Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-18 / 271. szám

1953. NOVEMBER IS, SZERDA MEGYEI WfJrlap 3 ELINDULTAK egykori tüzérségi épületben vannak, de ezen is a Kátai Gépállomás egyik kihelye­zett traktoros brigádjával kell osztozkodniok. Gazdasági épületeik sem megfelelőek, most ugyanis a régi malom­nak nevezett épületet engedte át nekik az állami gazdaság, ahol négy istállóban 65 férő­hely áll rendelkezésükre. El­gondolásuk az, hogy ide vin­nék ki az irodát is, ezt azon­ban még akadályozza az a körülmény, hogy az erre al­kalmas helyiségekben az ál­lami gazdaság három dolgo­zója lakik, előbb őket kell másik lakáshoz juttatni. Mindez persze jelentős probléma, de nem akadálya a közös gazdaság építésének, fejlesztésének. Az ugyancsak a régi malomnál levő egyik épületet például a tagok köz­reműködésével ezekben a na­pokban alakítják át sertés- fiaztatóvá, hogy a januárban beállítandó 20 anyakoca szá­mára megfelelő férőhelyet biztosítsanak. Az átalakítás­hoz szükséges faanyagot saját erdőjükből termelik ki, a munka irányítását is a saját, szakemberük, Gábor József végzi. Mert már az is van nekik, iparos szakemberük és nemcsak egy, hanem három is, hisz Gáspár József és Bá­rány János falusi kovácsmes­terek is tagjai a termelőszö­vetkezetnek. A tél közeledtével, ahogy a kinti munka fogy az embe­rek keze alól, egyre több szó esik arról, hogy hová. merre tartson a termelőszövetkezet. A terv nagyjából mindenki előtt világos: a pándi hideg talaj kertészkedésre alkal­matlan. tehát elsősorban állattenyésztésre, sertés-, szarvasmarha- és birkatartásra kell berendez­kedniük. Ennek alapjait — a már említett húsz anyakoca mellett — a tavasszal 30 ha­sas üsző és 250—300 birka vásárlásával kívánják lerakni. A tehenészjelöltek Németh János és Hangyás István egy­kori urasági fejőgulyasok sze­mélyében már megvannak, juhásznak pedig Kiss Istvánt szemelte ki a tagság, mivel­hogy a Kiss-család — híven alföldi származásához — mindig tartott birkát, s így gyakorlata van a juhtenyész­tésben. Az említett tervek meg­valósítása és a további fejlő­dés azonban egy modern, gazdasági épületekkel ellátott, tanyaközpont létesítésének problémáját veti fel. Már erre is gondoltak az Űj Ba­rázda Tsz tagjai. Eszerint még a nyár folyamán az úgy­nevezett Pap-földön kezdik el a tsz-központ felépítését. A Papp-iőld mindössze egy ki­lométerre van a község kö­zepétől. Az Üj Barázda veze­tői és tagjai már pontosan tudják, hová mit építenek, hol lesz az istálló, a kutrica, a kovács- és bognármühely, a góré, az iroda. S hogy tud­ják és akarják, az azt je­lenti, meg is építik. Ari Kálmán Rendelet a kislakás-építkezések költségének csökkentéséről Megjelent az építésügyi mi­niszter módosító rendelete az építőipari munkák költségei­nek előirányzásáról és elszá­molásáról. A korábbi rendelet a la­kásépítkezéseknél kétféle árat, közületi, valamint a lakosság részére megálla­pított árat ismert és kimondotta, hogy ha a la­kásépítkezés megrendelője ma­gánszemély, kivitelezője pedig Lázadjon a lelkiismeret! Helikopter segítségével épült , a televíziós-torony Egyre több helikopter mű­ködik közre az építkezéseken. A Moszkva—Harkov közötti mikro hullámú televíziós lánc egyik tornyának építé­sén például helikopterek se­gítették a 94 méter magas to­rony egytonnás fedőszerkeze­ti elemeinek behelyezését. Jó szolgálatot tettek a gé­pek a Szimferopol—Jalta közötti trolibuszvonal veze­téktartó oszlopainak szerelé­sénél és a villamosított vas­útvonalak vezetékeinek építé­sénél, a gáz- és olajvezetékek elhelyezésénél. Az idén kezdték meg heli­kopterek alkalmazását a szovjet erdőgazdaságokban. A MI—4 típusú helikopterek a faültetéstől a szállításig sok segítséget nyújtottak a munkában. Nagy megtakarí­tással járt például a kiter­melt fa helikopteres szállítá­sa a nehezen megközelíthető erdőrészekből. Sok helikoptert alkalmaz­nak a mezőgazdaságban. Az idén például több nagy kiter­jedésű szőlőben és gyümöl­csösben helikopterekkel per­meteztek. A gépeket nem­csak a növénytermesztésben alkalmazzák, megkönnyítik velük az állategészségügyi szolgálat munkáját is. KÖLTÖZIK A BRIGÁD Siskó György, a Monori Gépállomás traktorosa, a gom­bai Kossuth Tsz-ben dolgozó Berta! traktorosbrigád mozgó szállását a határ másik részébe vontatja. A bri­gád eddig 250 kát. holdon végezte el az őszi mélyszántást (Csekő felv.) A kötelességnek nem ele­get tenni: mulasztás. S ha ez a kötelesség emberekkel szembeni, akkor: lelkiisme­retlenség. Ezért követnek el akarva-akaratlan lelkiisme­retlenséget azok, akik há­rom esztendeje nem, segítik dűlőre jutni néhai Kovács Sándor perét. Kovács Sándor Szentmár- tonkáta község párttitkára volt az ellenforradalom előtt. Helytállt az ellenforradalom napjaiban is. A község nagy része, becsületes része szeret­te. De voltak, akik az al­kalmat lesték, hogy hűsé­géért a néphatalomhoz. a dolgozó nép ügyéhez, bosz- szút álljanak rajta. Az ellen­forradalom szennyes zivatara utat nyitott ennek. Október 24-én éjszaka egy ellenfor­radalmár banda megtámadta Kovács Sándor feleségét és leányát. Mindkeltőjüket ösz- szeverik, nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illetik. A család ezek után nem mer otthon maradni. Bujkálni kényszerül, ismerősökhöz me­nekülnek. Október 26-án éj­szaka Szekeres Károly ve­zetésével egy banda laká­sukra tör. A banda tagjai kö­zött ott vannak többek kö­zött Babinszky János, Iva- nics Imre, Sándor Mihály, Nagy Károly. Törnek, zúz­nak a lakásban, az utolsó szálig kihordják a berende­zést, a ruhaneműeket. Egy dolgos élet fáradságos mun­kája által megteremtett ott­hont pusztítanak el. Az ud­varon máglyát raknak, s el­égetnek mindent. Tobzódá­suk után nem marad semmi, csak a kifosztott ház, s egy kupac hamu, üszők kinn az udvaron. Kovácséknak annyi maradt, amennyi raj­tuk volt. Az ellenforradalmat le­vertük, s a bűnösök börtön­be kerülnek. A megpróbálta­tások az idős ember szívét annyira igénybe vették, hogy 1957 tavaszán meghalt. Az ellenforradalmár banda ügye a Pest megyei Bíróságon ke­rül tárgyalásra, majd felleb­bezés folytán a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja. Érthetet­len huza-vonák után csak 1958-ban születik jogerős íté­let. A Kovácséknak okozott kár majdnem százezer forint. Mindenük odaveszett. Ért­hető, hogy az özvegyen ma­radt asszony pert indít a bű­nösök ellen, az anyagi kár megtérítéséért. A különböző szervek jobbra- balra küldözgetik őket. Végül is megtörténik a vádemelés, de addig tárgyalásra nem ke­rülhet sor, míg jogerős ítélet nincsen. Elkezdődik végre a tárgyalássorozat. Több tárgya­lást is kitűznek, de egyszer ezért, egyszer azért kell elha­lasztani. Kovácsék dolga egy tapodtat sem jut előbbre. Ügyük csak akta a többi kö­zött, akihez kerül, nem ad több szivet hozzá, mint a többihez. JOigtalan előnyökért kardos­kodnánk? Azt kérnénk szá­mon? Távol áll tőlünk. Csak azt kérjük számon, amit meg kellett volna tenni! A bírósági szerveknek, s mindazoknak, akik csak tudtak a Kovács­ügyről. Hiszen ezek az embe­rek nem kevesebbért szenved­tek, álltak ki üldöztetést, s vesztették el mindenüket, mint a néphatalom. Hogy ne kell­jen özvegy Kovács Sándorné- nak, a férje halálával amúgy- is összetört asszonynak nélkü­löznie, s ma is egy kölcsön­kért, szalmazsákos tábori ágyon aludnia! Pirulás nélkül, a Ielkiisn-.e- ret lázadása nélkül nézhet­jük-e ezt? Hónapok óta levelek jön­nek, mennek. Most azért áll az ügy, mert a Bizományi Áruház Vállalat hónapok óta húzza- halasztja szakértő kiküldését, aki a kárt felbecsülhetné! Ha­talmas köteggé duzzadtak már az akták, szervek tucatja fog­lalkozott az üggyel, de egy ta­podtat nem jutott előre. Ková­csék még egy fillért sem lát­tak, s ha nem is mondják ki, de keservesen fáj nekik, hogy mi bánunk így velük! A szervek egymással leve­leznek. A másik felelősségét kutatják. Egyetlen dolog itt a felelős: a lelkiismeretlenség! Ö tehet mindenről, ő ültet há­lyogot azok szemére, akiknek ez csak egy ügy a többi kö­zött, akik ezt is határidőkhöz, kiküldetési kerethez és egye­bekhez akarják igazítani. A szenvedést nem lehet mérlegre tenni! Azt tisztelni kell. Mészáros Ottó 2 tárhelyiség, kénytelenek a % munkatermekben tárolni az $ elkészült bútorokat. Persze, % a megalakulás óta összeha- £ sonlíthatatlanul megváltozott % a kis üzem arculata. Csak- % nem kicserélődött a géppark; f ebben az évben is több új í gépet kapott a ktsz. A leg- % nagyobb nehézség most a Z szakember-utánpótlás. Három $ asztalos kisiparost azonnal $ fel tudnának venni, ipari ta- ^ nulót is szerződtetnének, % csakhogy Visegrádra nincs % jelentkező. í Negyedévenként 600 ezer \ forint értékű árut termel a | ktsz. Ebből 500 ezer forint í stílbútor. Ahogy a vezetők 2 elmondották, tovább fejlesz- f tik a bútorgyártást, még több $ bútort gyártanak, nagyobb $ választékban. Eddig három-1 havonként 12 féle bútort ké- ^ szítettek, tízdarabos tételek- % ben. A jövő év első negyedé- £ ben új típusú televíziós- és ^ telefonasztalt, valamint luxus $ kivitelű bárszekrényt készt- % tenek. 2- sp - i séget űzte. a család Becs­ből került Visegrádra. Schmidt Hugó gyermekko­ra óta faragja művészi fi­gurákká, domborművekké az élettelen fát: Alaposan isme­ri ezt a mesterséget. Mert itt bizony ismerni kell a vé­sőt, de legfőképpen a fát. A tölggyel is másként kell bánni, meg a dióval is. A kör­téből inkább figurákat lehet faragni, a jávor a nagyobb tenerbírású bútorok nyers­anyaga. Húsz-huszonöt esz­tendő is kell. amíg a fa-szob­rász kipuhatolja a fa titkait. Schmidt mester is csak kézzel dolgozik. Géppel nem, lehetne stilizált leveleket, különféle mintákat a kemény fába vésni. Szatmári László, a szövetke­zet elnöke sorra megmutat­ta az apró műhelyeket. Bi­zony, eléggé zsúfolt és kor­szerűtlen ez a telep A gép­teremből hiányzik a por­elszívó, nincs megfelelő rak­—---------------------------­A hol a kolonial stílbútorok készülnek évvégi zárszámadás csupán ráfizetést hozott. 1955-ben kezdték meg a bútorgyártást. Ettől fogva aztán minden évet nyereség- gal zártak. Tavaly a tömeg­cikkek gyártásának nagy ré­szét leállították, s az ek­korra már kerek negyven főre gyarapodott tagság hoz­zákezdett a kolonial stílbú­torok gyártásához. Jelenleg a fővárosi Lakásművészeti Bolt részére készítik ezeket a művészi kivitelű kemény fa bútorolcat. Pompás rekamiék, csavartoszlopos könyvállvá­nyok, ólomüveges bárszekré­nyek, faragott íróasztalok és más keményfa-bútorok ke­rülnek ki innen kisebb szé­riákban. Szögyi Lajos, a Lakásművészeti Bolt tervező­je készíti a terveket. Ifi dolgozik , szentendrei járér egyetlen *asrobrásza is, a német szárr a^itú Schmidt Hugó. Apja is ezt a mester­Visegrádon a Mátyás-pa­lota mellett műhelyépület ka­paszkodik a várhegy tövében. Zsúfolt udvarán vastag tölgy­derekak, meg frissen fűré­szelt fenyődeszkák sorakoz­nak. Odabent a forgácsilla­tos műhelyekben faesztergá­lyosok, asztalosok faragják, enyvezik a pompás bútoro­kat. Nyolc esztendeje mű­ködik már itt az e9Vre hí­resebb Visegrádi Faipari1' KfsV. Hét kézműves alakította 1951-ben a szövetkezetét, s akkor még inkább csak játé­kokat, különféle faipari tö­megcikkeket gyártottak. Mos- : toha körülmények között, i sok-sok nehézséggel küszkö- \ dött a kis együttes. Közben i újabb és újabb cikkek gyár- l tásával próbálkoztak. Készí- \ tettek szappanosládát. tök- \ gyalut. gyúródeszkád. bár- ; mennyire igyekeztek is áron­éban, a ktsz nem tudott bol- ! dog ülni. Osztalék helyett az — Tudja, most már ki me­rem mondani, hogy elindul­tunk. De eddig, ha kérdez­ték tőlém, mit csinálunk, csak azt feleltem, hogy majd elvá­lik. Mert igaz ugyan, hogy a többség mind a két lábával a szövetkezet oldalán áll, de akadtak közöttünk kishitűek is, akik bizonytalankodásukkal, légből kapott híreikkel elein­te sokakat megzavartak, s en­nél fogva ideig-óráig fékez­ték az elindulást. De ez már a múlté. Ma már nem azon folyik a vita, hogy elkezdjük, vagy ne kezdjük a munkát, hanem azon, hogy miként le­het gyorsan és eredményesen előrehaladni. Béres István, a pándi Űj Barázda Tsz elnöke mondja ezeket a bizakodó szavakat, akit ebédidő alatt otthoná­ban kerestem fel, s akivel most a meleg és barátságos hangulatú alsó konyhában ül­dögélünk. Felesége az asz­tal mellett áll, előtte fehér kötény, a kezében nyújtófa, s a gyúródeszkán szép sárga, illatos tészta, amelyből po­zsonyi kifli lesz Gáspár Kál­mán Irmus nevű lánya hol­napi lakodalmára. Jókötésű, ötvenen felüli férfi a házigazda, aki mos­tanáig, vagyis az őszi első közös munka megkezdéséig 13 hold földjén gazdálkodott. A tsz, amelynek elnöke lett, a tavasszal alakult, 1300 hol­don, 154 családdal. A tagok túlnyomó többsége szintén középparaszt, ami abból is látszik, hogy közel száz lo­vat és tizenhárom fejőstehe­net vittek a közösbe. A lo­vakból persze csak ötvenket­tőt tartottak meg, ezt is csak átmenetileg, amíg elegendő gép nem áll rendelkezésükre, mert nem szeretnék, ha a lo­vak felfalnák előlük a közös jövedelmet. Kiváncsi vagyok, vajon mi­re alapozza az elnök azt a kijelentését, hogy most már ki meri mondani, hogy elindul­tak, ezért megkérem, ismer­tesse részletesebben a pándi Űj Barázda Tsz jelenlegi helyzetét, terveit és problé­máit. Mint minden új termelő- szövetkezetben, úgy itt is a közös tevékenység megkez­désének legfontosabb fokmérője az állatok, a gazdasági fel­szerelések összehordása, va­lamint a jövő évi alap lera­kása, az őszi szántás és vetés elvégzése volt. Ez a munka összesen 370 holdon novem­ber 11-ével megtörtént. Eb­ből a területből 220 holdba búzát, 30 holdba rozsot, 110 holdba őszi árpát, 15 holdba pedig őszi takarmánykeveré­ket vetettek. Hét traktor dol­gozott azokban a napokban a földeken, de emellett mozgó­sították a szövetkezet összes fogatos erőit is, mert noha még akadtak közöttük ingado­zók, akik kételkedtek abban, helyesen döntöttek-e, amikor , a belépési nyilatkozatot alá- ^ írták, azzal mindenki egyet- 2 értett, hogy a vetéssel nem 2 lehet tréfálni, a kenyérgabo- $ nának mielőbb a földbe kell f kerülnie. A közös úton váló í elindulásnak ez volt az első 2 és egyben legnagyobb pró- ^ bája, s ezt a próbát az Üj ^ Barázda tagjai becsülettel ki- £ állták. í A közösen végzett és né- £ hány hétig tartó őszi munka ^ alkalmas volt arra is, hogy £ az addig kis parcelláikon £ dolgozó parasztok megízlel- ^ jék a közös munkát, össze- ^ szokjanak, s hogy a továb- £ viak során bátrabb és hatá- ^ rozottabb lépésekkel haladja-^ nak előre. Azóta minden jel £ arra mutat, hogy ez így isj történt. Ezt példázza az a í buzgó és eredményes tévé- j kenység, amit akár fészek-; rakásnak is lehetne nevezni, í hisz a szántás-vetés munká-; ját az elhelyezkedés, a j rendezkedés, tervezget és \ ■ * * munkája váltotta fel. Jelen-1 leg még ideiglenes székház-; ban, a tanácsház melletti j ^\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ |Nem maradhat egyedül... | ^ A telefon háromszor | ^ fröccsenti széjjel éles bér- f f regését, amíg a községi £ $ párttitkár megszakítja a £ % KISZ vezetőivel a tár- £ 6 gyalást és felemeli a kagy- 2 Vót• | 4 — Halló, Nagy elv- % 2 társ?... Béla bácsi?... $ ^Lement a láz egészen?... $ 2 A lábában sem szaggat? ... '/ No... no... a lakodalmi $ 2 tánccal azért még vár- £ á junk ... Igen... Ketten is ^ ^ vannak nálam ... Nem, £ £ nem zavar ... Dobra elv- ^ J társ már üzent magának, ^ ^ hogy nem tud odamenni £ $ sakkozni? ... Hát akkor % ^ mit tegyünk? ... Én?!... ^ ^ Én ma estére már... Nem, ^ ^ nem félek a veteránok ^ $ taktikájától, inkább kita-í $ nulom azt is... Jó, meg- 2 % próbálom az asszonyt is i ‘é, elhozni... Úgy könnyebb $ £ elviselni a vereséget... ^ í Felkészülök alaposan ■. /f, 'i\ Viszontlátásra! í ^ A párttitkár kettőt csa- ^ var a készülék fogantyú- f, ^ ján, aztán az asztal má- 4, f sik oldalán ülő két fia- í j tálhoz fordul: j í — Én leszek ma este $ í Nagy Béla bácsi sakk- % \ partnere ... Az elvtársak ff f. pedig megnézik helyettem $ | a mozit... Itt a két jeau... $ Utóvégre Béla bácsi ma es- % 2 te sem maradhat egye- í jdül... \ | (rykár) í ? ? állami vállalat vagy kisipari j szövetkezet, a faanyagok fo- j gyasztói és nagykereskedelmi | ára közötti különbözeiét fel j kell számítani az építtetőnek, j Ez az új termelői árak élet- j beléptetésskor némi áremel- j kedést idézett elő, ezért — j mivel a Minisztertanács ki- | mondotta, hogy az új terme­lői ár a magánépítkezések ár­színvonalát nem emelheti — a most kiadott módosító ren­deletben az építésügyi mi- j niszter a pénzügyminiszterrel j és az Országos Árhivatal el­nökével egyetértésben úgy in­tézkedett, hogy a faanyagok fogyasztói és nagykereskedelmi ára kö­zötti különbözeiét a jövő­ben nem kell felszámí­tani. Ezenkívül intézkedik még a rendelet, hogy a kivitelező állami vállalat \*agy kisipari szövetkezet az építkezés költ­ségvetési végösszegéből öt százalék engedményt adjon a magánépíttetőnek. A rendelkezés nemcsak a lakóház- és lakásépítkezésre, hanem az átalakításra, hely­reállításra, felújításra, tataro­zásra is vonatkozik. Ha egy átlagos , kétszobás közületi lakást veszünk ala­pul, aminek az ára körülbe­lül 150 000 forint, a magán­építtetőnek felszámított ár- különbözet mintegy 6000 fo­rintot tesz ki. Ez az összeg a most megjelent rendelet ér­telmében nem terheli többé az építtetőt. Ugyanakkor az ötszázalékos árenged­mény körülbelül 7500 fo­rint, összesen tehát mint­egy 13 500 forint az ol­csóbbodás egy átlagos kétszobás családi ház épí­tésénél. A rendelet célja a mag'án- i építési tevékenység további ' előmozdítása. A módosítást, amely meg- i jelenése napján életbelépett, a műszakilag be nem fejezett vagy pénzügyileg el nem szá­molt munkákra is alkalmazni kell.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom