Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-17 / 270. szám

1959. NOVEMBER 15. VASÄRNAP ^I&tirlap AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ŰTJÁN Istállók - szerfából A dabasi járás több terme­lőszövetkezetében gyors ütem­ben halad a szerfából készülő Istállók építése. A dabasi Egyesült Termelőszövetkezet már felépített egy 50 férőhe­lyes növendékmarha-istállót és két 50 férőhelyes istálló építése most van folyamat­ban. Két darab háromszáz férőhelyes juhhodály építé­sét nemrégen kezdték el. Az inárcsi Március 21 Tsz még a hideg idő beállta előtt elkészíti növendékmarha-is- tállóját, továbbá két juhho- dályt és egy sertésfiaztatót. A sári Kossuth Termelőszövet­kezetben is megkezdődött egy növendékmarha-istálló és egy juhhodály építése szerfából. Nem okoz jövedelemcsökkenést a naptári évre való áttérés az érdi Búzakalász Termelőszövetkezetben ELSŐ AZ ALLATALLOMÁNY Az érdi Búzakalász Tsz-ben a gazdasági év kezdetén 37,40 forint értékű terményt és pénzt terveztek kiosztani egy- egy munkaegységre. Mind a vezetőség, mind pedig a tag­ság egész évben figyelemmel kísérte a jövedelem alakulá­sát. Szorgalmas munkájuk, jó terméseredményeik arra en­gedtek következtetni, hogy a tervezett összegeket könnyen kiosztják. Ám közbejött a földművelésügyi és a pénz­ügyminiszter . együttes utasí­tása, amelynek értelmében a zárszámadást december 31-ével kell elkészíteni a termelőszö­vetkezetekben. Nemcsak tervesnek U " röm község mezőgazdaság­gal foglalkozó lakossága csaknem kivétel nélkül tagja a helyi Cservenkov Tsz-nek. Az egyébként nem nagy földterü­leten gazdálkodó tsz tagsága keresi, kutatja azt az utat, amelyen haladva leghamarabb megvalósíthatják a belterjes gazdálkodást. Terveiket, szándékaikat vizs­gálva úgy tűnik, hogy rövid idő alatt kiválóan jövedelmező termelőszövetkezet lesz az ürö­mi Cservenkov. Hogy miből lehet erre következtetni? Töb­bek között abból, hogy a he­lyi talaj- és éghajlati adottsá­gokat legjobban kedvelő kultú­rákat termelik a jövőben. Itt van például az őszibarack, amely nemcsak Diósd, Török­bálint és Érd környékén dísz­ük kiválóan, hanem itt is. A hat hold nagyüzemi művelés­re telepített őszibarackoshoz újabb 16 holdat telepítenek. A meglevő terület az Idén is szép jövedelmet adott. Négy hold szőlőjüket újabb két holddal növelik. A talajforgatást, az altalajtrágyázással együtt, már elvégezték s a csemeték megérkezését várják. A tavasszal elkészült mo­dern, 56 férőhelyes szarvas­marhaistállót hamarosan be­népesítik, s az a szándékuk, hogy a meglevő tehenek tej­hozamát is növelik. Szép ter­veik vannak a baromfitenyész­tés fellendítésére is. A termelőszövetkezet tagsá­ga helyesen cselekedett, ami­kor terveik valóraváltását oly módon is biztosítani akarják, hogy megjavítják a szakveze­tést. A jelenlegi elnök végzett ugyan elnükképzö iskolát, de maga is szükségesnek tartotta egy agronómus szerződtetését. A napokban már meg is kezd­te munkáját az agronómus, Bodnár Tibor. A termelőszö­vetkezetben január elsejével térnek át a kettős könyvelés­re és megfelelő könyvelőről is gondoskodtak. Az említett idő­ponttól kezdve Matyasovszki Lajos végzi és irányítja a könyvelés munkáját. Nemcsak terveznek tehát az ürömi Cservenkov Tsz-ben, hanem a feltételét is megte­remtik annak, hogy azok való­ra is váljanak. És ez így he­lyes, Ezek szerint tehát az új gazdasági év 1960 január 1-től december 31-ig tart. A gazdasági év két hónappal való meghosszabbodása sokak előtt kétségessé tette, hogy megkapják-e az idén a ter­vezett jövedelmet munkaegy­ségeikre; Nem mi voltunk tehát az elsők, akik feltették a kér­dést a vezetőségnek: a nap­tári évre való áttéréssel — átmenetileg, ebben az eszten­dőben — csökken-e az egy munkaegységre jutó jövede­lem a tsz-ben. — Csökkenne, ha nem tör­nénk a fejünket azon, hogy ne így legyen — válaszolja Molnár Endre, a termelőszö­vetkezet agronómusa. — De­kát nem azért vagyunk? A nagy szakmai tapaszta­lattal rendelkező agronómus ezután elmondja, hogy a két hónap alatt mintegy 2000— 2500-zal növekszik a munka­egységek száma. Igaz, növe­kedhetne kevesebbel is, ők azonban nem mondanak le egy olyan jól és gyorsan jö­vedelmező üzemág létesí­téséről, mint a gombater­melés. — Ha most a munkaegy­séget spórolnánk, a tagságot károsítanánk meg. Mert szá­moljunk csak — mondja, s papírt, ceruzát vesz elő. — AZ UTOLSÓ FORDULÓ Szombaton fejezte be az őszi kalászosok vetését a fiatal gombai Rákóczi Tsz. A vetőgép, ifj. Lovas Jenő irányí­tásával, az utolsó fordulóra készül felszínalatti csővezetékes öntözőtelep, vasvázas kukorícagóré, gumigörgős eke A mezőtúri termelőszövet­kezetek jövőre kiterjesztik az öntözéses gazdálkodást és a solti Szikra Tsz mintájára 300 holdon felszínalatti cső- vezetékes öntözőtelepeket épí­tenek. Az Ady, a Petőfi és az Űj Reménység termelőszö­vetkezet az építkezés költségeire közel négymillió forint állami hitelt kapott. A munkáit a Szolnoki Víz­műigazgatóság szakemberei irányítják: több kilométer hosszúságban eternitcsöveket fektetnek le. A csepeli Szerkezet- és Emelőgépgyár dolgozói elha­tározták, hogy segítik a ter­melőszövetkezeti építkezése­AZ ÚJ VILÁG MEG AZ ELNÖKE két. Elövették a korábban már gyártott vasvázas kuko- ricagóré tervét, s bemutatták a megyei mezőgazdasági igaz­gatóknak. A vasvázas kukoricagóré drótháló-oldalú és hul­lámlemez-tetejű. Egy-egy góréban tíz vagon kuko­ricát raktározhatnak. Szerkezete rendkívül egysze­rű, a helyszínen maguk a tsz-tagok is összeszerelhetik. Csupán a tégla, meg a beton­alap elkészítéséhez kell szak­ember. A gyár a Fejér me­gyei termelőszövetkezetektől máris harminc ilyen góré elkészítésére kapott megren­delést. A MÉSZÖV megrendelésére , ugyanebben a gyárban ! készülnek három méret- \ ben a vasvázas, oldal- ! nélküli típusépületek is. ! Ezek igen alkalmasak gép­színnek, szerelőcsarnoknak, de í át lehet őket alakítani zárt ! épületté is. Elsősorban gép- í állomásoknak, állami gazda- \ Ságoknak és a termeiőszö- \ vetkezeteknek küldik a kész í épületeket. í A Mezőgazdasági Gépkísér- ! leti Intézet mérnöke, Szabó í István érdekes találmánnyal ! korszerűsítette mezőgazdasá­gunk legelterjedtebb munka­eszközét, az ekét. Olyan gu- ! migörgős berendezést szer- ! kesztett, amely lényegesen ! csökkenti az eke súrlódását ! a földön. • í Kevesebb erő kell a von­■ tatásához, így a trakto- i rokhoz az eddiginél több ekefej kapcsolható. ■ Kiszámították, hogy a be- ! rendezés alkalmazásával har- : mine százalékkal növekszik i a szántó traktorok teljesítmé- j nye. Az őszi szántások ide­ijén nyolc kísérleti gazdaság­iban kezdték meg a Szabó-féle :eke alkalmazását. A gumi- i görgős berendezést — a mér- inök konstrukciója alapján — i néhány száz forintos költség- igei házilag állították elő. Az oldalt összeállította: Ari Kálmán, Csekő Ágoston, Mi­hók Sándor. AXVXX\\\\X\\\V\\\XVV\VVVVVVVV\V\VVV\VVVVV\VV| szemenően figyelembe veszik a : tagok egyéni kezdeményező- i séf, azt, hogy ki-ki olyan nő- i vényféleséget termeljen, i amellyel már egyéni gazda i korában is eredményesen fog- í lalkozott. Figyelemre méltó és i érdekes kísérlete a vezető- i ségnek a jövedelemelosztás: új formájának tervezete, \ amellyel a terméseredmé- \ nyék növelésében a tagok \ nagyobb érdekeltségét kíván- j ja előmozdítani. Ez a gya- \ korlatban annyit jelent, hogy \ például a tagok a kiosztott \ terület minden holdja után a \ megállapított munkaegységek j mellett a terven felül tér- • melt növényféleség ötven \ százalékát prémiumként kap- \ ják meg. Annak elősegítésé- j re, hogy a tsz minél koráb- \ ban szállíthasson piacra pri- j mőrárut, bevezetik, hogy a j tagok az általuk termelt nö- j vényféleség tervezett ára és a ; tényleges ára közötti különb- \ ség negyven százalékát is \ megkapják. A tagok nagy érdeklődés- \ sei tekintenek az új jőve-1 delemelosztási rendszer elé,! amely — az eddigi vélemé- S nyék szerint — nagy népsze- £ rűségnek örvend, s így minden í bizonnyal meghozza gyümöl- \ c sét. f. .xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx szakszerű irányítását ered­ményesen ellássa. A járási pártbizottsághoz fordultak ké­résükkel, aminek eredménye­ként Vaszil László szeptem­ber 1 óta az Uj Világ Tsz el­nöke, helyettese pedig Varga Mihály, az előző elnök. Vaszil László eddigi, két és fél hónapos működését máris jelentős eredmények jelzik. Erre az időre esik a legfontosabb feladat, az első közös őszi munka, amit no­vember 2-áig elvégeztek, s így jelenleg 1200 hold őszi gabonájuk van a földben és az őszi mélyszántással 1500 holdnál tartanak. Ezzel egy­idejűleg végezték a telepí­tendő ötven hold szőlő és a húsz hold spárga földterüle­tének trágyázását és megfor- gatását, s naponta 25—30 fo­gat hordja ki a trágyát a pa­radicsom alá. Ugyanakkor már folynak az előkészületek a tagok jövő évi munkábaállítására, a ka­pásnövények területeinek egyéni művelésre történő ki­osztására. Öt brigádvezető járja a falut, s keresi 'fel a ta­gokat. hogy külön-külön meg­beszéljék velük, ki mennyi terülef megművelését vál­lalja, s ki mit kíván a szá­mára kijelölt területen ter­melni. A tsz vezetői mesz­magának a környéken élő dol­gozó parasztok elismerését. Hogyan került Vaszil László a szentmártonkátai Üj Világ Tsz élére? Erre ő maga adja meg a felele­tet. Mindenekelőtt elmondja, hogy ismerték jól eddig is a falu­beliek, s ismerte ő is őket, mi­velhogy sokan jártak innen dolgozni az állami gazdaság­ba. Ez az ismeretség tavasz- szal, a nagyarányú belépések idején csak tovább mélyült, mert itt volt az emberek kö­zött, segített nekik, egyen­gette előttük az utat a nagy­üzemi gazdálkodás felé. Az­tán meg amikor már a fa­lut hivatalosan is termelő­szövetkezeti községgé nyilvá­nították, a közös munka megkezdésének első és leg­fontosabb feltétele megterem­tésében, a jövő évi üzemterv elkészítésében adott komoly segítséget, s ezen munka köz­ben a tagok mind gyakrab­ban hangoztatták: olyan szakember kellene nekik, mint Vaszil László, meri íQaz ugyan, hogy az eddigi elnök, Varga Mihály rendes, becsü­letes ember, de idős már ah­hoz, hogy egy négyezer hol­das mezőgazdasági nagyüzem Tsz 1950-ben 750 holdnyi te­rülettel és 110 taggal alakult meg, az idén tavasszal a me­gye egyik legnagyobb ter­melőszövetkezetévé fejlődött. A község földműves lakossá­gának túlnyomó többsége a szövetkezethez tartozik, s így taglétszáma 1000 körül mo­zog, földterülete pedig kere­ken négyezer hold. A számokat vizsgálgatva először is az ötlik szemünkbe, hogy a taglétszámhoz viszo­nyítva kevés a tsz földterü­lete, ezért kíváncsiak va­gyunk: mit és hogyan akar termelni a tsz ahhoz, hogy a tagok megtalállak benne szá­mításaikat? A kérdésre adandó választ az elnöktől várjuk, aki éppen most érkezik vissza a Tőzsér- tanyáról. Fiatalember az el­nök, mindössze 36 éves, zö­mök termetű és szőke, a neve pedig: Vaszil László. így futó­lag ránézve alig hinni róla, hogy 1952-től ez év szeptem­ber 1-ig — tehát csaknem kilenc esztendeig — a. Hátai Állami Gazdaság főagronó- musa volt, s ebben a minő­ségben munkájával, szakértel­mével, szerénységével kivívta A székház előtt állunk, s tekintetünkkel az esti szürkü­letbe vesző Tőzsér-tanya tájé­kát kutatjuk, mert oda ment az elnök, hogy megnézze, mennyire haladtak már a karámkészítéssel, mikor lehet innét, a központból kivinni a 14 csikót, hogy az így meg­üresedett istállóban a hízónak való növendékmarhákat el­helyezhessék. Egyelőre csak 15 darab növendékről van szó, úgy vásárolták ezt össze a ta­gok háztáji állományából, hogy aztán az új belépők ál­tal behozott növendékekkel együtt az egészet hízóba állít­hassák. — Jön már az elnök! — mutat a ködös őszi földek felé az egyik tsz-tag. — ö lesz az, megismerem, mert hosszú bőrkabát van rajta. Miközben az elnöknek vélt személy a székház felé köze­ledik, mi jobban szemügyre vesszük a központot, a gazda­sági udvart, a példás rendben sorakozó gumikerekű stráf- szekereket, az esti etetéshez készülődő tehenészeket, meg a trágyahordásból beérkező fogatokat. Annyit már ide­jövetelünkkor tudtunk, hogy a szentmártonkátai Űj Világ Nagy gondot fordít a tsz a szervestrágya kezelésére a A vámosiiiikolai Vörös Csillag Tsz állatgondozói. Vári Imre és Nagy Lajos, felbontották a silógödröt: az ízletes silóval javítják a szarvasmarhák „kosztját" Háromszáz négyzetméteren gombát telepítünk, ami feb­ruárban már pénzt hoz. Még­hozzá nem is keveset. Négy­zetmétere megadja a négy ki­lót, tehát 80—85 forintot biz­tosan pénzelünk négyzetméte­renként. Könnyű kiszámolni, hogy ez a vállalkozás rövid idő alatt 25—30 ezer forint jöve­delmet hoz a tsz konyhájára. És ami a legfontosabb, az elő­készületi munkákra felhasz­nált munkaegységek miatt nem csökken majd a munka­egység értéke. A vezetőség ugyanis elhatározta: fuvarozással pótolják a munkaegység-felhasználás miatt csökkenő jövedel­met. öt pair lovukból kettőt fuva­rozásra állítanak be és szá­mításuk szerint két hónap alatt mintegy ötvenezer forint kerül majd be fuvarozásból a tsz kasszájába. A tanáccsal és más közületekkel megtárgyal­ták már, hogy szükséges fu- varaikat a termelőszövetkezet bonyolítja majd le. Molnár elvtárs nagyon ké­zenfekvő dolgot, mond el ar­ról, hogy az eddigi zárszám­adások miért nem tükrözték híven a termelőszövetkezet gazdasági eredményeit: — Évről évre előfordult ugyanaz, mint az idén, hogy az őszi mezőgazdasági mun­kákat, ami pedig ennek a gazdasági évnek a tennivalói­hoz tartozik, nem fejeztük be október 31-ig. Mi történt ilyenkor? A betakarításra ke­rülő terményt felbecsültük és beállítottuk a zárszámadásba. Azokkal a munkaegységekkel pedig, amelyeket a betakarí­tásért írtunk jóvá, már a kö­vetkező gazdasági évet ter­heltük; Nem voSt igazságos ez és amint nem egy tsz-ben előfordult, csalásra adott lehetőséget. — Megértette tagságunk, hogy az új elszámolási rend­szerrel kapcsolatos nehézsé­gek csak az idén jelentkez­nek. Nekünk is sokkal jobb, ha mihamarabb túl leszünk rajta — összegezi a beszélge­tés eredményét Molnár Endre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom