Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ni. Évfolyam, 257. szám ÁRA 70 FILLÉR 1959. NOVEMBER 1. VASÁRNAP Gyorsaiéiban elére a szocializmus építése alt ján! Tanacskosiíi a megyei pártériekeslet S zombaton mintegy háromszáz Pest menyei kommunista gyűlt egybe az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete székházának nagytermében, hogy meghallgassa a pártbizottság beszámolóját a végzett munkáról, a jövő feladatairól. Egybegyűltek a megye üzemi, termelőszövetkezeti, városi, községi és hivatali pártszervezeteinek küldöttei, hogy előremutató tanácskozásukkal segítséget nyújtsanak a megválasztandó pártbizottság jövőbeni tevékenységéhez. A küldöttértekezletre számos meghívott pártonkívüli dolgozó is eljött, hiszen amiről a kétnapos tanácskozáson szó esik, az a megye egész lakosságának — munkásnak, parasztnak és értelmiséginek — legszemélyesebb ügye. érdeke. A küldöttértekezletet Bori Rudolf, a budai járási párt- bizottság titkára nyitotta meg. Javaslatot tett az értekezlet elnöke, valamint az elnökség tagjainak megválasztására. A küldöttek a javasolt elvtársakat egyhangúlag megválasztották. Ezután Kurucz Béla, a gödöllői járási pártbizottság titkára, az értekezlet elnöke üdvözölte a tanácskozáson részvevő Bruttyó János elvtársat, a Központi Bizottság tagját, valamint Bárányos és Rappai elvtársakat, a Központi Bizottság helyettes osztályvezetőit és a küldötteket. Megnyitó beszédében Kurucz elvtárs megemlékezett az ellenforradalom idején mártírhalált halt elvtársainkról. A küldöttértekezlet részvevői egyperces néma felállással adóztak emléküknek. Ezután az értekezlet megválasztotta a különböző bizottságokat és azok elnökeit. Kurucz elvtárs végül ismertette a tanácskozás napirendjét: 1. A megyei pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a további feladatok; 2. a megyei revíziós bizottság beszártwlója a végzett munkáról; 3. a pártbizottság és a revíziós (bizottság megválasztása. A napirendet a küldöttértekezlet egyhangúlag elfogadta. Ezután Horváth András elvtárs, az MSZMP Pest megyéi Bizottságának első titkára ismertette a pártbizottság alább közölt beszámolóját. A megyei pártbizottság beszámol áfa i- Pártunk Központi Bizottsága összehívta a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusát. Ez a kongresszus rendkívül fontos, politikai és gazdasági eredményekben gazdag időszakkal foglalkozik. Nagy érdeklődésre tarthat számot mind a nemzetközi munkásmozgalom, mind hazánk dolgozó népe részéről. Horváth elvtárs ezután a nemzetközi kérdésekkel foglalkozott és többek között ezeket mondotta: — A nemzetközi helyzetre az a jellemző, hogy a Szovjetunió sikerei mellett a népi demokratikus országokban is gyors és eredményes fejlődés ment végbe. E fejlődés következtében a szocialista tábor — figyelembe véve a nemzetileg felszabadult népek békét támogató magatartását, szem előtt tartja a népek érdekeit, békés céljait — olyan erőt képvisel a nemzetközi politikában, amit mindenkinek tudomásul kellett és kell vennie. Amikor az imperialisták úgy ítélték meg a helyzetet, hogy a Szovjetunió, a szocialista tábor elszigetelése lehetetlen, hogy a fegyveres támadás a Szovjetunió ellen nagy kockázattal jár és semmiféle sikerrel nem kecsegtet, régi, ismert eszközeikhez nyúltak. Szövetségeseket kerestek a szocialista országokon belül, a nép ellenségei között. Ebben a törekvésükben kedvezett nekik az, hogy néhány népi demokratikus országban az akkori pártvezetők súlyos hibákat követtek el. Bár időlegesen, de meglazult a párt és a dolgozók közötti kapcsolat, csökkent a bizalom a párt iránt. A nemzetközi imperializmus, támaszkodva a párton belül található revizionistákra, a nép más ellenségeire, rohamot intézett a munkás- mozgalom egységének, a kommunista pártok szövetségének megbontására. Fegyveres felkeléseket próbáltak szítani, kísérletet tettek a nyugati katonai beavatkozásra, a varsói szerződés szétrobban- tására. A mi hazánk is tagja a nagy sikereket elért szocialista tábornak. Méghozzá olyan tagja, amelyet az imperialisták a közelmúltban gyenge láncszemnek tartottak és megpróbálkoztak annak el- szakításával, A Magyar Dolgozók Pártjának vezetői által elkövetett hibák, valamint az először revizionista nézetekét valló, később nyílt árulást elkövető Nagy Imre-féle csoport jó talajt teremtett az imperialistáknak. Elősegítette a fegyveres ellenforradalom kirobbantását Magyarországom A Magyar Dolgozók Pártjának volt vezetői szavakban magukévá tették az SZKP XX. kongresszusának útmutatásait, irányelveit és látszólag elismerték hibáikat. A gyakorlatban azonban nem tudták és nem is akarták véglegesen felszámolni helytelen, a párt és a tömegek kapcsolatára káros politikai nézetüket, vezetésüket. Ez az elvtelen, zűrzavaros politikai irányítás megbénította a kommunistákat és a népi hatalomhoz hű erőket abban, hogy azonnal fellépjenek és megsemmisítsék az ellenforradalmi erők viszonylag kis táborát. Kádár János elvtárs és több, a néphez hű kommunista, látva a párton és a kormányon belüli tehetetlenséget, majd árulást, november 2-án elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Szocialista Munkáspártot, majd a munkás-paraszt kormányt. Kérték és megkapták a varsói szerződés értelmében a Szovjetunió fegyveres segítségét. 1956. november 4-én megkezdődött a fegyveres harc az ellenforradalmárok ellen. Néhány nap alatt ez a harc az ellenforradalmi fegyveres erők vereségével végződött. A fegyveres győzelem után hosszú és nehéz harcot kellett folytatni az ellenforradalmat megelőző, az ellen- forradalom alatt és után elburjánzott zűrzavar eloszlatásáéit. Nagy erőfeszítéseket kellett tenni a termelés megindítására, a gazdasági élet rendbehozására. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes intéző bizottsága marxista—leninista módon értékelte az ellenforradalom okait. Meghatározta ' a párt irányvonalát, megtette intézkedéseit, hogy az ellenforradalom okozta károkat mielőbb helyrehozhassuk, a régi hibákat kijavíthassuk és helyreállítsuk a marxi—lenini pártnormákat. A kormány helyes intézkedései következtében a termelés gyorsan megindult. 1957-ben lehetővé vált az országos pártkonferencia összehívása, a pártélet ideiglenességének megszüntetése. Az ellenforradalom után kidolgozott hároméves terv időszakában a nemzeti jövedelem az 1957. évi 102 milliárd forintról 115 milljárd forintra emelkedik. A termelésnek a három év alatt 22 százalékkal kell emelkednie. Az eredmények lehetővé tették gazdasági életünk második ötéves tervének előkészítését. Mindez igen kedvező nemzetközi helyzetben történik. A szocialista országok szövetségi összetartozása, egymás segítése jobb, mint ezelőtt bármikor volt. Erről tett tanúbizonyságot a szocializmust építő országok pártjainak valamennyi vezetője az 1957-ben megtartott moszkvai konferencián. A moszkvai értekezleten a szocializmust építő országok kommunista, illetve munkáspártjai, s mintegy 60 más ország kommunista és munkáspártja egyetértett az SZKP XX. kongresszusának határozataival. A kongresszust követően a Szovjetunió politikai és gazdasági élete rendkívül gyors fejlődést ért el. Megszüntették a vezetés hibáit, lehetővé vált, hogy az 1959-ben összeülő XXI. pártkongresszus már olyan — az emberiség történetében példa nélkül álló — célt tűzzön maga elé, hogy egy óriási iparral rendelkező ország hét év alatt lényegében megkétszerezze ipari termelését. Célul tűzhették, hogy az egy főre eső termelésben 7— 10 esztendő alatt utolérik és el is hagyják az Amerikai Egyesült Államokat. Tervbe vehették, hogy a következő 10 évben 10, illetve 15 millió lakást épitenek és a munkaidőt is csökkentik. A Szovjetunió sikereivel egyidőben a népi demokratikus országok is nagy sikereket értek el. Meg kell említeni azt az óriási eredményt is, amit a szovjet nép a rakétatechnikában felmutat. Ma már a világ polgári tudósai is nagy elismeréssel nyilatkoznak a Szovjetunió technikai fel készültségéről. Nincs messze az az idő, amikor a szocializmust építő országok ipari termelésük volumenét és az egy főre eső termékmenynyiséget illetően utolérik és elhagyják a kapitalista országokat. Óriási sikernek kell elkönyvelni, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára, Hruscsov elvtárs körutat tett az Amerikai Egyesült Államokban. Mindez a szocializmus utolérhetetlen. világméretű sikere. A Pest megyei pártbizottság működési területéről A megye politikai, gazdasági eredményeit értékelve, Horváth András elvtárs a következőket mondotta: — Az ellenforradalmi események megyénkben is nagy károkat okoztak, mind eszmeileg, mind sze-vezetíleg és gazdaságilag. Az ellenforradalom bennünket. Pest megyei kommunistákat is váratlanul és felkészületlenül ért. A Pest megyei pártbizottság az ellenforradalom előtt látta a vezetés hibáit és harcolt azok kihatása ellen. Tagjai az ellenforradalom idején együtt maradtak, megpróbáltak szembeszállni az ellenforradalommal, annak pusztításával. A pártbizottság — amíg erre fizikai lehetősége volt — irányította a járási, illetve a városi bizottságokat. A Nagy Imréék által propagált és létrehozott nemzeti és forradalmi bizottságok, valamint a központi belügyi és más fegyveres testületek ingadozó magatartása lehetetlenné tette a vidéki pártszervezetek működését is. A párt feloszlatása, majd Nagy Imréék által a fegyveres felkelőknek nemzeti hősökké való nyilvánítása vigül a megyei pártbizottság felbomlásához vezetett. A pártbizottság Budapesten élő tagjai együttmaradtak és november 4-e után azonnal megalakították az ideiglenes intéző bizottsáHorválh András elvtárs, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára a pártbizottság beszámolóját got, megkezdték tevékenységüket. Az a cél vezette őket, hogy a központi ideiglenes intéző bizottság útmutatása aiapjan összegyujt- sék a Pest megyei kommunistákat és megteremtsék a partcletet, biztosítsák a párt irányító, szervező, ellenőrző tevékenységét. Ezt a feladatot rendkívül nehéz körülmények között kellett elvégezni. A Budapesten szétvert ellenforradalmi csoportok Pest megye területére húzódtak ki. Ebből adódott az, hogy Budapesten már viszonylag rend uralkodott, amikor megyénkben az ellenforradalmárok még mindig garázdálkodtak. Dabason például december 10-én gyilkolták meg Biksza Miklós elvtársunkat. Ilyen körülmények között viszonylag hosszú idő telt el, mire a megye területén helyre lehetett állítani a normális életet. Amikor már az ellenforradalmárok kénytelenek voltak visszavonulni, mert kilátástalanná vált számukra a további fegyveres harc, még hosszú ideig politikai támadásban voltak. Az ellenség politikai támadásával szemben csak lassan, lépésről- lépésre tudtunk előrejutni. A pártban meglevő eszmei zűrzavar is nehezítette még akkor munkánkat. Sokan féltek attól, hogy a régi hibák megismétlődnek. Mások a régi vezetés szektás álláspontját látták igazolva és szükségesnek tartották annak visszaállítását. A revizionista és szektás nézeteken kívül — a párton belül is — sok volt az intrika. Ez szintén bénította a párt erejét. A megyei pártbizottság ideiglenes intéző bizottsága szembeszállt a revizionista és szektás nézetekkel, az elvtelen vádaskodással. Szilárdan bízott a Központi Bizottság helyes politikai irányvonalában, biztosította a pártélet normális kialakítását. Az ellenforradalom utáni első intézkedések A nehéz körülményeket enyhítette, hogy a járási és a városi párt- bizottságok apparátusában a vezető elvtársak 'íűek maradtak a párthoz, i mihelyt lehetőség volt, rend beszedték soraikat, a 3. oldalon.)
