Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-03 / 258. szám
135!». NOVEMBER 3. KEDD "’’k^Cirlap S Befejezte tanácskozását a megyei pártértekezlet (Folytatás a 4. oldalról) koztat, kommunistákat és nem kommunistákat egyaránt. Ez felveti a munkaerő problémáját. Nem elég, ha a gazda aláírta a belépési nyilatkozatot A családtagokkal, a nőkkel, a gyermekekkel is törődni kell. így tehát több napközire, bölcsődére lenne szükség. A termelőszövetkezet vezetőségének jobban kell törődnie ezzel. Másrészt pedig: ha egy asszony belép a termelőszövetkezetbe, megkövetelik, hogy az is hajnaltól késő estig ugyanúgy dolgozzék, mint a férfiak, viszont nem gondolnak arra: gazdasági lehetőségeink meg nem engedték meg azt, hogy az asszonyok mentesülni tudjanak otthon a házi munka alól. Sokkal előbbre lennénk, ha Szónyi Miklós: jobban megértenék az asz- szonyokat. Jobban tudnánk megoldani az asszonyok segítségével a kertészeti munkát vagy a baromfitenyésztést, s ezzel a családok jövedelme is növekedne. Nőtt a nőmozgalom befolyása, de még nagyon sok olyan asszony van, akihez egyáltalán nem jutottunk el. Ezen változtatnunk kell. A r.őtanács különböző rendezvényei annak eszközei legyenek, hogy az asszonyokat bevonjuk a szocializmus építésébe. Az ifjúság nevelése társadalmi ügy. Elszigetelten, vagy a szülőktől elszakítva nem lehet nevelni az ifjúságot. Rossz ifjúság nincs, csak rosszul neveit ifjúság van. kedvük legyen a termelőszövetkezetben maradni. De fokozott gondosságot kíván ez már az iskolában a pedagógusoktól. A politechnikai oktatás során úgy tanítsák a fiatalokat, hogy megszerettessük velük a termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezetekben végezzenek gyakorlatot, létesítsen gyakorlati kertet a termelőszövetkezet. S ez a szülőkön múlik. Ha mi a szülőkkel nem foglalkozunk, akkor az ifjúság nevelését sem tudjuk megoldani. A munkaversenjt tovább folytatjuk Szónyi Miklós elvtárs, a Csepel Autógyár igazgatója Volt a következő felszólaló. — Kollektívánk az MSZMP Központi Bizottságának márciusi határozata után 98 millió forint értékű felajánlást tett. Ezt szeptember 30-ig teljesítettük. s a gyár pártértekezletének javaslatára a kollektíva a vállalást 3.5 millió forinttal megemelte. A többletet elsősorban traktormotorokból az exportra készülő autóbuszalvázakból adjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését és valutáris lehetőségeinket biztosítsuk, Horinka János: Az elkövetkező ötéves terv teljesítéséhez szükséges, hogy fizikai és műszaki dolgozóink nagyobb műveltséggel rendelkezzenek. amihez hozzátartozik a nyelvtanfolyamok szervezése is, hogy a külföldi szakirodalmat eredetiben olvashassák a dolgozók. A versenymozgalomról szólva elmondotta Szőnyi elvtárs: — A gyár az üzemi bizottságban dolgozó kommunistáknak olyan feladatot adott, hogy rendszeresen szervezzék és ellenőrizzék a szocialista munkaversenyt. A Csepel Autógyárban ma már több mint 180 brigád működik, több mint ezer fő részvételével. Elsősorban az anyagmegtakarítást tűzték maguk elé célul. Ezután Szőnyi elvtárs a következőket jelentette be: — A pártkongresszus befejezése után is lankadatlanul tovább folytatjuk a szocialista versenyt hazánk felszabadulása 15. évfordulójának méltó megünneplésére. A gyár kollektívája határozatot hozott, hogy az 1959-es termelési tervet december 9-re befejezi, Szeretessük meg a fiatalokkal a mezőgazdaságot Horinka János, a péteri Rákóczi Tsz elnöke, a monori járás küldötte, Javasolta a pártértekezlet- nck, a megyei pártbizottságnak, hasson oda, hogy az ország területén minél több termelőszövetkezeti vezetőképző iskola működjék, hogy ezeken az újonnan beállított brigádvezetőket a tél folyamán át tudj üli képezni, meg tudjuk tanítani a nagyüzemi mezőgazdaság sikeres vezetésére. — Halasztást nem tűrő feladat a termelőszövetkezetekben és a termelőszövetkezeti községekben a távlati terv kidolgozása. Csak a távlati tervben tudjuk meghatározni azt, hogy mit akar a termelőszövetkezet öt-tíz évvel előre. Igen súlyos probléma a Pest környéki termelőszövetkezetekben az ifjúság kérdése. Fiataljaink a nyolc elemi elvégzése után 25—30 kilométerre Budapesttől, a fővárosba vágynak. Nekünk, vezetőknek az a kötelességünk, hogy megértessük az ifjúsággal, a termelőszövetkezet is tudja biztosítani azt a bérezést, amit Budapesten a gyárak biztosítanak. Biztosítani kell a termelőszövetkezetekben az ifjúság szórakozását, a munkaegység előleget, hogy a fiataloknak A kongresszusi munkaversenyről a nők egyenjogúságáról a szakszervezetek munkájáról Brutlyó János elviára, a Központi Bizottság tagja felszólalása Elöljáróban engedjék meg, hogy tolmácsoljam, pártunk Központi Bizottságának üdvözletét a megyei pártértekezlet részvevőinek és rajtuk keresztül Pest megye -kommunistáinak. A beszámolóban és a hozzászólásokban is szó volt arról, hogy népünk milyen lelkesen készül pártunk VII. kongresz- szusára. Nagy az érdeklődés a párt tagjai és a pártonkívülie-k között egyaránt. Nagy az érdeklődés nemzetközi vonatkozásban is. A napokban beszélgettem egy elvtárssal. Azt mondotta: jó a dolgozók hangulata, de azért imitt-amott káromkodnak az emberek. Miért dühösek az emberek? Azért, elvtársak, hogy elérjék a következőket: kapjanak anyagot, legyen jobb a munka- szervezés. Azt akarják, hogy takarékoskodjunk az anyaggal, mert az érinteni fogja az ő nyereségrészesedésüket. Ezek a hangok tehát, ezek a kritikai hangok, pozitív jellegűek, a munka előmenetelét segítik. Második ötéves tervünk célkitűzéseiben 250 000 lakás szerepel. A 250 000 lakás körülbelül 500 000 szobát és — szobánként két személyt véve — egymilliós lélekszámot jelent. Elv- társak, egymilliós várost, vagy egész Pest megye dolgozóinak lakásépítését! 12 Győrt jelent, 20 Székesfehérvárt! Tizenötéves perspektivikus tervünk, amely egymillió lakást irányoz elő, azt jelenti, hogy az ország dolgozóinat; több mint 40 százaléka új, korszerű lakásba költözhet. Ez nagyon alapos felkészülést igényel, minden iparág részéről. Pest megyében is nagyok lesznek ezek a feladatok. Vácott épül a Dunai Mész- és Cementmíi, építőipari feladataink végrehajtása szempontjából e művek termelésének megindítása rendkívül fontos. Vannak olyan hangok, hogy az emberek a pénzért versenyeznek és ezt helytelenítik. A helyzet ezzel szemben a kö- | vetkező: amikor valaki verse- i nyezni kezd, az mindig úgy kezdődik, hogy többet akar keresni. Ez az első ok. Utána j azonban, amikor már benne J van a versenyben, a verseny formálja őt és végül hosszú idő után szocialista embertípussá J formálja. | Az a 18 000 szakszervezeti | aktíva, amelyről Horváth elv- í tái's beszélt, Pest megyében I nagy erő; ha azokat jól dol- goztatjuk és ők is jól dol- ! goznak, rendkívül komoly szerepük lehet s munka végzésében. de hozzátehetem, hogy a pártépités tekintetében is. Nyilvánvaló, hogy a párt építésének leghelyesebb és legjobb módszere az, ha a legaktívabb, a termelésben legjobban kitűnt, a társadalmi munkában legjobbnak bizonyult aktívákat viszik a párt felé. Ebben a szakszervezetnek rendkívül nagy szerepe van, különösképpen az olyan iparágakban és az olyan területeken, mim-i a mezőgazdaság, az építőipar é.s még sek más hely, aho! bizony rendkívül alacsony a párttagok száma. Emellett nék beszélni, arról, amit Kovács elvtársnö vetett itt fe!, a nők szerepéről, jelenlegi munkájukról és arról, hogy a férfiak körében bizony még mindig tapasztalható lebecsülés a nőkkel szemben. Helyes lenne most már ebben a kérdésben lényegesen előre menni. A nők nagyon sokat tehetnek azért, hogy gyorsabban és helyes irányban haladjunk. Egymás között sokszor megjegyzik az elvtársak: „Jő lenne már kivívni az egyenjogúságot nekünk, férfiaknak is’’. Ezen a konferencián — bár a megyében 22 százalék a nők arányszáma — ez az arány csak 13 százalék. Tovább kell tehát küzdenünk a nők megbecsüléséért — mondotta Bruttyó elvtárs, majd felszólalását így fejezte be: Bizakodva nézhetünk a jövő elé, hogy a mi VII. pártkongresszusunk komolyan elősegíti majd népünk nagy ügyét, a szocializmus felépítését hazánkban. Borbás Lajos: gyarapszik gazdaságunk, gyarapszik az ország A márciusi határozat után mi is megvizsgáltuk gazdaságunkban, hogy mennyivel tudjuk ebben az esztendőben termelési terveinket túlteljesíteni — kezdte felszólalását Borbás elvtárs, a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatója. Most, a háromnegyedéves mérlegünk elkészülte után látjuk, hogy hatmillió forint termelési értékkel — növény- termelési és állattenyésztési hozamokkal felbecsülve az év hátra levő negyedévét — fogjuk teljesíteni termelési tervünket. A kongresszusi versenyben dolgozóink nagy része igen nagy lelkesedéssel vesz részt. Olyan nagy teljesítményeket is elértek, mint például Tirringer Béla elvtárs, koinbájnos, aki egy nap 330 mázsa gabonát is learatott. Igen szép eredményeket értek el a versenyben a tehenészek is. Ez abban is megmutatkozik, hogy számottevően csökkent a tej önköltsége. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a takarmányok nagy részét kint etettük meg a földön, a csalamádét is, így nem volt szállítási költség. Világviszonylatban annak a jelenségnek vagyunk tanúi, hogy az élelmezésben is nagymértékű változások vannak. Tréfásan meg szokták jegyezni, ahogy régen az imába is Palotás Károly: belefoglalták: adja meg az isten a mindennapi kenyerünket, ehhez most hozzá kell tenni: adja meg a mindennapi baromfit, sertéshúst, tojást, tejet, halat, meg egyebeket. Az új ötéves tervben például körülbelül 3000 kát. hold halastavat létesítünk. Erőteljesen akarjuk fejleszteni a baromfitenyésztést. Jövőre szeretnénk megszüntetni a lótenyésztést és a négy nagy istállóban inkább baromfit-, tyúkokat akarunk nevelni, mert legalább 14 000— 16 000 tojótyúkot tudnánk elhelyezni és tojásra Pesten is elég nagy szükség van. Nekünk is kifizetőbb, mint a ló- tenyésztés, mert Magyarországon nemigen vesznek lovat. Erőteljesen akarjuk fejleszteni sertéstenyésztésünket is. Most nekifogtunk 150 holdas öntözéses kertészet létesítésének, ahonnan jövőre 100 vagon zöldséget fogunk Budapestnek szállítani. Azonkívül most kezdtük el, az igazgatóság tanácsára. 120 kát. holdon gyümölcsös telepítését. Nagyon súlyos örökséget vettünk át. Coburgh herceg birodalma volt a gazdaságunk. Jelenleg 220 lakásunk van, ebből mintegy 160 állapota nagyon rossz. Idén 45—50 lakást felújítottunk. Jövőre ezt tovább akarjuk folytatni, hogy két-három éven belül ezeket a régi és rossz állapotú lakásokat is felújítsuk, mert sajnos a nagy lakásépítkezési programból, amit az ötéves terv biztosít — igen kevés jut az állami gazdaságoknak. Számottevően javítjuk és jövőre tovább akarjuk fejleszteni dolgozóink ellátását is. Gondoskodnunk kell azokról az emberekről, akik ezeket a felajánlásokat tették és nemcsak tették, hanem teljesítették is, A dolgozók derékhada megvalósítja a terveket — Szeretnék néhány szót szólni a szakszervezetek feladataival kapcsolatban. Egyik ilyen területe a szakszervezeti munkának a gazdaságos termelés segítése — kezdte felszólalását Palotás Károly elvtárs, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöke. — Ahhoz, hogy ezt a munkát a szakszervezetben dolgozó kommunisták és a szak- szervezeti bizottsági tagok jobban tudják végezni, elsősorban az kell, hegy a termelési mutatókat megfelelőképpen elemezzék és konkréten vizsgálják a termelés helyzetét. Akkor nem fordulhatnak elő olyan dolgok, hogy általánosságban szervezik a j versenyt, hogy általánosság- ; ban propagálják. Ahol a szakszervezeti bizottságok megfelelőképpen elemzik a gazdasági mutatókat, mint például a Csepel Autógyárban, a Diósdi Csapágygyárban, s forintban mutatjuk ki, miként a Csepel Autógyár termelési tanácskozásán, hogy mit jelent 6,1 százalék selejtemelkedés vagy csökkenés, mindjárt megjavul a szakszervezetek termelési propagandája, egyúttal megjavul maga a takarékossági verseny is. A Budakalászi Textilművekben havonta röplapot adnak ki, ahol ismertetik a dolgozók előtt a brigádok eredményeit, az élenjáró dolgozók munkamódszereit. A dolgozók derékhada az, amely végrehajtja, megvalósítja a terveket. Ezeknek a munkája, termelési tapasztalata nincsen megfelelőképpen propagálva. Ez súlyos hiba. De általában sem kielégítő a propagandánk. Helyiipari vállalatainknál sokszor nem is tartanak termelési tanácskozást és ez lebecsülése a tömegek alkotó kezdeményezésének. Ha a javaslatokra mi nem reagálunk megfelelően és nem történik intézkedés, elvesszük a dolgozók kedvét, s ők elvesztik kezdeményezési készségüket. Meg kell néznünk azt is, hogy mibe kerül nekünk a termelés, nemcsak az önköltség vonatkozásában, hanem a bérekkel kapcsolatban Is. Itt van például a túlórák kérdése. Megengedhetetlen állapot, ami néhány helyen fo(Folytatás a 6. oldalon) a szakszervezeti aktívák közölt százával vannak nagyszerű, becsületes emberek, akiket helyes — és kell is — pártunk feli; irányítani. A szünetben Horváth elvtárs beszámolójában is, másutt is rendkívül nagy szerepet tölt be a párt tömegbefolyásának kérdése s igen nagy fontosságú, hogy a szakszervezetnek fontos . és nagy szerep jusson. Még egy kérdésről szeretBéri lánosnc Ácsáról, Kralcs Sándor Aszódról, Peszeki Józsefné Örszentmiklósról. Tátrai Gyula Vácról és Szilágyi Istvánná Dunák eszirin baráti beszélgetésre ültek le a pártértekezlet szünetében
