Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-03 / 258. szám
1959. NOVEMBER 3. KF'DD Clrlap 3 Befejezte tanácskozását a megyei pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) léma. Napjainkban ez váltja fel az elmérgesedett vagyoni vitákat a házasságon belül. Bár az ital romboló hatása visszaszoruló, még vannak egyes községek, ahol szokás a hétvégi részegeskedés, asz- szonyveréssel egybekötve. Dr. Virág Árpád: Az új erkölcs következetes érvényesítése nemcsak a bontóperekben fellépő jogászi feladat. Az egész társadalomnak kell összefognia, hogy kiirtsuk a durva, mások érdekeire tekintettel nem levő önzést. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségéről Dr. Virág Árpád, a gödöllői Agrártudományi Egyetem párttitkára a következőket mondotta: — A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a mezőigazdasági termelés fokozása kettős feladat, amely egyetlen célt szolgál. A termelés egyik alapvető feltétele, hogy legalább 4000 forint bruttó jövedelmet kell levenni minden kát. holdról, a másik probléma 45—50 százalékos hozamemelkedés a második ötéves tervre vonatkozólag Pest megyében is. Kétségtelenül: a kettős feladat megoldása rendkívül nagy munkát jelent nemcsak pártszervezeteink számára, hanem a mezőgazdasági szakemberek számára is. Különösen Pest megyében komoly ez a probléma. Alaposan meg kell vizsgálni a 4000 forintos hozam kérdését, mert akkor legalább 14—15 mázsás kát. holdanként! átlagtermést kell biztosítani gabonából ahhoz, hogy a megfelelő forintértéket biztosítsuk. A kukorica termésátlaga Pest megyében viszonylag alacsony. így az állattenyésztés fokozásához megfelelő alapvető bázist — ma már nem kétséges, hogy a kukorica biztosítja —, a hozam növelésével kell elérni, nem pedig a kukoricatermőterület további fokozásával. A második ötéves terv irányelvei szerint a kukoricatermesztésben széles- körűvé keli tenni a hibrid- vetőmag elterjesztését. Ez önmagában a kukorica termésátlagok növelésének egyik emeltyűje és ugyanakkor a korszerű kukoricatermesztés agrotechnikájának alkalmazását is jelenti. A kukoricát nemcsak szemeskukoricaként, hanem mint silótakarmányt is a legkedvezőbben tudjuk felhasználni elsősorban a szarvas- mariiatenyésztésnél. Figyelembe véve a szántóterület 50 százalékának mezőssgi jellegű talaját, erre korlátlan lehetőségeink vannak. A hibridkukorica-vetőmag fokozottabb elterjesztésével, megszerettetésével jelentős terméstöbbletet, közel 20 százalékos termés- eredménynövekedést tudunk elérni, másrészt pedig, ha a talaj adottságai szerint holdanként 17 000—18 000-re emelnénk a töszámot, akkor mintegy 50—60 százalékos szemeskukorica többletterméshez jutnánk. Pest megyében az összes területnek 15,1 százalékát teszi a legelő és a rét. A jelenlegi — országosan körülbelül 4 és fél mázsa — száraz szénára átszámított zöldfűtermés legelőinken kát. holdanként igen alacsony. Nem nagy beruházással, de korszerű eljárások alkalmazásával legelőink és rétjeink hozamát meg lehetne duplázni. Erre azért van szükség, mert állattenyésztésünk érdekében a jó tenyészállatok neveléséhez feltétlenül szükség van arra, hogy megfelelő legelőt és megfelelő rétet biztosítsunk. A második ötéves tervben — figyelembe véve mezőgazdaságunkban a tsz-ek fejlődését, területi és.számbeli növekedését — a szakemberek előzetes számítása szerint mintegy 20 000—22 000 felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakemberre lenne szükségünk ahhoz, hogy minden termelőszövetkezetet, illetve állami gazdaságot megfelelően ellássunk szakemberrel. Ennek megoldása rendkívül nagy (feladatot ró egyetemünkre is. A következő évben körülbelül 30 százalékos emelésre van szükség ahhoz, hogy a megfelelő létszámú szakember biztosítva legyen. A mezőgazdaság fejlődése során az eddigieknél nagyobb mértékben jelentkező szakember- igény napjainkban úgy mutatkozik, hogy felkeresik egyetemünket és már most kérik azokat a szakembereket, akik 1960 februárjában fognak államvizsgázni. Mi örülünk annak, hogy a mezőgazdasági szakemberek iránt ilyen nagy az érdeklődés. Azt szeretnénk, hogy szocialista mezőgazdaságunk számára olyan szakembereket bocsásson ki egyetemünk, akik politikailag és szakmailag egyaránt megfelelnek a követelményeknek és tényleg hatékonyan tudják segíteni mezőgazdaságunk szocialista átalakulását. Gáti Ferenc: Megvalósít juh. a# ötéves tervben reánk vé ró feladatokat is Gáti Ferenc elvtárs, a Diósdi Csapágygyár igazgatója a következőket mondotta: — Az elmúlt öt évben a létszám 55 százalékos növelésével a termelést négyszeresére, az egy fő egy napra eső termelési értéke kétszeresére növeltük, önköltségünket 58 százalékkal csökkentettük. A gyártási folyamat 48 százaléka mechanizált és automatizált, ugyanakkor a fizikai dolgozók átlagkeresete — a kifizetett nyerségrészesedéssel együtt 1— 32 százalékkal emelkedett. Tizenegy országba exportálunk. köztük olyan Iparilag fejlett tőkés országokba is, mint Svédország és Svájc. Ehhez felbecsülhetetlen segítséget adott a Szovjetunió. Terveket, az egész gyártásra kiterjedő gyártási dokumentációt, gépeket és tanácsadókat bocsátott rendelkezésünkre, Gyártmányaink minőségére jellemző, hogy az exportált csaknem kétmillió darabból mindössze két darabot kellett kicserélnünk. Az eredmények elérésében nagy szerepe van a párttagságnak. Az elmúlt évek során a pártszervezet és a vállalati vezetés között kialakult együttműködés biztosította a kitűzött feladatokért való egységes és közös munka eredményességét. Nagyon alaposan és elemzően vitattuk meg párt- szervezetünkkel a gazdálkodás elvi kérdéseit és a termelés operatív feladatait. Ezek a viták gyakran igen élesek voltak, de mindig pártszerűek. ’ így tudtuk megnyerni és mozgósítani az üzem dolgozóit a kitűzött feladatok végrehajtására, akár termelésről, műszaki fejlesztésről, vagy munkaversenyről volt szó. A pártszervezet gazdasági kérdésekkel foglalkozó munkája sokkal szakszerűbb és megalapozottabb. Állásfoglalása mindig olyan helytálló és tárgyilagos volt, hogy a pártonkívüliek koréban is tekintélyt és megbecsülést biztosított. Követtünk el hibákat is a vezetésben, a termelés és az ellenőrzés megszervezésében és a gazdálkodás más területén, Provics Ilona: különösen az ellenforradalmat követő időkben. A mi üzemünkben is bebizonyosodott annak a lenini tanításnak igazsága, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép csak egy egységes, a tömegekkel összeforrott és azokat vezető párt irányításával győzhet. Megvalósítjuk a második ötéves tervben reánk váró feladatokat is: 90 százalékkal növeljük a termelést, bevezetjük a magas pontosságú csapágyak gyártását, a gyártás mechani- zálását és automatizálását, 22 százalékkal emeljük a termelékenységet. A pártkongresszus tiszteletére folyó munkaversenyben exportvállalásunkat 15 százalékkal túlteljesítjük. A dolgozókkal előzetesen megbeszélve, most a következő újabb exportfelajánlást tesszük: eddigi vállalásainkon felül szállítunk ebben az évben még Svédországnak, Egyiptomnak és Argentínának is. A kommunista I j Provics Ilona, a Szobi Járási j Pártbizottság első titkára a kö- j vetkezőket mondotta: , — A megyei pártbizottság irányító, szervező munkájában érvényre jutnak a Központi Bizottság határozatai. Nincs attól jobbra, vagy balra eltérés, ingadozás. Ez véleményünk szerint rendkívül jó, mert egyrészt fokmérője a párt egységének, másrészt alapvető tényező a párt politikájának, ha- j tározatainak végrehajtása, érvényre jutása szempontjából. Harmadszor megvédi a pártot attól, hogy a járásban, városban, valamint egyéb területeken a párt politikáját elferdítsék és ezáltal a párt tekintélyét, a párt tömegkapcsolatát rombolják, vagy megbontsák. A megyei pártbizottság következetes voit és nem tűrt meg semmi elhajlást: helyesen, erélyesen lépett fel minden olyan törekvéssel szemben, amelyben a határozat elferdítését, vagy az önkéntesség megsértését látta. . Szükségesnek tartom ezzel ! kapcsolatosan megemlíteni az ! egy nyelven beszélés kérdését. I Örvendetes, hogy mindinkább j azt tapasztaljuk, az egy nyel- j ven való beszélés nemcsak szó, | hanem valóság is. Fiadd mond- I jak el erre egy példát. Bejött egy ember tőlünk a • járásból panaszra a megyei S pártbizottságra. Itt meghall- ! gatták panaszát. Utána azt i mondták neki, menjen vissza a i járási bizottsághoz és ott j mondja el, mivel a problémát ott jobban ismerik, mint itt. A megyei bizottság ilyen intéz- : kedése véleményem szerint | nagyon jó. mert egyrészt benne van, hogy a járási bizott- j ság felé megvan a bizalom, ! másrészt fokozott önállóságot, j felelősséget biztosít a mi ré- í szünkre. i Egy dolgot szeretnék mégis elmondani, amit a pártbizottLahatos Imre: munkastílusról ság munkájában tapasztaltam. Helyes volna, ha ezt figyelembe venné majd az újonnan megválasztott pártbizottság. A pártbizottság tagjaival mi viszonylag igen keveset találkozunk munka közben. Szükséges volna, hogy a pártbizottság tagjai többet járjanak ki egy- egy területre. Még hathatósabb volna a segítség, ha az elvtársak esetenként egy-egy végrehajtó bizottsági ülésen, pártbizottsági ülésen vagy aktívaülésen részt’ vennének. Gondoljuk, hogy az eddigi segítségadást így tartalmasabbá lehetne tenni. A szobi járásban a párt előtt mint egyik alapvető feladat áll a tömegkapcsolat kiszélesítése. Szükségessé vált az apparátus melleit széles társadalmi aktívalhálózat megszervezése és mindenekelőtt a választott szervek működtetése. A széles aiktívahálózaton keresztül mindinkább sikerül elérnünk, hogy az alapszervezetek vezetőségeit megtanítjuk a vezetésre, megtanítjuk a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták irányítására, beszámoltatására.. Ennek nyomán — véleményünk szerint — a pártszervezetek tekintélye növekszik és mindinkább szélesedik a párt tömegkapcsolata. Tanácsi vállalatainknak több ború házasra van szükségük Lakatos Imre elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese megyénk helyiipari vállalatainak fejlődéséről és néhány problémájáról beszélt. — 1958-ban a tanácsi vállalatok Pest megyében a kereskedelmi vállalatokkal együtt 1 milliárd 900 millió Ft termelési értéket, illetve árbevételt értek el. A befizetett akkumuláció 167 millió forint volt. Tanácsi vállalataink gyorsabb fejlődését és gazdaságos működését hátráltatja az, hogy a vállalatok a termelési értékhez és az elért akkumulációhoz képest igen csekély beruházási összeget kapnak. Egyes iparágak területén a szakmai főhatóságok, minisztériumok részéről vannak olyan intézkedések, amelyeknek értelmét, célját nem ismerjük és • a gyakorlatban bántó megkülönböztetésként jelentkeznek. Például: tanácsi építési vállalataink a szerelvény anyagokat nagykereskedelmi áron kapják, a minisztériumi építőipari vállalatok viszont termelési áron. Az Építőipari Gépkölcsönző Vállalat állvónyanyagokat tanácsi vállalatok részére nem ad kölcsön. Az értékhatár túllépése esetén minisztériumi engedélyre van szükség. A szükséges engedélyt a minisztérium minden esetben megadja azokhoz a munkákhoz, amelyeknek elvégzése nem gazdaságos. Azokhoz a munkákhoz azonban, amelyeknek építése a könnyebb közlekedési vagy egyéb okok miatt nyereséget biztosít, gazdaságos, nemigen szokta az engedélyt megadni. Megyénkben a helyiipar részint a helyi adottságok, részint a megfelelő előrelátás következtében helyesen telepített. Mégis vannak mezőgazdasági területek, amelyek iparilag rendkívül szegények. Az elkövetkezendő évek feladatát képezi, hogy a monori, a nagykátai, a dabasi járás területére is helyiipari egységeket telepítsünk. Pest megye sajátos helyzete miatt alakulhatott ki, hogy a szobi, a váci és a gödöllői járásból 56 ezer dolgozó utazik naponta munkahelyére, a fővárosba. Pártunk Központi Bizottságának irányelvei az építő- anyagipar 85 százalékos fejlesztését írják elő. Úgy gondolom, helyes felhívni a figyelmet arra, hogy megyénk területén ki nem merített lehetőségek vannak. Itt elsősorban gondolok a még iparilag nem hasznosított, körülbelül százezer köbméter mennyiséget kitevő építőkőre Ácsa. Galga- győrk és Váckisújfalu határában. Gondolni lehet továbbá az Ácsa község határában levő jó minőségű, intenzív kitermelés mellett is évtizedekre elegendő sóderkészletre. Hasonló a helyzet a még tudományosan fel nem mért útburkoló andezit kőanyaggal kapcsolatban, amely hatalmas mennyiségben található Bernecebará- ti, Szokolya, Kóspallag, Letkés községek határában. Somodi Gyula: Ma ifjúságunk a munkában élen jár, a tanulást szent célnak tekinti Scmodi Gyula, a Pest megyei KISZ-bizottság titkára a következőket mondotta: — Most, amikor az ellenforradalmi időszak elmúlt, mi, (felnőttek nagyon könnyen úgy fogalmazunk, hogy a magyar ifjúsággal, a mai fiatalsággal rengeteg baj van, sok probléma van vele és nem lép forradalmi elődeink nyomába. Valahogy úgy akarjuk magyarázni a dolgot, hogy ez a fiatalság talán — bár szóban nem mondjuk lei — rosszabb, mint a régi volt. így van-e ez? Emlékszem, amikor a KISZ megalakult, alig néhány alapszervezet volt a megyében, alig né- hányszáz fiatalember mondotta azt, hogy ő a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja. Akkor, abban az időben a különböző nézetek összevissza kászálódtak a fiatalok fejében. Megindult a harc, amelyben az egész párt segítette a nézetek tisztázását. ■ Vitatkoztunk számtalan, az ellenforradalmárok felvetette kérdésről és a vita nemcsak a fiatalság vitája volt, hanem a kommunista párt minden egyes tagjáé is. Akkor a pártot az jellemezte. hogy jelen voltak az üléseken, a vezetőségi üléseken, a vitákon, hozzászóltak féltették. óvták a fiatalokat. Most ez az aktivitás bizonyos mértékben csökkent. Vajon nincs-e olyan kérdés ma a magyar fiatalság előtt, amely igényelné az idős kommunisták, a (felkészült, (harcos párttagok segítségét? Elvtársak, van sok ilyen kérdés! Megértetni a fiatalsággal. mit jelent a párt szeretete. mit jelent műveltebbnek lenni, mit jelent a társadalmi együttélés és mit jelent az, hogy a párt politikája értelmében harcolunk a boldogabb magyar jövőért? Ugye, van lehetőség erre és kell is, hogy segítsenek az elv- társak ma is, olyan szenvedélyesen, mint akkor. A mai ifjúság, a mi ifjúságunk az elmúlt három esztendőben alapvető változáson ment át, éppen a párt helyes irányítása, politikája következtében. Ma a magyar fiatalságról nem lehet anélkül beszélni, hogy el ne ismernénk, hogy a munkában élen jár. a tanulást szent célnak tekinti. A kommunisták a párt vezetésével a fiatalok tízezreit állították csaDr. László Domokos: tasorba és a fiatalok különböző brigádokban szervezetten és egyéni felajánlásokkal is harcolnak a párt célkitűzéseinek maradéktalan végrehajtásáért. Tanulóifjúságunk igen komolyan készül a kongresszusra és hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára. A mi középiskoláinkat, általános iskoláinkat a tanulás jellemzi. KISZ- szervezeteink feladata, minél jobban tanuló ifjúságot nevelni és e mellé jön még sok minden más. Elsősorban azonban a tanulást állította a KISZ az úttörő szövetség, a tagok elé és a középiskolai KlSZ-szer- vezetek elé. A Kilián-próbákon tavaly csak 600 fiatal vett részt, ebben az évben már 1200 fiatal jelentkezett. Olyan nagymértékű a politikai kérdések iránti érdeklődés, hogy szinte nem lehet kielégíteni. Az úttörő pajtásokat az a szellem fűti, hogy a 15. évfordulóra a nyomolvasó munka kiszélesítésével feldolgozzák a 15 év előtti hagyományainkat, a szovjet csapatok felszabadító harcát, megismerjék idős veteránjaink életét. Ilyen szellemben foglalkoznak az évfordulóval a fiatalok. Befejezésül engedjék meg elvtársak, hogy a megye ifjúsága nevében őszinte szeretettel és nagy tisztelettel köszöntsem a megyei küldöttértekezleten megjelent kommunistákat, erőt, egészséget kívánjak az elvtársaknak és kérjem segítségüket valamennyiünk érdekében, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának megerősítése érdekében. így lesz biztos a jjüvőnk — Termelőszövetkezetünk, a zsámboki Petőfi, 1959 február végén, március elején összesen 276 kataszteri holdon alakult meg. Jelenleg több, mint 3400 kataszteri holdon gazdálkodunk. Most 750 család tartozik ehhez a tsz-hez, amely körülbelül 1000—1100 tagot számlál. Két malaca volt a termelő- szövetkezetnek, 15 darab — jóformán meddő —, tehene és hogy úgy mondjam, semmi épülete, semmi felszerelése. Ezeket főleg azoknak a szövetkezeteknek mondom, amelyek nagyon várnak az állami hitelre és segítségre. Fölösleges várni a drága építkezésekre, beruházásokra. Fogjanak össze és lehet istállókat építeni, lehet férőhelyeket létesíteni és meg lehet kezdeni a közös gazdálkodást. Jellemzésképpen elmondom: 1959. szeptember 20-án csak hatan jöttek el a tsz-közgyű' (Folytatás a 4-ik oldalon)
