eredményeit.

A pártmunkások, a párt- és tömegszervezeti aktivisták százai és ezrei fáradhatatlanul magyarázzák a tömegeknek, a városi és falusi dolgozókn»k a párt politikáját. Egyre többen értik meg, hogy a kommunisták legfontosabb feladata a pártonkívüii dolgozók megpártvezetésben. Ugyancsak hasonló jelenség mutatkozott á Budakalászi Textilművekben. A megyei pártbizottság mindkét esetben a helyszínen — a kommunisták és a pár- tonkívüli aktivisták bevonásával — nyílt plénumon tisztázta az ügyet.

A gyakorlatban bizonyosodott be, hogy az intrikák legjobb ellenszere a minél nagyobb nyilvánosság. Ez elveszi a kedvét mindenkinek attól, hogy valótlant állítson. Nehéz erkölcsi felelősséget vállalni a felelőtlenségért, kivált nagy nyilvánosság előtt.

A megyei pártbizottság határozottan támogat minden pártszerű és hasznos bírálatot. Megvédi azokat, akik bírálnak, még akkor is. ha tévedtek, ha a bírálatban jóhiszeműséget, segíteniakarást lehet megállapítani.

Mi úgy hisszük, hogy a me-, gyei bizottságnak ez a magatartása érezteti hatását a megye területén. Általában az

zottsági üléseiket. Pártcsoportokat alakítottak, sokat javult a pártoktatás a korábbi évekhez viszonyítva.

A párttagság többségének van pártol eghízatasa és azokat igyekeznek is végrehajtani.

Ezt általában elmondhat juk, bár néhány helyen mind a pártmegbízatással, mind a

rendszeres pártéleltel bajok vannak. A meglevő hibák kijavításában, a gyenge párt- szervezetek munkájának színvonalassá tételében elsősorban a járási pártbizottságainkra hárul a feladat. Járási, városi valamint üzemi pártbizottságaink a három esztendő alatt jelentősen fejlődtek. Nagyszerű határozatokat dolgoznak ki, igaz, a határozatok végrehajtásának ellenőrzése és megszervezése még nem jő. Ezek a hibák leginkább a mezőgazdaság átszervezésének, a tsz-ek megszilárdításának idején kerültek napvilágrá.

Itt szeretnénk megemlíteni, hogy a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos határozatok végrehajtásánál néhány helyen ingadozások voltak. Nem véletlen, hogy éppen a termelőszövetkezeti szervezésben vannak nehézségek. Ez rendkívül bonyolult, sokrétű munka. Sok rugalmasságra van itt szükség.

Nem jó, ha a határozatokat mereven kezeljük, ugyanakkor itt jelentkezik a járási és falusi kádereknél — elsősorban az állami és gazdasági szervekben dolgozóknál — a megalkuvás veszélye. A rokoni összefonódás, komaság, sógor- ság, a „ne haragudjon rám a falu, a szomszédom'’ és a többi: Ez enyhén szólva opportunizmus. Egyes kommunisták egymás között igen radikálisak. Senki sem elég forradalmár a szemükben. A proletárhatalomért készek meghalni — legalábbis szavakban —. de szomszédaikat. rokonaikat meggyőzni a szocializmus helyességéről a falun, már nem hajlandók. Félnek, hogy azok megharagszanak rájuk.

A falu szocialista átalakítása hosszú folyamat. Olyan feladat, amit elsősorban a helyi kommunistáknak és a párthoz hű pártonkívülieknek kell elvégezni. Nekik kell me^gvöz- niök a dolgozó parasztokat és nem utolsósorban jó példá„Különtanáeskozás” , az értekezlet szünetében. Balról jobbra: Gáti József, a Diésdi Csapágygyár igazgatója, Szarvas Ferencné, a Beruházási Bank Pest megyei fiókvezetője, Fekete Sándorné, a megyei pártbizottság Ipari osztályának vezetője és Karkész Sándor, a Szerszámfejlesz- ■ tési Intézet kutatómérnöke

nyerése, meggyőzése. A tapasztalatok' «iär meggy őzíelc hennánkét arról, hogy a tömegeket tartósan csak elvi alapon lehet megnyerni. Szigorúan tartózkodni kell attól, hogy az embereket valahol becsapják, hamis ígéretekkel félrevezessék. A dolgozókkal őszintén kell beszélni, nyílt vitában kell igazunkat megvédeni. Az igazmondó embert szeretik és becsülik. A tömegek megnyeréséért folyó harcban meg kellett és meg kell küzdeni a helyenként jelentkező kommunista gőggel is, a tömegeket lebecsülő nézetekkel.

Minden kommunistának kötelessége, hogy őrködjön a párt és a tömegek között kialakult jő viszony további fejlesztésén, és határozottan ítélje el azokat, akik a kialakult jó kapcsolatot megzavarják. A párt és a tömegek közötti jó viszonyt mélyítette az is, hogy a pártbizottság szigorúan fellépett az ellenforradalmat követő időkben az intrikák ellen. Ma már csak Titkán találkozunk említésre méltó intrikákkal. De azért akadnak ilyenek. Mint például az elmúlt hónapokban a szobi járásban, amikor néhányan valótlan állítással, merő képzeletszülte dolgok híresztelésével, súlyos zavart okoztak a

emberek szabadon bírálnak. " 'Munkamódszerünkre jellemző, hogy a pártbizottságok munkatársai, aktivistái sokat tartózkodnak a pártszervezetekben, segítik az aiapszerve- zeíek titkárait, vezetőségi tagjait. A különféle állami, gazdasági és tömegszervezeti pártirányi fásban erősödött az a vonás, hogy a korábbi parancsolgatások és utasítgatá- sok helyett meggyőző szóval, magatartással igyekeznek eredményt elérni.

Az elmúlt időben fontosabb, a tömegeket érintő megmozdulás volt az agrártézisek ismertetése, ezt körülbelül 80 ezer ember hallgatta meg. Az agrártézisek ismertetése közben őszintén megmondtuk a dolgozóknak, hogy a mezőgazdaság átszervezése továbbra is célja a pártnak, nem mondtunk le soha arról, hogy megteremtsük a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot.

Javult a munka a pártpropagandában is. Az ellenforradalom után propagarHa- munkák főtüze a revizioniz- mus ellen irányult, mert ez a főveszély. Ugyanakkor harcoltunk a szektariánizmus ellen is. 1957—58-ban az ellenforradalom jellegének, tanulságának megmagyarázása, a proletárdiktatúráról és az osztályharcról szóló marxi— lenini tételek tanítása volt;

A megye kulturális helyzete

A megye kulturális életében az országosan ismert kultúrpolitikai hibákon túl mi más hibát is követtünk el. Nem figyeltünk fel idejében a megyében végbemenő gazdasági átalakulásra, a kialakult ipari településekre. Nem biztosítottuk a legminimálisabb igényeket kielégítő egyes kultúrintézmények' létrehozását. És

míg a megyében általánosan a kultúra fejlesztésében nagy eredményeket értünk el, több fontos munkástelepiilésünkön alig van lehetőség művelődésre.

Bennünket is megtévesztett az a nézet, hogy Pest megyéből szórakozni, művelődni Pestre lehet járni. Az a tény, hogy Budapest a megye közepén

van, valóban növeli dolgozóink kultúrigényét, de annak kielégítését a főváros még sem biztosíthatja. Az emberek szórakozni, kultúrigényeik kielégítésére csak munkaidő után, az esti órákban érnek rá. Ekkor viszont a Budapestre jutás és onnét a hazautazás — a jelenlegi közlekedési viszonyok között — nem oldható meg. Az elkövetkezendő időben ezt a területet fel kell mérnünk és megteremtenünk a feltételeket a legszükségesebb kultúrigények kielégítésére.

A megyei pártbizottság — mint ismeretes — hároméves művelődési programot dolgozott ki. E pártbizottsági határozat a többi között a következő fontos tennivalókat jelöli meg:

1, El kell érni, hogy egész

művelődésügyünket a marxizmus—leninizmus szelleme hassa át.

2. Az ideológiai előrehaladás fontos feltétele, hogy az idealista világnézettel szemben rendszeres, kitartó materialista, természettudományos és filozófiai felvilágosító munka folyjék.

3. A szakszervezeti művelődési otthonokat, művelődési klubokat a munkások valóságos művelődési otthonává kell tenni.

4. A falusi művelődéspolitikai tevékenység minden eddiginél jobban segítse elő' a szocialista mezőgazdaság útjára lépett paraszti dolgozók politikai és művelődési igényeinek kielégítését.

A pártbizottság lapja, a Pest megyei Hírlap csak 1957 májusában jelenhetett meg. A munkát néhányszázas > példányszámmal újra kellett kezdeni. Azóta jó eredményeket értünk el e területen is. A lap helyesen szolgálja a párt politikáját.

A sajtónál dolgozó elvtár- sainknak sikerült biztosítani, hogy lapunk érdekes és a kevésbé politizáló emberek érdeklődését is felkeltő napilap legyen. Nem a sajtó munkásain múlik tehát, hanem elsősorban a párt-, állami- és tömegszervezeteinkben dolgozó kommunistákon, hogy lapunk jóval nagyobb példányszámban nem jelenhet meg.

Jq a kapcsolat a vezetők és a vezetettek között

A helyes politikai és gazdasági munkának előfeltétele a káderek helyes kiválogatása és beállítása. Elmondhatjuk, hogy megyénkben az elmúlt három évben javult a káderekkel való foglalkozás.

Pest megyében a párt-, állami- és tömegszervezeti, valamint gazdasági vezetők többsége tíz- tizenkétéves gyakorlattal rendelkezik.

Ezek többsége becsülettel helytállt az ellenforradalom nehéz napjaiban, részt Vettek a munkáshatalom megvédésében, kivette a részét a párt újjászervezéséből, a gazdasági élet megindításából.

Javult az állami, gazdasági, tömegszervezeti káderek szociális összetétele is. Szinte minden területen kedvezőbben alakult a munkások aránya. Tapasztalható már, hogy nagy gyakorlattal rendelkező vezetők mellé fiatalokat is beállítanak. Mint hiányosságot azonban szóvá kell tenni: nehezen megy előre a pár- totjkívülieknék vezető állásba való beállítása. Itt sokszor ellenállásba ütközünk párttagjaink részéről.

A következő években a mezőgazdaság átszervezésével párhuzamosan jelentkeznek a kádergondok. Szükség lesz a falusi munkában jártas, szilárd, forradalmi gondolkozású, önzetlen munkásokra, akik vállalják a falu nagy átszervezésében való részvételt.

I

Fokozni kell az aktivitást a legfontosabb tömegszervezetekben

Az ellenforradalom után a megyében a szakszervezetek viszonylag gyorsan talpraáll- lak. Az ott dolgozó kommunisták helytálltak, felléptek az ellenforradalmi demagógia ellen.

Javult a szakszervezet munkája a mnnkaverseny- nyel kapcsolatban is, bár ez közel sem nevezhető kielégítőnek.

A Központi Bizottság márciusi határozata után a munka eredményesebb lett, a versenyben szép eredmények születtek. Ennek ellenére sem mondhatjuk, hogy »szakszervezeti bizottságaink a munkaversenyt olyan fontos tényezőnek tekintenék, amilyen az a valóságban. A munkaver- seny szervezésénél mutatkozó gyengeségen túl elégtelen a versenypropaganda is. Javítani kell a szervezést, a propagandamunkát egyaránt.

Megyénkben a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség munkája is nagyot fejlődött az elmúlt három év alatt. A KISZ-nek Pest megyében 495 .alapszervezete, több mint 15 ezer tagja van. A kiszesek támogatják a párt politikáját. Szervezeteik sokat erősödtek, szép eredményeket értek el a termelési, társadalmi mozgalmak szervezésében és külön kiemelkedő sporteseményük: 19 megye közül a nyári versenyekben az első helyezést érték el.

A kongresszusi versenyben 51 ifjúsági exportbrigád vesz részt. A brigádtagok többsége nem KISZ-tag. Sok száz fiatal versenyez az üzemekben a „Szakma ifjú mestere” címért is. A KISZ takarékossági számláján megyénkben több mint hárommillió forintot tartanak nyilván.

Ezek a tények bizonyítják, hogy nincs igazuk azoknak, akik elítéiőteg beszélnek ifjúságunkról, és csak a hibákat látják meg.

KISZ-munkártk leggyen- gyébb oldala továbbra is az eszmei, politikai nevelői tevékenység. Hasonlóan elégtelen megyénkben a KISZ falusi munkája. A falusi pártszervezetek nem nyújtanak megfelelő segítséget az ottani KISZ-szervezeteknek. Ezek a szervezetek pedig még nem fogják át a falusi ifjúságot, nem vezetői, nevelői eléggé a parasztfiataloknak. Nem mondhatjuk el azt sem, hogy az ifjúság nevelése társadalmi üggyé vált.

A pártbizottság első titkára referátuma következő részében a nőmozgalom helyzetével és eredményeivel foglalkozott. Szólt az úttörőmozgalomról, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenységéről, majd behatóan méltatta a munkásőrség eredményeit, tennivalóit. Részletesen elemezte ezután az államhatalmi és az államigazgatási szervek helyzetét, majd értékelte a népi ellenőrzési, valamint a bűnüldöző szervek munkáját, s rátért ,az iparral és a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekre.

A megye iparának helyzete, a munkaverseny eredményei és a további feladatok

— Megyénkben az ipari termelés, az iparban foglalkoztatottak száma igen jelentősen niegnövekedett a felszabadulás óta. Pest megye a kapitalista Magyarországon teljesen mezőgazdasági megye volt, jelentéktelen iparral. 1945 után az új üzemek egész sora épült fel s a régiek is növekedtek, korszerű gépeket kaptak.

Ma már világszerte ismertek a Csepel tehergépkocsik, a diósdi csapágyak, a Ganz Árammérőgyár készülékei, a nagykőrösi és dunakeszi konzerv- és több textilgyárunk termékei.

Üzemeink törekednek arra, hogy gyártmányaink korszerűsége megfeleljen a követelményeknek. A Csepel Autógyárban. a Ganz Árammérő- gyárban eredményes, állandó

jellegű kutatómunka folyik. A Csepel Autógyár a kisszériá- ban történő gyártás előnyeit biztosító egyedi típusokat állított elő, a Ganz Árammérő- gyár termelésének 45—50 százalékát külföldön helyezi el. Külön érdemes megemlíteni, hogy Svédországba is exportálunk csapágyakat. A Budakalászi Textilművek többek között az Egyesült Államokba és Szudánba is eljuttatja termékeit.

A második ötéves terv egyik legnagyobb és legkorszerűbb üzeme, a Dunai Cement- és Mészmű megyénkben, Vác mellett épül.

Elkészültével az ország cement- és mésztermelése a jelenlegi kétszeresére emelke(Folytatás a 4. oldalon)

TANÁCSKOZIK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET